Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

L «ytoly»m 14. BMim. Bxagsd, Í9C*. t3coe«no*r .sua kfliwt uun turn qv ím*. Bslsgh l.tvin dr. Blirli«itltbii*IUÉ|i Frdft: fsrvnc NM».tl hnb,M Bív.l J4n«l Szeged népe hifet tett A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja mellett Lelkes tüntetés a Vörös Hadsereg mellett _Y3r_flit- -Szinkáwf, ián felenned1 a csönd, csUlofiMi.fni>;-, t.-.,i..n„ Ú „.11 ...1--g—t:-tipr. „.--.C—r.v.- ü. Fügrtlra IQtff*tdai>ürtnt, rocly sz ;ianjm nMlftFt" tffyiljtf?.*^^1"' sikoItriiByeltoMitcn ni'.-Rn.c;;l tiloriit isjOtt.__ _ ItcrUol.« tofra elleoei'c, Umé!cU«< eu- {riouUUák, ucjca lipjtt, « .D*ima)orAi-Or»i.«t(Ctt mcjiröDtcttél:, vcwtú <.7jj*UiJ: nnfr r-'«íl p»oi(j intf.-niUlt, Vifiy «IrportAUlii:. Nem Ext u i«*Mwi mix raej.cUeoi -- 1st *i6 sxevij ¡i eiotslitnt k,»a.'iOJi. Ar n *>»l*rM c.a>? i'i*. * •« atsr j^rerv-.jual , HM I.Mg ji oSártt-: f Jd.t SSSsÍÍL. 'fifi'ÍÍSvSi^: guczinsagüJiiirO 'I ..ttr-nanfwggf-^, --. ... .u... 1 jMM^^rnwnrsHpsrrr vii i ..iK'.i 'i pucéjéniiiírT 'fiii »-• a-»' > 1 " V m..'1 . pa-1 .rrr. . - • J."rKTTV. liw tlq. fc.ir^l ' . • - «a. .-íréi UU — - '" » -rti^p,. i'o'i.ij, iigii,fr„ mr^K^vá® •:„ kít .-.-; •• , I '«taiJCÍLttKjSBBSBU.. I líj'n *1 1 '« „.k Is ei.» .1 r - , • „ r,'' • ,„•.•, «•<•» a, Wm E^S-Üg J'^jgT«^' » tier tiő^fciöááíl aavlor ff' »>1« » SuAHh |Mh, . 1 „„^k karoW Mm A program születése A

z ország felszabadulásával minden vonatkozásban új helyzet alakult ki. A forradalmi és demokratikus erők pártjanak. a kommunista pártnak számolnia kellett a megváltozott körülményekkel, és olyan programot kellett meghirdetnie. amely biztosította a legszélesebb összefogást a lerombolt ország újjáépítésére. Olva-n programot kellett meghirdetni. amelynek megvalósításában egy szűk csoport kivételével többé-kevésbé minden osztály és csoport érdekelve volt. A programnak az ország előtt álló legfontosabb feladatok megoldására kellett mozgósítania az összes lehetséges erőket. Biztosítani kellett a széles nemzeti összefogást. Ezeknek. kellett meghatározniuk a program jellegét. A kommunista párt vezetése A Szegedi Nemzeti Bizottság kezdeteiről A

Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MN FF) lapjakánt mintegy filius ante patrem 1944. november 19-én újraindított Délmagyarországban egy hét múltán „Nemzeti Bizottságot Szegeden!" címmel erélyes hangú vezércikk jelent meg. amely az alakulóban levő legális népfront szegedi szervének életre hívását sürgette. A névtelen cikkíró, akiben Révai Józsefet gyaníthatjuk, a demokratikus pártok összefogásán alapuló szervet elsősorban a városi közigazgatás demokratikus hátvédjének, a nép politikai vezetőjének, egyben példának szánta az ország más városai számára. Ez ugyan még nem kormány, mégis olyan orgánum lesz — írta —. amelyre „az új, független, demokratikus Magyarország ideiglenes kormánya" tómaszkodhat majd. ,.A Szegedi Nemzeti Bizottság megalakulása jel lesz az országnak, felhívás lesz a nemzethez: vegye kezébe sorsát, fogjon össze minden igaz magyar, hogy közös erővel mentsük szerencsétlen hazánlkat!" (DM 1944. nov. 26.) A Szegedi Nemzeti Bizottság (SZNB) az MN FF zászlóbontásának előestéjén, 1944. december 2-án legelső ilyen szervként alakult meg a fölszabadult országrészen. Noha illetékessége elvileg csak a város határáig terjedt, politika szerepe, példaadása ezen jóval túlnőtt. Az SZNB kezdettől fogva az öt demokratikus párt, valamint a szabad szakszervezetek paritásán alapuló szerve volt E tagszervezeteket 2—2 rendes és 2—2 póttagi hely illette meg. Noha a tagok ás a póttagok elvileg nem voltak egyenjogúak, rövidesen eltűnt ez a megkülönböztetés. A Magvar Kommunista Pártot (MKP) Gombkötő Péter és Komócsin Mihály. póttagként pedig Szirmai István és Bohó András képviselte. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) delegátusa Valentinv Ágoston és Vörös József, pótképviselője pedig Komáromi István és Paricsetich Mihály volt. A Szabad Szakszervezetek (SZSZ) vezetősége a munkáspártok közötti paritás alapján Gyólai Istvánt és Domby Bélát, póttagként pedig Strack Ádámot és Horváth Józsefet küldte be a bizottságba. A Független Kisgazdapártot (FKGP) Balogh István és Kispéter Lőrinc képviselte, miután az előbbi államtitkár lett. az utóbbi pedig soha nem jelent meg, Donászy Kálmán és Bak Károly póttagok jártak el az ülésekre. A Demokrata Polgári Párt (később: Polgári Demokrata Párt. PDP) rendes tagja örley Zoltán és Pap Róibert, póttagja Vén Imre és Lukátsy Géza volt. A Nemzeti Parasztpárt (NPP) delegátusa Erdei Ferenc és Bozsó János volt: helyetlük póttagként Erdei Sándor es Somogyi Imre szerepelt. A

z SZNB első elnöke Balogh István volt aisóköz• ponti plébános (FKGP), első titkára pedig Gombkötő Péter (MKP) volt. Az elnöklést, előbb helyettesként. 1945. április 13-tól pedig elnökként. Donászy Kálmán hírlapíró (FKGP) vette át. A jegyzői tisztet Gara Pál. a kommunista párttitkárság adminisztrációjának vezetője látta eL A város közigazgatása új vezetőkkel, ám egyeiőre a régi keretek között folytatván munkáját. apparátusát tekintve ez .ideig keveset változott; új. szükség hozta szervekként működtek: október 21-től Szeged Város Gazdasági Bizottsága, mint a legelső párt közi szerv, november 28-tól a szűkebb városi tanács, továbbá a városházi kommunista tanácsadó bizottság. Az 1929: XXX. tc. alapján álló régi törvényhatósági bizottság összehívására egyéb okokon kívül antidemokratikus összetétele miatt sem kerülhetvén sor. már az SZNB megalakulása előtt megállapodás született egy 60 tagú városi képvisélet életre hívásáról. (Balogh István: Sürgős program. DM 1944. nov. 30.). E „városi törvényhatósági tanácsot" az SZNB december 4-én a tagszervezetek egyenlő képviselete alapján pusztán tanácsadó szerepkörben akarta létrehozni, a kommunisták határozott kívánságára azonban 12-én mégis megváltoztatván álláspontját, az új városi törvényhatósági bizottság mandátumaiból a pártokat súlyozva, az erőviszonyokhoz igazodva részeltette. Az MKP és az FKGP 15—15, az SZSZ 12. az SZDP 10, a PDP és az NPP 9—9 tagsági helyet kapott. A testület, amely a közbejött események miatt csak december 27-én ülhetett össze — lényegileg jogelődjének hatáskörében — „törvényhozói", azaz határozathozatali joggal rendelkezett, összetételét és hatáskörét tekintve mintául is szolgált a 14 1945. ME sz. rendelet által megújított helyi önkormányzati testületeknek. A Szegedi Nemzeti Bizottság képviselői Debrecenben ott voltak azon a december 13-i megbeszélésen. amelyen az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága megalakult, és A Magyar Néphez! címmel fölhívást bocsátott ki (DM 1944. dec. 17.) egy új országos ideiglenes népképviseleti testület megalakítására. Ebben Szeged 25 mandátumot nyervén, az SZNB azokat december 16-án osztotta föl. Hamvas Endre csanádi püspöknek. Purjesz Béla professzornak és Rákosi Mátyásnak, az MKP egyelőre még Moszkvában várakozó vezetőjének felajánlván egy-egy mandátumot, a többiből a tagszervezetek „hosszas vita" után így részesedtek: az MKP 5-öt. az FKGP 5-öt, az SZSZ 4-et, az NPP 3-at, az SZDP 3-at, a PDP pedig 2-t kapott. A tagszervezetek által a képletes közös listára delegált tagokat a Belvárosi Moziban még azinap tartott népgyűlés közvetlen demokratikus alapon, mintegy közfelkiáltással erősítette meg. A lelkes hangulatú gyűlést egyébként Balogh István nyitotta meg, az előkészítő bizottság fölhívását Vörös József, a „város közönsége által küldendők névsorát" örley Zoltán olvasta föl. az előkészítő bizottság nevében pedig Révai József adott programot. (Szeged népe megválasztotta az Ideiglenes Nemzetgyűlés szegedi küldötteit... DM 1944. dec. 19.) B

ármilyen különös, a szegedi küldöttek névsorai körül máig némi bizonytalanság van. A források közötti ellentmondások feloldását korábban megkísérelvén (Szeged képviselői az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. Somogyi-könyvtári Műhely 1974/4. 441—444.), eredményeimet tovább gondolva a Debrecenben igazolt szegedi képviselőkről — a források szerinti foglalkozás föltüntetésével — az alábbi névsort készítettem. MKP: 1. Gerő Ernő közíró, párttitkár, 2. Gombkötő Péter lakatossegéd, 3. Komócsin Mihály építőmunkás, 4. Lakó Antal kádármester, 5. Rákosi Mátyás pártfőtitkár és 6. Révai József író, újságíró; SZDP: 1. Bernáth András cipész. 2. Valentiny Ágoston ügyvéd és 3. Vörös József sodronykészítő; SZSZ: 1. Agócsi János vasesztergályos. 2. Farkas István nyomdász, 3. Gyólai István kőművessegéd és 4. Horváth József műszaki rajzoló; NPP: 1. Bozsó János gazdálkodó és 2. Vass János földműves; PDP: 1. örley Zoltán alezredes. 2. Pap Róbert ügyvéd és 3. Purjesz Béla egyetemi tanár; FKGP: 1. Balogh István plébános. 2. Dobó Gyula földműves, 3. Donászy Kálmán hírlapíró, 4. Nagviván János gazdálkodó, 5. Virágh István földműves és 6. Wagner Gyula ny. műszaki tanácsos, gazdálkodó. Az NPP később hiába kérte a megválasztott, de betegeskedése miatt Debrecenbe el nem jutott Somogyi Imre városi tisztviselő mandátumának utólagos igazolását, azt Zsedényi Béla nemzetgyűlési elnök éppen úgy elutasította, mint a pártból kizárt Bozsó János volt (!) nemzetgyűlési képviselő helyére Erdei Sándor, majd Juhász János beküldését. Az FKGP hat mandátuma öt helyett csak úgy „jöhetett össze", hogy e párt kapta meg a csanádi püspöknek fönntartott mandátumot E párt jelöltje volt még Madarász János, Kispéter Lőrincet pedig meg is választották, helyette mégis Donászy Kálmán jutott el Debrecenbe: ott igazolták is, noha szegedi forrásainkban nem szerepel. A választási elvneik ellentmondó e változtatás nyilvánvalóan a párt ..belügyeként" bonyolódott le. A kisgazdapárti dokumentumok hiányában ez idő szerint alig adható rá más magyarázat. Talán még nem késő a koronatanút k) megszólaltatása . .. RUSZOLY JÓZSEF reálisan mérte fel a helyzetet, s ez ki is fejeződött az 1944 október elején elkészített programban. Mint ismeretes, a pártnak ekkor két központi bizottsága volt; az egyik az országon belül, hallatlanul nehéz körülmények között, illegálisan dolgozó központi bizottság. a másik a Szovjetunióban