Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

4 / Szerda, 1984. szeptember 5. Minek tagadnánk. gond van a világnézeti oktatással. Nemcsak a fiatalok tekintik egyszerűen tantárgynak, ha­nem őszintén szólva gyak­ran ml magunk is annak fogjuk fel. Természetesen tantárgy is, mert a marxiz­mus—leninizmus tudomány, amelynek megvannak a ma­ga szigorúan vett kategóriái, feltételrendszerei. Csakhogy ennél több is: szemlélet, amelyet nem elég megtanul­ni, hanem mindenkinek ma­gáévá kell tennie, hiszen nélküle aligha tudna eliga­zodni változó, fejlődő vilá­gunkban. Ehhez pedig a feltételeket is meg kell te­remteni. Oktatóként — ha máskor nem — hát egy új oktatási év kezdetén min­denképpen elgondolkodik az ember — mindezen. * Régi oktatói tapasztalat, hogy az olyan tantárgyakat, ami kötelező, a fiatalok gyakran nyűgnek érzik, pe­dig legtöbben maguk is tisztában vannak vele, hogy az előírt anyag elsajátítása nélkülözhetetlen számukra. Gondoljunk csak az idegen nyelvek tanításának gond­jaira! Kevés olyan ember van, aki ne lenne tisztában azok szükségességével egy olyan világban, ahol a nem­zetközi érintkezések minden­napossá válnak. A marxizmus—leninizmus élő. szüntelenül fejlődő tu­domány és ezt leginkább azok tudják, akik hivatás­szerűen foglalkoznak vele. Éppen nekünk, oktatóknak kell megismertetni a fiata­lokat saját tudományunk fejlődésének és fejlesztésé­nek mipdennapos izgalmai­val, beavatni őket a legkor­szerűbb világnézet legna­gyobb gondjába: az állandó lépéstartásra. Maga Marx szüntelenül óvta eszméinek dogmaként való kezelését és így nekünk is távol kell tar­tani magunkat ettől. A fia­Á marxizmus tanítása talokkal meg kell értetnünk, hogy naponta jelentkező kérdéseik természetesek, hogy a marxizmus—leniniz­mus ezekre nem kész vála­szokat ad. hanem maga is új válaszokat keres a válto­zó világban, hiszen világ­szerte az e nézeteket valló tudósok és politikusok ál­landó nyomasztó gondja a felzárkózás a változó élet­hez. Biztos vagyok benne, hogy ha így fogjuk fel saját szakmánkat, tehát a világ­nézeti oktatást, akkor — ta­lán nem túl fellengzős e hasonlat — szokratészek és plátonok tanítványail^hoz va­ló viszonyának mása alakit­ható ki egy-egy nevelő és diákjai között. Ne tekintsék ezt szerénytelenségnek: csu­pán a kapcsolat jellegét próbáltam érzékeltetni, azt a vitákban megnyilvánult oktatást, amely tanárnak és hallgatónak egyformán szol­gál okulásul, s amelyben a diák maga is aktív részesé­vé válik e folyamatnak. • A világnézeti oktató leg­főbb feladata nyilvánvalóvá tenni, hogy nem holmi val­lásként fogja fel saját tár­gyát, nem mózesi kőtáblákat mutat fel, hanem szemléleti iránytűt ad hallgatói kezé­be. Természetesen szó sincs arról, hogy régen tisztázott kérdések és válaszok körül újra meg újra vitákat nyis­sunk: a tapasztalat szerint a különböző ideológiai hatá­sok egyik furcsa eredménye a századunkban vagy még azt megelőzően a régen és kellően megvitatott és lezárt problémák vadonatújként történő felvetése, őszintén szólva azonban nem ártana a századforduló táján oly nagy szenvedélyeket kavaró elvi viták felidézése, mert így sokan rájönnének, hogy amit divatos újdonságként fogadnak, azt komoly elmék már régen és minden rész­letében tisztázták. Manapság a marxizmus— leninizmust — utalva ala­pitóinak korára — igyekez­nek elavultnak minősíteni. Semmi kétség, bajba kerül az a világnézeti oktató, aki folyton a klasszikusoktól próbál kész válaszokat citál­ni. Vagyis nekünk nyíltan vállalnunk kell azt az egyéb összefüggésben ironikusan emlegetett szerepet, hogy csupán „néhány leckével" járunk hallgatóink előtt. Hi­szen a marxista oktatónak legalább annyit kell tanul­nia, mint amit tanít. Ha ő maga nem tart szüntelenül lépést a marxizmus—leniniz­mus hazánkban és világszer­te különösen az utóbbi idő­ben meggyorsult fejlődésé­vel, akkor aligha számíthat rá, hogy megnyeri diákjait. • A nem az iskolának, ha­nem az életnek tanulunk elv talán egyik tárgy eseté­ben sem olyan nyilvánvaló, mint a világnézeti oktatás esetében. De nem elég, hogy ezzel maga az oktató legyen tisztában: meg kell találni a módját annak, miként tud­ja ezt hallgatói számára is egyértelművé tenni. Amire az embernek szüntelenül tö­rekednie kell, az az igény felkeltése. És ezt az oktató csak akkor tudja elérni, ha róla magáról szinte sugárzik elkötelezettsége tárgya iránt, és a marxizmus—leninizmus szemlélete hallgatóinak szá­mára nemcsak egyértelmű, hanem vonzó is. Nem köny­nyű feladat, az ember nem is állíthatja, hogy már tel­jesítette. legfeljebb szüntele­nül törekszik rá. De az évek távlatából mindannyian azokra a tanárainkra emlé­kezünk szeretettel és azok­tól érezzük, hogy kaptunk valamit, akiktől már kisis­kolás korunkban tudtuk, hogy nemcsak előadják és osztályozzák tantárgyukat, hanem az jóformán az éle­tük. A világnézeti oktatónak a saját példájával kell bi­zonyítania. hogy a marxiz­mus—leninizmus szemlélet nélkülözhetetlen, de nem azért, mert „muszáj" így gondolkodni, hanem mivel csakis így érdemes. Érdemes, hiszen csak így igazodhat el az ember e kavargó világban, csak en­nek segítségével értheti meg még azt "is. ami első pillan­tásra mintha nem illene be­le saját korábbi tételrend­szerünkbe. Egy marxista— leninista sohasem mondhat­ja azt a fichtei mentséget: annál rosszabb a tényeknek. Nincs okunk tartani a té­nyektől, ha valóban Marx és Lenin szemével nézzük a világ új jelenségeit, akkor bizonyosan megleljük rájuk a klasszikusok színvonalához illő magyarázatot. Nem túl­zás, Marxszal és Leninnel együtt kell belépnünk a te­rembe és tudomásul kell venni, hogy nemcsak segítő­ink ők. hanem szigorú te­kintettel figyelnek is min­ket. Egy biztos, csak akkor lehetünk hatással hallgató­inkra, ha tisztában vagyunk vele, hogy — a szó igazi értelmében — nem társta­lanul ülünk a katedrán. Dr. Olasz Etelka, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának tanára 1984. SZEPTEMBER 5., SZERDA — NÉVNAP: VIKTOR A Nap kel « óra 8 perekor, ós nyugszik 19 óra 17 perekor. A Hold kel 17 óra 28 perekor, és nyugszik 8 óra 0« perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 88 cm (áradó). kertbarátoknak Köszméte-, ribiszkedugványozás Szüreti előzetes — Hagymások ültetése Á köszméte és ribiszke szaporításának legegysze­rűbb módja a dugványozás. Iieglnkább elterjedt a fás dugvánnyal történő szaporí­tás, melyihez a szaporító­anyagot az ősz folyamán kell megszedni, vermelni és csak tavasszal történhet meg n kiültetése. Végezhető azonban a szaporítás félfás es zöld dugványozással is. Ezek közül a félfás dugvá­nyozás az egyszerűbb és biztonságosabb, kevesebb gondozást igénylő módszer. A félfás dugvány a még nem teljesen fás hajtások­ból készül. Szedjük le a mar majdnem megfásodott, 20 centi hosszú csúcsfügy­ben záródó zömök hajtáso­kat. A felső 3—4 levelet meghagyjuk, a talpat a nó­dusz alatt 1 centire vágjuk meg A dugványozásra szánt területet úgy készítjük elp, mint a fás dugványozáshoz, vagyis a jó talajerőben le­vő, öntözhető területre 100 négyzetméterenként 34 delta kénsavas kálit és 40 deka szuperfoszfátot szórunk ki, és 30 centi mélyen belefor­gatjuk. Az elmunkálásnál ügyeljünk arra, hogy a ta­laj ne maradjon üreges. A dugványozáshoz a sortávol­ságot. tetszés szerint választ­hatjuk meg, de célszerű legalább 50 centit hagyni, hogv a talajánolást könv­nyehben el tudjuk végezni. A dugványokat egymástól 10 centire ültetiük olyan mélven. hogy a leveles hat­tásresz maradion ki a föld­ből. Ültetés után minden tö­vet bőségesen iszapoltunk be vízzel Iszapolas után óvatosan tömörítsük a ta­lajt a dugvány kórul, hogy a levelek ne sérüljenek meg, majd a sorokat ár­nyékoljuk le. Ehhez apró szalma a legjobb, de fel­használható egyéb anyag is, amely megfelelő árnyékot biztosít a növény számára. Az öntözést naponta meg kell ismételni, sőt ha lehe­tőség van rá, célszerű per­metezésszerúen naponta többször is nedves környe­zetet biztosítani. Az eredés attól függ, hogy milyen gon­dosan ápoltuk a dugványt. A félfás dugványok még az ősz folyamán begyökeresed­nek. Az év hátralevő részé­ben a gyomtalanításról és az öntözésről kell gondos­kodni. Az ősz egyik legkedvel­tebb és legnagyobb arány­ban fogyasztott terméke a szőlő. Étkezési célra rendkí­vül sok fajta csemegeszőlő áll rendelkezésre, de nagy mennyiséget fogyasztanak a borszőlőfajtákból is. A szőlő érése a bogyó puhulásával és a fajtára iellemző színe­ződésével kezdődik Az érést nemcsak külső jelek, hanem belső változások is jelzik. Ezek közül legszembetű­nőbb, illetve érzékelhetőbb a cukor gyarapodása és a savtartalom csökkenése. A szőlő szüretelésének idő­pontját több tényező hatá­rozza meg Ezek közül a legfontosabb a szőlő egész­ségi állapota és cukortartal­ma Az étkezési szőlő érett­ségének meghatározásánál egyszerűbb dolgunk van. Itt a szedhetőséget, a cukor­savarány, a tetszetősség, a zamatanvagok fejlettsége és intenzitása határozza meg. A szőlőnek nincs utóérése, tehát csak fogyaeztafera al­kalmas szőlőt szabad le­szedni. A borszőlők szüreti idő­pontjának és sorrendiének meghatározásánál a fajta­csoportosítást. kell szem előtt tartani. Több éves ta­pasztalat szerint termesz­tett fajtáink egy jelentős része kevés cukortartalom­mal is fajtajellegú. jó illatú bort adnak. Ezek az illattal érő fajták. A fajták egv másik részében a cukortar­talom növekedésével párhu­zamosan alakulnak csak ki a fajtákra jellemző íz- és zamatanyagok. Ezek a. za­mattal érő faiták. A har­madik csoportba tartoznak a közömbös fajták. Az első csoport fajtái (pl. Ottonel muskotály. rizlingszilváni, ezerjó, rajnai rizling, zala­gyöngve stb.) viszonylag ke­vés (15—16) mustfok mel­lett szüretelve is jó minő­séget adnak. A második csoport fajtái (olasz rizling, kövidinka, nemes olasz riz­ling) csak akkor adnak jó minőséget, ha a mustfok el­éri a 17,5—19-et. A harma­dik csoport faitái (szürke­barát. pirostramini. zöld­szilváni, korai piros vel+e­lini. leányka, hárslevelű, furmint, nemeskadar, mr­docnoir stb.) a szüret idő­pontjára kevésbé kénves, tehát kénvszerszüret (rotha­dás) esetén kisebb mustfok­kal szüretelve is ió minősé­get adhat, nagyobb must­fokkal viszont kiváló a mi­nőségük. A piaci lehetőségek ked­vezőtlen alakulása miatt gyakran előfordul, hogv a családi szükségletet megha­ladó csemegeszőlővel nem tudunk mit kezdeni. Ha az érési ideie a kertben levő borszőlővel megegyezik, könnyebb helyzetben va­gyunk. mert együtt elszúr­hetjük, és bornak kierieszt­hetjük. Kedvezőtlenebb a helyzet, ha nincs vagv nem együtt érik a borszőlővel Ebben az esetben sem sza­bad hagyni tönkremenni a szőlőt, hanem fel kell dol­gozni bornak vagy lecefréz­ni pálinkának. Borkészítés­nél figyelembe kell venni, hogy a csemegeszőlők ala­csony aavtartalmúak. ezért érezzük a viszonylag ala­csony cukortartalmú cse­megeszőlőt • édesebbnek mint a magasabb cukortar­talmú borszőlőt. A hiánvzó cukrot sűrítménnyel pótol­hatjuk illetve saját fo­gyasztáshoz a cukorfelhasz­nálás is megoldást jelent­. het. Kiváló pálinka-alapanvag a csemegeszőlő. A fajta jel­legzetes ízét a pálinkában is megérezni. Egyáltalán nem jellemző a belőle ké­szült pálinkára a törkölv­pálikánál tapasztalt erős. jellegzetes illat. Cefrekészí­téshez le kell zúzni a sző­lőt. és kádban hagvva ki­erjeszteni. Az erjedést kö­vetően rövid időn belül ki kell főzetni. A szüret megkezdése előtt feltétlen célszerű a szőlő cukor- és savtartalmát mű­szeresen megméretni. és szakembertől tanácsot kér­ni a szüret időpontjának megválasztására. A kora tavasszal virágzó kerti növények jelentős ré­szét a hagymások teszik ki. Ezek közé tartozik a Cro­cus, tulipán, nárcisz, jácint stb. A Crucus főleg öntö­zött gyepek szép színfoltja. A kevésbé járt helyekre fol­tokban célszerű ültetni, amely korán tavasszal, már­cius második felében nyílik. A tulipán, jácint már in­kább ágyásos rendszerben vagy szegélyenként alkal­mazható. A hely megválasz­tásánál figyelembe kell ven­ni, hogy a hagymások nem szeretik a frissen trágyá­zott területet, de a ió talaj­erő-állapotot igénylik. A talaj-előkészítéskor jól fel­lazított. porhanyós talait kell biztosítani. A szaporí­tóanyagot meg kel! tisztíta­ni. Minden esetben végez­zük el a porcsávázást, melyhez Orthocidot vagy Fundazolt használhatunk. A porcsávázás végrehajtása egyszerű. Papír- vagy nylontasakba beletesszük a hagymát, majd rászórjuk a csávázószert és összerázzuk. Az ültetési mélység a hagy­mák nagyságának két-há­romszorosa legyen. A kiül­tetést augusztus végen kezd­hetjük meg. Dr. Tóth Mihály megyei Xokertesz KÉTSZAz ÉVE hunyt el Anyó« Pál (1758—1784) költő, a »ötvilágosodásnak és a rí, Józseffel szembeni nemzeti eUenálliaynF'k poiiája. a magyar szentimentalizmus jeles képvise­lője. MOZIK VBrfls Csillát: délelőtt 1« óra­kor: A mogbí'inc&eliek laimeri­kai fUmíehijí, iá): délután n,— gyed 4 és fél 6-kor: Daliás Idők íszinee megvár rajzfilm): esie hé rom-egyed 8-kor: Szabadia­kon Vo ginében (színes, m. b. franci-o'tsz. 14 éven felüliek­nek. TIT. hv" várral): este 1« óra­kor: Majim-vk bolygója (színes amerikai, III. helyárral). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: A birodalom vissza­vág (színes, m. b. amerikai tu­dományos-fantasztikus. III. hely­árral) : negyed 6 és fél 8 órakor: A megbilincseltek (amerikai). Kertmozi: este fél 9 órakor: Hat gézengúz (szanes, m. b. amerikai). ÜGYELETÉÉ GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13'57-es) es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALFSFTI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI UGYEI.ET Mia a balesetet szenvedett sze­mélveket Szegeden az. Idegsebe­szett Klinika (Pécs! u. 4.) veszd fel. sebészeti és uro'ó.r'ai felvé­tel! ügyeletet a II. Korház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. GYEFMFK ORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig szombs­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 órá'g a Lenin krt. 20. szám alatti körze"! ever­meknrvosl rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. É.IS7 AK AI ORVOSI ÜGYELET Éste 7 Órától reggél 7 óráig a félnőtt lakosság részére: Sze­ged. Hunyadi János sgt 1. sz. alatt Telefon: 10-190 FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 18 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel MAI, hétfő reggel 7 ár)1g: sze­ged. Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420 S. O. S LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 1 trátg. Telefon: 11-000. CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. lá.Ofl: Tv-torna — (ism.) lfl.06: Bátor emberek — eztrvjet film — (isim.) 11 40: Képújság Ewa 8.25 8.54 9.0« 9.42 9.47: 10.06 10.37: 10.54 : 12.30: 12 45: 13 00: 13.30: 14.29: 15.05: 18.05 16.15 16.39 17.06 17 30 18.1« 19.15 20.09 21 30 22.2« 22.39 22.53 O.IO KOSSUTH A REKORD áns Beszélni nehéz — (1om.) Népdalcsók or Ki* magyar néprajz Tarka mese, kis mese A kepreiét varáz.siója — epizódok Verne életéből válaszolunk hallgatóinknak : Barokk zene : Ki nyer ma? : Házunk tája : Operaslágerek — (lem.) : Dzsesszimelódiák : Csa ladt szőttes : A három testőr — Alexandre Dumas regénye — 1. : Kritikusok fórum« : Csajkovszkij: Hattyúk tava — baleátsizvh : Fepencz Éva nepdak­felvételeiből : Egy ablak akkor jó, ha zárható — riport : Muzsikosok között Szófiában : Hol volt. hol nem volt... : Gondolat : Aki civiilben is cár volt ... — epizódok Fjodor Salja pun életéből — 5. : Háttérbeszélgetés : Tiz perc külpolitika : Madrigálok : Emlékezetes hangversenyek — (1«m.) : Hangszerszólók BUDAPEST 1. 19.90: Tv-torna — (1sm.) 10.05: Delta — (lsm.) , 10.39: A hallgatag íerfl — NDK tv-film 11.55: Képülság 16 26: Hírek 16.25: Legyél az amikéin — iugnexiáv film 17.45: Hatvanon túl 18.05: Kénúiság 18.16: ..Visszapillantó tükör" — riport 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 10.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esőtek 20.45: Szűcs Judit műsora 21.15: Unokáink sem fogt°k látnd 21.50: Mag"ar antifasiszták Európában — dok -film 22.40: Tv-híradó BUDAPEST 2. 18.45: KéDúiság 18.5«: Bolgár est 18.55: Bűvészek — rövidfilm 19.20: Kisváros a hegyek között — kisfilm 19.30: A Fekete-tenger élővilága — kisfilm 2«.05: Bolgár képeslap — film­összeállitás 20.25: Aszpacuh kán — bolgár film III/l. 21.40: Bal esik — rövidfilm 22.00: A presziávl aranykincsek — rövidfilm 22 15: Vladimír Dimitrov, a mester dok.-film 22.45: Képújság BELGRÁD 1. 17 00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldalalc 17.40: Hírek 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek 18.16: Tv-naptár 18.45: Zenebarátok 19.15: Ra1z.film 19.30: Tv-napló 2fl.0fl: Játékfilm 22 30: Tv-napló 8.20: 8.35: 9.3«: 10.00: 15 35: 12.05: lt.98: 13.24: 12.29: 14.00: 14.15: 14.35; 16.00; 15.13: 16.02 : 16.35 : 16.40: 17.10: 17.30: 18.36: 18.51: 19.35: 19.46: 20.35: 21.25: 22.39: 23.20: 9.00: 9.52: 12.02: 13.07: 13.27: 14.32: 15.02 : 16.15: 16.56: 17.59: 18.30: .19.05: 20.0« : 21.16: 21.30: 22.1«: 22.52: PETŐFI Tíz perc külpolitika — (ism.) Idősebbek b uliámhosszán Zentai Anna és Rátonvi Róbert operett­kettősöket énekel Zenedé lelőtt A Szabó család — (ism.) csAx Tánczenei koktél Útikalauz üdülőknek Ravel: HuWftyó meséi Z.enés délután — Bokor Jutta énekel C' m bs •" omm u zsika Könnyűzene B :'variéból Diákfoci s 'á pormű zetwm Tóbiás mester — Történetek Mátyás királyról Néhány perc tudomány Válasz — melléklet ..Paff. a bűvös sárkány" — részletek ritödik sebesség Kovács Arnád nép! zenekara játszák Meseiutóban — Régi Idők fllmdalai — 1«. Tudósítás a varsói öttusa­versenvről — riport \ V'Moto Rook együttes felvételeiből — (ism.i Magyarország — 1904 Népszerű dallamok — esti han "»verseny Gonda Jáinos szerzeméri vei bőt A cigánybáró — részletek 3. MCSOR A Bartók-vonósnégyes felvételeiből Janacek: Brouoek űr utazásai a Holdra és a XV. szazadba — opera két részben Zenekari muzsika Mac var Irodalmi Arcképcsarnok — Gellért Oszkár — 4. — (Ism.) Barokk eonoertók Képek és jelképek Zenekari muzsika Magnósok, figyelem! Romantikus muzsika Kodály: Szimfónia A Magyar Rádió szlová nyelvű nemzetiségi műsora Operaest A zeneirodalom remek­műveiből A Hamburgi Monteverdl kórus énekel Közös dolgaink — 1. Magyar zeneszerzők Az Állami Népi Együttes­lei vételei bői BELGRÁD 2. 18.15: Művelődés 18 45: szerda; körkép 19.30: Tv-napló 20.1X1: Esztrád szerda 21.95: Zágrábi körkép 21.20: Komoly zene ÚJVIDÉK 17.00: Tv-hirsdó magyarul és szerb-horvátul 17.45: Az év leghosszabb napja dán tv-dráma 18.16: Jog az. életre 18.45: Teatar: Romén 2. 19.15: Rajzfilm 19,39: Tv-híradó magyarul 20.1X1: Játékfilm 22.30: Tv-hiradó szerb- ­horvátul CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.26: Verbunkosok, nóták 8.59: Massenet: A navarrai lány — kétfelvonásos opera 9.43: Nefelejcs lfl.05: A képzelet varázslója ­epizódok Verne életéből — 5. 10.36: Magyar előadóművészek kamara fel vételeiből 11.17: Csengődön nem cseng a forint! 11.39: Gösta Berling — Selma 1-agerlöf regénye — 8. 12.30: Ki nyer ma? PETŐFI 8.05: Borgulya András kórus­dal a,ihol 8.20: Tíz pere külpolitika — (ism.) 8.35 : Napköziben . .. 10.IX>: Zenedélelőtt 11.35: Csak ftate lóknak — (ism.) 12.3»; NsaiizjcUétöCiPk zeaejabo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom