Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 212. szám 1984. szeptember 9.,' vasárnap Ara: 1,40 forint N A K LAPJA Bérkísérletek avagy, mennyinek a tíz százaléka? N emrég láttam eev riportműsort a tévében. A kí­sérleti bérszabályozást már bevezetett vállala­tok tapasztalatairól beszéltek eevmás után az illetékesek. Ne tételezzünk föl most rossz szándé­kot. a kellemetlen jelenségek elhallgatását a nyilat­kozókról. Vegvük olvbá. hogv valamennyien nyíltan és őszintén beszéltek: a 15—30 százalékos béremelése­ket valóban a teliesítménvek növelésével szolgálták meg: sőt. azzal is egvet lehet érteni, ha korábbi ma­gas teljesítményt az új konstrukciók szerint végre illő áron lehetett kifizetni. Azt is érezni lehetett a riport­ból. hogy a mostani kísérletek tapasztalatai valahogy beépülnek majd az általános szabályozásba. Emiatt vannak nekem aggodalmaim. Mert Bröm ugyan, hogv legalább néhány jól dolgozó, a meghatá­rozott teljesítményeket elérő vállalatnál végre megfi­zetik a tisztességes munkát. Emiatt sok szót csépel­tünk a sajtóban az utóbbi évtizedben, s úgy látszik, nem hiába Még nagyobb öröm. hogy ezek az arányok talán nem is elvan sokára más. jól dolgozó vállalatnál is mindennapossá válnak. Hessegessük el most a kis­ördögöt hogv talán manipulálni lehet maid (vagy máris) bizonyos mutatókat, hogv a teljesítményeket papíron is létre lehet hozni. Ez az alapjában igazságos szisztéma ugyanis egyelőre inkább csak a termelő vál­lalatokra vonatkozik, ott is főként azokra, amelyek teljesítménye közvetlenül és egyértelműen mérhető. Ahol tehát mintegy darabbérre dolgoznak. Csakhogy a gazdasági élet egésze nemcsak ilven vállalatokból áll. Sőt. ami a teljesítménnyel arányos jövedelmeket illeti, nem is csak gazdasági szférája van ennek az or­szágnak. Ott látom a gondot, hogv odáig már eljutot­tunk. darabbéres vagy ahhoz hasonló szisztémában merünk differenciálni — másutt azonban nem. Minden gazdasági intézkedésnek megvan a maga társadalmi vetülete. Ennek is megvan, még inkább meglesz, ha szélesebb körben bevezetik. Mégpedig az. hoev tovább nvílik az olló a költségvetésből finanszí­rozott és a termelő ágazatokban elérhető bérek kö­zött. Mintha most más szelek szárnyán az a régi szem­lélet éledne úiiá. hogv van produktív meg improduktív munka, s amire a produktivitás címkéjét akasztják, az értékesebb a másiknál. Csak ezúttal a nyereségér­dekeltség szerint dolgozó termelő vállalatok minősül­nek inkább produktívnak. A másik szféra, a szolgálta­tás. az oktatás, egészségügy, közigazgatás viszont ka­oogatia az évi két-három százalékos bérnövelési le­hetőséget. ami az életszínvonal megőrzéséhez is édes­kevés. Megvan egyébként a folyamatnak a maga jól kö­vethető logikája. Előbb a termelő — mondjuk a gaz­daságos exportra termelő — vállalatok juthatnak ma­gasabb béremelési lehetőséghez, ez maid növeli ott a teljesítményeket, odacsalia a kiváló szakembereket. Ez lesz a garanciája, hogv javul a költségvetés hely­zete. s képes lesz aztán finanszírozni a többi szférát is. Csakhogy ez a logika, bármiiven egyértelműnek lát­szik is. sántít. A fejlődés bizonyos szintjén túl ugyanis már bonyolultabb mércék szükségesek a társadalom­ban a darabbérnél. Azoknak a szféráknak is jól kel­lene működniük amelvek csak közvetve járulnak hoz­zá. mondjuk, a népgazdasági egvensúlv javításához. netán az lenne a feladatuk, hogv mostani munkájuk­kal eleiét vegvék esetleges ingadozásoknak, amelvek talán csak évtized(ek) múlva következnének be. Ha most ezzel a bizonvos sorrendiséggel indokoljuk az egészségügyiek, a műszaki értelmiségiek, a pedagógu­sok hátránvát. akkor a máris meglévő kontraszelek­ciót erősítjük, aminek a kárait akkor is nehéz lesz már kiküszöbölni, ha lenne rá elég pénz. Nem véletlenül mondom a pedagógusok bérét. Most emelték ugvan tíz százalékkal, s lehetett hal­lani olvan hangokat, amelvek ezt is sokallották. Csak­hogy. ha az elosztás társadalmi hatásait nézzük, nem feledkezhetünk meg a napi aránvokról. Vagvis. hogv mennyinek a tíz százalékát kapták most a pedagógu­sok? S nem kapták ápolónők. Hórboncnokok. tanácsi ügyintézők, a szolgáltatás különböző területein kevé­sért dolgozó emberek. Hánv éves. évtizedes lemaradást kéne pótolni? Egv-egv szakmán belül hogvan élezi ki az ellentmondásokat a megélhetési költségek növeke­dése. A pályakezdők bérét muszáj erőteljesebben, s évről évre növelni, hogv egyáltalán, meg tudjanak él­ni. Igv viszont bérükkel utolérik azokat, akik a szaK­ma derékhadát alkotiák. s évtizedek alatt bizonyítot­tak. S ők most találkoznak a pályakezdőkkel a bér­nomenklatúra alián. E területeken — igaz — jóval nehezebb az egyé­ni. s intézményi teliesítményeket mérni. De nem lehetetlen. Nem kárhoztatni akarom tehát az ígéretes bérkísérleteket. Sőt. azt szeretném, ha to­vábbfejlesztenék — minél előbb és minél szélesebb rétesekre érvényesítve üdvözlendő alapelveit. Ha ugvanis ez csak felemásan, az egészségtelen társadal­mi aránvok fönntartásával, vagv szélesítésével valósul meg. óhatatlanul kontraszelekcióhoz, úiabb válság­tünetekhez vezet előbb-utóbb. Tanács István Házmesterek, lakók, karbantartók Tízezrek lakóhelyi közér­zetét befolyásolja Szegeden, hogy milyen a házmester. Mosolyog, vagy örökké mor­cos, udvarias, vagy olyan durva mint a pokróc, szor­galmas. vagy hagyja, hogy a lépcsőház szemétdomb le­gyen. A házmester munká­ját elegáns fogalmazással a házkezelői szolgáltatások kö­zött jegyezzük. Hogy ez mennyire meghatározza a hétköznapi élet menetrend­jét. bizonyítia a Szeged me­gyei városi tanács két évvel ezelőtti ülése, amikor hatá­rozatban utasította az in­gatlankezelő vállalatot, emel­je a házkezelői szolgáltatás színvonalát, javítsa a ház­felügyelők munkájának mi­nőségét, fokozza az ellenőr­zést. bérlőközösségeket szer­vezzen, ahol nincs és hiány­zik ..: A tanácsi állásfoglalás óta sok víz lefolyt a Tiszán, de a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy a kedve­zőbb szellemű változások sora megnyíljon, valami elkezdődjön. A vállalat nö­velte a házfelügyelők anya­gi érdekeltségét, a munka­szerződés mellékletében meghatározta, hogy a ház­mesternek mikor mi az is­métlődő feladata napra, hét­re és havi ütemre lebontva. A szervezeti intézkedések után a dolog természeténél' fogva nem lett mindegyik házmester nagvon szorgal­mas. rendkívül kedves. és feladatát végezve körülte­kintő. Mindenesetre jó lel. hogv keve*°bb panasz érke­zett az IKV-hoz. a kevesebb persze nem két tucat, há­rem háromszáz. ..egyéni jelentkező". Továbbra is megmaradt a régi nóta. az isre-ert kívánságokkal áll­nak elő a házfelügyelők munkáját illetően. Ez az érem egyik oldala, tehát a bérlő a pénzéért kifogásta­lan szolgáltatást várna el, követelne meg. No, de a lakók sem angyalok, külö­nösen az utóbbi időkben az okoz gondot, hogy romlik a lakbérfizetési fegyelem. Közületeknél kifogásolható a hosszadalmas ügyintézés, a bérlőket pedi nógatni kell, hogy fizessenek. Tavaly kö­zel 4 ezer lakóval levelezett az IKV, hogy végre fizesse :ki valamennyi adós a hát­ralékot. Nem kis összeg hi­ányzott a közös kasszából. 3,2 millió forint. A vállalat kezdeményezésére a bíróság 18 lakó bérleti szerződését felbontotta. Hosszú lenne felsorolni, hogy mit tett a vállalat an­nak érdekében, hogy a bér-, lők közérzete ..komforto­sabb" legyen. Ügy érzik, hogv a szolgáltatások egy részének színvonala azáltal is emelkedett, hoev kiépült a felvonóügyeletet ellátó diszpécserhálózat. A Csörög a telefon ... panaszáradatá­ból azonban nem derül ki. hogy csökkenne a rossz lif­tek miatti észrevételek szá­ma. Liftügyek miatt nagyon sok házban igen rossz a la­kók közérzete. Az intézke­désnek azonban remélhető­en minél előbb hasznát ve­szik. Egyébként az IKV-há­zakban a felvonók karban­tartását eaységesen a Sze­gedi Magas- és Mélyépítő­ipari Vállalat végzi. Másféle javítások gyorsí­tása érdekében az IKV ön­álló karbantartó részleget hozott létre. A szervezet az egy művezetőség egy házke­zelőség szellemében műkö­dik, és a statisztikákat ta­nulmányozva kiderül, hogy a mesterek már valóban más „röppályán" és más se­bességgel dolgoznak. Persze az ideális gyorsaság, pontos­ság és megbízhatóság mér-­tékát -igazán"a megrendelők« tudják megmondani, . véle-i mériyezni.' Szeged sajátos helvzetbm van. miVel az árvízi újjá­építés miatt napjainkban nagyon sok ház egy időhen, egyszerre romlik le és hir­telen felújításra szolul. Köz­tudott. hogv a tanácsi költ­ségvetés több százmillió fo­rintot irányzott elő a hato­dik ötéves tervre a lakóhá­zak javítására. Három éy alatt eddig 736 millió forin­tot használtak fel. A felújí­tás és korszerűsítés költsé­ge 438. a karbantartásé pe­dig 293 millió forint volt Ezek a számok is érzékel-1 tetik azt a körülményt, hogy a lakatosok, villany­szerelők. kőművesek bár­mennyire igyekeznek, a sokféle kérésnek egyszerre nem tudnak eleget tenni. Az átszervezések, az újítá­sok — amelyek emelik a házkezelői szolgáltatások színvonalát — jótékony ha­tásúnak bizonyultak, de sok helyen mégis úgy érzik a karbantartások gyorsabbak lehetnének, H. M. SIS Forgattak.. u Fennállásának eddigi legnagyobb szabású munkáiét végezte a városban a szegedi tévéstúdió: a héten forgat­ták — az újvidéki televízióval koprodukcióban — azt az eavórás közös, színes szórakoztató műsort, melvnek címe Zene—tánc—zene lesz. s amelynek felvételei — majd Űj­vidéken folytatódnak ... A műsort Kun Zsuzsanna rendez­te. a szerkesztő Bubryák István, a vezető operatőr Kléner György volt. Külön érdekesség, hogv a jó nchánv neves művész fellépésével készített műsor felvételi munkálatai egvben a stúdió úi színes közvetítő kocsijának igazi, azaz első nagvobb szabású ..debütálását" is jelentette... Képe­inken: a forgatás néhánv jellegzetes pillanata. Nagy László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom