Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-16 / 269. szám

Péntek, 1984. november 16. 3 Bányaorvosi kollokvium A Miskolci Akadémiai Bi- désekkel és elváltozásokkal zottság székházának dísz- foglalkozik, amelyek a ba­Lakásépítés Budapesten Közel a tűzhöz termében csütörtökön meg­kezdődött a III. Országos Bányaorvosi Kollokvium. A Magyar Tudományos Akadé­mia, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a Miskolci nvászatban a leggyakrabban idézik elő a munkaképesség megváltozását. Fölmérik a gyógyítás és megelőzés le­hetőségeit, vizsgálják a bá­nyászatban leggyakrabban Akadémiai Bizottság. vala- előforduló baleseteket es a mint a Borsodi Szénbániák baleseti helyzet alakulasát. által rendezett kétnapos ta­nácskozáson a szen-, érc- és olajbányászat területén dol­gozó bán.vaorvo6ok. valamint a vállalatoknál rehabilitáció­val. üzemegészségüggyel és szociális ellatással foglalko­zó szakemberek vesznek részt. A kollokvium központi té­mája a megváltozott mun­A III. Országos Banvaor­vosi Kollokvium megnyitóján értekelték az ez alkalomra meghirdetett pályázatokat, és átadták a dijakat. Első lett dr. Vincze Rozsa, a Mecseki Ércbánya Vállalat üzemor­vosának munka ja. Az „Egész­ségügy a bányászatért" em­lékplakettet — amely a bá­nyaegészségügy területén leg­kaképességű bányászok fog- kiválóbb munkát végző or­lalkozasi és anyagi rehabili- vosnak jár — a Mecseki tációja, a munkába való is- e, ,„u,_ , . mételt beilleszkedése. Az el- É'cban.va ^a'at egy ma­hangzo huszonkét előadás és slk orvosának, dr Boros Ti­a vita azokkal a megbetege- bornak nyújtották át. (MTI) Egyházi tanácskozás A Magyarországi Refor- A református egyház leg­mátus Egyház Zsinata csü- magasabb szintű testületé­törtökön ülést tartott Buda- nek tanácskozásán részt ve­pesten. A testület új világi vők megemlékeztek hazánk elnököt választott Somogyi felszabadulásának 40 évvel József Kossuth- és Munká- ezelőtti eseményeiről. A zsi­csy-díjas szobrászművész, a nat határozatot fogadott el Képzőművészeti Főiskola a lelkészképzés fejlesztésé­rektora személyében. nek tennivalóiról. A zsinat megvitatta Bar- A zsinati ülésen részt vett tha Tibor püspök, lelkészi Sarkadi Nagy Barna, az Ál­elnök tájékoztatóját a X. lami Egyházügyi Hivatal el­békekonferenciáról és elő- nökhelyettese, es köszöntötte terjesztését az egyházi béke- a megválasztott egyházveae­munka időszerű feladatairól, töt. "(MTI) A fővárosban, az év első | tíz hónapjában 1613, úgyne­! vezet t tanácsi célcsoportos ! lakás épült fel, s elkészült több mint négyezer telepsze­rűen. maganerőből épített j otthon is — tájékoztatták a I Fővárosi Tanács beruházási | főosztályán az MTI munka­I társat. Ez évben Budapesten 16 ezer lakás felépítesét ter­vezték: állami beruházásból 4 ezer. magánerőből pedig 12 ezer létesül. A magánerős otthonok közül mintegy 8 ezret telepszerű formában. ! 1500-at egyedi társasházkent. j 2500-at pedig hagyományos | családi házként építenek meg. Október végéig a ter­• vezett célcsoportos lakások­nak 41 százaléka, a magán­erőből telepszerűen megva­lósulóknak pedig a fele ké­szült el. A többi, már meg­kezdett építkezés jelenlegi készültségi szintje alapján megállapítható, hogy az épí­tőipar nem teljesíti az ere­deti célokat. A beruházási főosztályon elmondták azt is. hogy a cél­csoportos lakásépítésekhez kapcsolódóan ez évben ed­dig elkészült 260 gyermek­nek bölcsőde, '700-nak óvo­da. átadtak két orvosi ren­delőt, csaknem 300 négy­zetméternyi gyógyszertárat, több kereskedelmi létesít­ményt és szolgáltató egy­séget. Az év végéig a kap­csolódó beruházások terén is további gyarapodás várható. A r Állami feladat, társadalmi segítség Munkavédelmi megbeszélés A szakszervezetek mun­kavédelmi aktivistái és el­lenőrei csütörtökön a Szak­szervezetek Fővárosi Műve­lődési Házában országos ta­nácskozáson vitatták meg a szakszervezeteknek a mun­kavédelemmel kapcsolatos teendőit. Főcze Lajos, a SZOT osz­tályvezetője vitaindító elő­adásában elmondta: a mun­kavédelem irányítása állami feladat lett, a szakszerveze­tek azonban továbbra is se­gítik a dolgozók egészségé­nek, testi épségének védel­mét, közreműködnek az óvó­rendszabályok megtartásá­nak ellenőrzésében, javasla­taikkal hozzájárulnak a munkakörülmények, a biz­tonságos munka feltételeinek további javításához. A szakszervezetek ebben a munkában a korábbiaknál jobban támaszkodnak testü­leteik, közöttük is elsősor­ban az alapszervezetek tevé­keny közreműködésére. E testületek számára a Munka Törvénykönyve továbbra is biztosítja azt a jogot, hogy a gazdasági vezetőket beszá­moltassák a munkavédelem helyzetéről, annak javításá­ra tett intézkedésekről, s változatlanul kezdeménye­zően léphetnek fel a hiá­nyosságok megszüntetéséért. A SZOT osztályvezetője ki­emelte. hogy a munkavédel­mi előírások érvényre jut­tatásának társadalmi ellen, i őrzésében számítanak a szakszervezeti aktivisták j mintegy százezres táborára. ! Munkájukra annál inkább szükség van, mert bár az év első kilenc hónapjában az üzemi balesetek száma — ezen belül — a halálos széles balesetek száma is csökkent, de még így is havonta csak­nem tízezren szenvednek munka közben, illetve mun­kahelyükre jövet-menet balesetet. A szakszervezetek a jövő­ben is figyelemmel kísérik kulásának. az előírt egyéni védőeszközök használatának es minőségének ellenőrzésé­ben az alapszervezetek ak­tivistáira vár a legnagyobb feladat, hiszen ők ismerik legjobban munkahelyük sa­játosságait Fontos, hogy a szakszervezetek képviselői működésére. Az állami és a szakszervezeti szervek más­más eszközökkel, de egymás munkáját kiegészítve dol­goznak azért, hogy bizton­sági sabbá váljék a munka, s minden lehetséges módon védjék a dolgozók egészsé­gét. Az állami szervek min­fokozottan vegyenek részt az den segítséget megadnak a űj gépek munkába állításá- szakszervezeti aktivistáknak nak. az új technológiai fo- ahhoz, hogy ellenőrző mun­lyamatok bevezetésének elő- kájukat zavartalanul végez­készítésében. s a technikai hessék, és számítanak kez­fejlődés együtt járjon a deménvezéseikre. javaslata­munkakörülmények javulá- ikra. Az Országos Munka­savai, a biztonság fokozása- védelmi Főfelügyelőség val — mondotta a SZOT messzemenően támogatja a osztályvezetője. szakszervezeti aktivistákat Ezután Török Dezső. az abban, hogy jogos észrevéte­Országos Munkavédelmi Fő- leiket a vállalatok vezetői felügyelőség vezetője szólalt felelősségteljesen kezeljék, fel. Elmondotta, hogy a fő munkahelyén keresztül ítéli meg az őt körülvevő világot az emberek nagy része. Mindennapos tapaszta­lataink kövületként gyülemlenek fel em­lékezetünkben. A megújuló információk tengeréből hajlamosak vagyunk gondjain­kat. az előttünk zajló visszásságokat to­vább megőrizni magunkban. És ez a ter­mészetes reakció: mi abban a különös, ha a jó munkáért mi kapjuk a jutalmat, ha a munkahelyen minden körülmény adott a jó és pontos munkához, ha úgy érezzük, részesei lehetünk .kollektívánk gondjainak és ismerjük erőfeszítéseink ér­telmét, mozgató rugóit...? A munkás azt várja el a középvezető­től. a középvezető a felsőbb vezetőktől, hogy a kezükbe adott lehetöseggel a kör­nyezetük boldogulásáért munkálkodjanak. Ha ez másképp történik, elhangzik az ál­talánosító megállapítás: az illető közel van a tűzhöz, és csak a saját pecsenyé­jét sütögeti, de azt annál nagyobb buz­galommal. Épp ezért nagv a felelőssége minden tisztességes vezetőnek, hogy az ilyen visszásságoknak még a látszatát is messziről kerülje. A tét nemcsak a saját, de egy egész társadalmi réteg hitele. A helyzeti előnnyel való visszaélés ti­pikus példája a selejtezések kialakult gya­korlata. A nyilvánosság kizárása, az ad­minisztráció felületessége nagy értékek sorsát teszi követhetetlenné. így fordulhat elő. hogy egy szivattyút, esetleg vállalati személygépkocsit a könyvelés csak utólag futtat keresztül az előírt értékesítési lán­colaton. A valóság az. hogy az új tulaj­donos azon melegében jelentkezik' a szó­ban forgó „értékét vesztett" értekekért. Az ilyen akciók kitudódása elsősorban a bel­ső ..ellenzéknek" köszönhető. A sertett félnek, aki tudott a lehetőségről, de az orra elől más tudta elvinni a kiszemelt eszközöket. A nyilvánosság kizárása még a teljesen tiszta ügyleteket is a gyanakvás ellenőrizhetetlen, mendemondák szintjén erősödő világába juttathatja. A téesz-melléküzemágak számvitele és bizonylati rendszere sokszor elnagyolt. Elő­fordult. hogy a dolgozók munkaidejéről, teljesítményeiből nem készttettek semmifé­le kimutatást. A fizetség a vezető döntésén alapult. Az ilyen „egyszemélyi vezetőség" a7. anyagbeszerzéstől a szerződéskötéseken keresztül a számlázási. bérszámfejtési feladatokat egyaránt ellátta. Természet,? ­sen ez a szervezet a megtakarított admi­nisztrációs létszám következtében hatéko­nyan tudott működni. Az összes dolgozó közvetlen termelőmunkát végzett. Igen­ám. de a túlzott leegyszerűsítés egy pon­ton túl veszélyessé válhat. Ekkor már csak az adott vezető lelkiismeretén, er­kölcsi tiszteságán múlik, hogy visszaél-e a folyamat ellenőrizhetetlenségével. A leg­többen legyőzik a csábítást, de akad. aki egy-egy botlást „engedélyez önmagának". Ráadásul az önigazolás számtalan érvével védekezhet a lelkiismerete előtt: milyen sokat dolgoztam az általam vezetett kö­zösség szépen gyarapodik, az en munkám igazából senki sem tudja megfizetni. Eh­hez mar csak egy lépes a másodlagos pénzszerzés kiépített láncolata. Esetünkben a régi módszer újra elő­bukkant. Egv melléküzemágban olyan, 80-90 éves. idős emberek nevére számfej­tettek bért. akik nem vettek és nem is vehettek részt a munkában Helyettük „ismeretlen" személyek vették fel a fize­tést. Az. hogy az ismeretlentől a szerve­zést végző vezető milyen arányban kapta vissza az összeget, kideríthetetlen. A be­tyárbecsület legtöbbször kiállja a nehéz idők próbáját is. Napjainkban a vállalati gazdasági munkaközösségek és szakcsoportok is újabb lehetőséggel szolgálnak a könnyű pénzszerzést óhajtók számára. Lehet hogy a visszaélések csak e szervezetek töredé­kére jellemzők, de a jelenség élő. Az egyik ipari szövetkezet a szakcsoportjá­val bérmunkát végeztetett. A probléma gyökere, hogy a szövetkezet elnöke és a felügyelő bizottság elnöke is szakcsoport­tagként dolgozott. A szakcsoport az indo­kolt költségek alapján kalkulálható ár kétszeresét számolta fel. A szövetkezet­nél csak az év végi utókalkuláció adatai alapján vették tudomásul, hogy számuk­ra veszteséges a szakcsoport működése. Az egyéni és a szövetkezeti érdek ilyen ütköztetésére nincs szükség. Tudomásul kell venni, hogy az ellenőrzést hivatali kötelességből végző vezetők „saját beosz­tottjaikként" nem dolgozhatnak. Egv mezőgazdasági szövetkezetben a vezetők és szakemberek egy része szol­gálati lakásban lakik. A szövetkezet ez­által stabil.'hosszabb időre letelepedő ve­zető gárdát tud magához kötni. Idáig rendben is volna minden, ha ezt a segít­séget nem tetéznék szabálytalan juttatá­sokkal. Előfordult, hogy lakásbérleti díj­ként a jogszabályok szerinti összegnél ke­vesebbet kértek, komfortfokozattól, alap­területtől, gazdasági épületektől függetle­nül. A bérbeadót terhelő karbantartási munkák -mellett a belső festési munkákat is magukra vállalták, holott ennek a költ­sége a bérlőket terhelte volna. H asonló apróbb-nagyobb visszássá­gokról folyosókon, egymás kőzött sokszor, sok helyen beszélgetnek. Ha csak szűk körben, ismerősökkel tár­gyaljuk meg mindennapjaink érdekes sztorijait, nem röstell.iük nevén nevezni az ügyeskedőket. Kérdés, milyen nyomot hagy egy tisztességgel dolgozó fizikai munkásban, ha a saját főnökének megis­meri a másik arcát is. El fogja-e hinni a termelési tanácskozáson, hogy a vállalat­nál. szövetkezetnél bevezetett anyagtaka­rékossági. munkaszervezési, normarende­zési kísérletek elkerülhetetlenek, és az egész kollektíva érdekeit szolgálják? Tóth Szeles István A szakszervezeti alapszervezetek és a vállalatirányítás felügyelőség és annak terü­leti szervei munkájukban igyekeznek hasznosítani a szakszervezetek értékes ta­pasztalatait. s tevékenysé­Főcze Lajos és Török De­zső egyaránt rámutatott: a j szakszervezetek és a fel­ügyelőségek szorosan együtt­működnek az állami iránví­tás és a társadalmi ellenőr­Lépést tartandó a vállala- tozásokhoz, hiszen az átren­t1. belső irányítási rendszer deződő gazdasagi döntés­szükségszerű és folyamatos pontokhoz minél közelebb gükben számítanak a szak- ^ összhangja érdekében, szervezetek további közre- (MTI) korszerűsítésével, a szak­szervezeti alapszervezetek is sok helyütt újragondolják tennivalóikat, lehetőségei­ket. S ezzel mintegy igazod­nak is az élet diktálta vál­alakíthatják ki partneri kapcsolataikat a gazdasági vezetéssel. Ez a munka a legnagyobb tömegszervezet­ben már számottevő ered­ményeket hozott a megyé­is képes legyen magas szín­vonalú mozgalmi munkát végezni. A tegnapi elnökségi ülé­sen ismerték meg a megyei szakszervezeti vezetők a megyei tanács hosszú távú, az ezredfordulóig szóló te­rületfejlesztési tervkoncep­Széles körű kedvezmények fiataloknak Sajtótájékoztató az Express programjairól Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1985. évi terveiről, programajánlatai­ról tájékoztattak csütörtö­kön a sajtó képviselőit a budapesti Hotel Ifjúsagban. Mint Völgyi István igaz­; gató az. újságíróknak elmon­, dotta, jövőre egymillió ma programja is tükrözi majd csó szállás- és étkezési le­a XII. VIT szellemét, cél- hetöségeket kínáló útvona­jait. Tovább bővül a mind lak ajánlásával igyekszenek a négy évszakra kiterjedő elősegíteni. Az Express szor­üdixlési ajánlatok választé- galmazza azt is. hogy az ka. Ezek között megtaiálha- autóstopos igazolvány kül­tók az. egyéni, s a családos (földön is használható le­programok csakúgy, mint az, gyen. úttörők üdültetése, a falusi Jövőre 116 ezer magyar gyár fiatal számúra szervez turizmus és a gyógyüdülés fiatal csoportos, illetve egyé az iroda a legkülönbözőbb tormái. Az iroda saját sz.ál- ni kiutazására adnak lehi­igényeket kielégítő es — a léshelyein az érvényes diák- tőséget. A moszkvai VIT-en körű kedvezmények igazolvánnyal, illetve a kü- turistaként 1400-an vesznek révén — viszonylag olcsó lönféle nemzetközi igazol- reszt. A legtöbben jövőre is programokat. ványokkal rendelkező 26 a Szovjetunióba látogathat­A programok nagy része éven aluli magyar és kül- nak. Bővítették a szovjet hazánk felszabadulásának földi fiataloknak 25—30 tengerparti üdülések kínála­40. évfordulójához, a maszk- százalékos kedvezményt ad. tát. valamint a bulgáriai, vai világifjúsági találkozó Az Állami Ifjúsági Bízott- romániai és a jugoszláviai hazai előkészítéséhez, illet- ság anyagi támogatásával tengerparti útvonalakon a ve a nemzetközi ifjúsági év- 1935-ben kétezer egyetemis- csoportos és az egvéni üdü ben is, hiszen jó néhány cióját is, amely később több üzemben már alkalmazkod- fórumon kerül a közvéle­tak a helyi szakszervezeti mény elé. szervek a gazdasági vezetés t Az SZMT-elnökségi ölé­átalakításához. 'sen — amelyet dr. Piros Mint a Szakszervezetek László vezetett — dr. Ágos­Csongrád megyei Tanácsa t°n József vezető titkár be­elnökségének tegnap délután számolt a testületnek a leg­Szegeden tartott ülésén el- utóbbi ülés óta végzett tit­hangzott jelentésből kide- karsági munkáról, rült, elsősorban azoknál a vállalatoknál bizonyult ered­ményesnek a szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták meggyőző szava, amelyek­ben az átszervezés elsődle­ges célja a piaci viszonyok­hoz való gyorsabb alkal­mazkodás, az adminisztra­tív létszám lehető csökken­tése, az elhatárolható ön­Tegnap. csütörtökön ülé­sezett Szegeden a Közalkal­mazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottsága is A testület előbb Gyánti Ferenc szb-titkár előterjesz­tése alapján a megyei ta­nács szakszervezeti bizott­ságának munkáját értékel­te, majd dr. Szüts László szb-titkár beszámolója alap­az üzemi balesetek a foglal-| hez kapcsolódik. Mini-VIT tát és 20 000 középiskolást lési lehetőségek választékát. kozási megbetegedések ala­találkozót rendeznek a (idültet kedvezményesen az Nyelvtanfolyammal egybe­kulását. azok kivizsgálását. ' moszkvai ifjúsági fesztivál- Express Az autóstopos moz- kötött utakra ugyancsak je­A termelőeszközök munka- lal párhuzamosan a bala- galom fellendítését a gép- lentkezhetnek 1985-ben a védelmi szempontból is tonföldvári Fesztivál Szálló- járművezetők alaposabb tá- fiatalok. 135 ezer külföldi megfelelő karbantartásának, ban, s a szegedi, valamint jékoztatásával, autóstopos látogatóra számít . az Exp­a munkakörülmények aia- ' a soproni ifjúsági napok találkozók szervezésével, ol- ress. elszámoló egységek kialakí- ján a Csongrád megyei Ál­tása volt. Az előterjesztés lategészségügyi és Élelrni­vitájában elhangzott véle- szerellenőrző Állomás dol­mények summázataként el- gozóinak a szocialista mun­mondható: az SZMT elnök- kaverseny-mozgalomban el­sége alapvető feladatnak te- ért eredményeit. A megyei kinti, hogy az elkövetkező bizottság mindkét beszá­hónapokban minél több mólót elfogadta, s javasla­szakszervezeti aktivista is- tokát tett a szakszervezeti merje meg a vállalati irá- mozgalmi és érdekképvise­nyítás új, most kialakuló leti feladatok ellátásának to­formáit, s azokhoz igazodva vábbi javítása érdekébea.

Next

/
Oldalképek
Tartalom