Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

74. évfolyam 27J. szám 1984; november 18.; vasárnap Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mecénások A vállalati igazgató megígéri, hogy a következő héten megpróbál egy kis pénzt keríteni az egyesületi kiadványhoz. A szakosztály vezetői menetrendszerint érkeznek hét nap múlva es meg­kapják a reklámfüzethez. a néhány ezer forintot Az összeg esfepp a tengerben, de sok kicsi sokra megy alapon a szakosztály körbejárja a városi üzemeket. Boldogok a sportvezetők, mert a kiadvánnyal össze­hoztak egy kis pénzt, s ily módon enyhítik az egye­sületi deficites költségvetést. örül az igazgató is, mert nem mondják róla. hogy szívtelen, hogy nem lokálpatrióta. Támogatja ő a megye sportját, adna is többet, ha lehetne miből. Am nincs, sőt a reálérté­ket nézve egyre kevesebb forint jut a sport tamoga­tasúra. Mondhatja a tisztelt olvasó, kevesebbet költhet­nek a tanácsok lakásépítésre, parkosításra, egészség­ügyre. és miért a hobbit — nevezetesen a sportot — dobják meg több millióval. Egyet lehet erteni ezek­kel a véleményekkel egy bizonyos pontig. Jelen eset­ben azért is fogtam tollat, hogy vitába szálljak azokkal a nézetekkel, amelyekben a spört es a hobbi többé-kevésbé egybemosódott fogalom. Am megra­gadnám ezt az alkuimat arra is, hogy a sportmoz­galom anyagi támogatásának helyzetéről szóljak. Kezdjem a sort talán a legfontosabbnak Minisz1 tériumi felmérésből derült ki, a sorkötelesek 15—20 százaléka alkalmatlan a katonai szolgálatra, a 10—14 evesek egyharmadának magas a vernyornasa, az egyetemisuk es főiskolások felét úgy minősítették, hogy gyenge a testi felépítésük. Ha ehhez még hoz­závesszük, hogy a 35—61 éves magyar férfiak halá­lozási aránya kétszerese az európai átlagnak, akkor nem szükséges a további okfejtés annak bizonyítá­sára: rendkívül hasznos, ha a sport minden honfi­társam életmódjához hozzátartozik. Csak a rendsze­res mozgással, illetve a fiatal korban megszerzett fizikai es pszichikai ellenóllókepességgel készíthetjük tel szervezetünket a növekvő terhelés elviselésére. , A dolog mégsem ilyen egyszerű, mert. sajnos, eevre többe kerül a sport. A pénz fogalman sokan talan a Maradónkért vagy Piatiniért kifizetett dollár­milliókra gondolnak A hazai kiadások. és bevételek jóval szerényebbek. Például Csongrád megyében ta­valy 82 milliót, azelőtt 77 .milliót, .még..egy evvel ko­rábban 64 millió forintot költötték a sportmozgalom­ra. A' laikus ember elszörnyedve ;jzt .mfendhótja, e-z rengetek pénz. A sport irányítói azonban nem palás­tolják pesszimizmusukat. Ilyen anyagi Háttér mellett ennél a mozgalomnál is csak a szinten tartás lehet­séges Ám, ha nem jut több forint az egyesületek kasszájába, akkor két éven 'bélül' a versenysportnál 50 százalékos lesz az eredményvi.sszaesés. és ha itt elkezdődik a mélyrepülés, a körből nem marad ki a tömegsport sem. Az idei állapotokat jellemezve idéz­nem a megyei TSH jelentéset: „Az Edzeti ifjúságért mozgalom nagy lendülettel indult, az érdeklődes azonban évről évre csökkan. A legnagyobb közöm­bösség a 19—20 éveseknél mutatkozik." További kommentálásra ismét elövehetném a már idézett szomorú minisztériumi statisztikát. Pénz és még több pénz kellene, hogy a sport­mozgalom eredményesen fejlődjön Hiszen az utazás, az étkezés, a felszerelések árai évről évre emelked­nek. három év alatt 50 százalékkal nőttek. Miközben a tarsadalorn a többletköltségvetést igényli, a mecé­nások egyre szorosabbra zárják a pénzügyi bugyro­kat. Nem jókedvükből teszik, hanem kényszerűségből. Na. de kik is a szocialista mecénások és meny­nyire tehetősek? Inkognitójukból néhány adat. A ta­valyi 82 milliós megyei sportszámlának nagyrészét a tanácsok — 23 millió forint —, illetve a vállalatok, azok a bizonyos bázisszervek — 32 millió forint — állták. Nem elhanyagolható az egyesületek saját be­vételi inkasszója sem. ami az elmúlt évben 25 millió forint volt. A sportszervezetek egyre inkább rákény­szerülnek a piaci gazdalkodásra, például úgy is. hogy felkutatják, miből lehet pénzt cSináini. Ugyanis csak a íutballnál számithatnak a közönségtől komoly be­vételre, de csak akkor, ha jól megy a csapatnak A többi sportágnál az eladott jegyekből csak péterfil­lérek jönnek össze. így aztán kitalálták az egyéb módokat a pénzszerzésre. Divatba jött a kiadvány­szerkesztés. A különböző szakosztályok a program­füzetekkel. a vállalatok hirdetéseiből több százezer -forintot is össze tudnak hozni. Hirdetesie. reklámra bármelyik kis vállalat vagy szövetkezet könnyen tud nehánv ezer forintot folyósítani. Pillanatnyilag úgy néz ki. a gyárak, üzemek a reklámköltségvetésből jobban támogatják az egyesületeket, mint a szociális jóléti alapból. Sehol sem nagy a jóléti összeg, es arra az üdültetéstől kezdve a brigádmozgalomig bezárólag igen sok a jelentkező. Száz szónak is egy a vége: a leggazdagabb es a leggavallérabb cégek lehetősegei rendkívül korlátozottak ez ügyben. A felsorolásból nem hagyhatók ki a baráti körök, mert betétköny­veikben a szurkolók adakozásából összejön egy kis pénz. L egnagyobb reménye a sportmozgalomnak, hogy a mecénások, a tanácsok és a vállalatok nö­velhetik a támogatások mértékét. Persze csak akkor, ha jobb lesz a népgazdaság helyzete, ha javul a hatékonyság, a termelékenység... A sok „ha" előtt egy valami biztos: a sportnak helyet kell követelnie mindennapi életünkben, a mecénások sovány vagy dagadt pénztárcájától függetlenül. I Halas-/, Miklós Kommunista műszakok Szombaton szerte az or­szagban kommunista mű­szakot tartottak a avarok­ban, üzemekben. így első­sorban a szénbányáknál, ahol a korábbi lemaradást igyekeztek csökkenteni. Az Oroszlányi Szénbányák márkus-hegyl és a déli bá­nyaüzemében 750-en vettek reszt a társadalmimunka­akcióban. A bányászok a délelőttös műszakban több mint három es félezer ton­na szenet küldtek a felszín­re, ennek kétharmadát a Tüzép-telepek kapják. Nem­csak a föld mélyében dol­goztak, hanem a külszínen is vállalták a többletmunkát, hogy a szenet mielőbb el­szállíthassák a felhasználók­nak. Oroszlánybán ebben a hónapban ez volt a harma­dik olyan szabadnap, ame- ] lyen társadalmi munkát] vállaltak a dolgozók. A kom- | munista szombat bérének 1 egy részét a hagyományok- j hoz híven most is a város­környéki községek gyenhek­intézmenyelnek korszerűsí­tésére ajánlották fel. Orosz­lányban pedig egy szabadté­ri fürdőhely epítésére juttat­nak pénzt a bányászok. Kommunista műszakot tar­tottak, illetve tartanak j szombaton és vasárnap a borsodi szénbányák » légna- j gyobb aknájában. Lvukóbá- t nyán is. a Mecseki Szénbá- ' nyák komlói, oécsi es má- ; zaszászvárl üzemeiben pedig j tízezer dolgozó vette ki a i részét a szabadnapi- mun­kából'.. ' • . • - ! .4 •hódmezővásárhelyi di- ! tíatkötotl árugyár kötődet és hurkolo üzemében 200-án álltak a gepek mellé szom­baton. az irodai dolgozók is segítettek a munkában. Az ő feladatuk elsősorban az anyagmozgatás, valamint a készáru csomagolása volt. A kommunista műszakért iáró munkabért a lakásépítési­alap növelésére és a kiske­resetű nyugdíjasok segélye­zésére ajánlották fel. A Budapesti Húsipari Vál­lalat. dolgozói kommunista' műszakján a vállalat dolgo­zóinak 80 százaléka vett részt, s mintegy io millió forintnyi értéket termeltek meg. Nagy H, kereszttel a Megkezdődött klinikai tömb építése A H épület egyik oldala, a mentők részére készített rámpával Nem először írunk lapunk­ban a SZOTE 410 ágyas kli­nikai tömbjéről. amelyet mar évekkel ezelőtt oduál­modhaitunk a hajdani „liba­iegelöre". a Semmelweis, a Liliom és a Markovits utca határolta terülétre. Az el­képzelések, a tervek még-, a­lósulásá Vftgre o\f-vhíil& zelségbe került: október vé­gén értesülhetlek olváy>ink arról, hogy o Miniszterta­nács hozzájárult e jelentős egészségügyi beruházás el­készítéséhez. Miféle szükség sürgette i ezt, a Szegeden eddig pél­dát la n omosegyett mi fej­lesztést? Mint ismeretes, az intézmény a 20-as, évek vé­gén létesült, az eoítkezes azonban nem fejeződött be. Egyes tanszékek, intézetei: azóta i,s más célra kialakí­tott. ma már elavult énüle­tekben. egymástól távol, el­szigetelten működnek. Kü­lönösön mostoha körülme­nvek között igyekszik ellát­ni feladatát az ideg- és Aratják a sziki nádai A Csongrádi Állami Gaz­dasag nádüzemének szakem­beréi szerint nem mindegy, hogy a nád milyen területen él. A mocsaras talajok vas­tag nádjai nem sokat érnek, a Duna—Tisza közi szikes föl­dek karcsú vízi növényei an­nál értékesebbek. Ez utóbbi­ak szép sárgás-barna színű­ek. hajlékonyak. erősek, könnyen feldolgozhatók. tgy érthető, hogy ezeket keresik a külföldi kereskedők, akik nem sajnálják a fáradságot, eljönnek az Alföldre, hogy a termő helyen válasszák ki maguknak azt a nádat, amit majd elvisznek. A betakaritasi idény — mint erről a csongrádi üzemben tájékoztattak — a napokban megkezdődött, miután megtartották az elő­irt, szokásos gópszemléket. Az üzem körzete Bács. Bé­kés, Csongrád es Szolnok megyére terjed ki, és min­den évben legkorábban a Duna—Tisza közi szikeseken látnak munkához, megvárva hogy az első fagyok leper­gessék a növény levélzeteí. Utána mindjárt indítják a gépeket. Az aszályos nyár miatt az. idén az atlagoana! kevesebb a termes, a minőségre vi­szpnt nem lehet panasz, 16 aratógeppel dolgoznak, ugyanakkor a termelősz.övet­kezetektől és állami gazda­ságoktól is vásárolnak fel nádat, igv el tudják látni az egész évben folyamatosan működő négv feldolgozó­üzemei. Ezek elsősorban nád­lemezeket. ritka és sűrű nád­. ' - : 1 szövetet készítenek az ipar es a mezőgazdaság megren­delesere. Egész évben talál magá­nak munkát a csongrádi te­tőfedő brigád is. Az idén az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékparkban a skan­zenben kezdték a munkát, utána Csongrád város régi műemlék házainak, majd a kondorosi csárdának a tető­zetét újították fel, raktak rá új nádtetőt. elmegyógyászati klinika, amelynek két különálló rész­lege mind az ott dolgozok­nak, mind a betegeknek igen sok gondot okoz. A kli­nikái: épületei, a század, ele­jei igényeket tükrözik, azt áz állapotot, árnikor nem vplt szorosan., vett feladatuk n­íak'cMfság területi egészség­ügyi 'ellatásir Azóta- alapo-. san „kinőtte" az egyetem a 859 ágy elhelyezésére. 246. hallgató oktatására alkal­mas helyisegeket: a fekhe­lyek száma 13Ő4-re emelke­dett s e falak között ma már 1709 hallgató szorong. Lényegesen több alkalma­zott szükséges a megnöve­kedőit feladatok ellátásához is. A helyszűke miatt a SZOTE bizonyos szakterüle­teken .—• urológia, ortopédia, baleseti sebészet — sem az oktatás, sem a betegellátás kívánalmainak nem lud tö­kéletesen megfelelni. Ugyan­kor — az áldatlan kör'jj­r vek ellenére i,s — a fej ­' íisel lépést tartottak: ki­v. .kult a szív- és érsebésze­tet. a művese-kezelést, a ve­seátültetést végzők — orszá­gos feladatokat is ellátó — aűpa-átusa. Uj szakterületek önállósodtak, ami szinten növelte a zsúfoltságot. Dr. Szűcs l.ajos, a SZOTE gazdasági főigazgatója mond­ta el, mi minden változást hoz a: egyetem életében, a betegellátásban az uj klini­kai tlirrib. A leglényegesebb: a bővítessél. javulnak a be­tegellátás, az oktatás és a kutalas foltetelei, és csök­ken a SZOTE más hazai egyetemekhez viszonyított eüátasbeli lemaradása. Meg­oldódnak az ortopédiai es az urológiai' klí'iika hiányából adödo gondok, a szívsebésze­ti. a nephrológiai. az ideg­elme szakág jobban alkal­massá válik a regionális igé­nyek kielégítésére. A jelen­legi klinikai ágvak - átcsopor­tosításával elérhető., hogy egyes, jelenleg hátrányosabb helyzetben levő szakterüle­tek ' „megerősödjenek", pél­dául a baleseti sebészet, vagy az idegsebészet. Az új ágyak lehetővé teszik, hogy — bizonyos struktúraválto­zással — valamennyi szük­séges szakmában biztosítani tudja a SZOTE a megye be­tegeinek ellátását. Essék szó ezután magáról az épületről! A makettről készült fölvételek itt feksze­nek előttem az asztalon A tömb szárnyai — madár­perspektívából — nagy H betűt rajzolnak, közepében, a kupola tetejen apróbb ke­reszt. Kar, hogy föntről alig­ha lesz alkalmunk megcso­dálni. A hétszintes épül.etszár* nyákban levő gépházaktól, 3 konvh^itől, raktáraktól n kórtermekig. tantermekig, laboratóriumokig mindent fölsorolni lehetetlen e helyt, Hógy a labirintusokban az olvasóval együtt el ne té­vedjek, csak az egyes egy­ségek fölsorolására szorítko­zom. Helyt kap itt tehát ?00 ágyás ideg-elme klinika. 146 agyas sebészeti klinika (ezen belül 32 ágy az idegsebésze­té. 98 a baleset; sebészeté, Í8 pedig az intenzív ellátás­ra szorulóké, és a műtét után ébredézöké lesz), valamint a .84 fekvőhelyes ortopedai kl'inika. Az elviselhetetlen zsúfoltság fölszámolását cél­zó átszervezés után így tu­lajdonképpen 290 ággyal gazdagodik a SZOTE. Emel­lett természetesen egy tető alá kerülnek itt a szükséges szakambulanciák, a sérültek fogadásához, a sürgős ellá­táshoz nélkülözhetetlen rirs­gáló- és kezclúhelyiségek, müfók, röntgendiagnosztikai helyiségek, valamint, fizjko­és hidroterápiás reszlegek. Végül néhány adat A „Hospltar-hpz méltó. H ala­kú tömb terveit a Kpzénü­1 e-t tervező Vállalat mérnöké. Marosi Miklós keszitette A Medinvest fővállalkozásá­ban- épülő több mint 27 gzer négyzetméter beépített alap­területű eguüites generálki­vitelezője a DÉLEP. Az épí­tés és ' az orvostet bnológiai berendezések fejlesztési költ­sége összesen 1 milliárd fo­rint. S ami meglepő: a dön­tés után néhány nappal. ok­tóber 18-án el is kezdődött a munka. Ma már nincs egy szál fa sem a „libalegelőn", rendezett a uerep, sőt, ki is ásták az alapok nagy részét. A befejezési határidő is csúcs, s ha betartják, az is az lesz: 1987. szeptember 30. — Chikán Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom