Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

2 Kedd, 1984. október 9. Kádár János amerikai közéleti személyiségeket fogadott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a KB székházá­ban fogadta Armand Ham­mert, az amerikai Occidental Petroleum Corporation igaz­gató tanácsának elnökét és Otis Chandlert, a Los An­geles Times című újság ki­adóját és tulajdonosát. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet és a magyar —amerikai kapcsolatok né­hány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Nicolas Salgo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A nap folyamán Marjai József megbeszélést folyta­tott Armand Hammerrel. Tárgyalásaik során áttekin­tették az Occidental Petro­leum amerikai nagyvállalat és magyar partnereik gazda­sági és kereskedelmi kap­csolatait. fejlesztésük to­vábbi lehetőségeit, megbe­szélést folytattak más. köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről is. Armand Hammer és a kí­séretében levő személyiségek — akik magyarországi tar­tózkodásuk során találkoztak Kapolyi László ipari mi­niszterrel és Bányász Rezső államtitkárral, a Tájékozta­tási Hivatal elnökével is — hétfőn elutaztak Budapest­ről. Jászai Mari­szobrot avattak Jászai Mari szobrát avat­ták fel vasárnap az egyik leg­nagyobb magyar drámai szí­nésznő szülőfalujában, a Ko­márom megyei Ászáron. A nemzeti színművészet ki­emelkedő képviselőjének emlékét idéző ünnepséget a népfront községi bizottsága és az ászári Aranykalász Tsz rendezte annak a pa­rasztháznak a közelében, ahol Jászai Mari 1850-ben született, s ahol 8 esztende­je nyitották meg a színésznő életútját bemutató állandó kiállítást. A szoboravató ünnepségen Pozsgay Imre. a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára méltatta já­szai Mari fél évszázados mű­vészi pályafutását, majd le­leplezte Jászai Mari mell­szobrát. Változatok a boldogulásra Túlóra és gmk a szalámigyárban Mostanában baráti társa­ságban. munkahelyen sűrűn beszédtéma, ki hogyan tud megélni a fizetéséből. A végkövetkeztetés gyakran az, hogy nehezen. Akinen távlati céljai vannak, igé­nyes önmagával szemben, szépen berendezett lakás­ban szeretne élni, kocsira vágyik, vagy csak egy tele­fonbekötésre gyűjt, törheti a fejét, milyen áldozatot vál­laljon érte. Akinek ez a plusz a saját munkahelyén megterem, az még szeren­csésnek is mondhatja ma­gát. Netán olyan munkát is végezhet, amit szeret csinál­ni, baráti környezetben töl­ti el a pihenőidejére vállalt áldozatot. A Szegedj Szalámigyár és Húskombinát igényli is dol­gozóitól a többletmunkát. A húsipar kiemelt exportfel­adatokat lát el. és az ehhez szükséges alapanyaguk is megvan. Az itt levágott ser­tések jó része a háztáji és kisegítő gazdaságokból szár­mazik. A falusi ember szá­mára épp az állattartás az, amiből a többletjövedelmét megszerezheti, hogy a kor önmagunk diktálta színvo­nalán élhessen. A gyárban a termelési tervek csak tűi­órák szervezésével, újabban a vállalati gazdasági mun­kaközösségek fokozott igény­bevételével teljesíthetők. Havonta, sőt hetente az üzemvezető előre ismerteti a munkarendet, a várható túlóra mértékét. Annyira összetett, egymásba fonódó a vágóüzem munkája,' hogy ilyenkor a teljes létszámra szükség van, egy-két em­ber hiánya megoldhatatlan nehézségeket okoz. Ezért szükséges, hogy az elrendelt túlóra és a szombati mű­szak mindenki számára kö­telező legyen. A követel­ményeknek nem felel meg mindenki, évente nyolcszá­zán hagyják el vállalatukat, ugyanennyi az új belépő. Ez a vállalati összlétszám köze! egyharmada. A kilé­pők zöme csak egy-két na­pig dolgozik itt, nem gon­dolhatják előre, lmgv az élelmiszeriparban ilyen ne­héz. a munka. Sokan nem tudják elviselni a fegyelme­zett, sok figyelmet, sokszor jó erőnlétet 'kívánó munkát. A gyár hirdetőtábláján most is olvasható: női és férfi segédmunkást felveszünk. A dolgozók közül azokat kérdeztem meg az itteni kö­rülményeikről. akik kitar­tottak munkájuk mellett, vállalják és bírják az jtte­ni tempót. Goda Tibor szakmunkás, a sertésvágó üzemben elekt­romos hasítófűresszel na­ponta átlag 1450 disznót fe­lez el a gerincvonalán. 1972­ben ipari tanulóként itt kez­dett. Nős. egy gyermeke van, 1982-ben lakást kap­tak. Szükség van minden fillérre, a túlórával együtt havonta összejön kettőszáz­negyven órája. A kereset 7 ezer forint körüli, csak azt sajnálja, hogy ebből sokat levonnak SZTK-ra. Ügy ér­zi, az órabéremelés mindi-» normaszigorítással jár együtt. A másik zavaró je­lenség, hogy a sokkal ki­sebb felelősséget vállaló, megbízhatatlanabbá dolgo­zó segédmunkásoknak is összejön a havi 5—6 ezer forint, különösebb erőfeszí­tés nélkül. Nem megfelelő­ek a különbségek a bérezés­ben. Az ifjúsági parlamen­ten szóvá tette: nincs igazi érdekeltség, hogy a dolgozó odafigyeljen a munkájára. Enélkül nehéz olyan embe­rek szemléletét megváltoz­tatni. akiknek a munka csak szükséges rossz. Csak azért dolgozik itt, mert szereti, amit csinál. Törekvőbb társaival gondol­tak rá, hogy gmk-t kelle­ne csinálni a vágóvonalon is de sajnos eddig nem tudták megoldani. Hetven­hat ember munkája annyi­ra összefonódik, hogy a job­ban dolgozók nem tudnak kitűnni, a konvejorpálya üteme meghatározott. A többi, elkülöníthető munka­helyen dolgozókhoz képest, akik gmk-ban dolgoztak, fél év alatt 20—30 ezer fo­rinttal kevesebbet kapót: kézhez. Ráadásul a túlórá­kat a munkafolyamatok díj­tételeinél kisebb személyi órabérek alapján számfej­tik. Márta Károly a szeren­csésebbekhez tartozik, akik gmk-ban végzik a túlmun­kát, ebben több a pénz. 1977-től dolgozik itt, a szakmunkás-bizonyítványt a munka mellett szerezte meg. 1981-ben vállalati segítség­gel kapta a lakását, most épp garázsra gyűjt. Erős ai­katú" iól megtermett em­ber. Hét-nyolc ezer forint havi pluszjövedelem meg­szerzéséhez szükség is van állóképességre. Most. a dél­előtti műszak előtt egész éj­jel bent dolgozott két tár­sával. Jó a kollektíva, egy- j másnak segítenek A saját' érdekük, hogy az elvégzett munka minősége kifogásta­lan legyen, csak ezért jár fizetség. Mivel családias lég­körben dolgoznak, egymás­ban megbíznak, egyenlően osztoznak a kereseten. Az idén szeretné a mesterszak­munkás-bizonyítványt is megszerezni. Ha már nem bírja a hajtást, talán hasz­nát veheti idősebb korában. Tavaly körülbelül ugyan­ennyi időt töltött bent az. üzemben, a fizetése túlórá­val együtt tízezer forinton felül volt átlagosan. Palacsik Péterné 1969-től dolgozik a bélüzemben, be­tanított munkásként. Tenni­valója akad bőven, naponta egy-másfél órát szoktak rá­dolgozni. A minőségre pré­miumot kapnak, úgy érzi, a fizetség megfelelő, a kedve­zőtlen munkakörülményeket is figyelembe veszik. A /norma teljesítése esetén az órabére 22 forint 50 fillér, ök is megpróbálkoztak a gmk-val, de sajnos a veze­tőjük huzamosabb ideje, be­teg. Szüneteltetniük kell eb­ban a jövedelmezőbb formá­ban a tevékenységüket, mert nem találtak olyat, aki vál­lalni tudná a vezetést. Mostanában, közel féléves állandósult szombati műsza­kok után. csak hétköznap dolgoznak. Jó volt ugyan más hónapokban a többlet­kereset, de ideje már ki­pihenni egy kicsit magukat. Lehet, hogy pár hét múl­va ezek az emberek fogják a vezetőket ostromolni, hogy legyen már túlóra, mert nehéz megszokni a vé­konyabb fizetési borítékot ? Aki egyszer bekerül a fel­pörgetett tempóba, nehezen tud visszaállni a normális, könnyedebb munkára. Való­ban meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy az em­ber önként lemond a pihe­nésről, szórakozásról, akkor is, ha anyagi boldogulásá­ért teszi? Nem könnyű a válasz, mindenki csak saját magának adhatja meg. Tóth Szeles István Va ran-e még vita az ipar és a mező­gazdaság között, s ha volna, mi a Polémia tárgya? Az idősebb nem­zedék valószínűleg úav válaszolna a kér­désre hogv amióta az anvagi termelés e két naev ága elkülönült mindig vollak ilven viták, s igazán nem nehéz megjó­solni. hogv lesznek a jövőben is. Ezért inkáb az a fontos hogv mikor, mire he­lyeződött. helyeződik a hangsúly e polé­miákban? Ugvancsak a deresedő haiú generáció elmondhatná példaként. hogv egészen másról vitáztak például 1945—46-ban. mint napjainkban. Felidézhetné az akkori idők egvik — a Magvar Kommunista Párt által kiadott — választási olakátiát. amely közönséges kovácsüllőt ábrázolt, raita még félig izzó sarlóval a sarlón pedig egv ka­lapáccsal. amelvet egv erőteljes kéz fo­gott. ..A kenvér itt kezdődik'' — mondta a plakát lakonikus szövege. Más szavakkal arra figyelmeztetett hogv lehetetlen szántani-vetni. mezőgazdasági termelést folvtatni eke. kapa. kasza, sarló meg ha­sonlók nélkül, ha csak nem akarunk visz­szatérni a földművelés kezdetének idő­szakába. amikor az ember még bottal szurkálta, lazította a földet. Abban az időben az ipar létiogosultsá­gát is bizonyítani kellett azok körében, akik a mezőgazdaság primátusát vallva, amoivan szerénv iparral rendelkező déli­bábos kert-Magyarországban vélték felfe­dezni a lövőnket. Naoiainkban viszont, aki megteld ntette a szeptember 25—28. között megrendezett bábolnai napok kiál­lítási csarnokait, tárgvait. az meggyőződ­hetett arról, hogv anakronisztikussá ne­vetségessé válna korunkban az ilven vita. Hiszen olvan óriási, egvenként több mil­liót érő traktorokat, kombáinokat láttunk, amelvek hátsó kerekei nagyobbak voltak az ember magasságánál. Billentyűs és kép­ernvös számítógépek sokasága tanúskodott arról, hogv már^ a csirke- és birkahúsgvá­rakba is behatóit az elektronika. Számí­tásokat hallottunk a különböző műtrágyák és növényvédő szerek hatékonyabb fel­használásáról. egv szóval, léoten-nvomon azt tapasztaltuk, hogv a korszerű mező­gazdaság mind több inari anvagot alkal­maz. Visszaút nincs: ha nem ezt tenné, nem volna elég kenverünk. húsunk és zöldségünk, s ismét szembe kellene néz­nünk a rég elfeledett ínséggel. Ugyancsak a bábolnai napok keretében tartott előadást a helyszínen- Kaoolvi László ipari miniszter, s szavai arról gvőz­ték meg a hallgatóságot, hogv az ipar sent boldogulna a mezőgazdaság nélkül. Hi­szen ioaru.nk egvi^ legnagvobb piaca az agrárszféra, nem kis mértékben raita mú­lik gépgyártásunk, vegyiparunk iövőie. Ezenkívül a mezőgazdaság nélkülözhetet­len nyersanyagtermelő ágazat is az ipar számára, amelv gvaoiúval. állati bőrökkel és sok mással látia el az ipari üzemeket. A hallgatóság derültsége közepette ie­gvezte meg a miniszter: tudvalevő, min­den szarvasmarha borjúként kezdi meg a maga egyedi életét, s iparunk mégi.s alig kao boriúbőrt az agrárágazattól. Jo lenne, ha változna a helvzet. hiszen a boiiúbör­cioőt igencsak keresik világszerte. Ilven ténvek ismeretében igazán nem nehéz eliutni ahhoz a felismeréshez, hogv az ioar és a mezőgazdaság — s velük a népgazdaság is -1- csak akkor fejlődhet, ha messzemenően figyelembe veszik, egyeztetik és összehangoliák egvmás érde­keit és igénveit. Ha választ adnak arra is. nol ..végződik" a mezőgazdaság és hol ..kezdődik" az ioar egyáltalán. Valamikor azt mondottuk, hogv az ioar és a mezőgazdaság között az az alapvető különbség, hogv az egvik élő szerveze­tekkel — élő növényekkel és állatokkal — dolgozik, a másik meg nem. Korunk­ban viszont, amikor mind tömegesebbé válik a különböző mikröorganizmusok. te­nyésztett szöveti seitek. vagv azok vala­melv részének ipari célú félhasználása, kissé nehezebb áttekinteni, hol húzódnak a mezsavék voltaképpen? Mégis le kell verni azokat a bizonvos ..határkarókat", egyértelműen megjelölve, mi a mezőgaz­daság reszortja, mi az iparé, s hol. miben, miiven munkamegosztásra van szükség a két népgazdasági ág között? A munkameghatározás megállapítása, az érdekek összehangolása részben a makroszféra. vagvís a népgazdasági tervezés dolga. Tudvalevő, hogv ennek a szellemé­ben készül a néogazdaság hetedik ötéves terve is, A z üzemek növekvő önállóságának korában azonhan mind több múlik a mikroszféra. vagyis az ioari és mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek közvetlen érdek- és igénvegveztetésén. Azon. hogv a mezőgazdasági géo-. műtrá­gya- és növénvvédőszer-gvárak szót értse­nek a vevőikkel. Azon. hogy az ipar több. illetve iobb cukorrépát, napraforgót, ken­dert. lent. bőrt. gvaoiút stb.-t kaoion a mezőgazdaságtól, mint ielenleg. Az ilven érdek- és igénvegveztetések rendszeres személvi kapcsolatokat feltéte­leznek az ioari és mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei között. S mivel csak a nézetek ütköztetése alkalmas a kölcsö­nös érdekek feltárására, kimunkálására, a iövőben is lesznek, sőt nélkülözhetetlenek a viták az ioar és a mezőgazdaság között. De csakis a közös boldogulást kereső polémiáktól várhatunk további feilődést. ftem ok flélkül mondotta Burgect Róbert, a" Btbőlflai Me/őgazÜásáai Kombinát ve­zérigazgatója : az ioar. vagv a mezőgaz­daság primátusáról szóló hitvitáknak nincs helve és értelme. Ezek meddő szócséplé­sek volnának korunkban. Csak egv primá­tus- van: a piac ieénve. a közös tenniva­lók meghatározása. M. L. Sebgyógyíté lámpa MALÉV- Magyar találmány tájékoztató Október utolsó vasárnap­ján — 28-án — lép életbe a téli menetrend a MALÉV­nál — jelentették be a légi­társaság sajtótájékoztatóján, hétfőn, az Átrium Hyatt Szállóban. A szezonjáratok közül télen csak a burgaszi gép jár, de az is csak két­hetenként. A Licencia Vállalat rende­zésében tanácskozást tartot­tak az Evolite terápia (seb­gyógyító lámpa) elnevezésű magyar »találmány hazaj és külföldi hasznosításáról' hét­főn a Gellért Szállóban. A tanácskozáson a hazaiak.mel­lett mintegy 30 külföldi or­vos, kutató is részt vett. A Paprika az aszfalton Nem az a szenzácfö. ha a paprikaföldön paprikát szed­nek. Sokkal érdekesebb, ha ugyanezt az aszfalton csinál­ják. Valószínűleg az úton járók is így gondolkodtak, ami­kor meglátták, hogy ledől néhány láda pritaminpaprika a szatymazi bekötőútnál egy kanyarodó teherautóról. Egymás után álltak le a kocsik, szaladtak az emberek szatyorral, húzták-vonták a ládákat, mire a teherkocsi sofőrje észre­vette a hiányt már alig maradt belőle. Miért ne? Hiszen I száz betegen próbálták ki, semmi érdekes nincs abban, hogy valaki megfizeti a pap- I igen kedvező eredménnyel, s rikát, vagy megdolgozik érte. Hát „nem jobb" úgy, ha po- | hasonló tapasztalatokról szá­lyán szóródik le az orrunk elé? Ki tudja, ha olyan hamar moltak be svéd szakemberek el nem fogy, talán még ölre is mentek volna érfe, _ 'is. . szakemberek beszámoltak arról, hogy az új gyógyá­szati eszközt itthon és több külföldi országban is siker­rel próbálták ki. Itthon a többi között a Testnevelési Főiskolán, a Bőr- és Nemi­kórtani Intézetben és a Sem­melweis Orvostudományi Egyetemen vizsgálták a be­rendezést. A Quaütas Kis­szövetkezet vállalkozott elő­állítására, s még az idén for­galomba hozzák. A Licencia Külkereskedelmi Vállalat a találmányt külföldön is ér­tékesítette; így Svédország­ban és az NSZK-ban már megkezdték a sebgyógyító lámpa gyártását. A tanácskozáson a felta­láló, Fenyő Márta ismertet­te a találmánya lényegét. Az Evolite terápia a krónikus és nehezen gyógyuló sebek és fekélyek kezelésére, vala­mint a reumás eredetű pa­naszok csökkentésére alkal­mazható. A terápia eszköze az úgynevezett polarizált fényt kibocsátó fényforrás, amellyel egy-egy kezelés ál­talában 4—20 percig tart. Hazai alkalmazásáról a fel­találó, illetve a Licencia Vál­lalat tárgyalásokat folytat. Az új terápia eddigi kül­földi alkalmazásáról elmon­dották, hogy az NSZK-ban, a bremenhaveni St. Jozeph kórházban eddig több mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom