Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

3 Csütörtök, 1984. október 4. Szeged felszabadulásának évfordulója tiszteletére Emlékünnepség, baráti találkozó Szeged felszabadulásának színpadának tagjai 40. évfordulója tiszteletére műsort, a művészet emlékünnepséget és baráti találkozót rendezett tegnap, szerdán a Hazafias Népfront városi bizottsága a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Szegeden élő tagjai részvételével. Ebből az alkalomból Szegedre lá­togatott a Jugoszláv Harcos Szövetség háromtagú kül­döttsége. Takács Lajost, a szövetség szabadkai bizott­ságának elnökét, Vladislav Rotbartot, a szövetség tar­tományi bizottságának tag­ját, valamint Buljovcic Josipot, a szövetség szabad­kai bizottsága elnökségének tagját Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a népfront városi bizottságának titkára fo­gadta. Az ünnepségen a Csalá­di és Társadalmi Eseménye­ket Rendező Iroda irodalmi adtak eszkö­zeivel megteremtve a négy évtizeddel ezelőtti időszak légkörét. Oláh Miklós, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára beszédében föl­elevenítette a fasizmus el leni küzdelem állomásait, méltatta az ellenállók helyt­állását. A résztvevők ezután megtekintették a szegedi Csillag-börtönről készített filmet. A jugoszláv vendégek, a népfront és a Magyar Ellen­állók és Antifasiszták Sző. vétségé megyei társadalm bizottságának képviselői délutáni konzervgyári láto­gatásuk után a Belvárosi te­metőben megkoszorúzták a szegedi börtönben 1941-ben kivégzett politikai elítéltek. Kis Ernő és Grozdana Gaj­sin sírját. Közművelődési konferencia Csütörtökön és pénteken országos közmüve'ödési ta­; nácskozás lesz a Parlament­ben. A kétnaDos konferen­cián a közművelődési tör­vény 1976. évi megalkotása óta eltelt idő legfontosabb tapasztalatait vitatják meg. Népművelők, szociológusok, kuitúrakutatók és a kultu­rális életben tevékenykedő más szakemberek elemzik azokat, a sok tekintetben új társadalmi és kulturális kér­déseket, amelyekre a köz­művelődésben is a mai hely­zetnek és a lövő igényeinek megfelelő válaszokat kell adni. Az értekezletet széles körű szakmai eszmecsere előzte meg; mintegy ezer szakember, és az érintett tanácsi, társadalmi szervek illetékes testületei vélemé­nyezték a tanácskozás vita­anyagát. A magyar közmű­velődés eredményeit és gond­jait összegző konferencián egyebek közt áttekintik a mindennapi élet kultúrájá­nak fejlesztésével, a maga­tartási formákkal, az egész­séges életmóddal kapcsola­tos témaköröket. Mel •I loracio es ontozes Aszályos évek tapasztalatai Megyénk mezőgazdasága ben 70 ezer hektáron 1.2 rendszerek kettős hasznosí­rendkívüli módon kiszolgál- milliárd forint költséggel tása révén. A távlati öntö­zésfejlesztési program leglé­nyegesebb eleme az öntözés A végrehajtást az időköz­tatottja az időjárásnak. Bel- végzik el mezőgazdasági vizes és aszályos időszakok üzemeink ezt a munkát. váltogatiják egymást. Folyó­ink révén rendkívül jók az ben felmerült nehézségek adottságaink az öntözésre, akadályozzák. Növekedett a de ugyanezekről a területe­inkről csapadékosabb esz­Valamilyen beavatkozás fel­tétlenül szükséges, mert az említett végletek miatt na­gyon sok a terméskiesés. és a melioráció összekapcsc lása. Ezen belül is kiemel­kedő jelentőségű n ta'o Vxö­kivitelezés költsége, és a vezés kettős hasznosítása, szabályozóváltozások hatá- mivel 1980 óta az országnak tendőkben a legnehc-zebb el- sára megnőtt a gazdaságok ebben a térségében fektet­vezetni a felesleges vizet, saját ¡pénzbefektetéseinek ték le a legtöbb talajcsövet. a részaránya. A tervidőszak 1983 végéig 14 ezer hektáron végére így 80—85 százaié- készült el a csőrendszer, en­kos teljesítésre sz&mítha- nek fele alkalmas felduz­tunk. A kiemelt melioráci- z.asz.tott vízzel altalaj-ned­Tasnádi Gábor, a megyei ós programnak eddig nem vesítésre, az üzemek éltek tanács mezőgazdasági és volt része az öntözési lehe- is ezzel a lehetőséggel. Saj­osztályának tőség megteremtése. Időköz- nos. a tudomány még a víz­ben. elsősorban költségessé- rendezési célú talajcsövezés hittel magyarázza, hogy el- ge. a hiányos érdekeltségi terén sem egységes, sokan a érkezett az ideje a gondok viszonyok miatt háttérbe sólerakódástól, elszikesedés­A talajrendc- szorult az öntözéses gazdái- tői féltik talajainkat. Ezek­végre kodás. kel a vitatott kérdésekkel meg- Az elmúlt évek rendkívül szembe kell nézni, rendet valósítani. A korábbi töreic- száraz időjárása újra ráéb- kell teremteni ezen a terü­vések kampányszerűek vol- resztette kormányzatunkat, leten, mielőtt jóvátehetetlen gazdaságainkat is, hogy költ- károk származnának a prob­ségessége ellenére nem iémák kikerüléséből. mondhatunk le az öntözés- * röl. Az idén elengedték a Többek között ezekről a élelmezésügyi főelőadója szenvedélyesen. orvoslásának. zést és az öntözést összefüggésében kell tak, évjárattól függően vagy az öntözésre, vagy a belvíz­rendezésre szorítkoztak. A 70-es évek csapadékos időjárásának a hatására elő- vízdíjakat, támogatták a be- kérdésekről rendeztek az li­terbe került a belvízrende- rendezések és szivattyúk letékes megyei szervek teg­zes megoldása. 1976-ban el- megvásárlását. A sikeres ak- nap, szerdán délelőtt tanács­készült az átfogó megyei ció során 111 öntözőberen- kozást és bemutatót a ma­dezés. 67 szivattyú talált kői Lenin Tsz-ben az érdc­gazdára, 60 millió forint ér- kelt mezőgazdasági üzemek­iékben. Az 1933-as 13 ezer nek. A résztvevők ellátogat­84-ben tak a kiszombori Üj Élet nőtt az Tsz meliorált és öntözésre program. melvnek végre­hajtása ütemesen halad. 198t-töl az úgynevezett tér­ségi meliorációs program hektárral szemben keretében országos méretek- közel a duplájára ben is jelentős komplex me- öntözött területek nagysága, berendezett területeire is. liorációs beruházást valósít- Van azonban a további Remélhetően az ott látottak hatunk meg. A tervek sze- fejlődésnek újabb lehetősé- meggyőzték a gazdaságok rint ebben az ötéves terv- ge is, az új belvízelvezető vezetőit, hogy a jövőben csak olyan meliorációs mun­kákat végeztessenek el. ame­lyek legalább az előfeltéte­leit megteremtik az öntözés­nek. ha pénz híján nem is tudják azt azonnal megvaló­sítani. Az előrelátás mind­annyiunk érdeke. Textilipari tanácskozások A Textilipari Műszaki és érdeklődőket a Technika Há­Tudományos Egyesület kép- zában. viselői szerdán az egyesület A Textilipari Tudományos munkájáról, jövő évi tervei- Egyesület további terveiről ről tájékoztatták a sa.itó elmondották, hogy októberi képviselőit. 25—26-án a Textiltisztítók A közeljövőben több olyan Nemzetközi Tanácskozását tanácskozást rendeznek, rendezik meg. A konferenci­amelyen a textilipar egy-egy áh mintegy 150 magyar. 40 fontos szakmai területének csehszlovák. 20 NDK-beli és gondjait, eredményeit vitat- számos más külföldi szak­tik rnea. Október 8-án a ember vesz részt. Technika Házában a lakás- Az egyesület már évek óta belsők- összhangjáról, formai minden esztendőben országos és .színvilágáról szerveznek műszaki konferenciát is ren­ankétot. Mivel ez a téma dez. A legközelebbi. 1985 nemcsak a textilipar ügye. a június 11—13-án sorra kerü­szervezésbe bevonták az lő konferenciára külföldi Építőipari Tudománvos Égve- szakembereket is meghívnak, sülét és a Szilikátipari Tu- hogv a hazai feladatok meg­dományos Egyesület képvi- oldásánál a nemzetközi ta­selőit is. A tanácskozáson pasztalatokat is figyelembe szó lesz arról, hogyan lehet vehessék. A tanácskozáson a a hazai vállalatok által je- mintegy 15 országból érke­lenleg gyártott termékekből ző szakemberek a textilipar — tapétákból, szőnyegpad- fejlesztésének irányait és lókból, másodfüggönyökből lehetőségeit vitatják meg, s — otthonosan, esztétikusan foglalkozni kívánnak az au­berendezni a házgyári laka- tomatizálás további lehetősé­sokat A vállalatok kínálatát geivel. az energiamegtakarí­kiállltások is bemutatják, tó technológiák szélesebb amely egy héten át várja az körű alkalmazásával is. öles M "ondiuk vendégségbe iön valaki az emberhez, és nála hagvia a szem­üvegét. önmagában még nem túl nágv bai. De ha az illető az ország másik feléből érkezett, s köztudomásúan lépni sem igen tud szemüveg nélkül? Akkor sem lehet nagv bai vissza kell neki kül­deni postán Nosza, raita. Minden háztar­tásban elhever néhánv kisebb kartondo­boz. Az egvikbe — aoart módon belefér — becsomagoljuk a szemüveget, és postá­ra adiuk. Illetve adnánk, mert nem ve­szik föl. Mert csak nyolc centi széles. Mármint a csomag. Ennvi. Az ügv önmagában tán szót sem érdemelne, hiszen csak egv mindennapi kisebb-nagyobb bosszúságaink sorából. Vagv éooen ezért érdemel szót? Próbál­junk általánosítani! Miről is van szó az ilven esetekben? Van eav szerv, szerve­zet. amelv szabályokat állít föl. Aki a szabályokat nem ismeri — nem tartia be. megszegi stb. — pórul iár. Minimum bosz­szankodik. mert eleve kizárja magát va­lamilyen szolgáltatásból. Rosszabb esetben pedig akár meg is büntetik. De hát ez már más lanra tartozik. Maradiunk azoknál az eseteknél, amikor az ügyfél nem vét a társadalmi együttélés szabá­lyai ellen, legföliebb csak bizonyos sza­bályok ellen, amiket nem ismer, vaav ami­ket megpróbál nem tudomásul venni, s amelv szabályok nélkül végül is megle­hetne éooen a világ. Vagy mégsem? Tudom, naponta rugdalózunk különbö­ző szabályok ellen, amelyeket valakik va­lahol meghoztak, amikor fancsali képpel vagyunk kénytelenek távozni a hivatalból, és más. önmagukat hivatalos-hivatali rangra emelő helyekről. SzóvaL minekünk, valamennyi magvar állampolgárnak, ele­ge van a szabályokból, mihelyt ügyfél­ként jelenünk meg valahol. Es ha éppen a másik oldalra kéozeliük magunkat? Pél­dául postai levél- és csomagföl vevőnek? Akkor bizony isteni adomány a szabály. Mert gondoljunk csak bele. ha nem len­tié. mennvi féle és forma és méretű cso­magot és levelet adnának föl. komolyabb s viccesebb hangulatban egyaránt. Jó. még ott lehetne a mentsvár, hogv aki nem tartia be a szabványt, kétszeres. vagv akár háromszoros árat fizet. És abból va­jon mennvi vita lenne? Akkor sokkal egy­szerűbb — mentőövnek is megteszi — egy kivételt nem ismerő szabályozás. ami egyszerű, át- és belátható mederbe tereli a dolgokat. Aligha van közöttünk ember, aki ne ke­rülne a társadalmi munkamegosztás bölcs folyamatában hol a dolgok egvik. hol má­sik oldalára. Ügyfélként szidja, ócsárolja a szabályokat. munkaerőként viszont léoten-nvomon beléiük kapaszkodik, hogv eleiét vehesse saiát maga folytonos zak­latásának. hogv a dolgoknak legyen va­lamiféle szilárd medrük és menetük. És ha mindezt végiggondolom, már magam sem tudom, ki miatt van elsősorban szük­ségünk vas keménységű szabályokra. Egy­re inkább kételkedem abban, hogy ma­guknak a szabályalkotóknak. Mert nekik ez legföliebb munkával és bosszúsággal iár. Nem. e vas keménységű szabályokra nekünk, valamennyiünknek van szüksé­günk. akik igazán tán máig sem tanul­tunk meg felnőtt módra gondolkodni, tá­gabban szabályozott keretek közötl élni. Mert ha nincs kizáró szabály, csak keret, hát máris a kivételt keressük az esetleges többletköltség alól. S ha nincs szabály, máris önálló döntéseket kell hoznunk, vi­tatkozva. perelve az ügyféllel, aki belá­tással sem igen fog rendelkezni s én sem hivatkozhatok eav megfoghatatlan felsőbb helven. megfoghatatlan érdekekből hozott szabálvra. Mert. ugve. azt nem illik két­ségbe vonni. Kiváló találmánv a szabálv. valliuk be. Berzenkedhetünk 'ellene, fúihatunk rá. de mai állapotainkban aligha lehetünk meg nélküle. Bizonysáéul szolgálnak minderre tán Gombár Csaba leeúiabb könvvében tett hivatkozásai is. melvekből kiderül, mihelvt valahol kibontakozna — akármi­lyen aoró-cseorő kérdésről is — egv tár­sadalmi vita. szinte azonnal megielenik a vélemény; maid eldöntik valahol, maid szabályozzák valahol — mert hisz szabá­lyozni kell —. és kész. De hát mindent szabályozni kell nálunk? Kétlem, de sokszor mégis hiszem. Mert ha magánemberként szívesen is élnénk szinte mindig kevésbé szabályozott közeg­ben. dolgozóként többnyire lépten-nyo­mon szabályok után kiáltozunk. Hiszen akkor nem lehet bai. ha a valahol meg­hozott szabályokhoz tartjuk magunkat. Okozhatunk kárt. hozhatunk hibás dönté­seket de a szabálv mindig ott lesz mö­göttünk — mankóként. És legföliebb morgolódunk. hogv bizony paternalista társadalomban élünk, hogv a túlszabá­lyozott közegben sokszor infantilizáló­dunk mi. valamennyien. De éooen e túl­szabályozás mentesít ugyanakkor bennün­ket a valódi döntések kemény dilemmái­tól. így háríthatjuk el magunktól ismé­telten a döntések kényszerét, azzal a iól hangzó elégtétellel, hogv: dönteni ilyen körülmények között igazán úgysem lehet. Ezt pedig természetesen ismételten vala­mi megfoghatatlan felsőbbségtől kérjük számon, amelv. vagv aki a szabályokat hozza. i K5 ölesönhatások összefonódó, összemo­sódó láncolatában élünk. Amit szi­dunk az egvik oldalról, a másikról boldog elégedettséggel húzzuk magunkra, melengető, óvó paplanként. Pedig amenv­nviben sikerül mindazt végrehaitani. amit a Központi Bizottság tavaszi, a gazdaság­irányítás rendszerének módosításáról szó­ló határozata tartalmaz. mindenkéDDen csökkennie, keh a szabályok számának is az elkövetlíe^Ö 'hí!töm évben ahhoz, hogy valóban úi oálvára állhasson gazdaságunk, kifuthassa útiát az olv szükséges úi mi­nőségekben. Ha sikerül mindazt megva­lósítanunk. amit a határozat tartalmaz ... És hogv miért mondom ismételten, nyo­matékosan. hogv: ha... Mert a jövőben fogyatkozó szabályaink nemcsak meg­könnyebbülést hoznak maid sokunknak, hanem melengető paplanaink egy-két ré­tegétől és néhánv. túlontúl is megszokott mankóktól is megfosztanak mindannyiun­kat. Vaion melyik lesz a fontosabb a számunkra, a magvar társadalom számá­ra? Amit nyerünk a réven, vagv amit ve­szítünk a vámon? A válasz — a jövő egyik kulcsa! Szávay István Eovházi vezetők a Szovjetunióban A béke és barátság útjá­ról, a Szovjetunióból nem­régiben érkeztünk vissza. Csongrád megye ökume­nikus együttese: római ka­tolikus. görög katolikus, re­formátus, görögkeleti és adventista egyházak veze­Dflak - formatervezésért Értékelték az Alkotó Ifjú- három esetben a műszakiak ság Egyesülés, a Magyar és a formatervezők igen si­Iparjogvédelmi Egyesület, az keresen működtek együtt. OMFB Ipari Formatervezési Olcsóbb anyagokat, azokhoz Tanácsa, az MTESZ Inna- illő, egyszerűbb formát ja­vációs Köre, a Magyar Ke- vásottak. Az így létrehozott reskedelmi Kamara Ipari modern vonalú személyi szá­Formatervezési Tájékoztató mítógép nagy érdeklődést Központja és a Generalart váltott ki több külföldi ki­altal idén márciusban meg- állításon. Az első díjas hirdetett formatervezési pá- aszinkron motorokat a Ganz lyázat eredményét. A beér- Villamossági Művek többek kezett 31 jeligés pályaműn- között az egyik legigénye­kából hármat első díjjal, sebb piacra, az NSZK-ba négyet második díjjal jutal- exportálja. A Réka szek­maztak. rénycsaládból. a Budapesti Első díjat a Központi Fi- Bútoripari Vállalat az idén zikai Kutató Intézet TPA 210 millió forint értékben Quadro elnevezésű profesz- adott el belföldön és kül­szionális személyi számító- földön. gépe, a Ganz Villamossági A díjnyertes alkotók mun­Müvek aszinkron motorcsa- kájukat a november 8-án ládja és a Budapesti Bútor- kezdődő I. országos ipari for­ipari Vállalat Réka szek- matervezési konferencián is rénycsaládia kapott. Miiül- ismertetik. tői, a katolikus és egyház­közi békebizottságok szerve­zésében — hazánk felszaba­dulásándk 40. évfordulója alkalmából — békeúton jár­tunk a Szovjetunióban. Utunk folyamán Lenin­grádban és Moszkvában ta­pasztaltuk, hogy a háború Ütötte sebek már begyó­gyultak, az erős akaratú szovjet nép teljesen újjá­építette a lerombolt háza­kat, templomokat, középüle­teket és palotákat. A lenin­grádi hősök temetőjében ke­gyelettel adóztunk a hazá­ért meghaltakért. Az állan­dóan lobogó fáklya és halk gyászzene emlékeztet a so­ha meg nem szűnő kegyele­tes hálára, a hazáját védő ember tiszteletére. Bete­kinthettünk a két város szellemi és kulturális köz­pontjaiba, így nyertünk be­bocsátást a Leningrádban levő Ortodox Lavrába (ko­lostor), ahol megismerked­hettünk a pravoszláv egy­ház életével. Az egyik napon Moszk­vából látogatást tettünk a várostól 75 kilométerre fek­vő Zagorszk kolostorváros­ba. Ez a hely az orosz or­todox egyház központja. Itt is baráti fogadtatásban volt részünk. Kölcsönösen megállapítottuk, hogy egy­házaink a békét kívánjál« szolgálni. Részt vehettünk keleti szertartású istentisz­teleteken, zsolozsmákon, s a csodálatos egyházi kóru­sok hangja a szívünkig ha­tolt. Betekinthettünk a szovjet nép életébe, tapasztalhat­tuk a hatalmas fejlődést, amit a háború óta megtet­tek. Üj lakótelepek, a mű­emlékek. a hatalmas szob­rok és az őszi lombot hul­lató ligetek mind arról be­szélnek, hogy a Szovjetunió népei a békés életet kíván­ják továbbépíteni. Utunk összekovácsolta a mintegy 30 főből álló kis csoportot, újabb barátságok kötődtek. Elmondhatjuk, hogy látoga­tásunk élményekben gazdag volt, és tapasztalhattuk, hogy a béke akarásában és megőrzésében valamennyien egyek vagyunk. Ez az utazás valóban a béke szolgálata volt! Nagy Tibor, a katolikus papi békemozgalom elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom