Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-29 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 280. szám 1984. november 29.,' csütörtök Ara: 1,40 forint Lázár György és Vásárhelyen TÁsár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke tegnap, szerdán folytat­ta Csongrád megyei prog­ramját. Delelőtt. Szegeden, a könyvtár-levéltár új épüle­tibe látogatott, ahová elkí­sérte cfr. Komócsin Mihály. az MSZMP KB tagja. a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, Tö­rök József, a szegedi városi partbizo ts ig első titkára és Papp Gyula. Szeged megyei várog tanácsának elnöke. A megyei feladatokat is betöltő szegedi Somogyi­könyvtárban Tóth Béta. az intézmény vezetője tájékoz­tatta a kedves vendéget munkájukról, feladatai kró!,. gondjaikról, Csúri Károlyne. a tudományos osztály veze­tője pedig a könyvtár né­hány értékes ritkaságát mu­tatta be. Lázár György a könyvtár látogatottságáról, az értékes könyvritkaságok megőrzésének, restaurálásá­nak gondjairól érdeklődött elsősorban. Ezután Lovászi József né, a helytörténeti gyűjtemény vezetője kísérte végig az épületben minisz­erelnökünket. aki a továb­biakban felkereste a megyei 'evéltárat is, ahol Blazovich László igazgató ismertette tevékenységüket. A kormány elnöke felke­reste a Mnptjűr Televízió szegedi stúdióját is. Itt Vaj­da György, a televízió el­nökhelyettese. Regős Sán­dor stúd (övezető, Kispál Antal párttitkár és Ágqston György, a stúdió főmérnö­ke tájékoztatták munkájuk­ról. a szegedi televíziózás fejlődéséről. Lázár György itt elsősorban a műszaki fejlesztés lehetőségeiről és igényeiről tájékozódott, s megtekintette a stúdiót A Minisztertanács elnöke még délelőtt ellátogatott a szegedi Új Élet Tsz-be. itt Árendás József, a szövetke­zet elnöke és Boros Pcter pártvezetőségi titkár ismer­tette a gazdaság munkáját. Lázár György a Központi Bizottság és a kormány ne­veben kifejezte jókívánsá­gait a szövetkezet tagságá­nak Érdeklődött a szövet­kezet gazdálkodásának gondjairól, a továbblépés tartalékairól, amelyek fel­használásának szükségessé­gére külön is felhívta a fi­fi mű°iaki fejlesztés helyzete NEB-vizsgálat tapasztalatai Lázár György az Űj Élet Tsz .üvegházával ismerkedik .gyeimet. Ezt:követően rrtéfeé tekintette ' a szövetkezet számítógéppel. vezérelt üveg-, házát, ahol dr. Bothauser Antal főkertész és dr. Musz­ka Dániel. műszaki vezető számoltak be munkájukról. Délután Lázár György Hódmezővásárhelyre láto­gatott. A HÖDIKÖT kultúr­házában Pál Rozália, a vál­lalat Vezérigazgatója kö­szöntötte kormányfőnket és a társaságában érkező dr. Komócsin Mihályt, Szabó Sándort. ^ megbeszélésen, amelyen reszt vett dr. Sza­lontai József, a vásárhelvi pártbizottság első titkára és Csizmadia Sándorné dr., a városi tanács elnöke is. a vállalat vezérigazgatója be­számolt munkájukról, gond­jaikról, eredményeikről, s Szólt a tevékenységüket ne­hezítő körülményekről. Lá­zár György, a vállalat ter­mékeinek piacképességéről, minőségéről, a jövőre vo­natkozó' elképzelésékről ér­deklődött, majd kis divat­bemutatón tekinthette meg a HÖDIKÖT legújabb ter­mékeit. Utána üzemlátoga­táson vett részt, ahol Ba­sitz Jánosné és Héja Kata­lin. a gyárrészleg két bri­gádvezetője virággal kö­szöntötte a miniszterelnö­köt. aki néhány sort írt a brigádnaplókba. A továbbiakban a HÖDI­KÖT kultúrtermében mint­egy harminc, a megyében dolgozó szocialista brigád vezetőjével találkozott I zú­za r György. A beszélgetést, amelyen részt vettek a me­gye 'és 'Hkcdrhéz;ővS.sárij'ei.v, párt- és tanácsi' véS'etöi is. dr. Ágoston • József, az SZMT vezető titkára .nyitot­ta meg, méltatta a szocia­lista brigádmozgalom és a munkaverseny .jelentőségét. A beszélgetésen több bri­gádvezető is fölszólalt. Vö­rös Istvánná, a szegedi sza­lámigyárból többek közt ar­ról beszélt, hogy a brigádok mennyi mindent tesznek az exportszállítások teljesítése érdekében. Ocskó Ferenc, a Kőolajkutató Vállalattól egyebek között a munka­verseny szerepét hangoztat­ta a gazdaság és a minőség javításában, Lasszi Elvira a HÓDIKÖT-től a munkaver­seny fontosságának hangsú­lyozásán túl a vállalat (Folytatás a 2. oldalon.) I A Csongrád megyei Népi I Ellenőrzési Bizottság soros | ülésének témája azt a felis­[ merést erősiti, hogy a gaz­; dasági életben a hatékony­ság növelése nem képzelhe­tő el a piac által meghatá­rozott műszaki fejlesztés nélkül. A tegnap, szerdán délelőtt Szegeden megtartott ülé ,en Deák Ágnes viz-gá­! latvezető a . munkabizottság­nak a megye gépiparában a műszaki fejlesztés helyzeté­ről végzett vizsgálatának megállapításait összegezte. Nagy János, a KNEB ipari főosztályának vezetője az országos lapasztalatokkal ve­tette össze az itteni gondo­kat és eredményeket. Megyénk iparában létszá­ma és fejlődési üteme alap­ján a gépipar kiemelt he­lyet foglal el. Az itteni mű­szaki fejlesztési színvonal nemcsak í-eprezentálja e te­vékenység hatásfokát, ha­nem hat a többi ágazatra is. A vizsgálat 9 vállalatra és szövetkezetre terjedt ki. Ezek egy részénél a közei­múltban jelentős beruházá­sokat valósítottak meg. Nö­vekedett az előállított ter­mékek és a termelés szer-» vezettségének a színvonala. Jellemző módon e vállalatok műszaki színvonaluk meg­ítélésében szinte kizárólag a megvalósult beruházásokat émelték ki. Más. főleg szel­lemi erőforrások eredmé­nyességét alig vették figye­lembe. Viszonyítási alap­ként gyakran csak a saját korábbi szintjüket tekintet­ték, az új, magasabb fokú követelményeket figyelmen kívül hagyták. Megállapít­ható, hogy a műszaki fej­lesztésnek mfg számos • ki­használatlan tartaléka van. Legtöbb helyen e tevé­kenység szervezetileg elkü­lönült, nagyvállalatainknál a vállalat központjában mű­ködik. E szervezetek műkö­dési é.s személyi feltételei­nek meghatározása elnagyolt. A létszám a megoldandó fel­f.-.iatokhoz képest alacsony, sót csökkenő. A célra irá­nyított szervezeti formák, ..teamek" bevonása a fej­lesztésbe esetleges. Szabályozásbeli elégtelen­ség. hogy éppen e fejlesztő szervezetek nem vesznek részt a hosszabb távú célok és követelményrendszerek kidolgozásában. Az anyagi ösztönzés alacsony szintű, ami azzal is magyaitizható, hogy a komoly fejlesztő­munka eredm.énye csak hosz­szabb távon érezhető, értéke nehezen mérhető. A kedvezőtlen helyzetből adódóan indokolt lenne a termelésben dolgozók aktí­vabb bevonása, az újító­mozgalom kiterjesztése. A vállalatok nem alkalmazzák az ötletnap és a pályázatok adta lehetőségeket sem. A műszaki fejlesztés pénz­ügyi forrásai növekedtek, a felhasználásuk hatásfokát több tenyező rontja. A vál­lalat fejlesztési, beruházási lehetőségeinek hiányában nem mindig érdekelt a mű­szaki fejlesztés eredményes­ségében. Sok helyen szük­ség lenne a gyártási szín­vonal emelésére, ezt az erő­források felhasználási lehe­tősége akadályozza. Hiába lenne pénz a technika fej­lesztésére, ha nincs a beru­házásra. A műszaki fejlesz­tés iránti igénynek elsősor­ban o piaci oldalról kellene erőteljesebben jelentkeznie. Az űj termék kiugró, ma/ gas fokú műszaki színvona­lát a piacon elérhető ár nem honorálja -kiugró nyeresegu gel. Az információrendszer nent felel meg a követelmények* nek. Előfordulhat ugyan­azon probléma párhuzamos, kutatása. A kutatási ered­mények és licencek átadási mechanizmusa kifejletlen. A hasznosítás mértékére, az informáltságra jellemző, hogy a megkezdett témáknak csak 60 százalékát fejezték be úgy, hogy hasznosítható ered­ménnyel járjon. Az ellenőrzött gazdálkodó szervezetek maguk is szük­ségesnek ítélik a műszaki fejlesztés további lehetősé­geinek feltárását. Az észre­vételeknek megfelelő intéz­kedések bevezetését szorgal­mazzák. T. Sz. I. ¡iipwwMm^mMm A Somogyi-könyvtárban őrzőit régiségek is felkeltet­lék a miniszterelnök figyelmét Enyedi Zoltán felvételei A HÖDIKÖT-ncl egy bejeg yzéssel gazdagodik a bri­gádnapló Az iskolai honvédelmi nevelésről Az iskolai honvédelmi nevelés és oktatás időszerű kérdéséiről kezdődött há­romnapos szakmai tanács­kozás szerdán, a hajdúszo­boszlói polgári védelmi ki­képzőbázison. Az első ilyen jellegű hazai konferenciára a rendező Országos Peda­gógiai Intézet a megyei ta­nácsok művelődési osztá­lyainak a honvédelmi ok­tatással foglalkozó munka­társai mellett az e munká­ban együttműködő szervek — a néphadsereg, a rendőr­ség, a Vöröskereszt és az MHSZ — képviselőit is meghíyta. Szabolcsi Miklós akadé­mikus az Országos Peda­gógiai intézet főigazgatója bevezető előadásában egye­bek között azt hangsúlyoz­ta. hogy a honvédelmi ne­velés csak akkor lehet ha­tékony. ha szervesen beépül az iskolai oktató-nevelő munka teljes folyamatába. Ez szükségessé teszi a köz­ismereti es a szakmai tár­gyukhoz kapcsolódó hon­védelmi ismeretterjesztést is. Minderre a középfokú ok­tatási intézményekben az 1981—82-es tanévben beve­zetett új tantervű honvé­delmi oktatás eddigi ta­pasztalatai is felhívják a fi­gyelmet. Az elmúlt évek ok­tatási gyakorlata ugyanis szükségszerűvé tette,' hogy a tantervekben megfogalma­zott tennivalókat a külön­féle iskolatípusok szerint is kijelöljék. Ennek szelle­mében elkészült, s a jövő hónapban már az iskolák­ban lesz a Honvédelmi is­meretek című új tankönyv, amely egységesen tartal­mazza a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szak­munkásképző intézetek ta­nulóinak szánt ismeret­anyagot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom