Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

5 Csütörtök. 1984. szeptember 6. Mária-nap m új film mlí^Si Színes magyar film. frta: Pethő György. Fényképezte: Nóvák F.mil. Zenéjét Liszt Ferenc müveiből összeállította és zongorán közreműködik: CsaIog Gábor. Rendezte: Elek Judit. Főbb szereplők: Handel Edit. Igó Eva. Fodor Tamás. Csiszár Imre, Szabó Sándor, Kovács Lajos. E film eredeti címe a MOKÉP silabusza szerint Közelről lett volna. S jóllehet. köztudottan a művek címén önmagában, i minősítés szempontiából az égvilágon semmi sem múlik, de biztos, hogv a fenti szó lényegesen tömörebben és plasztikusabban jelezte volna Elek Judit vállalkozásának lényegét. Vagv legalábbis — a szándékot mindenképpen. Igen. közelről, ha úgy tetszik. teljes testközelből látni — egyetlen nap. 1866. szeptember 8-a megidéztével — Szendrev Júliának és családjának egész világát. A költő, az évszázad legzseniálisabb magyar elméje éslefilánglelkűbb forradalmára immáron 17 esztendeje porladozik a segesvári tömegsírban. Júlia, a ..feleségek felesége" súlyos beteg, családia pedig szinte minden világosságot elvevő, alaktalan tömegként sötétlik fölötte. Eközben a nagy halott szelleme, egész lényének halhatatlan kísértete végzetteli árnyékként lebeg a família kömvezetében E szinte mitologikus alaphelyzetet Elek Judit epv saiátságos, afféle mérsékelt égövi (közép-európai) lelki pálmaház fülledtségébe gyömöszöli, ahol is a biedermeier miliőt a szándékoltan nemesveretű környezetet stilizáltán az emberi kapcsolatok telje«; szétesetlséaének. meddőségének ábrázolására használja föl. Az idei budapesti iátékfilmszemle után Almási Miklós azt irta. hogv a film „a jelen értékválságának tükre". Mindez talán igaz is lehetne — bár az „általános értékvesztettség" divatossznob közhelyét gvanúsan fölerősíti — mindenesetre a Mária-nap távolról sem tekinthető sikerült alkotásnak. A konkrét helyzet — Júlia húgának. Marikának névnapján kiilünös tablóként fölvonul a család, minden lehetséges konfliRtust tükrözvén — sajnos, a film gyakorta meglehetősen erőteljes ábrázolásmódja dacara képtelen egyféle (igaz. különben helytálló és pontos) családhistóriai-lélektani látlelet-illusztrációnál több lenni. Voltaképpen igényes lektűr, vagy alig több. Pontosan látjuk szegény Júlia szerencsétlenségét, sógorának, a későbbi nagy esztétának, Gvulaj Pálnál? szerenét. a költő öccsének. Petőfi Istvánnak figuráját, a második férj. Horváth Árpád egyetemi tanár arcélét, hogv Marikáról és az apáról. Szendrev Ignácról már ne is beszéljünk. Minden pontos, minden stimmel, még a szereplők is megtévesztésig hasonlítanak a korabeli fényképekről ismert arcokra, tulajdonképpen nincs napy baj a dolog pszichológiai részéve] sem. Hiszen minden hihető, minden kidolgozott, a filmszemle operatőri díját elnyert Nóvák Emil képei érzékletesek és megragadóak, a téma önmagában is érdekes. régi mendemondákat újraidéző és egvben szertefoszlató is — viszont... És itt a bai. A legkomolyabban állíthatom : úgv a/ első 40—50 perc elteltével egvre kevésbé értettem. voltaképpen miért készült a Mária-nap. Hiszen nem koncentrál önmagában elegendően sem Júliára, sem a legvégül kolera miatt váratlanul meghaló húgra, sem Petőfi Istvánra, sem senki jelenlevőre, sőt, még a filmben egyébként jó dramaturgiai fogásként sohasem látható. mégis bizonyos részközéppontban álló Petőfi Zoltánra sem Júlia szenved, s a költő öccse nemkülönben, Szendrev Ignác igyekszik megszervezni-rendbetenni a dolgokat (de nem nagvon lehet). Mária és Júlia viszonya enyhén szólva bonyolult, Gvulai Pál meg nemigen tudja leküzdeni eredendő vonzalmát sógornője iránt. A gverekek eközben tétován sejdítgetnek eztazt. de ebből a sokszorosan összetett közeikénből nemhogy valami általános érvényű, de akár a mára csak közvetetten értelmezhető utalás sem bomlik ki. sőt, mé<* a korabeli illusztrációgvíliteménnyel sem megvünk sokra. Olyasféle érzés marad az emberben az utolsó kockák után: na és? Ez pedig — nagvon nem jó. Domonkos László A Sztrugackij fivérek könyve attól ritka kincs, hogy olyan történetet mond el — lebilincselő feszültséggel —, aminek a mélyén ott van mindaz, amit a filozófia valaha is meg tudott kérdezni választ váróan. Mondhatni elcsábítják az olvasót, mire észbekap. Kérdéseken töpreng, amelyeket talán köznapi szavakkal formáz, de ünneplős tartalmúak. Olyan kérdések ezek, amelyeket a napok viharában. pénzt, nyugalmat, hatalmat hajszolva még csak meghallgatni sincs erőnk Ha kézbe vesszük Stalker kalandjainak leírását, és értő füllel hallgatjuk a mesét — egyszerre csak eljutunk a történet üzenetéhez, s ezzel valamiképpen jobban részesei leszünk korunknak. Többet értünk általa a világból. Igaz. ehhez értő olvasó kell, c;e hát semmi nincs ingyen, és évezredes példázat szól a méltatlan helyre került gyöngyökről... Stalker történeteit nem mondhatom el. mert elrontanám leendő olvasói örömét. meg egy zongoraszonátát sem lehet elmesélni, amiként egy f estrrne \ vt sem. Kinek-kinek magának kell rátalálni a számára rejtjelezett üzenetre, csalás, kiváltságok, előjogok érvényesítésével is akár. Hiszen aki érzékeny szimatú a változásokra, merészel csodálkozni a megszokotton, sőt kerdezni is bátor — annak nem árt a szerencse, mondják a cinikusok mifelénk. Sztrugackijék írásai — mert két kisregényt tarthat kezében az olvasó. e kötetben — azt a meggyőződést erősítik, hogy a megszokottól eltérő módon gondolkodó és cselekvő embereknek is helyük van a nap alatt, mert akár tévedéseik is útielzők Ne menj arra, hirdetik a jámboraknak, na ugye, megmondtuk. csilingelnek a konzervatívoknak — és még ki tudia hányféle módon látható jeleket mutatnak a vállalkozók kudarcai. Szükséges és szükségszerű bukásaik melyeknek egyetlen értéke, hogv akciók eredményei tettek. A második világháború után az ipari kultúra értékeit magas szinten termelő társadalmakban igen nagyra becsülték a tudományfejlesztés várható áldásait. Abban reménykedtek — hitték joggal —, hogv az eddigi századokban sötétben botorkáló emberiség végre kijut a ráció logikus, rendezett röppályáira, és határ a csillagos ég! Valamikor a hetvenes években vált tömegessé a fölismerés, hogy nincs csodaszer, másfelé megyünk. mint vártuk, és a kikötők sem ígérnek nyugalmat. Sztrugackijék könyve ez idő tárt keletkezett, remény és félelem határán. Stalkert egyik útiára a Professzor és az író ösztönzi — hogv ezt a szemérmes kifejezést használjuk a megvásárlás helyett —, hogy általa, kalauzolásával jussanak sikerre. Igaz. Stalker is érdekei szerint cselekszik. célja van az úttal Látszólag egymás eszközei melyeket jól-rosszul forgatva reményeik szerint egyedül. sőt a többiek ellenére is használhatnak. Az út véLódz festményeken Szeged lengyelországi testvérvárosának, Lódznak képzőművészei vendégeskednek a Bartók Béla Művelődési Központban. A lengyel város kulturális szervezetei 1976 és 81 között Lódz város portréját megörökítő pályázatot hirdettek. A beérkezett festményanyag legjavából — 21 művész 33 festményéből — nyílik kiállítás holnap, pénteken délután 4 órakor a szegedi művelődési intéz, menyben. A Lódz festményeken című tárlatot Ryszarda Krysztoforska-Kuczynska művészettörténész nyitja meg. A tárlat szeptember 28-ig látható. A tárlathoz kapcsolódva a lengyel testvérváros más programokat is szervez. Szeptember 24-től 29-ig a Somogyi-könyvtárban lengyel könyv és ex libris kiállítás lesz, ugyanebben az időpontban a Csongrád megyei tanács oktatási és továbbképzési központjában megrendezik a lengyel filmek hetét. D közművelődési törvény végrehajtásáról Ezekben a hetekben nyolc megye népi ellenőrei kezdenek átfogó vizsgálatot arról: milyen változások történtek a közművelődési törvény végrehajtását 1979-ben elemző népi ellenőri vizsgálat óta A népi ellenőrök nemcsak a tanácsok illetékes szakigazgatási szerveinél, a művelődési otthonoknál, a közművelődési könyvtáraknál gvűjtenek adatokat, információt. hanem megvizsgálják a műsoros estek szervezésének körülményeit, a vállalatok, szövetkezetek kulturális tevékenységét is. A tanácsok illetékeseinek egyebek között arról kell számot adniok: miként segítik a tartalmas művelődési tei vek, programok kialakítását. ismerik-e a közművelődési intézmények műszaki 'állapotát, a fejlesztéseknél figyelembe veszik-e az új lakótelepeken, városrészeken élők igényeit. A vizsgálat során felmérik. hogy a művelődési központok könyvtárak és más intézmények mennyire veszik igenybe a társadalmi vezetőségek és aktivisták segítségét. Fontos eleme lesz a vp-rgálatnak a hivatásos műsorszervezők munkájának értékelése. az intézményesen lekötött és a magánszervezésű műsorok, produkciók számának és színvonalának összehasonlítása is. A könyvtárakra jellemző legfontosabb mutatók felmérese mellett a népi ellenőrök vizsgálják az elmúlt évek fejlesztéseit, a bevezetett új szolgáltatásokat, valamint azt is, milyen az olvasók között a gyermekek, a fiatalok, illetőleg a felnőtt korosztály aránya. Az utóvizsgálat nem csupán a korábbi ellenőrzés u'án tett intézkedések sorsát méri fel, hanem az időközben közhasznúvá vált olyan új technikai eszközök hatását is, mint például a videó. Kérdezték - válaszolunk Hites kontra Makkosház ? gére — kényszerűségből — megtanulják a kimondva közhelyízű. megcselekedve történelemformáló bölcsességet, hogy csak közösen lehet boldogulni. Pontosabban fogalmazva: a boldogság lehetőségének peremére jutni sem lehet egyedül. Azután, hogv közösen hova. az már egy másik történet. Ez a könvv nem hagyományos regény, azt hiszem, nem is nagvon tudná besorolni, műfaját osztályozni az irodalomelmélet. Egvmásra következő képekből áll össze, amelyek természetesen ebben az esetben sem azonosak a részek öszszegével. A szeretett aszszony mérhetetlenül több. mint ragyogó haja. csillogó tekintete, vonzó formái — egyénisége Ilyen a műalkotás is. ha valóban az. Vannak persze sokan olvanok is az olvasók között akik a megszokottat kedvelik. a járt utat. Nekik alkalmasint idegen lesz a mód, ahogv Sztrugarkilék elmesélik Stalker útjait, mégis gondolják meg, vajon világunk nem állít-e naoonként sosem volt helyzetek elé? Einstein állítólag egyszer azt mondta. Isten csak ravasz — de nem gonosz. J Ebből a furcsa mondásból a reménvt vélem kihallani, bizakodást, hogy megérthetiiik a világot. Az ilyen könyvek segítenek ebben Tráser László 1 Ha régen volt ls, jól emlékszem még azokra az érvekre, amikor a tanácstagi beszámolóktól a miniszteri sajtóértekezletig a legkülönfélébb fórumok vissza-viszszatérő kérdése volt az algyőieké, hogy ugvanis nekik miért kell több viteldíjat fizetniük a városi autóbuszokon. mint a szőregieknek, dorozsmaiaknak. Az Algyő kontra Dorozsma ..perelést" később felváltotta az újszegedi Odessza lakótelepen élők zsörtölődése, ók a tarjániakra mutogattak: bezzeg ott mennyivel jobban szervezték meg a tömegközlekedést! Múltak az évek. s a tariániak irigvelni kezdték az északi városrészbelieket: ..könnyű a Csongrádi sugárút környékén élőknek, több troliiárat közül is választhatnak. nem ismerik a reggeli és délutáni csúcsforgalom kenvelmetlenségét!" Ezek után már szinte ..természetes", hogy napjainknak is megvan az egymással rivalizáló ket városrésze. Ennek a történetnek oedie az lehetne a címe: Rókus kontra Makkosház . .. A városépítés folyamatából természetszerűen következett, hogy R okuson hamarabb jelentek meg a tömegközlekedési járművek — volt egv adott időszak, amikor kifejezetten elkényeztették a városrész utasait gyorsaságukkal. a követési idők rövidségével, a vonalak számával. Ehhez képest valóban csökkent a kényelem, amikor Makkosház is követelve a maga hálózatát. a két szomszédvár(osrész) között megosztották a járatokat. Ráadásul a Rókuson megmaradt két vonalon az 5-ös és 6-os kocsik ritkábNaiv képek a szövőgyárban A KSZV Üjszegedi Sző- mintegy 30 képet felsorakozvőgyárában tegnap, szerdán 1atb tárlat szeptember 20-ig délután kiállítás nyílt Bata á h 6 . majd bemutat_ Albertné Bertus Terez naiv alkotó festményéiből. A jak a konfekciógyárban is. Természetvédelmi évkönyv Békéscsabán megjelent a Kirnyezet- és Természetvédelmi Évkönyv ötödik kötete. amelyben ezúttal kilenc tanulmány olvasható. Az évkönyv nemcsak a Békés megyében jelentkező gondokkal, feladatokkal foglalkozik, a szerzők ezekből kondulva igyekeznek fölhívni a hazai közvélemény és a szakemberek figyelmét a nagyobb közösséget is érintő kerdésekre. Ilyen például az új kötetben a temetők terI rnészetvédelme, a nvárfaI ültetvényes szennyvíztisztítás, a termőföld es a környezetvédelem kapcsolata, a kói nyezetvédelem és a vadgazdálkodás érdekeinek egyeztetése. Más írás a Kárpát-medence legnagyobb fogoly- és túzok-népességét kitevő békési állomány fenn. mai adásinak lehetőségeit elemzi. A csabai évkönyvben érdekes és tanulságos cikk olvasható még Ecsegpuszta természeti értékeiről, s a hajdani békési nagyvadászatokról. A kötetet, amely ¡300 példányban látott napvilágot. Réthy Zsigmond szerkesztette. ban is járnak — s alighanem itt kell keresnünk a most előállt helyzet indítóokát is. Az történt ugyanis, hogy a Makkosházi körút szeptember első harmadában esedékes megnyitása miatt néhány autóbuszjárat útvonalán változtattak a Volán és a városi tanács illetékesei. A tervezetet lapunkban is ismertettük — nem közlekedési szaklap lévén, a tényekre szorítkozva. Ám közlésünk szinte példátlanul heves ostromot indított el... A hivatalos biztatás, hogv lapunk nyilvánossága előtt kíséreljük meg a szervezési intézkedések okait, hátterét is bemutatni, egv időben érkezett szerkesztőségünkbe az. ostromló utasok ..csatakiállásaival". (Az imígven kényszerpályára vezényelt újságíró mentegetheti magát azzal. hogy — laikus lévén — csupán a szakmai informátoraitól, hallottak átadására vállalkozhat. Hivatkozhat arra. hogy részletes várostérkép. tömegközlekedési hálózati rajz nélkül igencsak nehéz lesz pusztán szavakkal érvelnie. Példálózhatna azzal, hogv legjobb volna tán az érdekelt városrészek tanácskozási központjaiban az élőszó ereiével megmagvarázni a bizonyítványt. Célozhatna rá. hogy soha ennyire nem hiányzott tán a városi kábeltelevízió, mely nyílt eszmecserére adna módot a szakmabeliek és az érintett utasok között — de ettől még nem csendesülnének el a viták.) Amikor e sorok íróia — a tájékozódás szándékával — találkozott a Volán üzemigazgatójával és a városi tanács csoportvezetőjével, iménti zárójeles megjegyzéseit persze nem hallgatta el. Nem fogadták merev elzárkózással. már ami a nyitottabb (a sajtóbeli közlésnél részletezőbb) eszmecserét illeti. Mégis megkísérli továbbadni a hallottakat, az eléie teregetett rőkusi és makkosházi térképen látottak lényegét, (És csupán a lényeget! Hiszen meggyőződésünk. hogy a 83-as busz útvonalanák megváltoztatása korántsem idéz elő olyan katasztrofális helyzetet, mint azt egvnémelvik telefonálónk állítja. Hogy miért nem. az reméljük, kiderül a következőkből.) Az észrevételek két fő kérdés köré csoportosíthatók: miért szüntetik meg a Vértói (régi nevén öthalmi úti) végállomást, miért helyezik át a 8J-as járat utvonalát a Csongrádi sugárútra, a Rókusi körútra'' Nos, az érvek a megszüntetés mellett szóltak, mert egyetlen (a 83-as) járat használná, s a gyér forgalom nem indokolja, hogy ott végállomást (a Volán dolgozóinak szociális helyiségeket!) építsenek ki. Forgalomirányítót tartani ott luxus volna — ígv indokol a Volán, s ehhez hozzáteszi a tanácsi szakember , a járat első megállójának közvetlen közelében lakóknak ezután valóban többet kell gyalogolniuk. De azt is mérlegelték, hányan jutnak ezáltal előnyösebb helyzetbe! Az új útvonalnak ebbe* a térségben az eddigi kettő helyett négy megállója lesz. plusz a makkosházi végállomás! Legalábbis megkétszereződik hát a vonzáskörzete' (A térképre nézve, s a Rókusi körút város felőli oldalán hamarosan kezdődő lakásépítésekre gondolva, a szorzószámot meg kicsinvelhetjük is. Hiszen í*v « Csongrócij sugárúti—Rókus körúti autóbuszjárat megállói elérhető közelségbe kerülnek az Északi városrészhez, Makkosházhoz is! (S az ott lakók a nagyállomáshoz, illetve közvetlen átszállással Tarjánhoz...!) Boncolgathatnánk még tovább a 83-as busszal kapcsolatos kérdéskört — valószínűleg válaszolniuk kell még beszélgetőparthereinknek jó néhány, itt fel nem tett kérdésre is. Hogv mi most itt lezárjuk okfejtésünket, annak egy sejtés a magyarázata. Az tudniillik, hogv fán nem is volnának elégedetlenek a Vérlói út lakói. ha az 5-ös és 6-os trolibuszok valamivel gyakrabban járnának... Hogy talán nem is a 83-as megszüntetendő megállóját hiányolják. hanem régi sérelmüket („a makkosháziaknak sokkal jobb a tömegközlekedésük") vették most elő. S innen nézve már nem csupán. a Volán és a tanács illetékes vezetőire tartozik a probléma megnyugtató rendezése. hanem az SZKV-ra is. Hisszük, hogv a szeptember 9-től átalakuló rókusi tömegközlekedést sikerül sínre — pontosabban felső vezetékre — tenniük. S akkor Postaládánkban. Csörög-rovatunkban szóhoz juthatnak végre azok az olvasók (utasok) is. akiknek kedveznek a változások . . . Igaz viszont, hogy ők általában nem írnak, nem telefonálnak. Pálfj Katalin