működő külföldi bizottság. A párt mindkét vezető testülete szükségesnek tartotta a fentieknek megfelelő program kidolgozását, el is készült a két programtervezet. de több ok miatt a KÜB által kidolgozott program került nyilvánosságra és elfogadásra. Ha nem is részletezhetjük e rövid cikk keretében az illegális KB programtervezetét, arra mégis szükséges rámutatni, hogv lényeges különbség a két program között nem volt. Jellegében, a fő feladatok meghatározásában a két központi bizottság programja megegyezett. A program bevezetőjében Magyarország akkori válságos — „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország" — helyzetének jellemzése és a nemzeti összefogás szükségességének indoklása található. Az. ország újjászületésének feltétele az összes hazafias, haladó erők összefogása a Magvar Nemzeti Függetlenségi Frontba való tömörítése. H

at fejezetből állt a program, fontosabb követelései : Az ország cselekvő részvétele a magyar és német fasizmus megsemmisítésében, a felszabadító Vörös Hadsereg messzemenő támogatása, a hazaárulók és háborús bűnösök népbíróságok elé állítása, a fasizmus teljes kiirtása, a demokratikus jogok biztosítása. A demokrácia alapjainak megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül széles körű földreformot kell végrehajtani. Az ország gazdasági önállóságának megszilárdítása és fokozása érdekében erőteljes ipar- és kereskedelemfejlesztő politikát kell folytatni. Az élősdi egykézvállalatokat meg kell szüntetni. A kartelleket és a nagybankokat állami ellenőrzés alá kell helyezni. Állami tulajdonba kell venni a föld mélyének kincseit és a közérdeket szolgáló vállalatokat Biztosítani kell a munkásság sok évtizedes szociálpolitikai követeléseit. Az újjáépülő országnak demokratikus külpolitikát kell folytatnia. Az ország demokratikus átalakításának meggyorsítása érdekében a demokratikus pártok megbízottaiból és kipróbált Hitler-ellenes hazafiakból nemzeti bizottságokat kell létrehozni. A demokratikus rend megszilárdítására a nemzetgyűlés összehívása és az ideiglenes kormány létrehozása szintén sürgős feladat. A párt célja a fenti programmal az összes demokratikus pártok és szervezetek öszszefogásának biztosítása, és ezen keresztül a nemzeti megújhodás elősegítése. A Szegeden újjászerveződött legális pártvezetés a program nyilvánosságra hozatala (1944. november 30.) előtt megvitatta a tervezetet a szegedi kommunistákikal. A vitára 1944. november 19-én, a szegedi kommunisták 2. taggyűlésén került sor. A programjavaslat ismertetése után Révai József fűzött megjegyzéseket a programhoz, indokolta annak demokratikus jellegét. Ezzel kapcsolatban többek között hangsúlyozta: ,.BizMagyar ujakt 1'olqArok I Pornótok | Magyar Aiiroayoiii Va&ára&p, december 3-án délntán fél 2 órakor % Magyar !\>onzeti EAggetlaaaégi Front a Várnai Hzlnl rr r tart, mrlyea a pártok teielM beszámolója kot tartják. F&ggetlon Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Demokrata Polgári Párt Szabad Szakszerrezetek Elflktazltó Bizottság, torra veszem, hogy van igen sok régi és új kommunista, aki egy kicsit furcsálkodva hallgatta végig ezt az akcióprogramot. Hogy lehet az. hogy nem a szocializmusért. hanem a demokráciáért harcol? Sokkal szerényebb cél ez. mint a 25 évvel ezelőtti Biztosra veszem, hogy sokan nem értik ezt, és sokan nem értenek egyet ezzel. A célunk az. hogy mindenki megértse ezt a programot és mindenki megértse azt, hogy a szabad, független demokratikus Magyarország megvalósítását tűztük ki legfőbb célunkul ... összpontosítani kell a nemzet erejét, ez az egyik fő ok, amiért nem a szocializmust hirdetjük..." A

program követelései, de Révai József indoklása is mutatta, hogy a párt tisztában volt az ország előtt álló forradalom jellegével. azzal, hogy 1944—45-ben hazánkban demokratikus forradalom volt napirenden. Ez a forradalom azonban kezdettől fogva több, mint általában a burzsoá demokráciát eredményező forradalom. szükségszerűen túlmegy azon. s ezért készítheti elő a szocializmusba való átmenetet. Révai József ezt is hangsúlyozta: „Mi ha azt mondjuk, hogy demokratikus, független Magyarországot akarunk, nem burzsoá-kapitalista demokráciát akarunk, hanem népi demokráciát. olyan detnokráciát, ahol a nép szabadságjogai valóság, nem pedig fügefalevél a kizsákmányolás számára, ahol a föld a paraszté, ahol meg van semmisítve a magyar nagybirtokos osztály, ahol az államhatalom szervei a nép kezében vannak, az öntudatos, szervezett munkásság, tehát a kommunisták kezében is." A hozzászólók általában elismerték a program konkrét célkitűzéseinek helyességét, de többen ujabb követelések programba vételét javasolták. Különösen nagy hangsúlyt kapott a mélyreható földreform és a nagytőke korlátoz-ásának követelése. A taggyűlésen a Központi Vezetőség tagjai vitába szálltak a túlzó követelésekkel, megértették a demokratikus program szükségességét és helyességét. A vita eredményeként a taggyűlés az alábbiakban határozott: 1. A taggyűlés teljes mértékben helyesli és magáévá teszi a párt Központi Vezetősége által előterjesztett akcióprogramot. 2. Haladéktalanul meg kell indítani a kérlelhetetlen harcot a nyilas banditák ellen és utasítja a városi tanácsban, a rendőrségen, a polgárőrségben működő kommunistákat, hogy teljes erejüket vessék latba annak érdekében, hogy a városi hatóságok a nyilasok elleni harcot teljes eréllyel folytassák. 3. A szegedi kommunisták kötelessége minden erejükkel odahatni, hogy a többi demokratikus, németellenes pártok részvételével megalakuljon a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi bizottsága. 4. A sz.egedi kommunistáik a párt Központi Vezetősége áltól előterjesztett akcióprogram értelmében teljes erővel fognak harcolni a független, demokratikus. népi Magyarország megvalósításáért. T

ermészetesen az 1944. november 19-i taggyűlés után is fontos feladat volt a párt programjának, politikai irányvonalának megértetése és elfogadtatása. A szegedi kommunisták taggvűlése azonban az első jelentős lépés volt ezen a téren. A párt programjának helyességét az élet igazolta. Bizonyítja ezt az is. hogy két héttel a taggyűlés után már létrejött a demokratikus pártok lézovetsége. a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely jelentéktelen változtatásokkal a párt programját tette magáévá. A mondottakat azonban leginkább az eredmények igazolták. A munkásosztály és forradalmi pártja vezetésével sikerült a fasizmus és a háború okozta szenvedések idejét lerövidíteni, a lerombolt országot újjáépíteni. A program valóra váltása megteremtette az alapját a szocializmusért folytatott küzdelemnek. A Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai ezt a programot magukévá tették és elfogadták. 1 . f RACZ JÁNOS .