Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
Szerda, 1984. okfóher 24. 3 Diákok az építőtáborokban A megyei KISZ-bizottság ütése A KISZ Csongrád megvei bizottsága tegnap, kedden tartotta soros testületi ülését Turcsikné Süli Mária, a bizottság titkára beszámolt a megyei bizottság munkakapcsolatairól, a központi és a hel.vi tömegkommunikációról. A téma tárgyalásán részt vétt dr. Miklós László, a megyei pártbizottság munkatársa. Vita után a testület intézkedési tervet fogadott el az együttműködés továbbfejlesztése érdekében Az idei nyár építőtáborainak megyei tapasztalatairól dr. Veszelivov Ágnes, a KISZ-bizottság munkatársa tájékoztatott. Az építőtábori mozgalom 27. esztendeiében újabb változások történtek. A második éve tartó decentralizált táborszervezés egységesebbé tette a táborok működését, ami eredményességükkel is bizonyítható. Növekedett a megvei testületek felelőssége, hisz ettől afc évtől a kulturális programok és a külföldi táborok szervezése is hatáskörükbe került. A Csongrád megvei KISZ-bizottság nagy körültekintéssel szervezte meg a három és fél ezer diák táboroztatását. Nem a KIS7vezetőkön múlott, bogv ezen a nyáron 600 diákkal, kevesebb dolgozott, mint tavalv. Az üzemeltetők költségeinek Kiállítási napló Ilyen, olyan anyagokból TEXTILÜTVESZTÖK szép számmal találhatók a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában azon a bemutatón, melynek anyagát a szombathelyi Savaria Múzeum gyűjteményéből válogatták. Szombathely évtizedek óta a textilművészet fellegvára. istápolója, fóruma és gyűjtőhelye. Egyszóval a textil fővárosa. Azok a bizonyos labirintusok (Garrv Bensőn: Minotaorusz útvesztője. Szenes Zsuzsa: Geometrikus labirintus. Kondrad Zych: Labirintus) mintha jelképesen az egész műfaj útkereséséről is szólnának. Miről is tudósít bennünket ez a válogatás? Először is arról, hogy volt egyszer, hol nem volt egy anyag, mely puha, mejeg, festhető, színezhető, szőhető-fonható-varrfiató. készülhet belőle ruha. függöny és ágytakaró — de értő kezek munkája nyomán műalkotás is. mindénekelőtt falikárpit. Csakhogy a művészet nem azért művészet, hogy megelégedjen a készen kapott anyagokkal, technikákkal, eljárásokkal, hanem éppen azért, hogy minden lehetőséget kihasználva arról a korról mondjon érvényes igazságokat amelyben létezik. De mi a XX. század utolsó harmadában a textilművészettel elmondható érvényes művészi üzenet? Mit olvashatunk ki a hol falnyi, hol tenyérnyi munkákból? Mindenekelőtt zavart. Vagy zavarodottságot. De kiolvashatjuk, hogy a hagyományos steril műfajok nem tűrik a beskatulyázást, föltépik a megszokott kereteket, új területeket hódítanak meg. A leginkább hagyományos falitextilek (Pápai Lívia dekoratív. Cságoly Klára szigorúbban kimódolt, Tóth Sándor applikált, Pereli Zsuzsa nosztalgiázó kárpitja) mellett a legszerényebbek a domborművek (Balázs Irén népmesékből, Gulyás Kati fotografált mozdulatokból domborodó művei), szerényen extravagánsak a tértextilek (Attalai Gábor piros filcszalaghullámai, Másik Emília színes kockái, Penkala Éva fáradt vitorlái, Szilvitzky Margit Nyitott négyzete), magvas gondolatok fogalmazáskísérletei (Solti Gizella: Fél csíkos kabát. Polgár Róza: Egy takaró 1945), útkeresések (Bajkó Anikó az áttetszőséget világítási effektusokkal is hangsúlyozó sorozata, Ginfc Judit grafikai technikákat alkalmazó munkája). Külön szólni kell a minitextilekről. ezekről a tenyérnyi játékokról, gégékről, feljegyzésekről. Mert nehezen lehet komolyan venni Margit Bolsinger tokbazárt selyempöttyeit, Gulyái Kati fóliazacskókba rakott anyagsorozatát, Hübner Aranka megszőtt ötszázasát, Szilvitzky Margit képes rejtvényét. Jiri Kocmant, aki el szeretné hitetni két csokornyakkendőről, hogy azok pillangók (iróniának is gyermekdedek), Anouk Stusri Tudatosság című ötletét, melyen a papírlapot fogpiszkálókkal tűzdelte össze, Ana Lupas Repülő szőnyegét. mely nem azért nem száll, vert vaskapcsok harapják. s Emilia Bonhodziewicz tíz varrógéprajzát mely sokkalta' inkább varrólányok házi feladata, mint művészi tett. Egyszóval zavarban vagyok a kiállításon. Talán azért, mert a textilművészet is zavarokkal — értékzavarokkal küzd. Csak a legjobb munkák — Gecser Lujza megfagyott', emberemlékű4'ieplei. Gulyás Kati századokat szembesítő tértextile. Szilvitzky Margit gondolatgazdag Perspektíva című falikép,e. Solti Gizelle humorban bővelkedő gobelinbefőttjei. — jelzik'a kiutat a textillabirintusból. CSESZE A CSIGAHÁZ- i BAN — ez a különös társulás látható a Gergely Nóra kerámiakiállítására invitáló plakáton. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában a „konceptuális kerámia" megnyilatkozásának érdekes és tanulságos anyagát láthatjuk. Nem egységes a tárlat, sokkalta inkább figyelt az alkotó arra, hogy összefüggéseket, kapcsolódási pontokat, visszacsatolásokat hangsúlyozzon, alkotói döntéseket értelmezzen. A rajzok a természet különös csodáinak, a csigaházak organikus és mégis szabályos formának adóznak, mintegy jelezve az ősi források példáit. Néhány edénye, mintha régészeti lelet volna, bár ha jobban szemügyre vesszük kiderül, hogy a dupla héjú edények tudatos formálás eredményei, a „visszaforgatás" nem csupán az edények belső világát vallatják, de párhuzamos létük, testvériségük ' a volt és a lesz határát is kijelölik. A cserépedények külső palástján hasítások, karcolások, horzsolások, sebzések nyomai, a széttört, szétszabdalt darabokat vékony szálakkal új rendbe — már nem használható, de strukturálisan értelmezhető rendbe — szervezi. Gergely Nóra az oly sok irányba tájékozódó kerámiaművészetben rátalált egy különös lehetőségre. Olyanra, mely anyag, forma és díszítés mellett az idö dimenzióját is képes érzékletessé tenni. Mint ahogy nyitott tenyere üresen a kérő, néhány mogyot őszemmel az adakozó gesztus kifejezője. Tandi Lajos emelése és egyéb gazdasági nehézségek több munkaadót visszariasztottak a tábor megszervezésétől. A megve diákjai 18 táborhelyen. 33 turnusban, főként mezőgazdasági munkát végeztek. Népszerűek voltak a környezetvédelmi és a szakosított iellegü táborok. Jó kezdeményezésnek bizonyult az újonnan választott KISZalaDsz.ervezeti titkároknak tartott épitótábori vezetőképzés. Első alkalommal" küldőtt a KIS7-bizottság az NSZK-ba és Dániába 5—5 diákot. A felsőoktatási intézmények közül a JATE. „ SZOTE. a tanárképző és az egészségügyi főiskola rendezett tábort, de gondjuk, hogy nincs megfelelő munkavállalási lehetőségük. Az előző évek üzemeltejői visszaléptek a szerződéskötéstől, vagy nem tettek eleget a megállapodásban foglaltaknak. A vitában dr. Szilágyi János. a bizottság titkára is ezt lette szóvá: egyre nehezebb megfelelő tábort találni, pedig a diákok igénylik a nyári munkát. Kis Éva (Szeged) a dánszentmiklósi táborról szólt. Sok kritika érte ezt az építőtábort, mert a munkaadóknak nem sikerült javítani a szociális feltételeken. Lévai Ferenené (Makó) dicsérte a szabadidőd programokat. amelyek a változ(atás hatására olcsóbbak, a választékuk gazdagabb. Haladi Andrea (Szeged) a tanárképző főiskola táborairól. a gondokról szólt. Szentgyörgui Pál. a KISZbizottság titkára elmondta, a táboros diákok igényelnék az iskolák vezetőinek, tanáraiknak gyakoribb látogatását. A táborvezetők munkáiát dicsérte, akik olykor saját zsebből fizetik a kisebb kiadásokat. Kovács Irén (Hódmezővásárhely) szintén a dánszentmiklósi tábor szociális feltételeit kifogásolta. Hágentorn József, a KISZ KB intéző bizottságának tagja azt tette szóvá, hogy a szerződéskötéseket rugalmasabban kell kezelni. Zelei István, megvei Ifiú Gárda-parancsnok a gárdisták Balaton-parti táboráról számolt be. Nagyistók László, a KISZ KB építőtábort bizottságának vezetőie a nvugat-európai táborokkal kapcsolatban elmondta, még az együttműködés kezdetén tartanak. A kísérletet mindenképp szeretnék a gyakorlatban megvalósítani. A táborvezetők munkájáról elégedetten szólt. Fölhívta a figyelmet a környezetvédő táborokra, ahol lehet, próbálkozzanak megszervezésével. Dr. Juhász Gábor, a megyei tanács ifjúsági titkára ismertette. a megyében már fölmérték az ilyen irányú igényeket, tábor létrehozósára nincs szükség, viszont a makói és a szegedi belvízvédelmi diákmunkálatok hasonló célokat szolgálnak. Dr. Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára foglalta össze a vi á.'. Ténv, hogv nehezebbek lettek a táborozás feltételei, ám szükség és igénv van a diákmunkára. A dánszentmiklósi táborozás körülményeiről tájékoztatják a Pest megvei pártbizottságot. és •tanácsol. Az iskolák igazgatóinak, tanárainak, az osztályfőnököknek nagyobb figyelmet kellene fordítani a táboros diákokra, a főiskolák és egyetemek gondiain •a megvei KISZ-bizottság is igvekszik enyhíteni. A testület elfogadta az építőtábort tájékoztatót. Mag Edit Színe és visszája Lakáspiac Idegen nyelvű filmklubok az MTESZ-nél Az MTESZ Csongrád megyei szervezete is részt vállal — sajátos módszereivel — az idegen nyelvek tanításában. Idén ősszel újra indulnak filmklubok, Magyarországon már bemutatott filmek vetítésével, de magyar szinkron és felirat nélkül. Űjdonság a videó filmklub, valamint az, hogy az orosz és angol nyelv mellett bevezetik a német nyelvű bemutatókat is. A program a következő: Az orosz nyelvű vetítések időpontjai és a filmek címei. November 5.: öszi mára ton: december 6.: Feltámadás I—II.; január 17.: Fekete fülű fehér Bim I— II.; február 14.: Kálvária; március 14.: Obeliszk; április 11.: Cirkusz; május 9.: Magánélet. Az előadások kezdete 17 óra, helye a Technika Háza Szegeden. A német nyelvű videó filmklub előadásai keddi napokon lesznek. 17 órai kezdettel, a Technika Házában. Október 30.: Pillangó I—II.; november 20.: Kabaré; december 18.: A 22-es csapdája; január 8.: Betörő az albérlőm; február 19.: Pszicho; március 19 : Apokalipszis most I—II.; április 16.: Heidi; május 14: Kígyótojás. A legnagyobb érdeklődés az angol nyelvű videó filmklub iránt van. ezért egy film . több előadásban is megy, szintén a Tehcnika Házában. 17 órakor. November 5. és 13.: Száll a kakukk fészkére; december 4. és 6.: Kék katona; január 15. és 17.: A postás mindig kétszer csenget I—II.: február 12. és 17.: Piszkos tizenkettő I—II.; március 12. és 14.: Butch Cassidv; április 9. és 11.: Mindhalálig zene; május 7. és 9.: A nagy balhé. Az angol nyelvű filmklub programja pedig a következő ( a helyszín és az időpont megegyezik a fentiekkel): október 25.: Eltűntnek nyilvánítva: november 22.: Megbilincseltek; december 13.: A postás mindig kétszer csenget I—II.: január , 10.: Szuperzsaru; február 21.: A 12 dühös ember; március 28.: Tűzszekerek; április 18.: Kína szindróma; május 16.: Kramer kontra Kramer. Pampafű a skanzenben Makón, a városi múzeum mellett nemrég megnyílt skanzen kertiébe pamoafüvet is ültettek. A telepítés sikerrel iárt. A Dél-Amerikában honos növény három bokorban most telies pomoáiában díszlik. Csaknem két méter maeas szárakat hajtott ezüstösen csillogó, árvalányhaihoz hasonló, dús virágokkal. Igv a XIX. század végi aoátfalvi parasztházból, valamint a régi kovács- és bognárműhelvből álló skanzen vendégei az üde színfoltot nvúitó kert látványos növéavzetében is gyönyörködhetnek. Már a kérdést is szégyenlősen teszi fel az ember: hogyan lehet lakáshoz jutni? Biztos tippet eleddig csak Montecuccoli Raimondo, a lakásügyi szakértőnek is kiváló férfiú tudott adni: pénzzel, pénzzel és pénzzel. De mennyivel? Sokkal — révedez sóvárgón a notórius albérlő —, igenám, csakhogy mennyi az a sok. Mert amennyire tetszenek most gondolni, látatlanban mondhatom, kevés. A lakások ára úgy kúszott fölfelé az elmúlt években, mint kánikulában a hőmérő higanyszála. Nem önkényeskedő tollvonásokkal persze — szoros tüneteként a népgazdaság általános igyekezetének, egyensúlyteremtési erőfeszítéseinek. Ismerősöm elkap az utcán. Kényszeredett vigyorral közli. sikerült túladnia a lakásán. Már a kifejezés tarkón legyint. Nem eladnia sikerült, megszabadult töle. Pedig nem kóstált rosszul, igaz, lakótelepi volt, kemény OTPtartozással, másfélszobás, de potom százharmincezerért, és nagyvárosban, a mai viszonyok közepette, tényleg ajándék. „Jah öregem — füstölög ismerősöm —, mostanság a kutva sem ugatja meg a lakáshirdetéseket. Pedig van belőlük annyi mint a nyű. Csakhogy akinek tele a bukszája, bemegy az OTP-be, s látja a kifüggesztett ajánlatokat, válogat. Akinek meg nincs elég, azzal mit kezdjek én, akinek a kis lakásból ki kell vennie a pénzét ahhoz, hogy nagyobbhoz jusson, akár az OTP-n keresztül, akár a szabad forgalomban." Őszinte legyek ? Utcai purparlé ide vagy oda, meg sem igen ütköztem a hallottakon. Ellenkezőleg. Végre valahára sikerülne megfékezni a lakások szabad forgalmában elhúzódó szelíd rablógazdálkodást? Ott talán még nem tartunk egészen. De hogy történik valami, az a levegőben van. A lakásszerzés kitágult lehetőségei széles választékskálát nyújtanak a szociális jellegű állami kiutalásoktól a magánerős építkezésekig, s a különböző vállalati kölcsönök, fizetési kedvezmények, a cserék egyszerűsítése, a néhai röghözkötöttség fölszámolását célzó intézkedések lassacskán megteszik hatásukat. Nem mindenütt és egyformán persze. Mert teszem azt, a Belváros változatlanul pucc, csinos kis summákat kérnek és kapnak meg érte, föltehetően sokáig még, a szabadpiacon. Hanem az nagyon is rendjén való. ha a hivatalos fórumok is tudnak olyan választékot kínálni, ami kordába szoríthatja az üzérkedést. Hogy ne lehessen egykor olcsón szerzett, nem utolsósorban államilag dotált kedvezményes lakásokból magántőkét kovácsolni pusztán azért, mert a kereslet esetleg még jóidéig hajazza a kínálatot. Verseny lázban Olvasom az ÉS páratlan oldalán, hogy a gloszszista olvassa egy prospektusban: „A Miskolci Szimfonikus Zenekar 1963ban alakult meg, mint az ország első vidéki hivatásos hangversenyzenekara." Tollat azért ragadott, mert hiányzik e prospektusból az alapító karmester neve. ám magam mindössze azért, mert a glosszista szemetszúró prológgal vezeti föl mondandóját, nevezetesen azzal, hogy a miskolci zenekar „elsőbbségre nem formálhat jogot, hiszen a Debreceni MÁV Filharmonikusok jó tíz évvel korábban váltak hivatásos testületté." Meglehet, én tudom rosszul, s a debreceniek tényleg „filharmonikusok", ellentétben vagy inkább dacára a hasonló. vidéken, működő zenekaroknál szokásos „szimfonikus" jelzővel — dehát ez tényleg részletkérdés, merő szőrszálhasogatás. A lényeg, hogy ki az első. S ebben érzem billenősnek azt a versenylázbuzgalmat. ami kétes dicsőséghajhászás örvén könyököl át sietősen a puszta tények összehasonlító figyelmén. Évfordulós nemzet vagyunk. Most, mikor nem csupán históriai események. 1 programok, intézmények, szemelyek naptári adatai jubilálnak, de egy ország történelmi sorsfordulója kerül a megemlékezések kereszttüzébe, elkerülhetetlenül be-becsúsznak a túlbuzgóság szimptómái, a profán önbecsülések. Amely tendencia sem más," mint merő provincializmus. Ünnepeljünk, készüljünk az ünnepre, ám tárgyilagos, egzakt helyzetismertetőkkel, memoárokkal. A főhajtás, koszorú vagy tisztelgés értékét alig emeli, belőle le mit sem von, ha történelmi koordinátái pontosak, jelentősége sem csorbul, mert abszolút időrendi elsőbbsége esetleg vitatható. Hiszen példának okáért Budapest státusa sem szerényebb azáltal, hogy a felszabadító harcok menetében átmenetileg Debrecennek jutott (vérzivataros történelmünk során immár másodszor) a főváros tiszte-szerepe: jóllehet — egyebet sem említsek — az ország szabad nagyvárosa legelébb Szeged lett, a Függetlenségi Front is itt alakult meg. Vagyis hát: emlékezni is csak „pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen. Ügy érdemes". Nikolényi István Energiatakarékos mélyhűtők Az idén új típusú, úgynevezett energiatakarékos fagyasztó ládák sorozatgyártását kezdték meg Csongrádon, a MIRKÖZ Hűtőtechnikai Szövetkezetben. A 200 literes és a 3C9 literes háztartási mélyhűtőkből eddig 2 ezer 500-at adtak át a kereskedelemnek. Az új termékek legfőbb előnye a kirábbiakhoz képest, hogy negyven-ötven százalékkal kevesébb villanyáramot fogyasztanak. Egy teljes napi üzemeltetés költsége nem éri el a két forintot. A MIRKÖZ Szövetkezet műszaki szakemberei kifejlesztették a 450 literes, tehát nagy méretű fagyasztó ládát, is, ugyancsak energiatakarékos típusban. Sorozatgyártását a jövő évben kezdik meg. Ez a hűtő — méreténél fogva — elsősorban közületek: vendéglátóipari egységek, ABC-áruházak, s egyéb élelmiszerboltok igényeit elégíti ki.