Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

Szombat, 198-1. október 27. 3 Új köntösben a színház | Hazaérkezett Középvezetők a néplront­delegáció Háromnapos külföldi útját befejezve hazaérkezett Ju­goszláviából, a Vajdaságból a megyei népfrontküldöttség, amely Nagy Istvannak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökének vezeté­sével a Dolgozó Nép Szo­cialista Szövetsége vajdasági választmányának vendége­ként tanulmányozta a nép­Erontmunka ottani tapaszta­latait. A megyei népfrontdelegá­cró tagjai voltak: dr. Szent­péteri István egyetemi ta­nár és Vincze Mária, a HNF csongrádi városi bizottságá­nak titkára. Bosszú esztendők állványerdeje után megújult külsőt mu­tat a Szegedi Nemzeti Színház. Miután leszedtek az áll­ványzatot, láthatóvá vált az osztrák importból származó, MODASZIL alapanyagú festék, amely műanyagot is tar­talmaz. Amennyiben beválik, cz marad a végső külseje Szeged színházának Nagy László felvételei Politikai könyvnapok Huszonharmadik alkalom­mal rendezik meg az idén novemberben a politikai könyvnapokat. A könyvün­nep ezúttal egybeesik a Kos­suth Kiadó megalakulásának 40. évfordulójával, és ez idő­ben tanácskoznak Budapes­ten a szocialista országok politikai könyvkiadóinak igazgatói — jelentették be pénteken a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége székházában rendezett saj­tótájékoztatón. Nonn György, a Kossuth Kiadó igazgatója elmondta, hogy a politikai könyvna­pokra 24 könyvújdonsággal jelentkezik a párt kiadója. Ugyancsak az alkalomra új sorozattal jelentkezik a kiadó. Címével — Négy év­tized — is jelezni kívánták, hogy a népi demokratikus és a szocialista fejlődés 40 évét bemutató köteteket nyújtják át az olvasóknak. Szigorúbb fellépés a közveszélyes munkakerülőkkel szemben Fokozódott az utóbbi idő­ben a közveszélyessége azoknak a dologkerülő sze­mélyeknek, akik a társada­lom kárára élősdi életmódot folytatnak, s gyakorta bűn­cselekmények elkövetésével akarják fenntartani magu­két. Ellenük társadalmi mé­retekben kell fellépni, s a munkakerülőknek hasznos, rendszeres munkavégzésre szorítása az eddigieknél szi­gorúbb büntetőjogi eszkö­zöket sem nélkülözheti. E törekvések jegyében hozott most három — egymással összefüggő — törvényerejű rendeletet az Elnöki Tanács: módosította a Büntető Tör­vénykönyv, a büntetőeljá­rásról szóló törvény, vala­mint a büntetések és az intézkedések végrehajtását szabályozó tvr. egyes ren­delkezéseit. Új büntetési nemként be­vezetik a szigorított javító­nevelő munkát, amely az elítélt személyi szabadságá­nak korlátozásával együttjá­ró munkára kötelezést je­lent. Az elítélt köteles azon a munkahelyen dolgozni, abban a helységben tartóz­kodni és azon a szálláson lakni, amelyet a bíróság ki­jelölt. A szállás a büntetés­végrehajtás felügyelete alatt áll, az elítélt köteles a szál­lás rendjét megtartani. A szigorított javító-nevelő munka legrövidebb tarta­ma egy év, a leghosszabb tartama két év, halmazati és összbüntetés esetében há­rom év lehet 1985. január 1-től lépnek hatályba az említett jogsza­bályokat korszerűsítő, to­vábbfejlesztő rendelkezések. A téma hátteréhez tarto­zik, hogy a hatóságok éven­te 10—20 ezer személlyel szemben intézkednek köz­veszélyes munkakerülés és az ilyen életmódhoz gyak­ran kapcsolódó üzletszerű kéjelgés, illetve tartási kö­telezettség elmulasztása mi­att. A munkakerülők emel­kedő száma a bűnözés nö­vekedésének veszélyét hord­ja magában, nyugtalanítja a közvéleményt, ezért egyre szélesebb körben sürgetik a munkakerülőkkel szemben, erőteljesebb fellépést. Ezt azonban a Büntető Törvény­könyv és az ezen alapuló jogalkalmazási gyakorlat nem teszi lehetővé. A je­lenlegi jogszabályok szerint a munkakerülő életmódot folytató személy szabálysér­tést vagy bűncselekményt követ el. Márpedig, közveszélyes munkakerülésért szabálysér­tés esetén — legfeljebb hat­vannapi elzárás, vagy tíz­ezer forintig terjedő pénz­bírság szabható ki. Bűncse­lekmény esetén a munkake­rülő egy évig terjedő sza­badságvesztéssel, javító­nevelő munkával vagy pénz­büntetéssel büntethető. A középvezetőkről az a sztereotip kép él bennünk, hogy két malomkő közölt őrlődnek: ..felülről" a gyár vezetői sorakoztatják köve­telményeiket; „alulról" a munkaerőhiány, a dolgozók kívánságai, esetleg hibái, fegyélmezetlenségei szapo­rítják a gondjaikat. Szekeres Imre, a.z Ikarus szegedi gvara l-es üzemré­szének művezetője. Náluk előkészítő munkát végez­nek, darabolnak, sajtolnak, forgácsolnak. — Az a dolgunk, hogy a többi üzemrész munkájá­hoz szükséges alkatrészeket, alapegységeket program­szerűen biztosítsuk. Elmond­va ez könnyűnek és termé­szetesnek látszik, de a gya­korlatban számos körülmény nehezíti. Például: a külső kooperációból gyakran ér­keznek pontatlanul az anya­gok. 1-Ia valami késik, azon­nal dönteni kell: mit csi­náljunk helyette. Előre kell venni valamit, ami a prog­ram szerint később követ­keznék. Amikor végre meg­jön a várt alkatrész, gyor­sítani kell a tempót: ro­hammunkában dolgozni, hogy lehetőség szerint kor­rigáljuk a késést. — Megfizetik? — Igyekeznek. Van több olyan jó szakmunkás is, amelyik többet- keres nálam, s csak a maga munkájával kell törődnie. A művezető­nek ismernie kell minden gyártmányt, alkatrészt. Nem lehet kikapcsolni, nem lehet fújni egyet: folyton dönte­ni kell, s utólag vállalni ezért a felelősséget. A mű­szak végén mindig fáradtan megyünk haza. Nem fizet­nek rosszul, de nagyon meg­dolgozunk a pénzünkért. — Egy jó, közepes napon 450—500 információ fordul meg a fejemben — mond­ja Tokaji Kiss Tibor, a fes­tő- és felületkezelő üzem ve­zetője. — Ennyi mindent följegyezni nincs idő, na­gyobb részét fejben kell tar­tani. Ezek tartják fönn azt az állandó stresszt, amiben a középvezető él. — Okoznak-e gondot a gyáron belüli kooperáció fennakadásai? — A társműhelyekkel jó a kapcsolatunk. A tmk-val és az üzemfenntartási osztály­lyal lehetnek leginkább súr­lódások. — Szép dolgok a tmk­tervek, csak éppen betartani nem lehet őket — mondja Tóth Károly, a tmk-sok csoportvezetője. Ilyen tem­pó mellett az üzemvezető a szívéhez kapna rögtön, ha azt mondanám neki, hogy a tmk-terv szerint most ad­ja ide egy hétre valamelyik nélkülözhetetlen gépét. Ha valami elromlik, odaszala­dunk és megcsináljuk. Van olykor horzsolódás: neki a gép kell, nekem meg kéne javítani a kis hibát, ne-, hogy nagyobb legyen belő­le. Egyezkedünk: egy óra, fél óra. Minél kevesebb ideig álljon a gép. — Olykor hallani a ter­melésben dolgozóktól, hogy a tmk-sok csak csellenge­nek, mégis sokat keres­nek. — Az a jó, ha csak sé­tálnak. Mert akkor mű­ködnek a gépek, korábban jó munkát végeztek. A szak­képzettségükhöz, tudásukhoz képest még kevés is az a pénz, amit kapnak. Rendkívül nehéz dolog a munka feltételeit megterem­teni. de ha evvel már meg­vannak. még hátra van a neheze: az adott munkát va­lakinek el kell végeznie, mégpedig jó minőségben. Mi kell ehhez? A dolgozók is­merjék a gyár céljait. Le­gyen érdekük, hogy ezeket a célokat a maguk helyén tel­jesítsék. Legyen jó hangu­latuk. igazságérzetüket ne zavarja méltánytalanság, lappangó, föl nem oldott konfliktusok. Ilyeneket leg­gyakrabban az okoz, ha egyik embernek a másik he­lyett kell dolgoznia. — Miért csellengenek az emberek? — teszi föl magá­nak a kérdést Tóth Károly. — Egy részük azért, mert nem vagyunk egyformák. A melósok sem angyalok. Sze­retnek elmenni, megnézni, hogy állnak a lányok. De ilyenből van kevesebb. A másik ok: ki van írva a raktárban, mikor lehet al­katrészt vételezni. De, hon­nan tudja az a melós, hogy mikor szakad el az ék­szíj? És ha akkor épp nincs raktári nyitvatartás? Ha jóban van a raktárossal, megkapja a hivatalos időn túl is. Ha nincs, akkor nem. Ki kell mennie hatra az ócskáshoz. hátha talál más+ napig egy még éppen hasz­nálhatót. A imvmMdk gofók 'jjiunfiájáfa' jSBbáii le'-., 'tiet MmmM - WSpfTOzú za Szekeres Imre. — Ez ta­lán azért van, mert jobban érdekli őket a gyár, a vál­lalat egészének helyzete. A másik dolog az érdekeltség: a vállalati szabályozás a hatékonyságra épül, s dolgo­zóink is e szerint kapják a prémiumot. Ha már változ­tatni kell, szükségessé vá­lik a dolgozók átcsoportosí­tása. Csakhogy az áthelye­zett munkás az új helyén egy darabig nem tudja azt a teljesítményt nyújtani, amit a megszokott munká­jával. Ez pedig feszültsé­get, vitát okoz. — Szerintem az a jó, ha minden dolgozó minden mű­veletet tud — vélekedik Jó­járt Antal, a tömegcikk­műhely csoportvezetője. — Ez ugyanis megkönnyíti a munka elosztását. Hogyan érkezik az anyag? Meny­nyire leterhelt a műhely? Melyik feladat mennyire sürgős? Az ügyesebbet, a kvalifikáltabbat kell a sür­gősebb feladattal megbíz­ni. Egyik feladattal többet lehet keresni, mint a má­sikkal. Egyik munka nehe­zebb, kellemetlenebb, mint a másik. Három dekád van, nekünk kell rá odafigyelni, hogy igazságosan osszuk el a munkát. Paragi Lászlónak, az utas­ajtó-szerelő műhely cso­portvezetőjének véleménye: — A jól dolgozók meg­becsüléséhez hozzátartozik, hogy ne tűrjük el senkitől a treláányságot. Ha valaki so­kadszor nem jön be, kiadom a munkakönyvét. — Megteheti? — Meg kell beszélnünk a művezetővel, akivel a fe­lelősségünk is közös. De egyetértünk abban, hogy ha valaki rosszul végzi a mun­káját, afölött nem szabad szemet hunyni. Ha valaki elsőre elfúrja a lyukat, meg­kérdem, otthon aludt-e? Ha másodszorra, akkor már fi­gyelmeztetem, s ha harmad­szorra is, akkor elveszem tőle a munkát. Nincs arra mód, hogy elnézzem, vagy mással javíttassam a selej­tet. — Engem mégis zavar, hogy a csoportvezetőnek nincs fegyelmezési jogköre — mondja Tóth Károly. — Ha a felelősség megillet például a műhely munka­védelmi ..helyzetóért. Illes­sen meaUf'jrwá 'szerint a fe­gyc:lnic:;iV~,. joga is. Ne kell­jen először elszaladni, meg­tanácskozni a művezetővel, vagy az osztályvezetővel a dolgot! Tokaji Kiss Tibor: — Az emberi problémá­kat helybén kell megoldani. Beteg a gyerek. Családi gondja van a dolgozónak. Olyan a betegsége, amellyel nem tud valamilyen mun­kát ellátni. Ki kellene men­nie a tanácsra az ügyeit in­tézni, mert munkaidő után már ott sincs senki. Ezek­ben igenis segíteni kell, mert az emberek a jóindu­latra jóindulattal válaszol­nak. Tanács István Az Autóklub új műszaki állomása mm Olt a fegyenc a Csillagbörtönben Szolidaritási napok A Szegedi Fegyház és Börtönben — Csillag — emberölés kísérlete miatt 7 évi szabadságvesztés­büntetését töltő Richter Richárd 28 éves budapesti lakos c hónapban, október 19-én foglalkoztatási helyén, az Alföldi Bútorgyár szerelő­üzemében megsértette mű­vezetőjét. Amikor ezért felelősségre akarták vonni, kést' vett magához, előbb elfutott, majd a vele szem­ben fellépő, polgári alkal­mazott művezetők közül hatot megsebesített. A sérülések következtében Frank Tibor a cselekmény elkövetése után rövid idővel, míg Nagy Ferenc október 23-án, kórházi kezelés köz­ben meghalt. A rendőrség az ügyben szakértők bevonásá­val tovább folytatja a vizsgálatot. Szolidaritási napokat ren­dez a KISZ városi bizottsá­ga. Chilei ifjúkommunisták érkeztek Szegedre tegnap, pénteken, akik az erdészeti szakközépiskolában, a Rad­nóti gimnáziumban, a Tö­mörkény István gimnázium és szakközépiskolában, vala­mint a 600-as és a 624-es szakmunkásképzőben beszél­gettek a fiatalokkal. Fő té­májuk természetesen a beke és a barátság volt. Este nagygyűlésen vettek részt a MÁV nevelő otthonában, ahol elhatározták, hogy tá­viratban köszöntik a tizedik országos békekonferenciát, írásukban kifejezték béke­vágyukat, a nemzetközi egyetértés szükségességét. A dél-amerikai fiatalok a gyűlés után a Volán tánc­klubjával közösen néptánc­bemutatót tartottak. Ma, szombaton délelőtt 9 órától minivásárt rendeznek a Nagyáruház előtt az Árpád téren. Itt lemezeket, trikó­kat, jelvényeket árulnak. A bevételt saját szolidaritási alapjuknak ajánlják föl. A Magyar Autóklub elsődleges feladata, hogv tagságá­: nak széles körű szolgáltatást nyújtson. Így létesültek a fő­| városban, maid a megyeszékhelyeken különböző műszaki i állomások. A megyénkben már évek óta országosan is el­j ismert felszereltségű, kapacitású szegedi műszaki állomás i szolgáltatásai, kedvezményei nagy segítséget jelentenek az [ egyre növekvő létszámú autótulajdonosoknak. Tegnap . Szentesen — sok társadalmi munkával — felavathatták a ' klub újabb korszerű műszaki állomását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom