Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

41 Vasárnap, 1984. november 25. t Uj i típusú kábel Újfajta kábellel kísérleteznek a Magyar Postán: két fővárosi távbeszélő-központ között úgynevezett fényvezető kábelkapcsolatot építettek ki. Az új típusú kábelben nincsen fém, az információt üvegszálak továbbítják. A központba érkező elektromos jeleket egy berendezés fénynyé alakítja át — ezt vezeti az üvegszál —, majd a kábel másik végén visszaalakul a fényjel elektromos jellé (ami végül hanggá változik a telefonkészülékben.) Az új kábel egyik legfőbb előnye az, hogy könnyű a hajszáinál vékonyabb üvegszálakból álló vezeték súlya töredéke a jelenleg használatos, úgynevezett koaxiális kábelének. M'g az utóbbiból t kilométer hosszú köteg 2 tonnát nyom, addiig az üvegszálas kábelből az ugyanilyen hosszú szakasz mindössze 50 kilogramm súlyú. Ez elsősorban a kábelfektetést és -szerelést könnyíti meg. Kedvező tulajdonsága az üvegszálas kábelnek az is, hogy vízre nem érzékeny, tehát nem ázik be. és, a hagyományos kábellel ellentétben a nagyfeszültségű vezetékek közelében sem kell speciális védőszigeteléssel ellátni. Az új kábelen egyidőben több ezer telefonbeszélgetést folytathatnak. Főként a városok és az országok közötti távbeszélő-forgalomban lesz hasznosítható. Alkalmasnak tartják a fényvezető kábelt az úgynevezett integrálthálózat kialakítására is. arra, hogy a telefon- és a televíziókészülék együttes működtetésével egyebek között kábeltelevíziós adást, számítógépes információkat továbbítson a lakósokba, vagy — megfelelő berendezéssel — akár levelet „küldjön" a világ bármely ^észébe. A posta az üvegíWiUas kábel fokozatos bevezetését tervezi. (MTI) Keresetszabályozás '85 Mennyit keressen az igazgató? Vannak országok, ahol egy gyárigazgató legalább ötször annyit keres, mint egy, a gyárában dolgozó, átlagos képességű es szorgalmú szakmunkás. A vezetési hierarchia minden pontján jobban megfizetik az ott dolgozókat. Nálunk érezni a nivellálás feszítő hatását. Mi marad így a felelősség, a gondolatok, a koncepcióalakitás ellensúlyozására? Az a harminc-negyven százalékkal magasabb jövedelem? Vagy nek, mint eddig. Itt is ugyan-' az az alapelv, mint az általánosabb szabályozásnál: a jól dolgozó vezető kapjon többet, teljesítményével arányosan. Az alapbért is a végzett munka színvonalával arányosan állapítják meg, de a vezetői érdekeltség döntően a prémiumrendszeren keresztül hat majd. A prémium kétharmad részét a központilag előírt mutató (vagyonarányos nyereség) színvonalától függően állapítják csak a szégyen, ahogy néha meg. Ennek összege termékesernyésen mondani szok- szetesen jelentősen függ az Iák? illető munkájától. A prémiMozdul most is egy csomó ura egyharmad részét pedig feltétel: a vállalati irányítás a munkáltató (például a válúj rendje nagyobb önállósá- lalati tanács) egyedi célfelgot ad a vezetőknek. Az ál- adatokhoz kapcsolva áilalások pályázat útján való pitja meg. Ez az első számú betöltése növeli a kiválasz- vezetőkre vonatkozik. A bélés demokratizmusát. Nőnek osztott vezetők premizálása a követelmények s a lehető- helyben kitűzött feladatok ségek egyaránt. Ma több az elvégzésétől függ, mértékéolyan vezető, aki \a szocia- ről a munkáltatói jogokat lista társadalmi rendszer ne- gyakorló személy vagy tesveitje, elkötelezettje, meg- tület dönt. győződéses szolgálója. Köny- . Megszűnik a komplex junyebb közülük olyat találni, talmazás rendszere. Túl sok aki szakmailag is megállja a feltételhez kötötték koróbhelyét. Nem feltétlenül szűk- ban: ezeket, ha mindet beséges ma már vagy-vagy- tartották, akkor sikeres veokban gondolkodni. A kérdés inkább úgy merül föl: a kiválasztott kiváló szakemzetők sem kaphattak ösztönző prémiumot. Ezért kialakult az a gyakorlat, hogy ber is legyen, meg a társa- utólag határozták meg a dalmi rendünk híve is. Mindez megnöveli a káderkiválasztás felelősségét, s a vezetői érdekeltség, ösztönzés jelentőségét., A fontolva haladás útját választották, akik a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztéséről döntöttek. A módosítás beleillik a keresetszabályozás általános rendszerébe. A nagyobb önállóság folytán több myUfc ezentúl a vállalati vezetőkön. s a tervek szerint a jól dolgozó beosztottjaik is lényegesen többet kereshetI.ehet-e boldogabb egy köny vfárosnál. amikor azt közli vele a ruhatáros, hogy több kabátot képtelen elhelyezni? S ez az utóbbi napokon jó néhányszor előfordult az új Somogyi-könywtár üvegpalotájában. Gyerekek és felnőttek jöttek kölcsönözni, folyóiratot olvasni, lemezt hallgatni, anyagot gyűjteni. Pezsgő az élet a könyvtárban — mint ahogy ezt Somogyi Károlyné képriportja is tanúsít ja. jutalmazás feltételeit. Akinek adni akartak, ott megnézték, melyik mutató fest a legszebben, s ahhoz kötötték a jutalmazást. Az új vezetői keresetszabályozás azért is jobb a korábbinál, mert figyelembe veszi a hosszú távú elképzeléseket, míg eddig csak az adott év eredményei számítottak. Ezért rosszul járt az a vezető, aki vállalatával átmeneti áldozatokat kívánt vállalni valamilyen hosszabb távú cél eléréséért. A mostani cél, hogy a vezetők jövedelme jobban függjön a teljesítményüktől, s erről a helyi eredmények alapján, s jelentős részben helyben dönthessenek. Gondoskodik az új szabályozás arról is, hogy a teljesítménnyel arányban nem álló vezetői jövedelmeket visszaszorítsa. Ka a vállalat körülményei olyanok, hogy a teljesítmény lényeges növelése nélkül magas vagyonaián.vos nyereséget érhetnek el. akkor ennél kisebb arányban nő a vezetők prémiuma. Eddig az adózott nyereségből lehetett fizetni, ezt)tán az érdekeltségi alapból. Ha a hozzáadott érték mutatószama csökken a bázisévhez képest. akkor csökkenteni fogják a vezető prémiumát. A vállalati vezetők érdekeltségi rendszerevek az is feladata, hogy beosztottaik ösztönzéséhez is mintául szolgáljanak. Remélhetőleg ezzel is növekszik a munkájuk hatékonysága. A lehetőséget tehát megteremtette a jogi szabályozás. Kérdés ezek után, hogy mennyire fognak élni vele. Hogyan fogadja gyakorlati megvalósításukat az egyenlősdire beállított vállalati közvélemény? Mit szólnak majd akkor az emberek, amikor az első kiemelkedő teljesítményekre kifizetik a mostanihoz képest kiemelkedő kereseteket? Amikor az első embereket elküldik, mondván, hogy azon a helyen nincs szükség a munkájukra? Amikor az első vezetőket nem választja újjá az illetékes kollektíva? Amikor az első véleményeltérések kiderülnek a munkáskollektívák és az irányító szervek között személyi kérdésekben? Mindmind rejtély, annyi azonban bizonyos, hogy az e kérdésekre adandó válaszoktól függ, sikerül-e a magyar gazdaságban és társadalomban elérni, ami e reformok célja: hatékonyabb gazdaságot. a teljesítményekkel arányosabb elosztást. _ Tanács István Beszélgetés Novak Istvánnal Az elmúlt hetekben a Magyar Építőművészek Szövetsége szegedi csoportjának több olyan rendezvénye volt, ami a közérdeklődésre tartott számot. A tanulságokról Nóvák Istvánt, a csoport elnökét, a Csomiterv főépítészét kérdeztük. — Mt volt a céljuk rendezvényeikkel? — Az építészet sajátos alkotómunka eredménye, amely lényegében egyéni koncepció alapján kollektív szellemi és fizikai munkával, ipari úton produkál nágyméretű használati tárgyakat. E tárgyak képviselik, és ki is fejezik társadalmunkat. Bár — szükségszerűen —. mindig a jövőnek építünk, de a mában élünk, és a ma igényeit kell úgy kiszolgálni, hogy a jövőre nézve is igaz legyen. Így az építészetnek különösen nagy a társadalmi hatása és jelentősége, ugyanakkor azonban a megítélése rendkívül heterogén. Ezért kell biztosítani a pozitív építészeti példák elismerését és széles körű megismertetését, ugyanakkor a negatív jelenségek kritikáját is. — Sokszor elmondtuk, hogy az építészet és a társadalom kapcsolata nem harmonikus, vajon a gondok mcgoldá.sát ezek a rendezvények elősegítették? — Ha a váiság feloldását keressük, két döntő feladatot látunk. Egyrészről a társadalomnak — amelybe építtetők és építészek egyformán beletartoznak — az általános kulturális színvonalát kell feljebb emelni, mert egyetlen kor vagy nemzet építészete sem lehet jobb. mint saját egvéni kultúrája Másrészről pedig felül keli vizsgálni és meg kell javítani azt a kapcsolatot, am. lv az alkotó építészek és a társadalom koz<itt fennáll. Ennek a karpcsotntnak 'zárlatai, hibái ugyanis közvetlenül és közvetve visszahatnak a társadalomnak az építészeti kultúrájára. El kell jutnunk oda, hogy az épületek lakói használói, az 6 nevükben eljáró intézménvek. és az alkotó építészek egyformán érezzenek és gondolkodjanak, azonos kultúrával rendelkezzenek. azonos nyelvet beszél ienek. — A Magyar Építőm fi"? szek Szövetségének szegedi csoportja a Békés és Csongrád megyében dolgozó évités zeket fogja Össze. A MÉSZ yem tömegszervezet, tagfelvételét színvonalas szakmai tevékenységhez köti. igy azután a két meayeben dolgozó mintegy 3O0 építészmérnökből esek 40 tagja van a csoportnak, többségük szegedi építész. Egy ilyen kis létszámú csoportosulás hogyan tudja elősegíteni az építészet és a társadalom párbe.szedét — hogyan tudta például rendezvényéin a nagyobb közösséget aktivizálni? — Egyedül ez nem ment. A Szivessy Tibor építészmérnök centenáriuma alkalmából az emlékünnepséget az MTESZ Csongrád megyei szervezetével, az Építőipari Tudományos Egyesülettel és a városi tanáccsal egviitt rendeztük. Az új híd környékének beépítési tervéről a Szegedi Városszépítő Egyesülettel. a Hazafias Népfront szegedj városi bizottságával közösen szerveztünk beszélgetőst. A ..pavilonsztori" a Somogyi-könyvtárban kiállítással. vitával fűszerezve a városszépítő egyesület és a könyvtár segítségével jöhetett létre. — Kérem, foglal in össze az egyes rendezvények tanulsagait. — Ma. amikor az é+tészet iránti bizalmatlanság fokozatosan a funkcionalista, modern építészetet övező tabuk ledöntéséhez vezetett, amikor az építészet és az építészek keresik a választ a boa van továbbra, nem volt érdektelen például Szivessy Tibor centenáriuma alkalmából egy hasonló átmeneti kor tanulságaiból menteni. A XX. század első évtizedeinek fiatal építészei — közöttük Szivessy Tibor is — a művészetek hasonló mozgalmaival párhuzamosan a nép építészetét tanulmányozzák, hogy azt a magyar architektúrában való felhasználás céljából alaposabban feltárják. Az eredmények ismertek, a magyarság Iechner Ödön és ezen fiatalok munkásságával nemzeti módon teremtett európai szintű kulturális értéket. A nagyszerű kezdet és a vállalkozás a neobarokk Magyarországon sajnos epizóddá zsugorodott, a tanulságok megszívleiése azonban nemcsak az építészek feladata. A szegedi hídfő beépítési tervéről rendezett vita bizonyította, hogv befolyásolhatják az építészetet az elvtelen kompromisszumok. Erről o Délmagyarország írásaiban bőven olvashattifnk. Sajnos, bizonyította ez n beszélgetés azt is. hogy az előzőekben említett közös nyelv megtalálása érdekében az érintetteknek még sokat kell tenni. Az Irodalmi Kávéház szegedi városnéző sétája vonzotta a legnagyobb létszámú közönséget. Hogv várrsunk építészeti értékeit jobban megismerhessük. sok hasonló, rendezvényre lenne szükség. Tanulságos volt a pavilonókkal foglalkozó eszmecsere. A ..pavilonépítészet'' nehézségei onnan erednek, hogy az európai tudatban élő városkép még mindig középkori eredetű: lakóház, kapualj, utca, útkereszteződés, terecske, útfórum. városi főtér. Évszázadokon át alakult ki az emberi léptékű, kommunikációra alkalmas, számos ingert jelentő, és funkciókat h0rd07.ó közterület. Ezen a közterületen csak gondos előkészítéssel és a történelmi Belváros rehabilitációjához kapcsolódóan. a részletes rendezési tervben megfogalmazva lehetett + >1 na az új igényeket kielégíteni. Ebben az esetben a magánerős vállalkozás nem ..építészeti pótcselekvésként" jelentkezne a városban. Erről a Délmagvarországban nagyszerű elemzést olvashattunk. Es most engedje meg. hogy a szokásostól eltérően az interjút én zárjam be. megköszönve a Délmagyarország munkatársainak tevékenységét, amellvel a közös nyelv megtalálását, az építészet és a társadalom közeledését elősegítették. H. M. Országos ásványkiállítás és börze November ' 24-én és 25-én Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen rendezik meg az ásványgyűjtők országos találkozóját, az ásványbörzét és az ehhez kapcsolódó ankétot. Jelenleg csaknem háromszáz magángyüjtő van az országban. Ezúttal körülbelül százan mutatják be leászebb köveiket. Nem mindennapi ritkaságok kerülnek a látogatók elé: különlegesen megmunkált darabok, ritka kőzetek, kövületek, díszítő kövek, s olyan értékek, mint Kossuth Lajos őskövületgvűjteménye. A kiállítók sorában lesz Új István debreceni autószerelő, hazánk legnagyobb magán ásványgyűjtője, aki háromezer darabból álló védett gyűjteményét mutatja be. Elet a könyvtárban /