Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

3 M S 2 M P S ZECED VÁRÓ SJ BIZOTTSÁG Á N A K LA PJA 74, évfolyam 275. szám 1984. november 23., péntek Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kormány tájékoztatási Hivata'a közli: \ Minisztertanács csütörtöki ülésén Lá­• György tájékoztatást adott azokról a •avulásokról. amelyeket a szovjet kor­íny meghívása alapján Nyiko aj Alek­ndrovics Tyihonovval. a Szovjetunió n:-ztertánácsának elnökével folytatott 'oczkvában. A kormány a tájékoztatót ív .hagvólag tudomásul vette. \ Minisztertanács megerősítette az elektronika társadalmi-gazdasági alkal­mazásának előterjesztését szolgáló közpon­ti fejlesztési és szervezési program kon­cepcióját. Ügy döntött, hogy a programot a népgazdaság VII. ötéves tervével egy időben, azzal összehangolva kell előter­jeszteni a Minisztertanácshoz. A kormánv megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a szak­munkásképzés helyzetéről. Kötelezte az il­letékeseket. hogy a jelentésben összegezett tapasztalatokat a közoktatás fejlesztésére kidolgozott program végrehajtásának me­netében hasznosítsák. ü várósi tanács vb üléséről jelentjük Koncepció az elektronika elterjesztésére A Minisztertanács megerő. olyan preferenciarendszer elektronikai alkatrészipar j s:lette az elektronika társa. kidolgozását, amely növeli központi fejlesztési program dal mi-gazdasági alkalmazd- a vállalatok érdekeltségét a ja 1986 utáni 'folytatásánál Szeged megyei város ta- lásából eredő feladatok: A nácsának végrehajtő bizott- városi tanácsi szervek köz­sága tegnapi soros ülésén remüködése a községek me­határozatot hozott a tanács gyei irányításában: Az al­összehívására. Ügy döntött, koholizmus elleni küzdelem hogy a városi testület ülé- helyzete és feladatai Szege­sét 1984. december 6-án. csü- den; A tanács 1985. évi törtökön délelőtt fél 9-retű- munkaterve; Előterjesztések, zi ki és a következő napi- interpellációk. rend megtárgyalását javasol­ja : Az MSZMP Központi Bi­zottságának a tanácsok mun­kája továbbfejlesztéséről szóló október 9-i állásfogla­A tanács ülésének előké­szítése mellett a végrehajtó sport helyzetét és a tovább­fejlesztés lehetőségeit, es sa­ját . tevékenységének jövő évi tervét. Döntött a végrehajtó bi­zottság személyi kérdésben is: saját kérésére, rokkant­sági nyugdíjba helyezése miatt, december 14-i hatály­lyal felmentette munkakö­réből Kispál Jenőt, a Sze­bizottság megtárgyalta es gedi Ecset- és Seprűgvár elfogadta a jövő évi lakó- igazgatóját, aki 1971-től lát­házfelújítási tervet; meg- ta el ezt a feladatkört, e-ed­vitatta a lakossági tömeg- menyesen. -gazdasági r.anak elterjesztését szolgáló központi fejlesztési és -szer­elési program koncepcióját. .,z Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, illetve az Ipari Minisztérium, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal, a érdekeltségét legkorszerűbb elektronikus megoldások alkalmazásában, és intézkedéseket irányzott elő az elektronikus rendsze­rek és eszközök hazai forrá­sokból, illetve importból tör. ténő beszerzésére. A prog. Magyar Tudományos Akadé- ram a gazdaságirányítási mia és a Magyar Posta által rendszer és a gazdasági sza­kidolgozott koncepció alap- bólyozási rendszer korszerű­ján a hetedik ötéves terv sítésére kidolgozott intézke­időszakától kezdődően átfő- désekkel összhangban, a ja 1986 utáni 'folytatásának lehetséges változatait. Az eléktronizálási program a gazdaság valamennyi te­rületét és a társadalom egy­re bővülő körét érinti; így a minisztériumok és orszá­gos hatáskörű szervek — együttműködve intézménye­ikkel és vállalataikkal — tárca-szintű Jövőre 233 millió fut lakóház-felújításra és karbantartásra Az idén. a legszigorúbb elvégeztetett javítások, eze­takarékosság mellett sem ket ugyanis nem korlátoz­lehetett tartani a VI. ötéves zák az érvényben ]evő ren­tervre jóváhagyott lakóház- delkezések. javítási pénzügyi előirány- Jelentősen emelkedtek a zatot, és az egy lakás fel- lakóházak működtetési költ­újítására tervezett fajlagos ségei, a hiányokat csak a költségeket. Ennek oka az felújítási alapból lehetett fe­részprogramokat dolgoznak gő központi gazdaságfejlesz- vállalati önállóságra alapoz- /fS^F"™0^ t-—'"1— - va valósul meg. Emellett a J? ágazatközirészprogramok SffíS^SSSuSTpSÍ ágazatközi 'észpro=k tárgép-rendszerek és azok r toriocvlóeo ov tési program keretében te­remtik meg az elektronizá­ció gyorsításának feltételeit. Az iparilag fejlett orszá­gok társadalmi és gazdasági fejlődósének egyik meghatá­rozó tényezője az elektro­nika széles körű alkalma­zása. Az elektronikus elven működő távközlés, automa­tizálás, számítástechnika, méréstechnika stb. színvo­nala határozza meg, hogy az információ milyen mér­tékben hasznosul és válik termelőerővé. A világ szá­mos országában készültek már kormányzati és kor­mányközi programok az elektronizálás ütemének gyorsítására. Hazánkban a kormány a számítástechnikai központi fejlesztési program ég az elektronikai alkatré­szek központi fejlesztési programja elfogadásával már az elmúlt években is erőfeszítéseket tett e folya­mat gyorsítására. Az elfogadott koncepció értelmében a Minisztertanács r.iost részletes intézkedési program kidolgozását irta elő az elektronizálás társa­rialmi méretekben történő hatékony befogadásának biz­tosítására, megteremtve az kidolgozására megvalósításához szükséges infrastruktúra javítására, el­sősorban a távközlési háló­zat fejlesztésére, valamint a költségvetési keretből mű­ködő számítástechnikai in­formációs rendszerek szol­gáltatásainak bővítésére, az oktatás és a tudományos mogató?a kutatás feltételeinek javítá­sára. A koncepció külön figyelmet fordít az élenjáró elektronikus technológiák — többek között a berendezés­orientált áramkörökön ala­puló megoldások, a helyi számítógép-hálózatok, a szá­mítógépes tervező és fejlesz­tő rendszerek, az úgyneve­zett intelligens robotok stb. — gyors ütemű elterjeszté­sére. A koncepció értelmében az elektronizálást program sokoldalúan elősegíti a hazai elektronikai berendezéseket gyártó ipar és az ehhez kap­csolódó szolgáltatások fej­lesztését, az elektronikai iparban megtestesülő szelle­mi munkahányad növelését, az ipar versenyképességének a javítását. A Miniszterta­elterjesztése az Üzletháló­zatokban, a készpénzforgal­mi folyamatok számítógépes támogatása, a közlekedés­irányítási rendszerek elter­jesztése, az irodai munkák automatizálása, a mérnöki tevékenység elektronikus tá­elektronizálási építőipari árak 40—50 szá­zalékos emelkedése, és az a mintegy 10 százalékos költ­ségnövekedés, melyet az utólagos hőszigetelés okoz. A lakóházjavitási terv nem számolt a karbantartási költ­ségek 70 milliós emelkedésé­vel, a Szegedi Ingatiankeze­dezni. Az üzemeltetés laká­sonként a ^tavalyi 29.16 fo­rintról várhatóan 3683 fo­rintra emelkedik. Ezek a tényezők okozták, hogy a tervidőszakra elő­irányzott 2337 helyett csak 2153 lakást tudnak felújíta­ni. A födémcserés felújítást lő Vállalatnak saját kivite- végző kivitelezők nem tud­lezésben kell kielégítenie a tak vállalásaiknak mara­jogos igényeket. Nem lehet déktalanul eleget tenni előre tervezni azt sem, egyéb, várospolitikai szem­mennyi pénzbe kerülnek pontból jelentós intézmény­majd a bérlők által az IKV felújítások miatt, költségére megrendelt és A pénzügyi fedezet hiá­oktatás, a továbbképzés és nács állásfoglalása értelmé­a szükséges átképzés félté- ben a programmal párhuza­teleit. A kormány elrendelte mosan ki kell dolgozni az összehívták a VSZ EtülüiPiieifszferi bizottságát Az előzetes megállapodásnak megfelelően, december elején Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülésére. ReimaloTsgBssk vinderiplése Felszabadulásunk 40. évfordulóján Tidomáips emlékülés Szegeden A Csongrád megyében Részt vett az ülésen Szabó Magyarország négy évtizedé­társadalomtudományokkal Sándor, a megyei tanács ről címmel mondott. maid foglalkozó kutatók, politiku- elnöke. Plenáris előadást dr. tizenegy korreferátum hang­sok és szakemberek tegnap. Komócsin Mihály, az MSZMP zott el. csütörtökön összegezték azo- Központi Bizottságának tag- A másik szekcióban az kat a tudományos eredmé- ja. a megyei pártbizottság ideológia, a kultúra és a nyeket. amelyek nyomán első titkára tartotta, elemez- közgondolkodás témaköre tiszta és hű képet kapha- ve Csongrád megye el- szerepelt, a szekció elnöki tunk a felszabadulás óta el- múlt négy évtizedének fei- tisztét dr. Bárány Ferenc. telt 40 esztendő gazdasági, lődéstörténetét — szólt a a SZQTE tanszékvezető politikai, ideológiai és kul- gazdaság, a társadalom és egyetemi tanára és dr. Fe­turális fejlődéséről. Az az életmód változásairól. hér István, a JGYTF tan­MSZMP Csongrád megyei A plenáris előadás után székvezető főiskolai tanóra bizottságának oktatási igaz- két szekcióban folytatódott látta el. A szocialista kul­gatóságia. a városi pártbi- a munka. Az egyik a gaz- turális forradalom feladatai zottság. a felsőoktatási in- daság. a politika és az ideo- és vívmányai Csongrád me­tézmények marxizmus tan- lória kérdéskörét vizsgálta, gyében címmel dr. Konc. székei, a Szegedi Akadémiai itt dr. Váczi Mária. az ok- János, a megyei pártbizott­Bizottság és a TIT Csöng- tatási igazgatóság tanszék- sás fjtkára: A közgondo]­rád megyei szervezete bá- vezetője és dr. Serfőző La- kodás és a tudatváltozás báskodott a tudományos jos, a JATE egyetemi ta- néhány tendencia ia Csong­emlékülés fölött, melyet a nára elnökölt. referátumot rád megve felszabadulás, reggeli órákban az MSZMP pedig dr. Kanyó Ferenc, az utáni fejlődésében címmel Csongrád megyei bizottsága oktatási igazgatóság igazga- pedig dr. Horuczi László, a I oktatási igazgatóságának tója A felszabadulás —sors- JATE tanszékvezető egyete- í nagytermében dr. Székely forduló és dr. Réti László, mi docense tartott referátu- I Sándor. a városi pártbi- az MSZMP Központi Bizott- mot, melyhez kilenc körre­zottság titkára nyitott meg. sásának .munkatársa A népi ferátum csatlakozott. nyán túl akadályt jelent, hogy az Oskola utcai épü­letek rekonstrukciójánál az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel a tárgyalá­sok elhúzódtak. Az ingatlankezelő válla­lat figyelmet fordított a te­tőtérbeépítési lehetőségek vizsgálatára. Sajnos, az ed­digi eredmények nem áll­nak arányban az előkészí­tésbe fektetett anyagi és szellemi ráfordítással. Mind­össze három lakás készült el és további háromra ad­tak ki elvi tulajdonosi hoz­zájárulást. A meghiúsulás oka a kedvezőtlen hitelfel­tételeken túl a bentlakó bér­lök ellenállása es egyes munkavédelmi előírások. 1985-ben 233 millió forin­tot használhat fel az ingat­lankezelő vállalat felújítás­ra, tervszerű karbantartás­ra. egyéb karbantartásra és fejlesztésre. 61 födémcserés felújítást fejeznek be es 103 lakásban kezdik meg a mun­kát. A jóváhagyott 420 he­lyett körülbelül 270 födém­cserés lakás lesz kész a tervidőszakban. Ugyanak­kor 124 lakás teljes felújí­tását tervezik, esetleges ke­ret kiegészítés esetén ez a szám természetesen nőni fog és részfelújítást, is 50 helyett 121 lakásban végeznek el. Az áremelkedések hatá­sát a jövőben is ésszerű ta­karékossággal próbálják majd ellensúlyozni, olcsóbb technológiát alkalmaznak. Mindezek ellenére szüksé­ges az 1984. évi terv módo­sítása, hiszen annak készí­tése idején 238 millió forint állt rendelkezésre, a keret pedig 230 millió forintra csökkent az előző évi több­letfelhasználások miatt. Így a csökkentett program alap­ján várhatóan 397 lakás fel­újítását tudják befejezni a tervezett 465 helyett. Csütörtökön Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megkezdődött a Magyar Reumatológusok Egyesületének vándorgyűlé­se. A háromnapos rendez­vényen hetven előadás hangzik el a viszonylag fia­tal. néhány évtizedes ön­állósult orvosi szakágazat témakörében. Ismertetik egyebek közölt a veseműkö­dés rendeilenességeiből szár­mazó köszvényes megbete­gedések és az ízületi el­változások okozta fájdal­mak megszüntetésének, gyó­gyításának új módszereit, a betegség pontos felismerése érdekében folytatott kuta­tások eredményeit. A tanácskozáson külön hangsúlyt kap az egészség­ügyi felvilágosító munka. A reumatlkus jellegű fáj­dalmak ugyanis a legkülön­félébb betegségektől szár­mazhatnak, ezért felismeré­sük is nehéz. A tadomáuyos emlékülés elnöksége — A szónoki emelvénynél ŐT. Komócsin Mihály kereskedelem Szakmai konzultációt tar­tottak tegnap a Belkereske­delmi Minisztériumban az élelmiszer- és vegyiáru­kereskedelem vezetői. A tanácskozáson elsősorban a következő esztendő lehetősé­geiről, feladatairól szóltak. 1985 a VI. ötéves terv befe­jező éve, ekkor kell előké­szíteni a következő ötéves tervet is. Ügy kell beszerez­ni, értékesíteni, hogy a fo. gyasztók elégedettek legye­nek. Jövőre új szemléletre lesz szükség az élelmiszer­es vegyiáru-kereskedelem, ben is. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom