Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

Találkozások A vadász Mielőtt Dávid János vadászt fölkerestem az óousztaszeri erdő­ben' az alábbiakat ieeveztem ki eev lexikonból: vadászkalap, va­dászkastélv vadászkés. vadász­kolbász. vadászkunvhó. vadász­kutya. vadászkürt, vadászlak, va­dászmenvét.. vadászmező, vadász­puska, vadászrepülőgép. va­dászruha. vadászsólvom. vadász­szék. vadásztársaság, vadászterü­let vadásztöltény vadásztőr. va­dászzsákmánv. és mée száizféle egvéb vadász... A vadászrepü­lőgép és a százféle esvéb dolog kivételével az előbbiek az ÓDUSZ­taszeri erdőben is föllelhetők. Sokan irigylik a vadász életét., mesterségét. Alighanem ioeeal. Viszont Dávid János nem olvan vadász, akinek már a nagvaDia is vadász volt Sokkal egyszerűbb és minden romantikától mentes nálvaválasztása. útia a vadász­mesterségig. A „másik" Puszta­szeren született., ma is ott él családiéval egviltt. Szülei és néev testvére földműveléssel foglalko­zott mint ahoev ő maga is. ami­tor elvérezte Iskolai tanulmá­nyait. „Vadász nem volt a csa­tádban. még a rokonságban se." Viszont nem az aszfalton nevel­kedett — Mint a többi tanvai gyerek­nek a természet helvben volt. amelvhez mindig is vonzódtam. Iskolába menet és lövet, állan­dóan betértem a tömörkényi er­dőbe. Figyeltem az állatokat, a madarakat. Megiegveztem a fész­keket. mennvi bennük a toiás. hánv fióka kelt ki. s hogvan nö­vekednek a kicsinvek. Nvulat. fácánt őzet. meglestem, és cso­dáltam szépségüket, természetes viselkedésüket S még volt var­iami más is: egvik ló ismerő­sünk. Papo Laios bácsi, aki vad­őrként dolgozott, sokat mesélt az erdőről és a vadakról A Dávid család égvén Heg gaz­dálkodott a pusztaszeri homokon. Közt>en Jánost behívták katoná­nak. de mikor leszerelt, mér a téoszben találta földlüket és a csa­ládot is. Barátai a szentesi szö­vetkezetbe hívták. Örömmel ment. mert ott öntözőgéneket ke­zelhetett A csatornából szivatv­tvüzták a vizet Munkásszálláson lakott de hetente hazaiárt. Het­venhétben hallotta, hogv a Víz­ügvi Vadásztársaságban valami okból gond van a hivatásos va­dászokkal. A bátvia mondta Já­nosnak: ..Neked mindig a vadá­szat voh a vágvad. próbálkozz." — Nem sok bizakodással vol­tam. gondoltam, úgvsem lehet oda betutni. Azonban Kiss Béla és Ocskó Mihálv biztatott hogy mentek el egv keddi napon az óousztaszeri vadászházba, amikor Pigniczki doktor eligazítást tart. Elmentem, és megkérdeztem a társaság vadászmesterét, szüksé­gük van-e rám. mint vadőrre? Megegyeztünk, de csak avval a kikötéssel vettek föl. hogv el­végzem a csongrádi vadász- és vadtenyésztő szakiskolát, addig viszont géokocsivezetőnek alkal­maznak. Nagv volt az örömöm és az ambícióm. — Mit csinált eleinte? — Vadetetésnél segítkertem. etetőket építettünk, iavítottunk. tártam az erdőt Balogh Pista bá­csival. Én a kocsit vezettem, s közben ió gvakorlati oktatásban volt részem, de jól ment a csong­rádi iskolában is a tanulás. Az első év vizsgái után puskát ad­tak a kezembe. Lassacskán ön­állóan végeztem munkát, télen suta vadászatra kísértem a vadá­szokat. — Miért kell a vadászokat kí­sérni? — Mi. mondtuk meg. ho"v me­lvik bakot vagv sutát lehet ki­lőni. Ugvanis a sutáknál állo­mánvcsökkentés ás selejtezés a föladat, a bakoknál csupán selej­tezés. — A vadász ismeri az izeket? — Megközelítőleg a mennyisé­get és a minőséget is számon tartiuk. — Kétkedően nézhettem Dávid Jánosra mert bizonygatni kezdte hoev nincs is talán két olvan eevforma bak hogv az agancsuk is megegyezne. „Aho­cvan két eevforma ember sin­csen." — Miért seleitezik az állato­kat? — Valami oknál fogva hibás az agancsuk, áshiánvos túlter­pesztett. vagv szűk állású. — S miért hal ez? — Az a kívánatos. amelvik szabályos hatos Az egyéves kö­rteik legalább villás agancsot kell. hogv növesszenek. A gvön­ge képességű eevedek utódai to­vább satnvulnak. Romlik a mi­nőség. Evvel összefügg az állo­mány csökkentése is. hoev az aránvok egészséges szín tan Le­gyenek. 1 bak:1.2 suta. Dávid János megkapta a bizo­nyítványát. s kinevezték a va­dásztársaság hjvatásos vadászá­nak. Hosszadalmasan magyaráz­gatta a vadgazdálkodás tenniva­lóit. Akár eev vállalatnál, ki­adások. bevételek, egvenleg. — Miből adódnak a bevételek? — Az élőnvúl-befogás és -érté­kesítés például ió bevétel. Évente 700—800 darab kerül a hálóinkba. Darabiáért ezer fo­rintot fizetnek. Hogv mi történik velük? Zömmel exportra viszik, eevrészt vadászati célokra, illet­ve vérfrissítésre. Jól lövedelmez a bérvadászat) őzbakra. Három NSZK-beli vadász volt itt és 28 bakot lőtt el vihették az agan­csot. de itthagvtak 400 ezer fo­rintot. A lőtt fácánt viszont a Mavadnak eladiuk. s természe­tesen az őzek húsát is. — És a kiadások? — Fácáncsibéket vásárolunk, takarmányt etetőket, fizetiük a területbért iármúveket tartunk, és még sok minden egvébről kell gondoskodnunk. Csupán példa­ként említem, hogv a 24 ezer hektáros területünkön a vadak etetésére 500—600 mázsa takar­mányt használunk föl: kukoricát, ocsút, búzát, finom lucernaszénát. Szóba került a vaddisznó is. Erre nemigen honos, nem állan­dó vad. nem is szaporodik az óousztaszeri erdőkben. Nincs is tilalom rá. hiszen kártékony: föl­szedi a fácántoiásokat sőt ha nagvon korog a ffvomra. még a kis őzikéket is kénes fölfalni. — Vannak kártékony vadak? — A dúvadak. azokat köteles a vadász irtani. Ilvenek: a róka. a kóbor kutva és macska, a dol­mányos (szürke) variú a vetési variú. a szarka, a szaikó (Má­tvás-madárnak is nevezik. széD színes a tolla, de előszeretettel dézsmália az énekesmadarak fészkeit). Érdekes dolgokat legyezhettem noteszomba: a seregélv védett madár, de a szőlőskertekben már lőhetik. ugvanilven „iogokat él­vez" a szürkegém. de a halas­tavaknál nincs pardon, sőt a hé­ia is védett, kivéve a fácántele­oek területét, ott részére sincs oltalom. A vadász a „dúvadiel­lel" igazol ia sikeres találatát, a variú lábát, a róka orrát kell be­mutatni. A rókáért 100 forint lő­díiat kap. s övé a szőrme, amelv legalább ezer forintot ér. A dú­vadakkal ..rokonok" az orvvadá­szok (rabsicok). persze, őket nem lövi le a vadász, legfeliebb föl­lelenti. átadia a rendőrnek. — Gondolom, a vadászok dús­kálhutnuk a Unom vadhúsok­ban ... — Nehogy azt gondolia bárki is hogv a vadász elviheti, amit lő Legfeljebb egv idénvben néev nvulat és vadászatonként két fá­•ánkakast. A sportvadászat nagv fesvelmet és a szabálvok gondos betartását föltételezi és követeli mindenkitől. — Ezek szerint a vadászat dráaa szórakozás. — Az. A feewer is. a lőszer is drága, s még évente 1200 forint a tagsági díi meg több nao tár­sadalmi munka is tartozik a kö­telességekhez. — Mi a szév a vadászatban? — A természet és a vadak sze­retete — Nincs ebben ellentmondás? — Nincs a vadnak megadják a menekülés lehetőségét. Sza­bálv. hoav fácánt röptében, nvulat futtában és az őzet álltá­ban lehet lőni. A vadakat npm irtiuk hanem egészséges vad­gazdálkodást folvtatunk. ÜAZUAÜll ISTVÁN « K issé másként szeretnők megközelíteni a munkás­művelődést. mint még a közelmúltban is szokásos volt Annyiszor esett róla szó az el­múlt évtizedek sotán. annvi lelkendéző vezércikk riport, interiú. tanulmánv foglalkozott vele. és ehhez képest az ered­ménvek olvannvira elenvészőek voltak, hogv a cikkíró legszí­vesebben németül iegvezné meg: Nicht anrühren! Hozzá ne nvúliunk... Miért? Mert az úi uralkodó osztálv művelődése körül sokan bábáskodtunk, de ez a művelődés igencsak a régi „népművelés" lehajló, ösztönző, vagv ami még rosszabb: kiszol­gáló elképzeléseit, s azoknak még gvatrább megvalósulását leplezte, amelv szerint a kul­túrpolitika mrnteev fölülről szória a műveltség mannáiát az arra alig-alig áhítozó dol­gozóknak. s ha ők óhajukat ér­zékelik abból kispolgári ooe­rettkultúra vagv maevar nóta. netán' ilven vagv olvan best­seller iránti igénv beielentés.e les-/ r É lesen és ironikusan fo­galmazok ? Lehet. de azért teszem, mert iól tudom: voltak és vannak kivé­telek. Jómagam — bizvást mondhatom — még a legna­gyobb magvar elméktől sem tanultam annvit (pedig olvanok közvetlen körében foroghat­tam. mint Németh László vagv Szent-Gvörgvi Albert). mint ..egvszerú" munkásemberektől vagv parasztoktól, akik az élet és mozgalom iskoláiát kiiárva. önmagukat (és egvmást) tették világosfeiú. a világ dolgaiban eligazodni tudó ítéletalkotásra kénes, művelt emberré, s akik­nek adatokban tán nem olv nagv. ám lénveglátásban sok­szor mélvebb kultúráiét a kö­zösségi szolidaritás a törvény­tisztelet (mármint a saiát osz­Munkás­művelődés tálverkölcsük és emberségük diktálta törvénvek iránti tisz­telet) tette gvakorlati művelt­séggé.. A névtelen (tehát köz­szereplésben vagv műalkotások­ban nevet nem szerzett) kisem­berek körét persze kitágította az olvanoké mint Veres Péter, de ő is a munkásmozgalommal összeforrott műveltség és er­kölcs birtokosa volt. És nem szabad valamiféle álradikális nosztalgiával csak a hajdani munkásművelődésre visszautal­nunk. hiszen a munkásság ön­képzése a felszabadulás után is folytatódott, s noha az ötvenes évek eleién sok tekintetben formálissá vált. sőt el is torzult, túl sokat Vártunk tőle és túl­ságosan sokat vártunk azoktól, akikre ez a ..lehailó" népmű­velés vagv esti iskoláztatás hat­ni óhajtott, nagyszerű embe­rek emelkedtek ki ekkor is azok közül, akik még az úi kö­rülmények között is csak érett fővel végezhettek magasabb is­kolát. Az egyeseknek mégiscsak személves adottságaihoz, tehet­ségéhez. szorgalmához. . körül­ményeihez kapcsolódó föl- és kiemelkedésénél mégis fonto­sabb az összesség: a munkás­osztály eaészének műveltség­beli emelkedése. Ez egvrészt a mind magasabb kulturális szin­tet megkövetelő szakmai tevé­kenység szükségképpeni veleiá­róia. másrészt a paraszti ha­gyományoknak munkásmúvelő­déssel való felváltása is. A fel­szabadulás óta sokszorosára nőtt munkásosztály nagvrésze ugvanis a parasztságból, illetve parasztszülők leszármazottaiból került ki. Ez a gvors iparosítás következménye: az iparosodás­sal pedig egvütt iár a mező­gazdaság szakszerúob művelé­se. Mindennek következménye az életszínvonal emelkedése, amelv persze egvenetlen meg­megtorpan. most éppenséggel staenál. A mi nem stagnál: az a fe- ; iekben meev védbe. És ; ez sem eevértelmú fo- j lvamat. Nemcsak arról van szó. i hogv az ősi parasztit munkás- ' kultúra váltia feL A haidani paraszti életformával a nvomás alatt létrejött, magasrendű kö­zösségi kultúra iárt e evett, ahogv a tőkés elnvomás is ki­termelte a munkásszolidari­tást. Csakhogv a régi szén. de korlátozott paraszti kultúrát (amit nvilván nem pótolhat a részben szintén paraszti eredetű értelmiség néoies nosztalgiáia) nem a múltban kialakult szin­tén közösségi munká.sgondolko­dás és műveltség váltotta fel. hanem csakugyan valamiféle veaves művelődés Mindezt át­meg átszövi az az általános kozmopolitizmus, amit a Nyu­gatról vásárolt filmek, tévéadá­sok krimik erőszakkultusza vagv léha szórakoztatása is úi­ratermel. Ami ezzel szembeszö­gezhető: az igazi, friss mun­kásérdeklődés a gvarak. a szak­szervezeti-üzemi könvvtárak. művelődési házak kis olvasó­köreiben. író-olvasó találkozók, beszélgetések, eszmecserék, vi­ták során, eevszóval a szemé­lves kapcsolatteremtés módsze­reivel. A haidani munkásmoz­galmi kultúra emlékeinek, ha­evománvainak oéldáia fölele­venítése éooúgv ott lehet 'eb­ben. mint az úi társadalmi po­litikai. természettudományos, művészeti-irodalmi érdeklődés az igaznak és szépnek ma is élő óhaitása. KRISTO NAGY ISTVÁN Másként írunk ezután ? A helyesírás — latinosan mondva, az ortográfia — egv nvelv szavainak írását, elválasztásai, az. írásjelek használatát stb. szabályozza. mégpedig úev. hogv a történelmi előzményeket is figyelem­be veszi. Ami a magvar írás központi ..megregu­lázását" illeti az nem nagvon régi időre, egészen pontosan az 1832. évre nyúlik vissza, amikor is a Magvar Tudós Társaság — a Magvar Tudományos Akadémia elődié — rendszerbe foglalta, miképpen kerül ienek papírra a megörökítendő mondatok. Idő múltával természetesen ez az előírás-gvúite­rr.énv is módosult. Az 1954. évben már a 10. ki­adása ielent meg a maevar helyesírás szabályai­nak. Azóta úi kiadás nem ielent meg. csak a .10 ­nek úiabb és úiabb. változatlan lenvomatai. ösz­szesen 23. körülbelül kétmillió példányban. Az MTA Helvesírási Bizottsága most látta elérkezett­nek az időt arra. hogv meealkossa a legújabb, im­már a 11. kiadását a magyar helyesírás szabályai­nak. — Miért éppen most vált időszerűvé a helyes­írási szabályzat 11. kiadásának megjelentetése? Kérdésünkre dr. Fábián Pál egvetemi tanár az MTA Helvesírási Bizottságának társelnöke vála­szol. — Egv ilven úiabb iránymutatás mindig ak­kor szokott megfogalmazódni ha anvanvelvünk ál­lapota. nvelvtudománvunk fejlettsége, illetőleg a közönség óhaia elvárta. Ez a hármas kívánalom most egvszerre ielentkezett. ezért hát nem halaszt­hattuk tovább A magvar helyesírás szabályainak úibóli megjelentetését. — Kérem, foalalja össze, hogyan módosult a magyar nyelv állapota a szabályzat legutóbbi ki­adása óta. — Az 1954-es szabályzat szójegyzéke, joggal mondhatni, szinte teljesen elavult. A számítógépek használatával, a televíziózás az űrkutatás rohamos gyorsaságú elterjedésével stb. rengeteg olvan úi szó. szóösszetétel került bele nvelvünkbe. amelv ko­rábban ismeretlen volt. Ezeket természetesen ösz­sze kellett svúitenünk. hogv beépíthessük őket pél­datárunkba. Gazdasági életünk megint csak számos, eleddig nem használt kifeiezést hozott divatba. A szórakoztatóioar szintén, amelvben — hoev eev példát is említsek — manapság olv népszerű ..in­téz mén v" a diszkó. — Nyelvtudományunk hogyan és miben lépett előre? *• — Fontps eseményként említhetem meg hogv elkészült a Magvar Tudománvos Akadémia úi nvelvtana. megjelent a nagv értelmező szótár és 1954 óta számos úi kutatási módszer irányzat ie­lentkezett: ezek időt álló eredményeit természete­sen szintén figyelembe vettük az úi szabálvzat megszövegezésekor. — A közönséa ioényei miért nőttek meg? — Eavre több azoknak a ázáma. al*ik szabato­san akarnak írni. s ehhez iól kidolgozott, összecsi­szolt szabályrendszerre van szükségük. Tudni kell eevebek kqzött azt. hogvan íriuk helvesen az in­tézmények neveit (ezek. mint köztudomású, igen­csak megszaporodtak), s ugvanígv kell a tüzetes el­igazítás a földraizi nevek írásához hiszen azok 'megitltriók igeUrDálttehtrtS»K,,MatttHtak'.'-"««* — Milyen munkalatok előzték meg a 11. ki­adást? >„„• „ -rv— un —* 1973-tól 1979-ig tartott az előkész.'tő sza­kasz. A Helvesírási Bizottság ez alatt, a hat év alatt minden kérdéskört megvizsgált, és a közön­ségtől beérkezett számos észrevételt is mérlegelte. A szabálvzat és a sz.óiegvzék szerkesztését 1981 ta­vaszán kezdtük meg. Ez a nagv munka ért most véget amikor a Magvar Tudománvos Akadémia elnöksége 1984. április 24-én megadta az engedélyt a 11. kiadás közrebocsátására. — Mindezek után nyilván jogos a kérdés: milyen úidonsáaokkal szolgál maid helyesírási szabályza­tunk legfrissebb kiadása? — Üav szoktam mondani hogv az az újdonsá­ga. hogv nincs újdonsága! Ellentétben a régebbi szabálvzatokkal. amelvek helvesírási rendszerün­kül több vonatkozásban is módosították, ez a 11. kiadás a hagvománvőrzés iegvében készült. Csak eg vet len komolyabb változtatást haitottunk végre. Nevezetesen: a dz és a dzs egvséges hangokat ielölő többiegvú betűk (akár a cs. az sz stb ). ezért a sorvégi elválasztáskor ezután mindig egvütt ma­radnak. Ilyenformán: bo-dza. mene-dzser. Eddig ugvanis — ellentétben a többi kétiegvú betűvel — a dz és a dz.s magánhangzók között az előző sor véeén .hagyta" az első betűiét (bod-za mened­zser). Most ezt a következetlenséget kiigazítottuk. — Más módosulás? — A 11. kiadásban fievelembe vettük " ma­gvar nvelvben végbement fogalmi tömbösödéseket. Mig az 1954-es szabálvzat szóiegvzékében a bekötő út. a duzzasztó gát. az üdítő ital stb. típusú szó­kapcsolatok különírva szerepelnek, most ezek ösz­szeiródnak: bekötőút, duzzasztógát, üdítőital stb. Valamivel több kettős szóalakot fog helyesnek el­ismerni a szabálvzat: egvaránt írhatiuk: arrább vagv arrébb, mienk vagv miénk, a levő vagv lévő stb. (Eddig csak az arrább. a mienk, a levő formát ..is­merte el" a szóiégvzék.) És még egv fontos enged­mény; a már elteriedt szokás elismeréseként, fgv is frhatiuk az úgynevezett szóösszevon ásókat- Ma­vad Ofotért stb. A betűszók — például a MAV a SZOT — frásmódia azonban továbbra is változat­lan marad — Az úi kiadás szerkezete nyelvezete? — A szabálvok rendszerezésekor arra töre­kedtünk. hoev könvvünk didaktikusabb tanulha­tóbb leeven. A szövegezéskor pedig az volt a cé­lunk. hogv a szabálvokat mindenki megértse aki az általános iskola nvolcadik osztályának megfe­lelő műveltséget szerzett. Célunk ez volt: tanítva szabályozni! Ezért aztán a szabálvokat rendre meg­okoljuk magyarázatokat fűzünk hozzáiuk. — Befejezésül méa csak annyit hoav A ma­avar helyesírás szabályainak 11. kiadását mikor ve­heti kézbe az olvasó? — A szedés a korrektúrázás munkáia véget ért, a Kossuth Nvomda szentember végére elkészült a masa vállalt munkáiéval. Most már az Akadé­miai Kiadó és Nvomda a aazda ott gondozzák to­vább az anvagot ott foeiák kinvomni is. Remélem. 1985 első hónapiaiban (egv kis késéssel korábbi terveinkhez képest) a könyvesboltok polcain lesz a 11. kiadás. _ . AKÁCZ LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom