Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

Péntek, 19S4. november 30. 11 Áruforgalmi jelentés Á Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelenté­se szerint az év elejétől ok­tóber végéig a kiskereske­delemben 389.4 milliárd fo­rint értékű áru talált vevő­re. folyó áron 9.2, összeha­sonlítható áron pedig 0.3 százalékkal több. mint a múlt év azonos időszakában. A forgalom növekedése mind folyó, mind változatlan áron meghaladta a tervezettet. A nagykereskedelem folyó áron 9.4 százalékkal több árut szerzett be, mint tavaly az első tíz hónapban, ezen be­lül a hazai szállítóktól fi 6. a jóval kisebb tételt jelentő importból pedig 23.9 száza­lékkal több áru került a ke­reskedelembe. Októberben élénk volt a kiskereskedelmi forgalom, folvó áron 10,9 százalékkal több árut értékesítettek, mint a múlt év azonos hó­napjában. Különösen az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, valamint a vegves iparcikkek iránt volt nagv az érdeklődés. A vendéglá­tás. valamint a ruházati cikkek forgalma mintegy 7 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly októberben. Az októberi áruellátás a jelentés szerint összességé­ben kielégítő volt. Az élel­miszerek és az élvezeti cik­kek kínálata a jelentős ke­resetemelkedés mellett Is megfelelőnek bizonyult. Ser­téshúsból és húskészítmé­nyekből zavartalan ellátást biztosított a kereskedelem, a marhahús minőségét azonban több helyütt kifogásolták. A konzervfélék közül sok üz­let polcairól hiányoztak egyes főzelék- és gyümölcs­félék. és nem mindenütt volt elegendő savanyúság. A vál­lalatok és a szövetkezetek októberben több helyen si­kerrel rendeztek burgonya-, hagyma- és a Ima vásárt. Mérséklődtek a szabadpiaci árak: a fővárosi piacokon a burgonyát átlagosan 1.7 szá­zalékkal olcsóbban vásárol­hatta a lakosság, mint ta­valy, a zöldségfélék azon­ban még mindig 5.8 száza­lékkal. a gyümölcsök pedig 23 százalékkal drágábban voltak kaphatók, mint egy évvel korábban. A szabad­piaci árak összességében 10 4 százalékkal haladták meg a tavalyit, az idei ten­dencia azonban mégis csök­kenő, hiszen az év elejétől október végéig átlagosan 17.3 százalékos volt a piaci ái-emelkedés. A ruházati cikkek iránt csekély volt az érdeklődés. A méteráruk közül kártolt árukból jó. fésűs szövetek­ből kielegilő kínálatot biz­tosított * kereskedelem. Egyes keresett méteráruk­ból — például kordbársonv anvagokból — azonban nem tudták teljes egészében ki­elégíteni az igényeket. Fér­fiöltönyökből, pantallókból és zakókból is adódnak hiá­nyok, míg a bőrárukból s a hagyományos télikabátok­ból megfelelő volt az ellá­tás. Kielégítő a női ruhák és a munkaruházati cikkek, a sportjellegű dzsekik, ano­rákok kínálata, A csecsemőruházati cikkek választéka továbbra is hiá­nvos. A cipók közül csak a női csizmák és férfifélcipők kínálata megfelelő, a gyer­mek- és bébicipők választé­ka változatlanul szűkös. A vegvesiparcikk-kereske­detem szilárd tüzelésű kály­hákból és tűzhelyekből ki­elégítő, radiátorokból azon­ban — a növekvő beszerzés ellenéi* — a kívánatosnál gyengébb ellátást biztosított. A korábbiakhoz képest ja­vult a szegek, csavarok, épü­let- és búlorvasalások kíná­lata. változatlanul kevés azonban a zománcozott edény. A műszaki cikkek közül javult az ellátás tás­kavarrógépekből. szerelési anyagokból, még mindig nincs viszont elég mélyhű­tő. hazai hűtőgép, automata mosógép, és színes televí­zió. A kereskedelem az 50 literes és ennél nagyobb villanybojlerekből sem tud­ja folyamatosan kielégíteni az igényeket. A háztartási üvegáruk vá­lasztéka a szüret és a befő­zés idején összességében megfelelő volt, kellő meny­nviségű üvegballon és de­mizson volt az üzletekben, az üveglopó azonban hiány­cikknek számított. A Tüzép-telepeken élén­kült a tüzelőanyagok iránti kereslet, szénből azonban csak részben tudta kielégí­teni az igényeket a kereske­delem. Nem volt elegendő sem a hazai, sem az import­szén, sem pedig a brikett. Kokszból ugyan nem volt hiány, viszont a tűzifakész­letek erősen megcsappantak a telepeken. Az építőanya­gok kínálata javult: falazó­anyagokból, ajtókból és ab­lakkeretekből a kereslet és a kinálat összhangja kedve­zőbb, mint korábban. Tető­cserépből és tetőpalából azonban októberben ls hi­ány volt. Sajtótájékoztató A gazdaságirányítás és a munka mozgalmak összefüggései A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége csütörtökön, az Építők Szék­házában, sajtótájékoztatót rendezett a gazdaságirányítás és a munkamozgalmak összefüggéseiről. Ott voltak az érin­tett gazdaságirányító szervek, továbbá több, a munkamoz­galmak szervezésében nagy tapasztalattal rendelke?'" vál­lalat képviselői is, akik szintén válaszoltak az újságírók kérdéseire. Osztrák raktár Budapesten Az osztrák Economos rég — együttműködve a Víz­gazdálkodási Egyesüléssel — konszignációs raktárt létesi­tett Budapesten. A raktár­ban az osztrák cég által gyártott tömítéseket tárol­ják, ezek a hidraulikus gé­Pályáiatpör Adott egy hajdan jónak, hasznosnak, dicsérendőnek indult kezdeményezés. Tíz évvel ezelőtt hirdette meg a KISZ az Alkotó Ifjúság­pályázatot, hogy a fiatal műszaki, közgazdasági szakembereknek legyen módja erejükhöz, tudásuk­hoz méltón hozzájárulni a gazdaság, a termelés jmeg­újitásához. Nagy vállala­toknál, ahol sok a fiatal diplomás, rendre hangoz­tatják is, törjék a fejüket ujabb és újabb ötleteken, vegyenek részt a pályáza­tokon. Csakhogy nem lehet szó nélkül hagyni az elv és a gyakorlat, az elvárás és a realitas időközben tapasz­talt anomáliáit, egyre nyil­vánvalóbb ellentmondásait. Nem is hagyják az érintet­ték. Hovatovább odaju­tunk. több a vita, mint a pályamunka. A gazdasági vezetők elégedetlenek. Év­ről évre kevesebben vállal­koznak dolgozatok készíté­sére. Mondják, érdektele­nek a fiatalok. Pedig, ha valakitől elvárható lenne a kezdeményezőkészség, hát azok éppen ők. Hol az if­júi lendületük, alkotóvá­gyuk? Válaszol a másik fél: ké­rem, mire elbírálják a pá-_ lyamunkákat, néha fölnót­té öregedünk. Amelyekre meg áment mondanak, nem hasznosítják. Kifogás mindig akad, ismerősök a magyarázatok. Nincsenek meg a szükséges föltételek, új gépeket kellene vásá­rolni, arra pedig nem te­lik ... Csoda-e hogy alább­hagy a kedv? No és a leg­főbb érv! Kinek van ideje és módja manapság, e kor­osztályhoz tartozók köré­ben, fölös energiáját ilyen kétes kimenetelű, időigé­nyes munkába fektetni ? Lakni kell, a fizetésből pe­dig sosem futná még a be­ugróra sem. Nem éri meg bajlódni hosszú hónapokon | egy-egy témával. 2—3 ezer ; forintért. Mert bizony ke­vés az erkölcsi elismerés­sel, oklevéllel járó pénzju­talom. Könnyebb, gyorsabb boldogulni, ha például az új vállalkozási formákban, gazdasági munkaközössé­gekben kereskedünk. Vannak objektíve aka­dályozó tényezők is. Így például mindenki tudja, az érintettek is, csökkentek a vállalatok beruházási és fejlesztési forrásai, követ­kezésképp a sikeres pá­lyamunkák jutalmazására sincs mód a meglevő kere­tek között többet áldozni. Hol hát a megoldás? Az ujjmutogató vita ered­ményre nem vezet, ez tény. Hallani néhány vállalat­nál — a Videotonnál, a Dunai Vasműnél, a Székes­fehérvári Könnyűfémmű­ben — kísérleteznek a pá­lyázat vállalkozási alapon történő bevezetésére. Sze­geden. a Volánnál jól ösz­tönzi a fiatalok alkotóked­vét az innovációs pótbér, az innovációs pályázati le­hetőség. Idén az első há­rom negyedévben 12 pá­lyázatra 62 ezer forintot fizetett ki a vállalat. Szó­val — vita helyett üdvö­zítőbb keresni a közös ér­dekeltséget, a megfelelő ösztönző rendszert. A gya­korlat a realitás talaján. M. F.. pek és berendezések gazda­ságos és folyamatos üzemel­tetéséhez szükségesek. Eddig a tömítések hiánya miatt a magyar vállalatok­nak gyakran komplett hid­raulikus egységeket kellett vásárolniuk, ha gépeik meghibásodtak. Gondot oko­zott az is, hogy a hazánk­ban árusított tömítések mi­nősége sokszor nem felelt meg a követelményeknek. A konszignációs raktár létre­hozásával lehetővé vált, hogy a vállalatok gyorsan hozzá­jussanak az import alkat­részhez, így lényegesen csök­kenthetik berendezéseik ál­lásidejét. Bukta László, a SZOT titkára elmondotta, hogy a gazdaságirányítás tovább­fejlesztése kedvezőbb felté­teleket teremt a dolgozók önkéntes alkotótevékeny­ségének kibontakoztatásá­hoz. Megnövekszik az igény a kiemelkedő teljesítmények iránt, és ezek ösztönzésére is tágabb lehetőségek nyíl­nak. A vezetés demokratiz­musának erősödésével a dolgozók kezdeményezései is közvetlenebbül épülhet­nek be a gazdálkodásba. A dolgozók tenni akarását bi­zonyítja. hogy országos mé­reteket öltött a kongresszusi és felszabadulási verseny­mozgalom. A munkaverseny elnevezés valójában nem fe­jezi ki pontosan a mozga­lom tartalmát mert -vala­miféle rangsort, összehason­lítást sugall. Erre reális ala­pokon csak egyes területe­ken van lehetőség, egyéb helyeken formális tartalom­mal, bürokratikus tevékeny­séggel járna. A munkamoz­galomban való részvétel ön­kéntes elhatározást jelent többletteljesítményre, mun­kakapcsolatok építésére, mű­velődésre, fegyelemre, közé­letiségre, kritikai szellemre és tulajdonosi magatartásra. A SZOT titkára rámuta­tott, hogy a szocialista bri­j gádmozgalom társadalmunk | értékei közé tartozik. Nagy a jelentősége a munkamoz­galmakban elért eredmények anyagi elismerésének, amely, hez a vállalati érdekeltségi rendszerek teremthetnek jó alapot. Ha világos a cél, ha adottak a munka feltételei és a magasabb eredmények­re közvetlenebbül ösztönöz­nek a vállalatoknál, akkor a szocialista brigádok is képesek a gmk-khoz hasonló teljesítményekre. A vállalatok képviselői közül többen elmondták, s országszerte másutt is sok példa van már arra, hogy a gazdasági vezetők és a j brigádok szerződésbe foglal­I ják a vállalásokat, így két­A közoktatásban ri A központi bérintézkedés jelentősen javította a köz­oktatásban dolgozó pedagó­gusok közérzetét, s kedvező feltételeket teremtett az új tanév megkezdéséhez — ál­lapította meg csütörtöki ülé­sén a Peda.gógusok Szakszer­vezetének elnöksége. Kiemel­ték: az intézményi tapaszta­latok alapvetően igazolták az előzetesen kialakított elosz­tási elvek helyességét, mert a munkakörönként kötelező minimumot valamennyi pe­dagógus megkapta, s így nem növekedett az egyes in­tézmények között meglevő bérkülönbség. A tanácsi fenntartású intézményekben mintegy 164 pedagógus ré­szesült átlagosan 466 forint béremelésben, ez pontosan 10 százalékos növekedésnek felel meg. A kedvező tapasztalatok ellenére azonban a végre­hajtás során gondok is adód­tak. Ezeket az elnökség a következőkben összegezte: az előzetes híradások követke­zetesen 10 százalékos bér­emelésről szóltak, de ezt nerri kaphatta meg egysége­sen mindenki, különösen azok a hosszabb szolgálati idővel rendelkező tanítók, tanárok „jártak rosszabbul", akiknek a fizetése megha­ladta az 5000 forintot Nem kaptak béremelést a közok­tatásban foglalkoztatott ad­minisztratív és technikai dolgozók, illetve a felsőok­tatási intézmények oktatói, munkásai, s ez kedvezőtlen hangulatot eredményezett, A testület értékelése sze­rint a pedagógusok örömmel fogadták a béremelést, an­nak mértékét a jelenlegi gaz­dasági helyzetben reálisnak és elfogadhatónak tartják. Ugyanakkor a mostani bér­emelést csupán égy folyamat kezdetének tekintik, és vár­ják a további intézkedése­ket is. köztük a túlóradíjak emelését, az életkörülmé­nyek javítását, a pálya presztízsének emelkedését szolgáló újabb döntésekel is. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a nem peda­gógusi végzettséget igénylő iskolai szakemberek helyze­téről. valamint a, közokta­tási intézmények új szemé­lyi normatíváinak kialakí­tásáról. oldalú kötelezettséggé válik a dolgozók többletteljesít­ménye és az ezzel járó anya­gi juttatás. Ilyen módszert alkalmaznak a Videotonban, a BHG Híradástechnikai Gyárban, a Szerszámgép­ipari Művekben, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát­ban. a Kőbányai Vas. és Acélöntődében, több építő­ipari vállalatnál. A többlet­feladat teljesítése után a brigádok azonnal megkap­ják annak szerződésbe fog­lalt ellenértékét. Az ösztön­zésre szolgáló pénzügyi keret meglehetősen szűkös, de többen rámutattak, hogy a meglevő összegeket, azok megfelelő átcsoportosításá­val, az eddigieknél sókkal ösztönzőbben lehet felhasz­nálni. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese arra is rá­mutatott, hogy az 1985. ja­nuár l-én életbe lépő új keresetszabályozási rendszer az eddigieknél jobb lehető­ségeket biztosít a vállala­toknak a többleteredmények elismerésére, mivel pénzügyi alapjaikkal szabadabban gazdalkodhatnak, így a fő munkidőben többletmunká­val elérhető kereset közelít­het a gazdasági munkakö­zösségek munkaidő után el­ért jövedelméhez. Alapvető érdeke azonban valamennyi vállalatnak, hogy többlet­bért na tóban csak többlet­eredmények után fizessen, mert a magasabb bérrel já­ró többletadót csak a na­gyobb nyereséggel tudja fedezni. A munkamozgalmak nagy jelentőségéről beszélt Hor­váth Ferenc ipari miniszté­riumi államtitkár is, aki elmondta, hogy évente mil­liárd forintokkal mérhető az iparban a szocialista bri­gádok, az újítók kezdemé­nyezéseinek, többlettelje­sítményeinek értéke, örven­detesnek mondotta, hogy a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben a dol­gozók felajánlásai szorosab­ban kapcsolódnak a vállalati '.ervekhez, rugalmasan alkal­azkodnak a piaci igények­hez. Az államtitkár elmond­ta — és a SZOT-hoz beér­kezett jelentések is ezt iga­zolják —, hogy a felajánlá­sok teljesítése jó ütemben halad. Jelentősek az anyag­és energiagazdálkodás javí­tásában elért eredmények. A Diósgyőri Gépgyárban például az első háromnegyed évben több mint 40 millió forint értét-'ü ¡napanyagot takarítottak meg. az eredeti célkitűzéseken kívül. A Tungsram Rt.-ben a brigá­dok — új technológiával — az idén eddig egyharmadá­val csökkentették a fényfor­rások gyártásához szükséges sárgaréz felhasználását, és ebből az értékes anyagból ezer tonnát takarítottak meg. A Videoton gyárban újítások bevezetésével. im­portanyagok hazai pótlásá­val, a selejt csökkentésével az év elejétől október kö­zepéig 92 millió forinttal csökkentették a vállalat* anyagszámláját. Szinte valamennyi válla­latnál ésszerű kezdeménye­zésekkei igyekeznek jobbíta­ni a munkát a szocialista brigádok. Sok helyen — köz­tük a Videotonban, a Tau­rusnál — alakultak úgyne­vezett minőségi körök, ame­lyek rendszeresen vizsgálják a gyártás menetének tapasz­talatait, s alapos elemző­munkával segítik feltárni és megszüntetni a hibaforráso­kat. A Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinátban a bri­gádok szerződéseket kötnek a vállalattal arra, hogy ma­guk értékesítik termékeiket, s a bevétel fél százaléka a brigádkasszába kerül. Erre a feladatra eddig több mint hatvan kollektíva vállalko­zott. A sajtótájékoztatón töb­ben arra is rámutattak, hogy a kongresszusi, és felszaba­dulási munkaverseny sem mentes a nehézségektől, gondoktól. A vállalások tel­jesítése nemcsak a kollektí­vák szándékán, hanem a vál­lalat lehetőségein is múlik. Nehézségek vannak az im­portanyagok beszerzésében, továbbra is meglehetősen la­za a megyei vállalatokkal a kooperációs kapcsolat, né­melyik vállalat rendelésál­lománya erősen hullámzik. Gyakran azonban egyszerű­en a vállalati szervezés ja­vításán múlrk az, hogy a dolgozók jobban kihasznál­hassák gépeiket, munkaide­jüket. Többen hangsúlyoz­ták, hogy az újítómozgalom eredményei is lényegesen nö­vekednének, ha ahhoz a dol­gozók a vállalati vezetőktől nagyobb segítséget kapná­nak. Bukta László külön szólt az újítómozgalom nagy je­lentőségéről. Mint mondot­ta, a szakszervezetek vizs­gálják annak lehetőségét, ho­gyan lehetne szervezetten terjeszteni az általánosan hasznosítható újításokat. Fel­merült például annak gon­dolata. hogy üzleti alapon működő ötletmentő szolgá­latot kellene létrehozni az újítások adás-vételének szer­vezésére. Vetik, ültetik a primőröket Az ország legdélibb vidé­kén, a Mecsek—Duna—Drá­va háromszögben is, vetik­ültetik a tavaszi primőröket. A táj egyedülállóan kedve­ző éghajlata — a rövid és enyhe tél — ugyanis lehe­tővé teszi, hogy a növények biztonságosan átteleljenek a szabad ég. alatt. Az őszi ve­téssel szerzett időelőnynek köszönhetően tavasszal Ba­ranyából kerülnek legko­rábban a fogyasztók aszta­lára a vitamindús primő­rök. A mostani szokatlanul enyhe időjárás jó feltétele­ket teremtett a késő őszi szántóföldi munkához. Siklós körnvékén — a Ten­kes nagy déli lankáin — zöldborsót vetnek a kertek­ben, a háztáji földeken és a szőlősorok között. Hét dél­baranyai faluban alakult ki az áttelelő borsó termelésé­nek hagyománya, a mostani őszön is mintegy ezer kis­termelő tette, illetve leszi földbe a primőrnövény mag­ját. Korai érése, kitűnő íz­anyaga és gazdag cukortar­talma miatt méltán illetik a „primőrök királynője'' elne­vezessel. Amennyiben ked­vező lesz a tavaszi időjárás, már május elején — az or­szágban elsőként — szedés­re érik a tenkesi zöldborsó. Mohács határában, a Du­na két partján most kezd­ték meg az áttelelő kelká­poszta ültetését. Ennek pa­lántáit hagyományosan a karácsony előtti időszakban rakják ki a földeken. Az utóbbi időben előbbre hoz­ták a kistermelők az ültetée idejét annak érdekében, hogy a tél beköszöntéig némileg megerősödjenek a növények

Next

/
Oldalképek
Tartalom