Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

L «ytoly»m 14. BMim. Bxagsd, Í9C*. t3coe«no*r .sua kfliwt uun turn qv ím*. Bslsgh l.tvin dr. Blirli«itltbii*IUÉ|i Frdft: fsrvnc NM».tl hnb,M Bív.l J4n«l Szeged népe hifet tett A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja mellett Lelkes tüntetés a Vörös Hadsereg mellett _Y3r_flit- -Szinkáwf, ián felenned1 a csönd, csUlofi­Mi.fni>;-, t.-.,i..n„ Ú „.11 ...1--g—t:-tipr. „.--.C—r.v.- ü. Fügrtlra IQtff*tdai>ürtnt, rocly sz ;ianjm nMlftFt" tffyiljtf?.*^^1"' sikoItriiByeltoMitcn ni'.-Rn.c;;l tiloriit isjOtt.__ _ ItcrUol.« tofra elleoei'c, Umé!cU«< eu- {riouUUák, ucjca lipjtt, « .D*ima)orAi-Or»i.«t(Ctt mcjiröDtcttél:, vcwtú <.7jj*UiJ: nnfr r-'«íl p»oi(j in­tf.-niUlt, Vifiy «IrportAUlii:. Nem Ext u i«*Mwi ­mix raej.cUeoi -- 1st *i6 sxevij ¡i eiotslitnt k,»a.'iOJi. Ar n *>»l*rM c.a>? i'i*. * •« atsr j^rerv-.jual , HM I.Mg ji oSártt-: f Jd.t SSSsÍÍL. 'fifi'ÍÍSvSi^: guczinsagüJiiirO 'I ..ttr-nanfwggf-^, --. ... .u... 1 jMM^^rnwnrsHpsrrr vii i ..iK'.i 'i pucéjéniiiírT 'fiii »-• a-»' > 1 " V m..'1 . pa-1 .rrr. . - ­• J."rKTTV. liw tlq. fc.ir^l ' . • - «a. .-íréi UU — - '" » -rti^p,. i'o'i.ij, iigii,fr„ mr^K^vá® •:„ kít .-.-; •• , I '«taiJCÍLttKjSBBSBU.. I líj'n *1 1 '« „.k Is ei.» .1 r - , • „ r,'' • ,„•.•, «•<•» a, Wm E^S-Ü­g J'^jgT«^' » tier tiő^fciöááíl aavlor ff' »>1« » SuAHh |Mh, . 1 „„^k karoW Mm A program születése A z ország felszabadulásával minden vonatkozásban új helyzet alakult ki. A for­radalmi és demokratikus erők pártjanak. a kommunista párt­nak számolnia kellett a meg­változott körülményekkel, és olyan programot kellett meg­hirdetnie. amely biztosította a legszélesebb összefogást a le­rombolt ország újjáépítésére. Olva-n programot kellett meg­hirdetni. amelynek megvalósítá­sában egy szűk csoport kivételé­vel többé-kevésbé minden osz­tály és csoport érdekelve volt. A programnak az ország előtt álló legfontosabb feladatok meg­oldására kellett mozgósítania az összes lehetséges erőket. Bizto­sítani kellett a széles nemzeti összefogást. Ezeknek. kellett meghatározniuk a program jel­legét. A kommunista párt vezetése A Szegedi Nemzeti Bizottság kezdeteiről A Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front (MN FF) lap­jakánt mintegy filius ante patrem 1944. november 19-én új­raindított Délmagyarországban egy hét múltán „Nemzeti Bi­zottságot Szegeden!" címmel erélyes hangú vezércikk jelent meg. amely az alakulóban levő legális népfront szegedi szervé­nek életre hívását sürgette. A névtelen cikkíró, akiben Révai Józsefet gyaníthatjuk, a demok­ratikus pártok összefogásán ala­puló szervet elsősorban a váro­si közigazgatás demokratikus hátvédjének, a nép politikai ve­zetőjének, egyben példának szánta az ország más városai számára. Ez ugyan még nem kormány, mégis olyan orgánum lesz — írta —. amelyre „az új, független, demokratikus Magyar­ország ideiglenes kormánya" tó­maszkodhat majd. ,.A Szegedi Nemzeti Bizottság megalakulása jel lesz az országnak, felhívás lesz a nemzethez: vegye kezébe sorsát, fogjon össze minden igaz magyar, hogy közös erővel ment­sük szerencsétlen hazánlkat!" (DM 1944. nov. 26.) A Szegedi Nemzeti Bizottság (SZNB) az MN FF zászlóbontá­sának előestéjén, 1944. decem­ber 2-án legelső ilyen szervként alakult meg a fölszabadult or­szágrészen. Noha illetékessége elvileg csak a város határáig terjedt, politika szerepe, példa­adása ezen jóval túlnőtt. Az SZNB kezdettől fogva az öt demokratikus párt, valamint a szabad szakszervezetek pari­tásán alapuló szerve volt E tagszervezeteket 2—2 rendes és 2—2 póttagi hely illette meg. Noha a tagok ás a póttagok el­vileg nem voltak egyenjogúak, rövidesen eltűnt ez a megkü­lönböztetés. A Magvar Kommunista Pár­tot (MKP) Gombkötő Péter és Komócsin Mihály. póttagként pedig Szirmai István és Bohó András képviselte. A Szociálde­mokrata Párt (SZDP) delegátu­sa Valentinv Ágoston és Vörös József, pótképviselője pedig Ko­máromi István és Paricsetich Mihály volt. A Szabad Szakszer­vezetek (SZSZ) vezetősége a munkáspártok közötti paritás alapján Gyólai Istvánt és Domby Bélát, póttagként pedig Strack Ádámot és Horváth Jó­zsefet küldte be a bizottságba. A Független Kisgazdapártot (FKGP) Balogh István és Kispé­ter Lőrinc képviselte, miután az előbbi államtitkár lett. az utób­bi pedig soha nem jelent meg, Donászy Kálmán és Bak Ká­roly póttagok jártak el az ülé­sekre. A Demokrata Polgári Párt (később: Polgári Demok­rata Párt. PDP) rendes tagja örley Zoltán és Pap Róibert, póttagja Vén Imre és Lukátsy Géza volt. A Nemzeti Paraszt­párt (NPP) delegátusa Erdei Fe­renc és Bozsó János volt: he­lyetlük póttagként Erdei Sándor es Somogyi Imre szerepelt. A z SZNB első elnöke Ba­logh István volt aisóköz­• ponti plébános (FKGP), első titkára pedig Gombkötő Pé­ter (MKP) volt. Az elnöklést, előbb helyettesként. 1945. ápri­lis 13-tól pedig elnökként. Do­nászy Kálmán hírlapíró (FKGP) vette át. A jegyzői tisztet Gara Pál. a kommunista párttitkárság adminisztrációjának vezetője lát­ta eL A város közigazgatása új ve­zetőkkel, ám egyeiőre a régi keretek között folytatván mun­káját. apparátusát tekintve ez .ideig keveset változott; új. szük­ség hozta szervekként működ­tek: október 21-től Szeged Város Gazdasági Bizottsága, mint a legelső párt közi szerv, november 28-tól a szűkebb városi tanács, továbbá a városházi kommunista tanácsadó bizottság. Az 1929: XXX. tc. alapján álló régi tör­vényhatósági bizottság összehí­vására egyéb okokon kívül an­tidemokratikus összetétele mi­att sem kerülhetvén sor. már az SZNB megalakulása előtt meg­állapodás született egy 60 tagú városi képvisélet életre hívásá­ról. (Balogh István: Sürgős program. DM 1944. nov. 30.). E „városi törvényhatósági taná­csot" az SZNB december 4-én a tagszervezetek egyenlő képvise­lete alapján pusztán tanácsadó szerepkörben akarta létrehozni, a kommunisták határozott kí­vánságára azonban 12-én mégis megváltoztatván álláspontját, az új városi törvényhatósági bizott­ság mandátumaiból a pártokat súlyozva, az erőviszonyokhoz igazodva részeltette. Az MKP és az FKGP 15—15, az SZSZ 12. az SZDP 10, a PDP és az NPP 9—9 tagsági helyet kapott. A testület, amely a közbejött események miatt csak december 27-én ülhetett össze — lényegi­leg jogelődjének hatáskörében — „törvényhozói", azaz határo­zathozatali joggal rendelkezett, összetételét és hatáskörét te­kintve mintául is szolgált a 14 1945. ME sz. rendelet által megújított helyi önkormányzati testületeknek. A Szegedi Nemzeti Bizottság képviselői Debrecenben ott vol­tak azon a december 13-i meg­beszélésen. amelyen az Ideigle­nes Nemzetgyűlés Előkészítő Bi­zottsága megalakult, és A Ma­gyar Néphez! címmel fölhívást bocsátott ki (DM 1944. dec. 17.) egy új országos ideiglenes nép­képviseleti testület megalakítá­sára. Ebben Szeged 25 mandá­tumot nyervén, az SZNB azokat december 16-án osztotta föl. Hamvas Endre csanádi püspök­nek. Purjesz Béla professzornak és Rákosi Mátyásnak, az MKP egyelőre még Moszkvában vá­rakozó vezetőjének felajánlván egy-egy mandátumot, a többi­ből a tagszervezetek „hosszas vita" után így részesedtek: az MKP 5-öt. az FKGP 5-öt, az SZSZ 4-et, az NPP 3-at, az SZDP 3-at, a PDP pedig 2-t ka­pott. A tagszervezetek által a képletes közös listára delegált tagokat a Belvárosi Moziban még azinap tartott népgyűlés közvetlen demokratikus alapon, mintegy közfelkiáltással erősítet­te meg. A lelkes hangulatú gyű­lést egyébként Balogh István nyitotta meg, az előkészítő bi­zottság fölhívását Vörös József, a „város közönsége által kül­dendők névsorát" örley Zoltán olvasta föl. az előkészítő bizott­ság nevében pedig Révai József adott programot. (Szeged népe megválasztotta az Ideiglenes Nemzetgyűlés szegedi küldöt­teit... DM 1944. dec. 19.) B ármilyen különös, a sze­gedi küldöttek névsorai körül máig némi bizony­talanság van. A források közötti ellentmondások feloldását ko­rábban megkísérelvén (Szeged képviselői az Ideiglenes Nem­zetgyűlésben. Somogyi-könyvtári Műhely 1974/4. 441—444.), ered­ményeimet tovább gondolva a Debrecenben igazolt szegedi képviselőkről — a források sze­rinti foglalkozás föltüntetésével — az alábbi névsort készítettem. MKP: 1. Gerő Ernő közíró, párttitkár, 2. Gombkötő Péter lakatossegéd, 3. Komócsin Mi­hály építőmunkás, 4. Lakó An­tal kádármester, 5. Rákosi Má­tyás pártfőtitkár és 6. Révai Jó­zsef író, újságíró; SZDP: 1. Bernáth András ci­pész. 2. Valentiny Ágoston ügy­véd és 3. Vörös József sodrony­készítő; SZSZ: 1. Agócsi János vasesz­tergályos. 2. Farkas István nyomdász, 3. Gyólai István kő­művessegéd és 4. Horváth Jó­zsef műszaki rajzoló; NPP: 1. Bozsó János gazdál­kodó és 2. Vass János földmű­ves; PDP: 1. örley Zoltán alezre­des. 2. Pap Róbert ügyvéd és 3. Purjesz Béla egyetemi ta­nár; FKGP: 1. Balogh István plé­bános. 2. Dobó Gyula földmű­ves, 3. Donászy Kálmán hírlap­író, 4. Nagviván János gazdálko­dó, 5. Virágh István földmű­ves és 6. Wagner Gyula ny. műszaki tanácsos, gazdálkodó. Az NPP később hiába kérte a megválasztott, de betegeskedése miatt Debrecenbe el nem jutott Somogyi Imre városi tisztviselő mandátumának utólagos igazo­lását, azt Zsedényi Béla nem­zetgyűlési elnök éppen úgy el­utasította, mint a pártból ki­zárt Bozsó János volt (!) nem­zetgyűlési képviselő helyére Er­dei Sándor, majd Juhász János beküldését. Az FKGP hat man­dátuma öt helyett csak úgy „jö­hetett össze", hogy e párt kap­ta meg a csanádi püspöknek fönntartott mandátumot E párt jelöltje volt még Madarász Já­nos, Kispéter Lőrincet pedig meg is választották, helyette mégis Donászy Kálmán jutott el Deb­recenbe: ott igazolták is, noha szegedi forrásainkban nem sze­repel. A választási elvneik el­lentmondó e változtatás nyil­vánvalóan a párt ..belügyeként" bonyolódott le. A kisgazdapárti dokumentumok hiányában ez idő szerint alig adható rá más magyarázat. Talán még nem ké­ső a koronatanút k) megszólal­tatása . .. RUSZOLY JÓZSEF reálisan mérte fel a helyzetet, s ez ki is fejeződött az 1944 ok­tóber elején elkészített prog­ramban. Mint ismeretes, a pártnak ekkor két központi bi­zottsága volt; az egyik az or­szágon belül, hallatlanul nehéz körülmények között, illegálisan dolgozó központi bizottság. a másik a Szovjetunióban műkö­dő külföldi bizottság. A párt mindkét vezető testülete szüksé­gesnek tartotta a fentieknek megfelelő program kidolgozását, el is készült a két programter­vezet. de több ok miatt a KÜB által kidolgozott program került nyilvánosságra és elfogadásra. Ha nem is részletezhetjük e rö­vid cikk keretében az illegális KB programtervezetét, arra mégis szükséges rámutatni, hogv lényeges különbség a két prog­ram között nem volt. Jellegében, a fő feladatok meghatározásá­ban a két központi bizottság programja megegyezett. A program bevezetőjében Ma­gyarország akkori válságos — „Mohács óta nem volt ilyen sú­lyos helyzetben az ország" — helyzetének jellemzése és a nemzeti összefogás szükségessé­gének indoklása található. Az. ország újjászületésének feltétele az összes hazafias, haladó erők összefogása a Magvar Nemzeti Függetlenségi Frontba való tö­mörítése. H at fejezetből állt a prog­ram, fontosabb követelé­sei : Az ország cselekvő részvétele a magyar és német fasizmus megsemmisítésében, a felszabadító Vörös Hadsereg messzemenő támogatása, a ha­zaárulók és háborús bűnösök népbíróságok elé állítása, a fa­sizmus teljes kiirtása, a demok­ratikus jogok biztosítása. A de­mokrácia alapjainak megszilár­dítására a legrövidebb határidőn belül széles körű földreformot kell végrehajtani. Az ország gazdasági önállóságának megszi­lárdítása és fokozása érdekében erőteljes ipar- és kereskedelem­fejlesztő politikát kell folytatni. Az élősdi egykézvállalatokat meg kell szüntetni. A kartelleket és a nagybankokat állami ellenőr­zés alá kell helyezni. Állami tu­lajdonba kell venni a föld mé­lyének kincseit és a közérde­ket szolgáló vállalatokat Bizto­sítani kell a munkásság sok év­tizedes szociálpolitikai követelé­seit. Az újjáépülő országnak de­mokratikus külpolitikát kell folytatnia. Az ország demokra­tikus átalakításának meggyorsí­tása érdekében a demokratikus pártok megbízottaiból és kipró­bált Hitler-ellenes hazafiakból nemzeti bizottságokat kell létre­hozni. A demokratikus rend megszilárdítására a nemzetgyűlés összehívása és az ideiglenes kor­mány létrehozása szintén sürgős feladat. A párt célja a fenti programmal az összes demokra­tikus pártok és szervezetek ösz­szefogásának biztosítása, és ezen keresztül a nemzeti megújhodás elősegítése. A Szegeden újjászerveződött legális pártvezetés a program nyilvánosságra hozatala (1944. november 30.) előtt megvitatta a tervezetet a szegedi kommunis­tákikal. A vitára 1944. november 19-én, a szegedi kommunisták 2. taggyűlésén került sor. A programjavaslat ismertetése után Révai József fűzött meg­jegyzéseket a programhoz, indo­kolta annak demokratikus jel­legét. Ezzel kapcsolatban töb­bek között hangsúlyozta: ,.Biz­Magyar ujakt 1'olqArok I Pornótok | Magyar Aiiroayoiii Va&ára&p, december 3-án délntán fél 2 órakor % Magyar !\>onzeti EAggetlaaaégi Front a Várnai Hzlnl rr r tart, mrlyea a pártok teielM beszámolója kot tartják. F&ggetlon Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Demokrata Polgári Párt Szabad Szakszerrezetek Elflktazltó Bizottság, torra veszem, hogy van igen sok régi és új kommunista, aki egy kicsit furcsálkodva hallgatta vé­gig ezt az akcióprogramot. Hogy lehet az. hogy nem a szocializ­musért. hanem a demokráciáért harcol? Sokkal szerényebb cél ez. mint a 25 évvel ezelőtti Biz­tosra veszem, hogy sokan nem értik ezt, és sokan nem értenek egyet ezzel. A célunk az. hogy mindenki megértse ezt a progra­mot és mindenki megértse azt, hogy a szabad, független de­mokratikus Magyarország meg­valósítását tűztük ki legfőbb cé­lunkul ... összpontosítani kell a nemzet erejét, ez az egyik fő ok, amiért nem a szocializmust hirdetjük..." A program követelései, de Révai József indoklása is mutatta, hogy a párt tisz­tában volt az ország előtt álló forradalom jellegével. azzal, hogy 1944—45-ben hazánkban demokratikus forradalom volt napirenden. Ez a forradalom azonban kezdettől fogva több, mint általában a burzsoá de­mokráciát eredményező forrada­lom. szükségszerűen túlmegy azon. s ezért készítheti elő a szocializmusba való átmenetet. Révai József ezt is hangsúlyoz­ta: „Mi ha azt mondjuk, hogy demokratikus, független Ma­gyarországot akarunk, nem bur­zsoá-kapitalista demokráciát akarunk, hanem népi demokrá­ciát. olyan detnokráciát, ahol a nép szabadságjogai valóság, nem pedig fügefalevél a kizsákmá­nyolás számára, ahol a föld a paraszté, ahol meg van semmi­sítve a magyar nagybirtokos osztály, ahol az államhatalom szervei a nép kezében vannak, az öntudatos, szervezett mun­kásság, tehát a kommunisták kezében is." A hozzászólók általában elis­merték a program konkrét cél­kitűzéseinek helyességét, de töb­ben ujabb követelések program­ba vételét javasolták. Különö­sen nagy hangsúlyt kapott a mélyreható földreform és a nagytőke korlátoz-ásának köve­telése. A taggyűlésen a Központi Vezetőség tagjai vitába száll­tak a túlzó követelésekkel, meg­értették a demokratikus prog­ram szükségességét és helyessé­gét. A vita eredményeként a taggyűlés az alábbiakban hatá­rozott: 1. A taggyűlés teljes mérték­ben helyesli és magáévá teszi a párt Központi Vezetősége ál­tal előterjesztett akcióprogra­mot. 2. Haladéktalanul meg kell indítani a kérlelhetetlen harcot a nyilas banditák ellen és uta­sítja a városi tanácsban, a rend­őrségen, a polgárőrségben mű­ködő kommunistákat, hogy tel­jes erejüket vessék latba an­nak érdekében, hogy a városi hatóságok a nyilasok elleni har­cot teljes eréllyel folytassák. 3. A szegedi kommunisták kö­telessége minden erejükkel oda­hatni, hogy a többi demokra­tikus, németellenes pártok rész­vételével megalakuljon a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi bizottsága. 4. A sz.egedi kommunistáik a párt Központi Vezetősége áltól előterjesztett akcióprogram ér­telmében teljes erővel fognak harcolni a független, demokra­tikus. népi Magyarország meg­valósításáért. T ermészetesen az 1944. no­vember 19-i taggyűlés után is fontos feladat volt a párt programjának, poli­tikai irányvonalának megérteté­se és elfogadtatása. A szegedi kommunisták taggvűlése azon­ban az első jelentős lépés volt ezen a téren. A párt program­jának helyességét az élet igazol­ta. Bizonyítja ezt az is. hogy két héttel a taggyűlés után már lét­rejött a demokratikus pártok lézovetsége. a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely je­lentéktelen változtatásokkal a párt programját tette magáévá. A mondottakat azonban legin­kább az eredmények igazolták. A munkásosztály és forradalmi pártja vezetésével sikerült a fa­sizmus és a háború okozta szen­vedések idejét lerövidíteni, a le­rombolt országot újjáépíteni. A program valóra váltása megte­remtette az alapját a szocializ­musért folytatott küzdelemnek. A Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai ezt a programot magu­kévá tették és elfogadták. 1 . f RACZ JÁNOS .

Next

/
Oldalképek
Tartalom