Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

43 Vasárnap, 1984. november 25. t • • Ötven sor A tudósítás akkor is igaz lenne, ha így szólna: „A Bartók Béla Művelődési Központban csütörtökön este nagy sikerű Balázs Béla-emlékestet rendeztek a szegedi születésű kiváló író, színes tollú költő és nemzetközileg elismert filmesztéta születési centenáriumán Nemeskürty István író-esztéta. Gyertyán Ervin filmkritikus és Kass János grafikusművész részvételével." Ez így igaz, csakhát ez az igazság szebbik fele. s nem a teljes igazság. Ennek a tulajdonképpen pozitív kicsengesű hírnek kemény kontúrú árnyékai vannak. Az ok pedig egyszerű: Szeged 130 ezer lakosából — mely között közel tízezer egyetemista és főiskolás van — erre a nagy energiákkal, megkülönböztetett szeretettel és körültekintő figyelemmel szervezett programra — most tessék megfogódzkodni! — mindössze húszan voltak kíváncsiak. Pedig több mint négyszáz, személyre szóló meghívót kézbesített a posta — közöttük a varos magyart tanító pedagógusait is megtisztelték a személyes invitálássá! —, megjelent a hír lapunkban, s Kass János gyönyörű Kékszakállú-rajzával díszített piakatna) sem kell vonzóbb és csábítóbb hívogató. Amikor az intézmény igazgatója arra kért bennünket, a nagyteremben szétszórva várakozó alig több mint tucatnyi érdeklődőt, hogy ha nem derogál, fogjuk meg székeinket, s költözzünk át a Kass-művekkel bélelt kamaraterembe, szegyen és elkeseredés vett erőt. rajtam. A közművelődés zsákutcája? A nagyszabású programok elveszítették mágneses vonzásukat? Átrendeződött az érdeklődés? Korszerűtlenné vált a tisztelgés es emlékidézés oly fontos, ködoszlató. személyiség- és életműtisztázó műfaja? Kik követték el a hibát, kiket kárhoztathatunk a kudarcért? Vigasz-e, hogy egy Kossuth-díjas operaénekesnő vendégeskedésére is mindössze tucatnyian voltak kíváncsiak a közelmúltban? Mit kell tenni? Tanácstalan vagyok es szégyenkezem ... Pedig milyen élményeket ébresztő, a műhelytitkok fátylát föllebben tő és katartikus újra találkozni Kass János műveivel; hallgatni Nemeskürty tanár urat, aki csodás párhuzamot vont a Maeterlinck művére írt Debussy-opera, a Pelléas és Mélisande, valamint az ebből eredeztethető Balázs—Bartók A kékszakállú herceg vára című mű között,' felhívta a figyelmet a „kék ' mitikus szerepére Balázs Béla művészetében (a Kékszakállú mellett a harmincas években Németországban filmet rendezett A kék fény címmel, majd mesegyűjteményét Az igazi égszínkék címen jelentette meg), megvilágította ennek a máig kellően nem értékelt sokarcú művésznek filmes vonasait; vagy figyelni, Gyertyán Ervin személyes emlékeinek mozaikjából miként rakja ki Balázs Bála szeretetre méltó, esendő alakját. S ha kicsit tágabbra vonjuk az élménykört — amihez szép illusztrációt varázsolt két szegedi színész. Fodor Zsóká es Bognár Zsolt —, akkor olyan ..társaságban" tölthettük az estét, amelynek résztvevői nem kisebb személyiségek, mint Bartók, Kodály, Balázs Béla, mas műfajokban, a grafikában, a könyvművészetben és újabban az animációs filmben társukul szegődő Kass János, vagy hazánk bajt a két legautentikusabb filmes tekintély, Nemeskürty és Gyertyán. Húszunknak, örülök, hogy ott lehettem és rendkívül eiszomorít. hogy csupán húsza dmagammaL Tandi Lajos Szabadegyetem Szabadegyetemi sorozatot szervez Szegeden a TIT Csongrád megyei és városi szervezete Szocializmust építő hazánk és Csongrád megye fejlődésének négy évtizede cimmel. A szabadegyetem első előadásán november 21-én. szerdán délután 5. órakor dr. Végh Gyula, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa az életkörülmenyekről, az életszínvonalról, az egészségügyi és szociális ellátásról tájékoztat. November 28-án dr. Koncz János, az MSZMP megyei bizottságának titkára A népi-nemzeti egység, a párt szövetségi politikájának megvalósulása címmel tart előadást. December 5-én dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője a közgondolkodás jellemzőit. fejlesztésének megyei tő irányait elemzi. December 12-én dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára A gazdasági fejlődés és a gazdaságirányítás négy évtizede címmel tart előadást. December 19-én Szabó G. László, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese a közoktatás és a felsőoktatás fejlődését ismerteti. Január 9-én dr. Lovászi József. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa a kulturális élet és a műveltség megyei fejlődéséről beszél. Január 16-án dr. Bódi György, a KISZ KB tagja, a Csongrád megyei KISZ-bizottság első titkára a fiatalság helyzetének alakulását, a párt ifjúsági politikájának megyei megvalósulását vázolja. Január 23-án dr. Schmidt József, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője A tudomány fejlődése a felszabadulás óta, tudományos műhelyek megyénkben címmel tart tájékoztatót. A szabadegyetem előadásait a TIT Csongrád megyei szervezetének helyiségében (Kárász utca 11.) rendezik W Ármány és szerelem Bemutató a Kisszínházban Vannak művek és vannak szerzők, melyekről nagyon nehéz ám újat mondani. Hiszen a klasszikusok többek között éppen azért és attól (is) szentek és sérthetetlenek, mert időtlen ragyogásuk már-már vakítónak tetszik, s szinte mozdulatlanná dermeszt, máskor viszont tiszteletlen át- és újraértelmezésekre provokál, melyek végzete többnyire akár előre bizton megjósolható. (Csak ilyesmi az átérteimezőket többnyire nem érdekli. Az igazán nagy bukásig legalábbis.) Vagyis a „veretes" alkotások sokszor éppen azért adják föl keményen a leckét mai interpretálóiknak, mert annyira időt álló, megbízhatóan kiváló művek — amennyire. Friedrich Schiller azonban nemcsak nagy nemzeti Király Levente (Von Walter) és Kőszegi Akos (Ferdinád) klasszikus, a német iroda- az előadás egyik drámai jelenetében lom Goethe melletti társ- , , . „ ,. csillaga. ..Elfelejtik, hogy Mk, & az el|o nemet polielsősorban színpadi szerző Ukai ^anydramanak is. volt", emlékeztetett már A hatalomvágy, a cselszö- ,. . , Szerb Antal is. S ha netán vés. az emberi amoralitás , 710f\y a ne?°reugva~ thesé — úgy hoz létre szenvedélyes, a schilleri világot hűen fölidézni képes előSzimfonikus hangverseny A szegedi szimfonikusok Bergtól a Sieben frühe Lieder mélyvonósok pregnáns inkoncertjét felüdülés volt (Hét korai dal) című művet dítasa. s helyenként zengő hallgatni. A Zenes Színház- hallottuk. Sziklay Erikaszó- tömörséggel és mindig tiszban felhangzó. rendkívül lójával. A még inkább ro- tán szólt a zenekar. Bácsik okosan, s jól megválasztott mantikus ideákat, a Berg Sándor koncertmester szép művek dirigenseként Med- későbbi stílusát még kevésbé hangon játszott szólója is veczky Ádám lépett feL sugalló dalciklust Sziklay esztétikai élmény volt. Elsőként Bach C-dúr szvit- Er*a ibletett muzikalitással vé m Smetana elévüihejét (BWV. 1066.) hallottuk. szolaltatte meg: tetien szépségű Moldva cíElég ritkán hangzanak fel ff? ug.yaPhintimebb hangú- mű szimf>nTkus költemépódiumainkon a nagy ba_ raiu, KiseDO ^ KonceruermeK- nyével búcsúztak az előadók, rokk mester művei, s így hez> s kísérő apparátushoz Noha a gördülékeny -indítás annál frissítőbbnek hatott a méretezett, de éneke tiszta- nem sikerült elég meggyőtiszta, emelkedett szellemű, súga intonációs biztonsága, zéen, szívesen elfelejtettük a mesterien szerkesztett mu- ' . c^ ' későbbiekben a lendületes zsika, melyet valójában nem - •> szép formálásért, s a lelkes. is könnyű megszólaltatni. A lemre méltó volt. romantikus előadásért. Medzenekari szvit tánctetelei a Átütő erejű meglepetés- veczky Adám nem a klaszszórakoztatás jegyében főként hatott Lajtha László szikus értelemben vett dirigálástechnika megvalósítója. ám zenészeivel jó kongantak. mégis a legkecseseb- . . ben lejtő Menüett vagy a IV- szimfóniája (,,A Tavasz ). legszökdelőbben dobbantó A nemzetközi zenei életben taktus, s kellemes légkört Gavott zenéjét is a nemes valójában jobban ismert a tdd teremteni, ami a felszabadult kifejező együttmuzsikelBerényi Bogáta fegyelem, áttekinthető rend, zeneszerző> mint itthon) n szabályosság, s a logika fe- ., , . , „ . .. kalas elengedhetetlen nye világítja át. Egzakt, vég- milyen kar! E müve alapjan léke tel énül csiszolt, kimunkált kívánatosnak tűnik minél szólamokat, azaz játékmódot több kompozícióját megszókövetel megszólaltatása s laltatni hazai pódiumainkon ugyanakkor maga tol erteto- . ..... ., , . , | dő természetesseggel áradó, Szimfonikusatok erzekel- | fesztelen muzsikálást Az hető kedvvel játszották az előadóknak nem minden té- erőteljes tehetségről tanústelben sikerült maradéktala- kodó pompás hangszerelésű, nul megfelelni a mű köve- . telménveinek (például Ouver- szellemes, változatos muzsiture) ugyanakkor néhány kát. A nem konnvu szolatétel (például Menüett is) mok pontos, tiszta interpremegszólaltatása igen szépen tálásáért mindent megtett a sikerült. A fafúvós szólisták zenekar, s a megszólaltatás tiszta, elegáns egyszerűség- egészét tekintve eleven, élgel előadott betétje külön ménvt adó előadás, s egyben gyönyörködtetett. 8 hangverseny legsikerültebb Ritkán hallott zeneszerzők produkciója volt. Igén impoJUba* Berg es Lajtha. László, nált púndjart a mű eiejen a Schiller darabjai könyvdrá- csimborasszója — egyfelől; máknak tűnnek, erről ő te- a létező legtisztább szerelhet legkevésbé: korának mes érzelmek, sodró lendüszínpadi ízlése, a weimari letű, megrázó nagy monoszínház fennkölt, patetikus lógókkal teli vallomásáradat stílusa teszi. Amelytől je- — másfelöl. Viszont e két lenleg tán távolabb is va- szélsőség a szenvedélyek elgyunk, mint amennyire ki- söprő erejének ábrázolásávánatos lenne. val találkozván, tökéletes Schiller világában minden drámai építkezéssel teremt erkölcsi kétértelműség, min- harmóniát a szociális jeliedenféle relativitás megszű- §ű erkölcsi felháborodás sunik. A hősök egy szilárd gallta indulat és az ember erkölcsi világrend, két vég- örök kiszolgáltatottságának pontja között állnak, meg- könnyes-szép együttérzéssel alkuvásra egyszerűen nincs felmutatott valósága között módjuk. Az egyik végponton Ez a mű 150 esztendeje él levők kizárólagos célja el- és hódít a világ színpadain érni az abszolút erkölcsi ~ Ferdinánd és Lujza végideált, a „másik oldal" kép- .^te az emberi egyenlőség tereit. Első helyen kell szóiviselői viszont a tökéletes eszményét, a romantika na- ni a negyedéves főiskolai erkölcstelenség maradandó gYon is létező valóságalap- hallgató Kőszegi Akos teljeállapotában leledzenek Vad- íait éppúgy mutatja, mint sítményéről, kinek Ferdiromantika. mondhatná a a rendíthetetlen hitet a nándja egyben diplomama fölényes ítélete, de va- morális ideákban: „Hát a munkájának is számított, jon kinek nem jut eszéoe herceg eltorzíthatja az em- Soha rosszabb vizsgafeladat o.ikor. hogv nem a róihan- beriség örök törvényeit?" ne álljek előttünk: ez a tikinak volt-e sokszor .¿a- ~ kérdezi Ferdinánd Lady roppant figyelemreméltó teza amikor ilyen alakokkal Milfordtól. S noha utóbbi hetsegü fiatalember, akiről korolt hatás és a létrehozott atmoszféra együtt rajzolja ki szépség és fájdalom, bűn és erény romantikus-időtlen közelképeit. Katarzist kiváltani tudó módon. A tény, hogy fenti követelmények jegyében kellett gyakran lírai szépségű, komoly súlyú és mélységű szövegeket interpretálni, nem mindennapi feiadatok elé állította a szereplőket Dicséretükre legyen mondva, többségük — képességeinek határain belül — nemcsak megfelelni tudott mindennek, de egyedivé is változtatta a darab karaknépesitette be a világot? S például azt is mondja, hogy nem nehéz megjósolni, hogy az időpont, midőn erre gon- ••éhes hiéna a világ hatal- meg jócskán fogunk hallani dolhatunk.' azonos a felmen- masainak kéjvágya", de róla, olyan kulturált, pontotő érvvel: az indulat, a Lujza megfogalmazza Schil- san kidolgozott, fegyelmeszenvedély. az érzelmek ler egyik legszebb mondatát zett és komoly művesei eröörök intenzitásának (a tisz- >s: -a szeretet, rettenetesebb ről tanúskodó játékkal fortesség legbiztosabb jelének) kényszer, mint a zsarnok szándéka min'dig ilyesféle dühe". Igen. az ilyen es ha(is). Schillernél eszmékben s°nld mondatok legalább mérik a valóság értékéit, a annyira örökszép művé tekörülöttük levő világ erköl- szik az Ármánv és szerelcsi példatárával. A hősök m<?t. mint az annyit elem málta meg a szenvedélyes és tiszta szerelmes ifjút, hogy egyszerre hatott ritka érett, kiforrott színészi eszközök birtokában levő szakembernek és hamvas-szép állásfoglalása eleve eldönti zett társadalmi lázadás és arcú, tragikusan esendő mai sorsukat, s hogy mindez patetizmus indukálta dráma u A egyetlen pillanatra se has- tökéletes felépítése, sék kiagyalt, mereven érvé- A Szegeden debütáló Penyesített .Eturm und Drang t/les uyorgy rendező arról eljárásnak" — garantálja beszél a műsorfüzetben, ennek a rendkívüli erejű hogy mondandója semmivel írónak tiszta, elemi pátosza. sem több vagy kevesebb — Ez harmonizálja a schilleri mint ami a darabban van. színpad hőseit, úgy, hogy A rokonszenves koncepciók minden oldalról látni, hal- mindig ilyen pofonegyszerűlani őket — egy magasabb- ek: úgy gondolom, a darendű életminőség illúziója- rabot kell megrendezni, s val. nem a mában alkotott v?leAz Ármánh és szerelem ményt, mert akkor megzarendszerint oly módon he- varjuk a közönséget". Hogy lyeztetik el az egyetemes ez az elképzelés most érvédrámairodálomban, mint nyesiilni tudott, annak felalapvetően társadalmi indít- tehetően az igén ¡ól ..érzett" tatású mű. Dacos lázadás a Schiller legalább annyira korabeli német fejedelemsé- oka, mint az a sallangmengek romlottsága ellen, a szerelem mindent legyőző hatalmához írott gyakran szinte himnikus hangnemben megfogalmazott, szomorú szépségű tragédia. A Rómeó és Júlia rokokó pária. Nevezték a német polgári drámát megteremtő alkotásKönyv Illyés Gyula szülőföld)éről Illyés Gyula szülőföldjét— ső, mind a további kiadások a Tolna megyei Rácegres- tói. Illyés Gyula ugyanis több pusztát és környékét — mu- helyen átírta híres művét, tatja be a szekszárdi Béri A kötethez felhasznált Balogh Adám Múzeum új kéziratot a költő családja reprodukcióival illusztrált bocsátotta Vadas Ferenc múszázoldalas könyv a Puszták zeumigazgató rendelkezésénépe kéziratának abból a re. aki a Szülőföldem című változatából közöl részlete- kötetet, sajtó alá rendezte és ket, amely eltér mind az el- bevezetőt írt hozzá. tes, a szó legjobb értelmében hagyományos felfogás, amelynek jegyében teljes hűséggel tétetett föl a darab a Kisszínház stílusos forgószínpadára. Noha ez a feltétlen (és vonzó) hagyománytisztelet olyasmit is eredményezett, hogy csak minimálisan rövidíttetett meg az eredeti alkotás, a így egy ma már meglehetősen szokatlan hosszúságú előadás született... Gondos produkciót láthattunk a péntek esti bemutatón. Nem artisztikusan kifinomultnak látszani igyekvőt. és nem is mereven „földbeszúrt" szavalatokra épülő „iránydrámát". Az a rendezői törekvés, amely realisztikus stílus-interpretációs alapokból és a költői erő szabad érvényesítéséből építkezik — mint mo6t Peti uszo névesnek. aki maga se tudja, milyen is ez a gyönyörűen keserves világ körülötte. A Lujzát alakító Janisch Eva ezúttal halványabbnak tűnt: a 16 esztendős, angyalian tiszta polgárlányt inkább a kislányosság szokványeszközeivel hozia elénk, mint a figura tragikus emberi mélységeinek árnyaltabb megközelítésével. Ugyanakkor néhány kettőse Kőszegi Ákossal ez utóbbi izzó hevületenek hőfokára tudta emelni játékát. Von Walternek, a bűnös apának cinizmusát Király Levente meggyőzően érzékeltette. Akárcsak Dobos Kati Lady Mvlfordot, a bűneiből erényt kovácsoló „legcsodálatosabb angol nőt". Mentes József Miliere aggódó, szerető apa és az erősödő polgárság önérzetét frappánsan fölmutató ember. Egyedül Bagó Iván Von Kalbja es Szirmai Péter Wurmja sikeredett harsányabbra. Illetve rikítóbban ördögire a stílus követelte szükségesnél. Külön méltatást érdemelnek Molnár Zsuzsa kellő távolságtartást fölidéző, fordított távcsőképet mutató, ugyanakkor a romantika bensőségességét is jól érzékeltető díszletei. Valamint az elképzeléshez tökéletesen hű jelmezei. Vannak művek és vannak szerzők, melyekről nagyon nehéz ám újat mondani. De nem is kell. Éppen ettvíl lehet jó az előadás. Lásd, mint fent Domonkos László