Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

? 'ifiv- -mi*: -p- -•-' 'i'Jjff VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 272. szám 1984. november 20., kedd Ara: 1,40 forint Szegeden r Wilfried Martens Budapesten Találkozott Kádár Jánossal Megkezdődött a Román KP XIII. kongresszusa • Az MSZMP Központi Bizottságának üdvözlete Vasárnap a román fővárosba egymás után érkeztek a külföldi küldöttségek a Román Kommunista Párt hétfőn kezdődött XIII. kongresszusára. A magyar pártküldöttség Méhes Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével utazott Bukarestbe. A delegáció tag.ia Horváth József, a Központi Bizottság tagja, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa. Szabó Miklós, az MSZMÍ> Békés megyei bizottságának első titkára és Barity Miklós, hazánk bukaresti nagykövete. Bukarestben tegnap, hétfőn megkezdte munkáját a Román KP XIII. kongresszusa. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága üdvözletet küldött az RKP kongresszusához. Az MSZMP üdvözletét és a kongresszus munkáját a .2. oldalon ismertetjük. Nőmozgalmi emlékülés A tárgyalóasztalnál. Jobbra a belga, balra a magyar küldöttség. (Telefotó — MTI—KS) Wilfried Martens, a Belga Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek', a Minisztertanács elnökének vendégeként vasárnap este óta tartózkodik hazánkban — hétfőn reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmű* vét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Wilfried Martens — akinek személyében 1945 óta első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon belga kormányfő — a Parlamentben szűk körben megbeszélést folytatott. A délelőtti órákban az Országház delegációs termében Lászár György és Wilfried Martens vezetésével megkezdődtek a magyar— belga plenáris tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Várkonyi Péter külügyminiszter, Esztergályos Ferenc külügyminiszterhelyettes, Németh Jenő, a i Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, Antalpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, valamint Lőrinc Tamás, hazánk brüsszeli nagykövete. Belgium képviseletében Leo Tindemans külügyminiszter, Frans Roelants külügyminisztérium! államtitkár, Thierry de Gruben, a külügyminisztérium kabinetfőnökének helyettese. Carlos de Wever. a miniszterelnök diplomáciai tanácsadója, Xavicr Deswaef, a kormányfő szóvivője, valamint Willy Tilemans, a Belga Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen a tárgyalópartnerek áttekitnették a kétoldalú ^kapcsolatok alakulását. Megállapították, hogy azok rendezettek, s jó keretet biztosítanak a további együttműködéshez. A | megbeszélésen különös hangsúllyal szóltak a gazdasagi kérdésekből. Egyetértettek abban, hogy ezen a területen további fejlesztésre van mód. A nemzetközi helyzet időszerű problémáit érintve a kormányfők azonos módon ítélték meg a kelet—nyugati párbeszéd folytatásánálc fontosságát. rámutatva, hogy az khetoseget teremt egymás álláspontjának jobb megismerésére. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára- délután az Országház Nándorféhérvár-termében találkozott Wilfried Martensszel. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—belga kapcsolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt Lázár György, Várkonyi Péter és Leo Tindemans, továbbá Lőrinc Tamás és Willy Tilemans. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ugyancsak délután fogadta a belga kormányfőt a Parlament Munkácsy-termében. A megbeszélésen jelen volt Esztergályos Ferenc, Lőrinc Tamás, valamint Willy Tilemans, Frans Roelants, Carlos de Wever. A nap folyamán Várkonyi Péter hivatalában találkozott Leo Tindemans-szal. A megbeszélésen a magyar és a belga diplomácia vezetője áttekintette a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését. Este Lázár György és felesége díszvacsorát adott Wilfried Martens és felesége tiszteletére a Parlament vadásztermében. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. (MTD Parlamenti bizottságok a településfejlesztésről A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól tárgyalt hétfői együttes ülésén az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint építési és közlekedési bizottsága. Gajdócsi István és Szilágyi Gábor elnökletével. Craveró Róbert, az Országos Tervhivaíal elnökhelyettese, a napirendi pont előterjesztője bevezetőjében elmondta. hogy a terület- és településfejlesztés hosszú távra szóló irányelveit a hetvenes évek elején határozták meg. Ennék nyomán az elmúlt évtizedben számottevő eredmények születtek a területés településfejlesztésben; mérséklődtek az országrészek és a megyék közötti indokolatlan különbségek. A népgazdaság helyzetében bekövetkezett változások azonban némiképp visszavetették a társadalmilag hasznos folyamatok kibontakozását. A további fejlesztés kívánatos iránvait. céljait meghatározandó. ezért ismét törvénytervezet készül, amelvet az országgyűlés, várhatóan 1985-bén vitat meg: A koncepci • tervezete a kormányzati szervek, a tanácsok, a tarsadaimi és tudományos szervek együttműködésével készült el — mutatott rá Craveró Róbert, majd hozzátette: ezekben a napokban országszerte véleményezik az irányelveket, s az eszmecseréken elhangzott észrevételeket és javaslatokat majd hasznosítják a végleges, az országgyűlés plénuma elé terjesztendő dokumentumban. Az új szemléletű koncepció elsősorban a településfejlesztés hosszú távú, az ezredfordulóig szóló tennivalóit határozza meg. de megfelelő támpontot ad a tanácsoknak is középtávú regionális terveik kidolgozásához. A terüiet- és településfejlesztés elsődleges célja továbbra is az, hogy segítse társadalmi és gazdasági feladataink hatékony, összehangolt végrehajtását, mérsékelje a területi aránytalanságokat. s járuljon hozzá a lakosság életkörülményeinek javításához — hangsúlyozta Craveró Róbert, majd részletesen kitért az e cél megvalósításához szükséges feltételrendszer sajátosságaira. A vitában a képviselők észrevételeket, javaslatokat tették. Az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága nőmozgalmi emlékülést rendezett tegnap, hétfőn az Antifasiszta Dolgozó Nők Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Szegeden. a Victor Hugó utcai pártházban. Jelen volt dr. Somogyi Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője és Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront városi titkára. A megjelenteket Vajas Józsefné, a városi pártbizottság osztályvezetője köszöntötte. majd a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Intézet Radnóti irodalmi színpadának tagjai adtak műsort. Ünnepi megemlékezést Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Szövetségének elnöke mondott. Az előadó fölelevenítette azt a korszakot, amelvnek a jelenlevők mint az Antifasiszta Dolgozó Nők Szövetségének. valamint .az ebből kifejlődött Magyar Nők Demokratikus Szövetségének tagjai részesei voltak. Akkor. 1944 őszén fiatal iánvként. asszonyként a párt hívó szarára láttak hozzá a demokratikus orszáa építéséhez. Létrehozták először Szegeden az MNDSZ szervezeteit. majd példájukat követték Orosházán. Budapesten. Debrecenben. A főváros fölszabadulása után. 1945. február 18-án megalakult az MNDSZ országos szervezete is. Tagjai mindenütt dolgoztak, ahol szükség volt rájuk: élelmiszerhez juttatták az időseket. a gyermekeket, a sebesülteket, s istápolták a hadifoglyokat. Nehéz körülmények között küzdöttek a szervezet létéért és fő célkitűzésükért: a női egyenjogúság megvalósításáért. a nők fölemelkedéséért. azért. how ők is részesei lehessenek az úi társadalom építésének. Az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről 1945". óta beszélhetünk hazánkban, azóta illeti mee szavazati 1og a nőket, azóta vál~--fhatnak és azóta választhatók. Mint a politkai élet férfiakkal egyenrangú szereplőiként azóta is jelen voltak és vannak a közéletben. A párt Központi Bizottságának 1970. évi döntése szerint integrálni kell a munkát, elsősorban a pártszervezetek feladata, hogy foglalkozzanak a nőmozgalommal. Az azóta létrejött nőbizot.tságok közvetlenül ott tevékenykednek, ahol a nők élnek és dolgoznak. Hogv milyen sikereket ért el ez a nőpolitikái munka. azt az MSZMP XIII.. márciusban megrendezendő kongresszusa is értékeli majd. Tény, hogy az utóbbi öt esztendőben — minden nehézséa ellenére is — jelentős vívmányokról adhat számot a mozgalom. Hogy csak néhány számot említsünk bizonyítékként: a parlamenti munkában 30 százalek. a tanácsoknál ugyancsak enynvi. a szakszervezeteknél pedig 50 százalék a tisztviselők közt a nők aránya. A lányok, asszonyok százezre i éltek a tanidás, a politikai képzés lehetőségeivel, s hazánkban a munkavállalók 46 százaléka nő. Egyre több köz, itt ük a. diplomás, feladat azonban, hogy a betanított munkások szakmai színvonala —' továbbtanulásuk révén — emelkedjék. Hangsúlyozta az előadó art is. hogy a kettős hivatás teljesítésében még további segítségre szorulnak az aszszonyok. Duschek Laiosné a továbbiakban szólt a Nők Demokratikus Nemzetközi Szövetsége tevékenvségei'ől. aktuális feladatairól, az ENSZ III. világkonferenciájára való fölkészülésről. Arról, hogy minden életadásra hivatott nő leghőbb vágya a béke megőrzése. Végül köszönetét fejezte ki a ielenlevö asszonyoknak azért, mert családdal a hátuk mögött mindig emberek tudtak maradni a legnehezebb időkben is. Az emlék ünnepség Koszorús Istvánnénak. a nőmozgalom alapító tag iának személves visszaemlékezésével és meghitt hangulatú. baráti beszélgetéssel zárult Somogyi Károlyn,. felvétele Résztvevők; Duschek Lajosné beszédét mondj?