Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

4 Szombat, 1984. november 17. Tóth Károly / ' i' nyugalmazott keraes 1: professzorhoz — A fogászat és testápo­íá.s-i hónap apropóján en­gedjen meg elsőkent egy rendhagyó kérdést: milyen­nek ítéli az egészségügyi felvilágosító propagandat? — Évtizedek óta van mó­dom figyelni a betegoegek megelőzése érdekében vég­zett propaganda-hadjáratot. Tudományos munkásságom­mal magam is a megelőzést szolgáltam és szolgálom. Az err+er természetesnek ven­né. amit sokat es 6okszor hangoztatunk, az előbb­utóbb beépül tudatunkba. Számtalan példát mondhat­nék. amikor így is történik. Más a helyzet az egészség­ügyi propagandával. Tény, hogy az emberek keveset tö­rődnek egészségükkel. Pél­dálózzunk a fogápolással. A meglevő feltételeket sem árt vizsgálni. A forgalma­zott fogkefék, fogkrémek minőségét közismerten 6ok kritika éri. Biztatják a há­ziasszonyokat, vegyék a bar­na kenyeret, vennék, de nem lehet kapni. Milyen mértékű felvilágosító mun­kát lehet elvárni egy fogor­vostól, akire ma 4 ezer be­teg jut? Szükség van a sok jó tanácsra, propagandára, ám önmagukban nem ele­gendőek. Meggyőződésem, az a leghatásosabb módszer, amelynek realitása van. Igazán jó megelőzésnek azt tartom, amely kollektív, uni­verzális módon érvényesül. — ön munkatársaival ki­dolgozott egy ilyen módon alkalmazható módszert. Só­fluórozási kísérleteinek nagy volt a hazai, külföldi vissz­hangja. Hol tart ma a fog­szuvasodást megelőző fluó­rozott só ügye? — A fluorid rendszeres és automatikus adagolasa védi a fogzománcot. Svájcban fi­gyeltek föl legelőször a szer szuvasodásgátló hatására. Kezdetben a legalkalmasabb vivőanyagának a víz tűnt, számi« országban kísérletez­tek bevezetésé vei, kiderült rendkívül költséges. Klini­kánkon arra a következte­tesre jutottunk — majd húsz éve —, hogy az étkeze­si só épp olyan ideális vi­vőanyag mint a viz, sőt uni­verzálisabb. mért nincs ve­zetékhez kötve, valamint ol­csóbb is. Az általunk előál­lított só fluorid keveréket 1966-ban Deszken, majd ké­sőbb Röszkén, Mihályteleken e.s Gyálaréten használták. Rendszeresen ellenőriztük az itt élő emberek fogait, az eredményeket összehasonlí­tottuk a kontroll községek lakosaival. Míg egy roszkei 14 éves gyereknek átlagosan 3,3 hibás foga van, addig dorozsmai kortársának, aki nem fluorral dúsított sőt fogyasztott. 10,1. Szegeden 19671 szeptemberében tartot­tunk Tjemzetköa konferen­ciát. amelyen rangos kül­földi szakértők hagyták jó­vá javaslatunkat, miszerint eljárásunk bevezethető, egyetemleges megelőzésre alkalmas. Elkészítettük az ország ivóvizeinek fluortér­képét Kiderült, a lakossag­nak mindössze 0,09 százalé­ka fogyaszt olyan vizet amelyben több a fluor az átlagosnál, tehát minimális a hazai természet adta vé­delem. Hazánkban a 14 éves korú gyerekeknek átlagosan 10 szuvas foguk van, három­szor több, mint a fejleti ipari országokban. Csupán ez a tény is követelné a megelőző eljárás bevezeté­sét A sajtó, a rádió forszí­rozta is, miért nem törté­nik semmi ez ügyben. Na­gyon örülök, hogy — igaz. nyugdíjasként — mégis megérhettem a gyakorlati megvalósítás kezdeti lépése­it. Ez év januárjában az Egészségügyi Minisztérium a Compack Vállalatnak megbízást adott a gyártási technológia kidolgozására. A kőbányai sófeldolgozó gyár­ban igen lelkesen, keményen dolgoztak e feladaton. Októ­ber 16-án kaptam meg az első jó mintát. Sikerült a megfelelő keverési arányt kialakítaniuk plusz mínusz 10 százalék eltéréssel. Igé­iét van arra is. hogy az egy­éves szükséglethez beszer­zik a fluoridot. Elvégzik a tömeggyártási kísérletet, an­nak eredményeitől füge a forgalmazása. Reményke­dem. Szeged az első telepü­lések között lesz. ha a la-, kosság is úgy kívárrjá. — Hogyan telnek nyugdí­jasnapjai? — Munkával. Itt az iro­dám a klinikán. bejárok rendszeresen. Büszke va­gyok erre az intézetre, 24 évvel ezelőtt szinte a sem­miből terem lettük, ma pe­dig szinte az egesz világon ismert. Büszke Vagyok ta­nítványaimra. Jelenleg egy könyvem van a nyomdában, készülök egy másik megírá­sára, közben foglalkozom iraki aspiránsommal, vég­zem a társadalmi megbíza­tásaimat 52 éves koromtól küzdöttem egy kollektív megelőzési módszer kidolgo­záásért ?0 évesen elértem, történik valami a gyakorlat­ban is a fogszuvasodás meg­előzése érdekében. Mag Edit Az alkoholizmus ellen Ülést tartott tegnap, pén­teken a megyei Alkoholiz­mus Elleni Bizottság a me­gyei tanács székházában. Szabó G. László tanácsel­nök-helyettes. a bizottság el­nöke köszöntötte a megje­lenteket, majd vitára bocsá­totta a bizottságnak a ko­rábbi tanácskozás óta elké­szült programjavaslatát. A témához több orvos, pe­dagógus. jogász, egészségne­velő, gazdasági szakember szólt hozzá, maid a résztve­vők elfogadták a tervezetet, amelyet decemberben a me­gyei tanács vb elé terjeszte­nek. Végül Szabó G. László is­mertette a jövő évi munka­és üléstervet. Film Szent-Györgyi Albertről Szent-Györgyi Albertről, a magyar származású, ame­rikai tudósról készített do­kumentumfilmet Dénes Gá­bor a Mafilm Népszerű-Tu­dományos Filmstúdiójában. A Péterffy András operatőr közreműködésével forgatott produkció a Nobel-díjas or­vos-biokémikust mutatja be három tételben: a profesz­szor előbb tudományos múltjáról beszél, majd tu­dományszervezői munkájá­ról szól, a film utolsó har­madában pedig önmagáról, az életéről mesél. Az archí­vumanyagra támaszkodó dokumentumfilmben több kutató és tudós is megszó­lal. Az alkotást Szent-Györ­gyi maga komponálta ora­tóriumának utolsó tétele, „A gyermekekért" című rész zárja, mementóként az atomháború, s a fegyverke­zés veszélyességéről. A pro­dukció várhatóan november elején kerül a mozikba. Színe és visszája nemtörődömsége, hanyagsá­ga megtör latlan marad — noe, az a morál nemcsak pár Nem Márta néni az első és ném. hogy van egyfajta tár- diákkal játszat szembekö­A diák nem bukhat utolsó tanítónő, aki nevelet­len neveltjei miatt sirógör­csöt kapott. Kivált Dudus, az iskola réme tartja rettegés­ben. Nincsenek hozzá eszkö­zei — úgymond. A képlet tulajdonképpen ismerŐ6: nem a gyerektói fél, inkább a be­folyásos papától, aki egzecí­roztatta már párszor. Még szóba hozni is röstellem a hasonló konfliktusok kaba­réba rajzolt aiapviccét. a pe­dagógus táblát akaszt a gye­rek nyakába: „büdös, kérem mosdatni", a leleményes szülő visszaír: „nem szagol­ni. tanítani". Csakhogy a srácokat nem márthatja fertőtlenítő lom­bikba az iskola. Magukkal hozzák a szülői ház jó és sadalmi elvárás — tán ke- tősdit, de becsap, félrevezet vésbé jellemző, am hangos egy egész kollektívát. Evég­—, mi a pedagógusokra na- bői ártalmas. Tudom, az gyobb terheket róna annál, osztályozás végtére éppúgy mint amivei elbírhatnak. In- szubjektív, mint egyik em­kabb az átlagolás átkos bemek a másik általi meg­szemléletével szállnék pörbe, ítélésé — általaban. Am melv megfertőzte az iskolát statisztikai alapon ezt mani­is és lehetetienít bármine- pulálni: az ertékrendek es mű elmélyült, komoly mun- belső normatívák fölborula­kát. Ahol a morál külső savai jár. Veszélye mess/e szempontokból igazságtalan hat. Hisz a romaiak óta tud­előnyökhöz juttathat egy juk: non scholae. sed vitae emberi fejlödesének kezd e- discimus. nem az iskolának, tén leledző diákot, akinek az életnek tanulunk ... Tempó Uj üzem ... egyenlő fenyes paszta a város bármely pontjára — hirdette a néhai reklám, percek alatt kiallnak. hiszen Hanem manapság a Tempó- CB-jükön a hívott körzet­nak másfajta szinonimája és hez legközelebb járó kolle­rossz szokásait, a munkaié- reklámja van Szegeden. Ne- gat irányítják. A létszámot gyelem erkölcsparancsát épp- vezetesen az, hogy taxivál- bő ötszörösére nyilván az úgy. mint a magatartás la- laikozás és gyors. Éppen esz- igények duzzasztották, mi zaságait. Márta néni sem bír tendeje alakult munkabri- több. kifejlesztették a ko­Dudussal. A gyerek felesel, ga(jda a tavaly júliusában rabban ugyancsak nehézkes szófogadatlan, fegyelmezel- szerveződött géemká. mely- tehertaxi-szolgáitatást: egv­len, Márta néni nem tehet neg célja és értelme a la- tői tíztonnás járműveikkel mást, közli az üzenőfüzet- kos sági szolgáltatás, a lehe- éjjeli ügyeletet is tartanak, ben: rendszabályozzák meg xü leggyorsabban és legprak- amikor alszik a váro6. A a neveletlen csimotát. Más- tikusabbao. nyilvános fülkéből tárcsázóit nap a papa beviharzik, csőre Ahogyan általában a na- címekre is mozdulnak — jah getéskor. a folyosón éri utol gyobb városokra, Szegedre kérem, kockázat nélkül nincs a tanítónőt, menetből letá- ks ráfért a közlekedés re- üzlet, állítják. Társadalmi madja. Méghogy az 6 fia? formja. Nemcsak a tömeg- munkában kirándulni visz­Az teljesen kizárt, Márta né- közlekedésé (a villamosokat nek gyerekeket. televíziót ni utazik rá, csip-csup ap- „tehermentesítő" buszjáratok vásároltak az újsaegedi gyer­róságokért regulázza, majd és az időközben kifejlesztett mekkórhaznak, önkéntes ő megmutatja — gesztikulál, trolibuszok bővülő hálózata), véradók vagy negyvenen, a A megszeppent tanítónőnek hanem a taxiforgalomé is. idén bővítik a hamarosan ott fenyegetőzik a nyitott Pár éve még valóságos haj- aktuálissá váló Télapó-jára­osztályterem előtt, a nebulók tóvadászattal lehetett ko- taik számát. Ott lenni a vá­fészülten lesik a hatást. Épü- cgjhoz jutni, kivált a hétvé- ros legforgalmasabb pontja­letes látvány. Márta nénit gekeil_ \ Volán nem győzte, in — ez a jelsző Tempóék­még aznap hívatja az igaz- így bízvást mondhatni, a náL; a központi irányítást gató. Szép szóval igyekszik szükségletek hozták létre a végző nyolc diszpécserükből a lelkére beszélni, kínos a jeienlegi négy vállalkozást, mindig jut „mozgó" a vona­dolog. elnézőbb pedagógiára Szegeden mos|, 165 taxis áll tok érkezéséhez. bálákhoz nógatja. Vegye tudomásul, készenlétben az állami fu- vagy az emberek nagyobb var mellett, a Volánosoknak jó háromszorosa — a piló­táknak körülbelül egyötöde magánpraxist folytat, a többiek munkabrigádokba szerveződtek. A Napfény­hogy a gyerek nem bukhat meg. Rossz hírbe keverné az iskolát, rontja az átlagot. Szegény Marta néni ettől kapott igazán sírógörcsöt. Mar az érdem jegyekkei az sem bánhat érdemben? Azt taxi kezdte a sort — köz­ig úgynevezett magasabb pontja a Széchenyi téren —, szempontok szabályozzák? ám népszerűsege folytán a Ha megbuktat, ő tanított Tempó jutott legmesszebbre, rosszul, visszahull a fejére Naponta 6—700 telefonhívás- rűen csak az, hogy szigorú­csoportjait érintő eseme­nyekhez. Arra pedig kivált büszkék, ha betegségeknél, sürgős esetekben is gyakran hozzájuk fordulnak. Szolgáltatás a lakosságnak. Ez a Tempó egy esztendejé­nek változatlan célja és programja. S hogy mi ebben a különös? Egészén egysze­Evi 30 ezer tonna folyé­kony műtrágyát készítő üzem építését kezdték meg Szol­nokon a Tiszamenti Vegyi­művekben. A gyár saját műszaki gárdája által meg­tervezett, 50 millió forint.« beruházás jövőre fejeződik be. A szilárd halmazállapotú műtrágyák nagy veszteség­gel hasznosulnak, és kiszó­rásuk is költségesebb, mint a folyékonyaké. A hazai üzemek ennek ellenére még ma is csak körülbelül 8—10 százalékos arányban hasz­gvátnálnak folyékony mű­trágyát. Ezt az aranyt akar­ják három éven belüi leg­alább 40 százalékosra javíta­ni. E célt szolgálja az új szolnoki üzem létrehozása is. lám a 22-es csapdája. S ezek az úgymond magasabb szempontok: az iskola hír­neve. az osztályzatok sta­tisztikája. Bezzeg a középis­kolában mennyivel köny­nyebb. Az nem kötelező, aki nem tanul, állhat munkába. ra mozdul, havi átlagban 18 an a tisztesség határain be­ezer fuvart bonyolít le, de lül teszik. Hogy az ember­tavaly decemberben például nek nem támad kénvszer­21 ezret regisztraltak. Ami- képzete róluk holmi gyors nek fele lakossági szolgálta- meggazdagodást forszírozó tás, a többi intézményekből, magánzók érdek- és dacszö­vendeglátó egységekből fut vétségére gondolni, mint be. Vagyis hát az igények nem egy magántársaságnál. Az általánost azonban úgy is igazolták a taxiforgalom re- Félteni persze aligha kell elvégzik, ei kell vegeztetni a formját. ezt a csapatot, számításaikat gyerekekkel. akár tetszik, Miként üzemei egy . ilyen bizton meglelik. De hát az akár nem. Furamód tehát vállalkozas? A Tempónál 15- üzlet mind „áthallásosabb" úgy föst a dolog, hogy adott en kezdték, most 80 -an van- fogalom lesz lassacskán, s esetben mindez fontosabb le- nak, diszpécserszolgálatuk a ezt nemcsak délibábos re­het a pedagógusnak, mint tarjáni Víztorony téren bé- ménvek smucig kamataiból, a diáknak. relt kőgombában. Arról hí- hanem korrekt es feszes Az eset tanulságaiból még- resek, hogy egy vagy két munkával is lehet „álmítani". csak nem is azt szemezget- csörgésre veszik a telefont, s Nikolényi István Ha a Sportcsarnokban Jan Garbarek, a világhírű szaxofonos A Magyar Rádió és a sze­gedi dzsessarklüb ma, szóm­ba ion az uj szegedi Sport­csarnokban este 8 órakor rendezi meg a Jan Garbc­rek Group hangveist nyél. A Világhírű dzsesszs/.a­xofonos Norvégiában szüle­tett'1947. március 4-én. 14 éves korában kapta első hangszerét. Évekig csak te­norszaxofonon játszott, ma id Johnny Hodges példájára vá­sárolt egy sopraninót. 1905­ben nár különböző fesztiva­Jirkop lépett a közönség elé Skandir, «viában. Az első je­lentős ril.ert 1967-be" aratta a mont-Y-uj' -i dzsessafe-w­tiválon, abol a norvég éne­kesnőt. Karín Kropot kísér­te F.gv ev múlva ismerke­dett meg Manfréd Btc hír­rel. s müncheni ECM le­Kieztársa&ág produceri el, s ettől kezdve neve elválaszt­hatatlan az ECM-től. Ezután nagysikerű lemezfelvételek egész sorát készíti el, játé­ka világszerte a figyelem középpont iába kerül, s ettől kezdve Európa vitathatat­lanul legjobb szaxofonszó­listája lesz Az 1983-ban ki­adott „Wayfarer" című al­buma az év dzsesszlemeze lett Európában, de sikeres felvételeket készített Egber­so Gismonlival. Charlie Ha» den,vi és L. Shankarral is. -a«« Garbarek virtuóz já­tékában érződi" zenei ars poeticája: ahhoz, hogy a csendet érzékelni tudjuk, először hangot kell létre­haanurk. A csend hívja a hangot. „ kettő kőzött állan­dó a kölcsönhatás . . . A dzsessz ' -dvelői képe­sek íelieteiezjá, hogy akinek csak köze is van a dzsessz­hez, annak Amerikában kell élnie. Az ellenpéldát Garba­rek szolgáltatja, aki a saját tradíciójából akar menteni, befele figyel, es tisztán lát­ja, hogy mit jelent európai­nak lenni, ami számunkra a legdöntőbb! Lemezei közül a ..Dis Raiph Tower", a „Solstice" és a „Belonging" a legismerteb­bek. Szegedi fellépése kü­lönleges eseménvnek számít. A hangversenyt a rádió egyenes adásban közvetíti. A group tagjai: Dávid Torn (gitár). F.berhard Weber (bő­gő). Michael Dipasqua (dob). Torn gyakran okoz játéká­val meglepetést. Weber. mintha énekelne, a kitartott, magas hangok specialistáia. Dipasqua Virtuóz dobos, bra­vúros technikával. Az országos szövetkezeti szavalóverseny döntőjét rendezik meg ma, szomba­ton és holnap, vasárnap a Tisza Szállóban. A verseny ma délután fél 2-kor kez­dődik, vasárnap pedig reg­gel 8 órától folytatódik. A sokarcú textil címmel Pacsika Emília tart ipái-mű­vészeti foglalkozást a gyere­keknek a Móra Ferenc- Mú­zeum múzeumi matinék­«¡orozatában ma. szombaton délelőtt 10 órai kezdettel. Az ebéd • a fűben című francia filmet vetítik a JATE filmesztétikai körének ma. szombaton délután fel 3-kor kezdődő foglalkozásán az esvetem Ady téri épületének Auditórium Maximumában. Kórustalálkozó-hangverseny lesz holnap, vasárnap dél­előtt 11 órától az egyetem Dugonics téri központi épü­letének aulájában. Közremű­ködik a JATE Ságvári End­re gyakorló gimnáziumának vegyeskara Szecsi József, a székesfehérvári József Attila gimnázium kórusa dr. Ko­vács Erzsébet, valamint a békési Szegedi Kis István gimnázium kórusa Sebes­tyénné Farkas Ilona vezény­letével. Es még egy koncert.: nríl­vános házi hangversenyt Műsor­ajánlat i rendez Festő utca 6. szam alatti próbatermében a Sze­gedi Szimfonikus Zenekar november 1.9-én. hétfőn este 7 órai kezdettel. Műsorukban löbbek között Bach. Beetho­ven. Brahms. Dvorák. Saint­Saen.s es Vivaldi művel sze­repelnek. Az aktuális Lukács — ez­zel a címmel dr. Besenvi Sándor tart előadási a TIT megyei szervezetének irodal­mi szabadegyetemén novem­ber 19-én. hétfőn este fél 8-tól a Juhász Gyula Műve­lődési- Központban. Micimackó kuckója címmel rendeznek gyermekfoglalko­zást az Ifjúsági Házban no­vember 19-en. hétfőn dél­után 5 órai kezdettel. A DÉLÉP Vár utca 1. szám alatti inter klubiában legközelebb november 19-én, hétfőn este 7 órától hallhat­ják rajongóik Szeged nép­szerű együttesét, a Molnár Dixielandét. Gruber Lászlóvá) lesz beszél ­Sebes a Collegium Polytech­nikum november 19-én. hét­főn este 8 órától megrende­zendő foglalkozásán, a Her­mán Ottó kollégium társal­gójában. Victor de Sabata-portré szerepel a Szegedi Hangle­mezklub soron következő foglalkozásának programjá­ban. amelyet november 19­én, hétfőn este 6 órától ren­deznek meg a TIT Kárász, utca 11. szám alatti klubjá­ban^ Előadó: dr. Heiner La­jos. Werner Fassbinder alkotá­sát. a Maria Braun házassá­ga című NSZK-filmet vetí­tik a Kossuth Laios sugár­út 52. szám alatti Dugonics moziban levő Volán-film­klubban november 19-én. hétfőn este fél 7 órai kez­dettel. Boldogasszony ágya — e címmel ismét Szeged kör­nyéki népi hagyományokat feldolgozó, Polner 7x>ltán gyűjtésein alapuló filmet su­gároz a szegedi tévéstúdió november 22-én. csütörtökön este 8 órától a 2-es prog­ramban. Most elsősorban a szüléshez kapcsolódó hiedel­meket. mondók^'-at. a népi gyógymódok jellemzőit idé­zik föl a megszólaló idős emberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom