Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

3 Csütörtök. 1984. szeptember 6. Közlekedési konferencia Elmaradások a szállításban Országos közlekedési konferenciát tartottak szerdán Győrött az őszi szállítási csúcs feladatainak, és az éves szállítási teendőknek a megvitatására több mint 200 szakember részvételével. A tanácskozáson, amelyen részt vettek a Központi Szállítási Tanács és a Közlekedési Minisztérium képviselői, a vasút és a közúti közlekedés irányítói, elmondták, hogy a vasút idei tervében 124 millió, a Voláp-vállalatok tervében pedig 220 millió tonna áru elszállítása szerepel. Most, az őszi szállítási csúcs kezdetén azonban a közlekedés irányítói úgy értékelik a helyzetet, hogy ezt a tervet sem a vasút, sem pedig a közúti közlekedés nem tudja teljesíteni. Ennek az az oka, hogy év közben, különösen pedig augusztusban jelentős szállítási elmaradások voltak. Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója arról számolt be, hogy ebben az időszakban és még szeptember első napjaiban is naponta 1000—1500 kocsival többet tudtak volna kiállítani, mint amennyit a megrendelők igényeltek. A vállalatoknál igen jelentős a szállítási elmaradás, és ez minden bizonnyal azzal a következménnyel jár majd, hogy az őszi szállítási csúcs idején rendkívül megnövekedő igényeket a vasút és a többi szállítási vállalat képtelen lesz kielégíteni. Az elmaradás olyan szállításokra vonatkozik, amelyeket már korábban el kellett volna végezni. A cukorgyárak például még nem szállíttatták le azokat az alapanyagokat, amelyeket a kampány idején használnak fel, így például a mészkövet, holott erre a nyári hónapokban bőven lett volna szállítási kapacitás. Jelentős szállítási elmaradásban van a bányászat, a tüzelőanyagforgalmazás és még számos ágazat. A konferencián élesen bírálták azt a gyakorlatot, hogy a legtöbb szállíttató még mindig csak a hét három napjára, keddre, szerdára és csütörtökre igényli a szállításokat. A hét végi rakodások üteme változatlanul nem kielégítő, és még hétfőn sem veszik teljesen igénybe a vasút és a közúti közlekedés szállítási kapacitását. Rámutattak, hogy a gondokat növeli a mezőgazdasági terményeknek a szokásosnál későbbi beérése, valamint az exportszállítások iránti igény lökésszerű jelentkezése. (MTI) Csöpögtető téesz Országos híre van a dánszentmiklósi—albertirsai Micsurin Termelőszövetkezetnek, mert célszerűen szervezett gazdaság, és sok olyan újba vág bele, amit máshol legföljebb később mernek csak kipróbálni. Kú}kertészekkel együtt vitt el a kíváncsiság, ennélfogva meg se próbálom áttekinteni a hatalmas gazdaság ágait-bogait. L osonczi István kertészmérnök vezetgetett bennünket, szavaiból számszerű adatként csak annyit jegyeztem föl, hogy hatezer-ötszáz hektáron gazdálkodnak. és ötvenmillió tiszta nyereséget terveznek. Két hatalmas szám. egész éves óriási munkával kapcsolható csak össze. Almáskert közepén állunk meg először. Fiatal telepítésű, és idén itt is keveset terem az alma, akárcsak nálunk. Meglepően szép viszont a gyümölcs, mint mindenhol, ahol rendesen gondozzák. Gyümölcstermelők régi vigasza, ha kevés terem, legalább szebb. Ránézésre is, és az ára is. Nézelődés közben többször ¡s eszembe jut Forráskút, méreteit tekintve hasonló lehet a két gazdaság, de vállalkozó kedve is rokon. Mindenbe belevágnak itt is, amiből hasznot remélnek, és azt a hasznot mindenáron ki is akarják hozni belőle. Homok ez is. homok az is. és idén szikár-száraz mindkettő. A gyümölcsös öntözésének új módja azonban, nagyüzemi méretekben, a dánszentmiklósiakhoz kötődik. Négyszáz hektáron minden fát öntöznek úgy, hogy a fa gyökereinek legtöbb tápanyagot fölvenni tudó szakaszához csöppönként juttatják a vizet, igen egyszerű megoldással. Szerencsénkre nem annyira újdonság ez már, hogy részletesen kellene ismertetnünk. de sokan vannak a kertészkedők között, akik nem láttak még ilyet, ne fukarkodjunk tehát a szóval. Itt csökutakból veszik a vizet, jópárat összekapcsolnak. hogy a villanymotoros szivattyúk folyamatosan dolgozhassanak. Vékonv műanyag csövek szállítják, cs ötletes szerkezetek szabályozzák. mennyi jusson belőle minden fa tövéhez. A szabályozásnak több módja is ismerős föltehetően a műanyagspirál lesz a győztes. mert igen könnyű beszabályozni. és külön kezelést se nagyon igényel. Maga az elnevezés engem megtévesztett. itt nem is annvira csöpögtetik, inkább csurgatják a vizet. Még most is. pedig itt az ősz már, és az alma hamarosan érik. Állítólag egyáltalán nem károsodik tőle a gyümölcs, nem romlik hamarabb, jól el-. tartható, és az íze is nagyszerű. A fának van olyan szabályozó rendszere, amely nem engedi „hígítani" a gyümölcsöt. Forráskút azért is eszembe jutott, mert itt is. ott is tanyákat tettek el az útból, hogy helyet találjanak az ültetvénynek, csakhogy a forráskútiak inkább a szőlő mellett döntöttek. A talaj színe őrzi a tanyák emlékét. Gyakran kongatták a harangot nagyüzemi almáskertjeink fölött, már a szabolcsiak igyekezetét is túlzottnak tartották néhányan, meg kellett tehát kérdeznünk, mit kezdenek egyáltalán ennyi almával, ha mind nagyon jól terem. Azt mondják, könnyű eladniuk, nem is kell messzire szállítaniuk, Csehszlovákia is biztos vevőnk. A könnyűségbe a jó árat is beleértik. Fajtáik változatosak. A mai nemzedék szinte csak kettőt ismer, nyárit és télit, illetve pirosat és fehéret, itt olyan bőséges a választék. megjegyezni se tudom mindet. Ebbe persze a tudatlanságom mellett az is beleszól, hogy bátran válogatnak a legújabbak között is. örül a fülem, amikor a fontos almát is hallom, meg a jonatánt is. Van olyan sövényük, amelyik hektáronként 650 mázsát is adott már. Számolgatok magamban, teremhet ennyit egyáltalán? Ne felejtsük el, négyméteres a sortávolság, és kettő- vagy háromméterenként követik egymást a fák. Még egy újdonság: faiskolától a hűtőig teljes a sor. Romlásra itt igen keveset termelnek. Megnézhettük a gépeiket, sokat mondani nem tudok róluk, mert nem munkában láttam őket. Kímélik a gyümölcsöt is, és az embert is. de egyrészt soha nincsen gépből elég, másrészt viszont gyümölcslé készül vagy pálinka fő az ütődött termésből. Itt persze finoman mondják ezt is, vannak gépek, amelyek csak ipari földolgozásra alkalmas gyümölcsöt tudnak betakarítani. Az első magyar rázógép is eddig jutott csak el. Azt fűzöm inkább hozzá, hogv betonútokon járhattunk az almafák között. Kímélet illeti a gyümölcsöt is. a gépet is. és az embert is. Válogatják, mossák és kefélik az almát. Az irtózatosan hosszú gépnek az egyik végén beöntik, a másikon már ládákba rakva távozik, méret szerint. Ma ga a gép szépen dolgozik, pedig elmúlt tizenkét éves. Régóta inog bennem az r tétel, hogy a nagyon korszerű gazdaság nagyon új gépekkel dolgozhat. Amelyiket jól megcsináltak, és'vigyázni is tudtak rá, az most is jó. Megkérdeztem a hosszú gépsor egyik kiszolgáló' emberét, mikor evett almát utoljára. Nem tudta megmondani, mert nem emlékszik rá. Nagyon érdekelt a földiszeder. öt fajtából negyven hektáron termesztik. Illene azt mondanom, hogy mind jó, de nem mondhatom, mert ahonnan én származom, vadon terem a legjobb. Igaz, az tüskés, ez viszont nem az. Szemre szép mind az öt, és bőven is terem, de ötből négy fanyarabb. Nincsen semmi baj, az ötödik éppen olyan finom, mintha a Bakonyban nevelkedett volna. Természetesen kért tem is két vesszőt, ha sikerül, jó, ha nem, akkor se nagy veszteség. A vadon termő tüskés változattól abban is különbözik. hogy gyümölcse legalább még egyszer akkora. Eddig ötször szedték, és még csak az elején tartanak. A piacot máris sikerült megbolondítaniuk, de a drótgyárat még nem. Járt itt a televízió, szerzett is öt sorra való huzalt, mert a nagy újdonságot mégse lehet úgy bemutatni, hogy a földön hever. A többi várjon a sorára, talán jövőre nagyobb szerencsénk lesz a drótpiacon. Ámbár ez se biztos, mert, ha akkor se tudunk eleget gyártani, amikor a kohászati termékek iránt kicsi a külföldi- kereslet, a fellendülés időszakában még kevesebbre számíthatunk. A málnát, a földiepret, a cseresznyét, a meggyet, az őszibarackot, a kajszit és a szilvát most nem néztük meg, pedig a csonthéjasok területe duplázza az almáét. Ládában láttunk barackot is. többfélét, és szilvát ts, akkorát, mint a kisebb alma. Az egészből könnyű levonnunk azt a következtetést, hogy nagy élénkség tapasztalható gyümölcstermesztésünkben, és Dánszentmiklós valahol a sor elején halad. Horváth Dezső A

z év végével, a jövő év eleiével a magvar társadalom ismét olvan idő. szakhoz érkezik, amikor különösen fontossá válik a saiát korábbi tevékenységünk tárgyilagos, kritikai elemzése. Hiszen ez az egvik legdöntőbb feltétele annak. hogv folvtatni tudiuk mindazt, ami a munkánkban ió volt. és ugyanakkor a szükséges változtatásokat is elvégezzük. A legfontosabb, elemző, értékelő — és az egész ország számára iránvt adó — fórum nyilvánvalóan az MSZMP XIII. kongresszusa lesz. • De már ezt megelőzően: minden pártszervezetben, sőt mondhatiuk. minden munkahelyen el kell végezni a saiát munkánk, a szűkebb környezet alapos. körültekintő minősítését. Ami távolról sem olvan egyszerű dolog, mint ahogyan azt sokan feltételezik, mondván: az országban ehhez adottak a politikai, társadalmi. sőt a gazdasági feltételek is. Mindemellett hánvszor előfordul, hogv — különösen a vezetők — védik a mundér becsületét, és presztízsből, va"'miféle roszszul értelmezett önérzetből ahhoz is ragaszkodnak. amit túlhaladott az idő. amiről kiderült, hogv rossz volt többet ártott, mint használt. Még ió. hogv ennek inkább — vagv legalábbis egvre inkább — az ellenkezője a jellemző. Hadd említsek ezzel összefüggésben egv példát. Az ország termőföldterületének — részben indokolt, gyakran azonban indokolatlan — csökkentéséről írt cikksorozatomban szóvá tettem, hogv a felszabadulás óta 870 ezer hektárnyi területet vontak ki az agrárművelésből, ami megfelel három dunántúli megvénk — Zala. Vas és Komárom — mezőgazdasági területének. Természetesen az ország, a népgazdaság fejlődése — új utak. evárak. lakónegyedek, távvezetékek stb. építése — óhatatlanul csökkenti a termőföldet, mégis jogos kívánalom a föld. mindenekelőtt a ió minőségű termőföld fokozottabb védelme. Mitagadás. örömmel olvastam a cikksorozatot követően az MTI-közleményt arról. hogv az egvik vidéki nagyvárosunk tanácsa módosította a város általános rendezési tervét, s ennek eredményeképpen: ..Azokat a földeket, amelyeket a VI. ötéves terv végéig a tanács nem vesz igénybe. meghagyják, illetve visszaadják mezőgazdasági hasznosításra. Ezzel 334 hektárral bővül a várost ellátó mezőgazdasági övezet, illetve az erdőgazdálkodásra hasznosítható terület." A hatvanas-hetvenes években kialakított városfejlesztési koncepciók gvakorta nem számoltak kellően a földterület értékével. népgazdasági hasznosságával. Óhatatlan tehát a kérdés: nem volna-e célszerű másutt is követni ezt a példát? És nem csak a városokban, de például az iparvállalatoknál is. ahol a földterületet érintő gazdasági-beruházási döntéseket hoztak, illetve hoznak. Ma már — szerencsére — mérséklődött a falvak lakóinak elvándorlása a nagyobb városokba, megyeszékhelyekre. A korábbi gyakorlatot folytatva azonban, a feilesztési összegekből még mindig aránytalanul sok iut a nagyvárosoknak. és kevesebb a falvaknak, a kistelepüléseknek. Nemcsak földvédelmi, de a falun élő. több mint 5 millió magvar állampolgár szempontiából is fontos volna változtatni ezen a helyzeten. — Hogyan? — kérdezhetné valaki: módosítani. megváltoztatni fontos testülete*, intézménvek alaposan megvitatott, iól átgondolt döntéseit? Hová vezetne ez? A marxista gondolkodás fontos alappillére. közismerten, a saiát tevékenységünk szüntelen kritikai elemzése, újragondolása. Pártunkat ez teszi, csakis ez teheti kéDessé arra. hogv időben felismerie a társadalomban folyamatosan és elkerülhetetlenül jelentkező úi és úi ellentmondásokat. hogv azok feloldásával a szocializmus építését, az egész nép érdekeit szolgálja Az ilven kritikai elemzés hiánva szükségszerűen szüli a dogmatizmusL az érdek-, ellentétek kiéleződését. a néohatalom gyengülését, s végső fokon elvezethet a párt forradalmi, marxista jellegének elvesztéséhez. Ezzel szemben a kritikus önkontroll egvütt iár a korábbi álláspontok, vélemények újraértékelésével, megváltoztatásával. Csakhogy ez a változtatás — a stabilitást szoleália. Ismeretes. hogv az utóbbi években mennvire a gazdaságpolitika homlokterébe került az ország pénzüevi. külkereskedelmi egyensúlyának megteremtése. s egyebek mellett ehhez igazítottuk a termelés és a nemzeti iövedelem tervezett növelésének ütemét, sőt az életszínvonalpolitikánkat is. Csakhogv a múlt évben az egvensúlvi helvzet örvendetes javulását a termelés és a nemzeti iövedelem némi csökkenése mellett — vagv árán? — értük el. érthető hát hogv a legutóbbi országgyűlés erőteljesen hangsúlyozta a termelés és a nemzeti iövedelem tervezett növelésének fontosságát. Annál is inkább, mert hosszabb távon csakis a több és iobb. hatékonyabb és jövedelmezőbb termelés biztosíthatja az ország kiegyensúlyozott feilődését. Nem következetlen, ellenkezőleg: éppenhogv következetes, a XII. kongresszus határozatainak megvalósítását iól szolgáló gazdaságpolitika tehát, amikor a valóság kritikai elemzése alapján időnként bizonvos változások következnek be a napirenden levő feladatok hangsúlyozásában, rangsorolásában. S hogv visszatérjünk a bevezetőben feltett kérdésre: csak az alapelvekben következetes, de a megváltozott helvzethez. igénvekhez gvorsan. rugalmasan. sőt bátran, találéf onvan alkalmazkodó vezetőknek és veze.ő testületeknek lehet csak igazán tekintélyük, még akkor is. ha a folyamatos önkontroll, a változó körülményekhez való igazodás a korábbi vélemények, döntések megváltoztatását eredményezi. I

mmáf történelmi megvilágításban is mondhatiuk: a Magvar Szocialista Munkáspárt az elmúlt 28 év alatt egvebek mellett azzal is erősítette tömesbefolvását. összeforrottságát. népünkkel, hogv mindig képes volt a saiát tevékenységének kritikai vizsgálatára, elemzésére, vagv ahogvan ezt Kádár elvtárs többször kifeitette: úgv evakorolta a hatalmat, hogv eközben a saiát ellenzéke is volt. S éppen a marxizmus—leninizmus elméletére támaszkodva tette a politika naoi gyakorlatává a demokratizmust a nvílt. őszinte dialógust, mind a párt fórumán, mind pedig a párton kívüliek körében. S ami nem kevésbé fontos: az elhangzott véleményeket — s közöttük akár a legélesebb kritikai véleményeket is — elsődlegesen tartalmuk. fontosságuk alapján mérlegelte, nem pedig a kritizálok: a véleményezők személve — beosztása, funkciója, származása. munkahelye, stílusa, stb. — szerint. Ezzel is bizonyítva, hogv a mi társadalmunkban nincsenek kiváltságok, s miként a munkában, a felelősségben, a jogokban is egvenlőek váevunk. A költő szavával: ..Ez az ország a mi országunk". tehát mindannyiunk ioga és felelőssége részt venni mindenben, nvíltan beszélni mindenről. ami népünk sorsával, helyzetével, szocialista társadalmunk építésével összefügg. S éppen ez az egyenlőség, a mindenki számára biztosított véleményszabadság teremtette — és teremti — meg a feltételét egvrészt a következetesen elvi. másrészt az élet úi tényeivel számoló, összhangban levő politikának. Földesi József Vagyonvédelmi bemutató A legkorszerűbb vagyonés tűzvédelmi rendszerekből, berendezésekből bemutató nyílt szerdán Budapesten, a Belügyminisztérium Népköztársaság úti kiállítótermében. A minisztérium sajtóosztálya, valamint a pécsi Pannónia Áfész „MunkáBemutató Bécsben A hét végén nyíló, hagyományos bécsi Nemzetközi Vásáron a magyar kiállítók élelmiszeripari és a mezőgazdasági kínálatukat, valamint építőipari szolgáltatásaikat mutatják be. A magyar vállalatok, szövetkezetek ezeken a területeken szeretnének előbbre lépni az osztrák cégekkel kialakított együttműködésben. A magyar standokon gabona, liszt, sűrítmények és szárítmányok. vetőmagvak és takarmányfélék, -hús- és konzervipari készítmények, friss és mélyhűtött gyümölcsök, italok láthatók majd, s a magyar élelmiszerekből a vásárt látogató közönség a helyszínen vásárolhat. A programban étel- és italkóstolók is szerepelnek. Az építőipari bemutatón a hűtőtornyoktól az építési segédanyagokig /átható : a kínálat. A kiállításon több hazai utazási iroda tájékoztatást nyújt hazánk idegenforgalmi lehetőségeiről. csy" ipari szolgáltató szakcsoportja által rendezett bemutatón félszáz készülék; főként különféle érzékelők: riasztóközpontok, mozgásérzékelők, tűzjelző központok, valamint elektronikus zárak láthatók. A rendezők a korszerű eszközök megismertetésével a bűncselekmények elkövetésének megelőzéséhez, a társadalmi, valamint a személyi tulajdon védelméhez kíván hozzájárulni. Ma már hazánkban is sok vállalat, szakcsoport foglalkozik a vagyonvédelmi rendszerek gyártásával, így a különféle riasztóközpontokból, elektronikus zárakból egyre bővebb a választék. A kiállított készülékek többségét a „Munkácsy" szakcsoport fejlesztette ki; a gyártók a készülékek felszerelésére is vállalkoznak. A bemutató nem titkolt célja. hogy egyre több intézmény alkalmazza vagyonvé? delml feladatainak végrehajtásában a legkorszerűbb jelző- és riasztó berendezéseket. A szeptember 13-ig megtekinthető kiállításon szerepel a Magyar Televízió és az Állami Biztosító vagyonvédelmi pályázatán első helyezést elért többcsatornás riasztóközpont. Bemutatják az első magyar üvegvágást és -törést érzékelő készüléket; egy, az eddigieknél megbízhatóbb lakásőrző riasztó rendszert; s a nagy üvegfelületek védelmére szolgáló, úgynevezett infrasorompókat is, A középületek, hivatali helyiségek, lépcsőházak ajtajainak és ablakainak elektronikus kóddal való nyitására számkombinációs zárat készítettek, s kifejlesztettek egy új, gyakorlatilag „megfúrhatatlan", falba építhető páncélkazettát is.