Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 231. szám 1984. október 2., kedd Ara: 1.40 forint RyQ*S IBI ZOT TS Á G Á N A K LA P J/A megye Irta: dr. Komócsin Mihály Negyven évvel SS»S tonva térségében, a dicsőséges szoviet hadsereg a fasiszta csapatokat üldöz­ve. átlépte Magvarország határát, meg­kezdte Magvarország felszabadítását. Ezekben a napokban — szeptember 24. és október 27. között — Csongrád megve minden településén ünnepeliük szűkebb pátriánk felszabadítását, az úi élet kezdetét. Emlékezünk a felsza­badító hősökre, és elhelvezzük a ke­gyelet virágait a szabadságunkért éle­tüket áldozó szoviet katonák síriain. emlékművein. Szómba vesszük a 40 év alatt megtett úton elért eredmé­nyeket. a szocialista építőmunka ta­pasztalatait. Az ünnepségsorozatba méltán bele­tartozik hogv megyénk lakosainak képviselőiként felkeressük a felsza­badító hősök szülőföldiét, s beszámo­lunk arról, hogyan éltünk a véráldo­zattal megteremtett lehetőséggel. Ok­tóber 1—5. között szoviet testvérme­gvénkben. Odesszában politikai és egyéb rendezvényeken, kiállításokon, munkahelyi találkozókon, és több más. egyéb formában, megkísérlünk vázlatos kéoet adni munkánkról, vív­mányainkról. és természetesen gond­iainkról is. Ki kívániuk feiezni há­lánkat és köszönetünket a Szovietunió népeinek nemcsak a 40 évvel ezelőtt hozott áldozatokért, hanem az azóta szüntelenül nvúitott baráti, testvéri segítségért Bár nálunk és a Szovjetunióban is sokak számára ismert hogy miért ép­pen Odesszában kerül sor e rendez­vényre. mégis, szabad legyen erre egy rövid ismertetéssel magyarázatot ad­ni. Közel három évtizede, hogy Csong­rád megve székhelyének. Szeged vá­rosának vezetése, nagv ielentóségű el­határozásra iutott a város felszaba­dulásának 11. évfordulóia alkalmából — elsőként az országban — kezdemé­nyezte testvérvárosi kapcsolat létesí­tését egy szoviet várossal. Odesszával. Nem véletlen, hogv éppen Odesz­szára esett a választás. E szoviet vá­rost sok minden tette szimpatikussá Szeged lakosai előtt. Például az. hogv 1919-ben egy odesszai bolsevik. Belo­cerkovszkii Antal, aktív szerepet iát­szott. Szegeden a kommunista párt megszervezésében. Szeged híres szü­lötte. Balázs Béla költő. író. filmesz­téta évekig élt és dolgozott a 30-as években Odesszában. Mindketten so­kat meséltek a szegedieknek e széo és vendégszerető városról. A Szegedet és környékét felszabadító II. Ukrán Front csapatainak soraiban sokan voltak akik az odesszai területről in­dultak a harcba a fasizmus ellen. A felszabadulás után Szeged szoviet ka­tonai parancsnoka. Mark Szemiono­vics llaitovics alezredes is odesszai volt (leszerelése után a város csator­názási művének volt az igazgatóia). A megvár és szoviet város között — a nagyságrendi eltérés ellenére — számos hasonlóság is felfedezhető. Mindezek nemcsak a kapcsolat fölvé­telének kialakításában: d^ a kialakult kapcsolat intenzív fejlődésében is szerepet látszottak. Így logik.usan adódott, hogv amikor a 60-as évek vege felé a testvérmegyei mozgalom kifeilődött. Csongrád és Odessza me­gye egymással került kapcsolatba. Bár tovább éjt a két város közötti barátság, ennek megveivé fejlesztése (ehetőséget adott, hogv mind széle­sebb körűvé mélyebbé, tartalmasabbá válion az együttműködés. Ma már több mint 40 Csongrád megvei üzem. intézmériv szervezet ismerkedik ha­sonló profilú Odessza megyeivel, és törekednek elmélvült tapasztalatcse­réken keresztül egvmás munkáidnak, módszereinek megismerésére. Nya­ranta nártpropagandisták.. tömecszer­vezeti aktivistak. úttörő- es KISZ-es fiatalpk csoportiai látogatnak el — tu­rista alapon — Csongrád megyéből a testvéri szoviet területre. A lakosság érdeklődése is fokozó­dott a testvéri területek iránt. A mind sűrűbbé váló találkozások sok személves barátság szüvődésének az alapiául szolgáltak A napilapok rendszeres információcseréié lehetővé tette a testvérmegvék lakóinak, hogv mind többet tud ianak meg egvmás életéről, gondjairól, tapasztalatairól. Már sok ezer azoknak a Csongrád megvei lakosoknak a száma, akik nemcsak hallomásból vagy az olva­sottak alaoián. hanem közvetlenül, a látogatások során szerzett tapasztalat­ról érzik magukhoz közelállónak Odessza megvét és lakóit. 1977. októ­berében. maid 1982. decemberében testvérmegvénk a nálunk megrende­zett barátsági hetek gazdag esemény­sorozatán mutatta meg életének sok­színűségét. A Szegedi Ioari Vásáron 1980-ban. 1982-ben és 1984-ben szá­mos odesszai vállalat mutatkozott be termékeivel és aratott nagv sikert a százezres vásárlátogató körében. Több. nagv érdeklődést kiváltó kiadványon keresztül oedig s2ámos ismeretet sze­reztek a Csongrád megveiek odesszai testvéreik földiéről. Mint Magyarország Csongrád megve és: Odessza terület között is. nagyságrendben ielentős kü­lönbségek vannak. Az élet tapaszta­latai azonban mutatiák. hogv egv fia­talabb és egv idősebb, egv kisebb és egv nagvobb testvér is. nemcsak sze­retheti egvmást. hanem hasznára is lehet egymásnak. Felhasználva az al­kalmat. szeretnénk a testvéri Odessza megve újságolvasóinak bemutatni szű­kebb hazánkat. Csongrád megvét. Területünk — amelv korábban az ország, gazdasági szempontból egyik legelmaradottabb térsége volt — az utóbbi két és fél évtizedben ki­bontakozott feilődés következtében ioari-agrár területté változott Mint államigazgatási egvség — lé­tezése egvidos a magvar állam ala­pításával. Régi feljegyzések szerint a megve területén — Pusztaszeren — tartotta országalapító gyűlését az Urál környékéről a népvándorlás so­rán idekerült maevarság. Földraizi fekvésénél fogva is átélte a magvar nép történelmének összes válságát. Színtere volt a tatár és a török dúlásának. a különböző népi és nemzeti szabadságmozgalomnak. A néo élete e területen uralkodó osztálvok kizsákmányoló tevékenysé­ge miatt is különösen nehéz volt. En­nek is tudható be. hogv Csongrád me­gve — a szomszédos területtel együtt — agrárszocialista mozgalmai a nép forradalmi megmozdulásai következ­tében a ..Viharsarok" ielzőt érdemel­te ki a történelem sorún. Az e terü­leten a múlt század második felében lefólvt aerárszocialista mozgalmakról Engels Frigves is megemlékezett mű­veiben A századfordulótól kezdve a forradalmi munkásmozgalom is mind erőteljesebben szerveződött. Az 1905­ös. maid az 1917-es oroszországi for­radalmak élénk visszhangot váltottak ki. nemcsak az itt elő munkások, de a haladó gondolkodású értelmiségiek körében is. A bolsévikok példáját kö­vetve. 1918 végén kommúnista párt­szervezetek alakulták. 1919-ben pedig létrejöttek a Tanácsköztársaság intéz­ményei. Rövid idő múlva e terület az antantországok megszállása alá ke­rült. A megszállók üldözték a kommu­nistákat. és védelmük alá vették az itt szervezkedő ellenforradalmat. A munká;mozgalmi szervezetek Szege­den. a megve többi városában és szá­mos községben — a horthysta idő­szakban a rendőri és csendőri terror ellenere — veaie működtek. A Szov­ietunió megtámadása után politikai aktivitásuk még fokozódott is. Jgv a szoviet hadsereg felszabadító harcai által megteremtett lehetőségek­kel Csongrád megve területén a for­radalmi erők rögtön élni tudtak. A II Ukrán Front 46. és 53. hadseregé­nek -eav.ségei e térségben lépték át a magvar határt. Az első felszabadult magvar város Makó. maid az első fel­szabadult nagyváros Szeged volt. A meeve területe 1944. szeptember 24. és október 27. között vált szabad­dá. A felszabadulás utáni történelmi eseményekben ielentős szerepet lát­szott területünk. Szegeden alakult meg 1944 végén a Magvar Kommunista Párt legális Központi Bizottsága. In­nen intéztek felhívást a még fel nem szabadult országrészek lakosaihoz, tá­jékoztatva őket arról, hogv a szoviet hadsereg felszabadítóként, barátként érkezett hazánk területére. Itt hirdet­te meg a párt Magvarország úiiá­születését szolgáló programiát. és kez­deményezte a Magvar Nemzeti Füg­getlenségi Front, a nemzet haladó erőinek összefogását szolgáló szerve­zet létrehozását. Itt alakult meg az ország első üzemi bizottsága, és a népi hatalmi szervek kialakítására számos, országos visszhangot kiváltó iaVaslat született. A magyar néo év­ezredes vágyát kifeiező földreform ^földosztás) végrehajtását hivatalosan a Csongrád mégve területén levő Pusztaszeren kezdték meg. 1945. már­cius 29-én. S hogv mit leientett a magvar nép számára az. hogv a szoviet hadsereg történe1 mi jelentőségű harcai hozták meg a fasizmus alóli felszabadulás le­hetőségét. és a lehetőségekkel miként élt népünk, miiven fejlődést ért el. az különösen lemérhető egv olvan. ko­rábban rendkívül elmaradott terület életében, mint Csongrád megve. A felszabadulás előtt Csongrád me­gyében a lakosság 70.7 százaléka a mezőgazdaságból élt. A földtulajdon­nal rendelkezők több mint 70 száza­léka (töroe- és kisbirtokos) az összes, mezőgazdaságilag művelhető földterü­letnek mindössze 11 százalékán gaz­dálkodott. Ugvanakkor a földtulajdo­nosok 8 százaléka (a közép- és nagy­birtokosok) az összes földterület 60 százalékát tudhatták magukénak. A lakosság alig valamivel több. mint 12 százaléka dolgozott az ipar­ban. Ezek nagv része is főleg kisipar­ban. Mindössze 8 olvan ipari üzem volt. amelv folyamatosan száznál több dolgozót foglalkoztatott. A nagvobb vállalatok főleg külföldi, elsősorban angol, német, svéd tőkések tulaido­nában voltak. Az ipar ielentős része a mezőgazdasághoz kapcsolódó, annak termékeit feldolgozó élelmiszeripar és könnvűinar volt. Mellettük számos, építőanyagot előállító kisüzem műkö­dött. Az üzemek többsége szezoniel­leggel dolgozott. A Íe'sz3li3í!ü!ásután 1elent5s in­tézkedések. nagv változásokat hozlak ezekben a körül­ményekben. A földosztás következté­ben eltűnt a nagvbirtokos osztálv. ki­alakult egv ielentős létszámú kisbirto­kos-paraszti réteg. Az 1948—49-es években végrehajtott államosítás kö­veikeztében oedig megszűnt a tőkés­osztály a pvárak. üzemek a néoha­talom tulajdonába kerültek. Az ipari termelés viszonylag rövid idő alatt, de a mezőgazdasági termelés is né­hánv év alatt, nemcsak elérte, hanem meg is haladta a háború előtti szín­vonalat. Különösen az 50-es évek vé­gétől. felgyorsult Csongrád megve te­rületén az ipari termelés növekedése. Már a felszabadulás után közvetlenül a munkanélküliség felszámolására, fejlesztésre kerültek a meglevő ipar­telepek. maid úiak is létesültek. Sze­geden az első korszerű úi üzemet, a Szegedi Textilművek fonodáiét, szov­(Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődtek a barátsági napok Odesszában Termékbemutató a városi sportcsarnokban Csongrád megyei és Odessza területi vezetők baráti eszmecseréje Hétfőn Odesszában meg­kezdődött a Csongrád me­gyei barátsági napok ese­ménysorozata. A héttagú Csongrád megyei párt- és tanácsi küldöttség, valamint az odesszai üzemekkel, in­tézményekkel testvérkapcso­latot tartó megyei üzemek, szövetkezetek, intézmények képviselőiből álló, mintegy 80 főnyi szakmai csoport a vasárnapot a 750 ezer la­kosú Lvovban töltötte, ahol városnéző kiránduláson vett részt és megtekintette a Lenin Múzeumot. Hétfőn reggel 8 órakor Odessza terület határán, Ko­tovszk város vasútállomásán a városi pártbizottság első titkára, N. A. Mestyerjakob köszöntötte a Csongrád me­gyei politikai delegációt. Üdvözlő szavaira dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi. zottság első titkára, a kül­döttség vezetője válaszolt. A Csongrád megyei párt., tanácsi küldöttség, valamint a szakmái csoportok tagjai menetrendszerinti vonattal hétfőn délelőtt 11 óra után érkeztek meg az odesszai pályaudvarra, ahol Odessza terület és város párt- és tanácsi vezetői fogadták őket. élükön A. B. Nocsovsz­kinnal, az UKP KB tag­jával, a területi pártbizott­ság első titkárával, A. I. Butenkóval, a területi ta­nács végrehajtó bizottsága első elnökhelyettesével. Délután került sor a Csongrád megyei termékki­állítás megnyitására az odesszai sportcsarnokban. A. I. Butenko köszöntötte a megjelenteket, a magyar vendégéket, bejelentve, hogy a kiállítással megkezdődik a barátsági napok prog­ramja. Szabó Sándor, a Csongrád megyei Tanács elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta a Csongrád megyei és Odessza terület, valamint a testvéri üzemek és intézmények közötti együttműködés fontosságát. Megtekintette a kiállítást A. P. Nocsovszkin, aki a látot­takat értékelve hangsúlyoz­ta, hogy a termékbemutató meggyőző képet nyújt Csong­rád megye gazdaságának fejlődéséről, eredményeiről és magas teljesítményéről. Nemcsak egy jól sikerült kiállítás szerepét tölti be, hanem hasznos tapasztalat­cserére is kiváló alkalmat nyújt, amit az odesszai üzemek vezetői, a szakem­berek magyar partnereikkel együtt igyekeznek kihasz­nálni. A termékbemutató hozzájárul Odessza terület és Csongrád megye lakossá, ga a szovjet és magyar nép barátságának erősítéséhez. A délutáni órákban baráti megbeszélésre került sor az UKP Odessza területi bi­zottságán a Csongrád me­gyei politikai küldöttség tagjai és a terület párt- és tanácsi vezetői között, ame­lyen kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a területü­kön folyó gazdasági építő­munka eredményeiről, a két testvérmegyei együttműkö­déséről. a kapcsolatok fej­lesztésének feladatairól. A baráti eszmecserén részt vett dr. Rácz Béla, hazánk moszkvai nagykövetségének tanácsosa. T. M. Hétfőn a kora reggeli órákban indult el Szegedről Odesszába az a barálságvonat, amelynek 345 utasa tizen­egy csoportot alkotva, s majd érdeklődési körüknek meg­felelően, vesznek részt Odesszában szakmai tanácskozáso­kon. illetve látogatnak el üzemekbe, kolhozokba, kulturá­lis intézményekbe. A barátságvonat utasait a szegedi pá­lyaudvaron Gyárfás Mihály és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkárai búcsúztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom