Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

2 Szombat, 1984, szeptember 29: Gromiko taíálSozoit Respooe! A 35 éves NDK-ban O New Tora, (TASZSZ) Andrej Gromiko, az SZKP KB FB tagja, a szovjet minisztertanács elnökének első helyettese, külügyminiszter találkozott Walter' Mondalelel, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjével. A kft politikus elsősorban a nemzetközi helyzetet alapvetően meghatározó szovjet —amerikai viszony jelenlegi állapotáról ó* kilátásairól tárgyalt. Andrej Gromiko hangsúlyozta, milyen veszélyes az. a helyzet, amely annak nyomén állt elő, hogy Washington meghiúsította a tárgyalásokat a fegyverkezési verseny — különösképpen a nukleáris fegyverkezési verseny — megfékezésének gyakorlatilag minden kérdésében. Mi több, erőlteti ezt a versenyt és előkészületeket ,tesz a háborúra. Gromiko ugyanakkor megerősítette, hogy a Szovjetunió — ha az amerikai fél is erre törekszik •— kész a szovjet—amerikai viszony javítására. , A Walter Mondale által elmondottakból kiviláglott, hogy ő a maga részéről fontosnak és elvileg lehetségesnek tartja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya jobbra forduljon. Néhány általa ezzel kapcsolatban kifejtett elképzelés, ha Washington politikájában kifejezésre jutna, bizonyos lehetőségeket nyitna a két hatalom álláspontjának közelítéséhez, majd a fegyverzet. mindenekelőtt a nnkteár ris fegyverzet csökkentéséről kö'°ndő megállapodásokhoz. 0 Washington (MTI) Andrej Gromiko, a Szovjetunió első miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere pénteken délelőtt Washingtonban megkezdte tárgyalásait Ronald Reagan amerikai elnökkel. A fehér házi megbeszélés Időtartamát két órára tervezték. Ezt követően Reagan elnök villásreggelit adott Gromiko tiszteletére. A tárgyalásokon szovjet részről jelen volt Georgij Kornyijenko, a külügyminiszter első helyettese és Anatolij Dobrinyin, washingtoni szovjet nagykövet, Amerikai részről George Bush alelnök, George Shultz külügyminiszter, Róbert McFarlane. nemzetbiztonsági tanácsadó, Arthur Hartmann. moszkvai nagykövet és Jack Matlock. a nemzetbiztonsági tanács szovjet szakértője. Lengyel—szovjet együttműködés 0 Varsó (MTI) való gazdasági integráció Idén januártól szeptember elmélyítése szempontjából, végéig 21 közvetlen együtt- Errp a találkozón felszólaműködési megállapodás ló Wojciech Jaruzelski miszületett lengvel es szov- niszterelnok is utalt. Alajet tenmelő vállal«»* kö- hW«. h<*v Lengyelország zött. E megállapodások, ér- . f?_ a Szovjetunió gszdasagi telmébeo a , rokon • profilú k»z«l?desében jelentós tplengvel és szovjet vállala- 'ada-s ™erd végbe. A RöVtok kicserélik a termelés- mányfő méltatta ennek poben. a munkaszervezésben. li,ikal lélektani telentoa technológiában, a vállalati sé*ét- Min,1 ismeretes, az társadalmi és tömegszerve- amerikai es nyugat-európai zetek tevékenységében szer- gazdasági korlatozo ¡ntezzett tapasztalataikat kedések következtében naA vállalatközi közvetlen RVon nehéz helvzetbe keegvtit.tműködés úi formát az utóbbi években Lenielent a lengvel—szovjet fcvelorszag. amelv korabben gazdasági kapcsolatokban, >«en szoros gazdasagi kapamlnek nagv jelentőségei csolatokat epitett ki a nvutulajdonítanak mind a len- Katl országokkal. Ebben a nösen azokkal, a szovjetgye! kormányzat, mind a helyzetben a Szovjetunió tavállalatok vezetői. Ml'n.t mogatasa ncímcsak a lenZbignlew Szalajda minisz- *yel gazdasagot segíti — 1-erelnök-helvettes egv varsái emelte ki Jaruzeiski —. hatanácskozáson rámulatott, a ne,n azt bizonyltja, z.ott meg az ENSZ közgyűlévállalgtközi együttműködés Lengyelország a tes»-|sének üléMzakán elhangeredmónveként gyorsabb véti országok sc-gitsegevel bes7édében _ mondta haladást lehet elérni példá- eroboi is le tu<ta «*t beszédeben mondta ul a mikroelektronika, vagy «vo"» gazdasági válságát la szóvivő. • a robottechnika fejlesztése I terén. A vállalatok együttműködése hozzájárulhat, a j nvugati importtól való füg-i gőség csökkentéséhez. Szilaj dl beszámolt róla. hogv LAZAR GYÖRGY FOGADTA GERIIARD SCHÜRERT Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Gerhard Schürcrt, az NDK miniszterelnök-helyettesét, az Állami Tervbizotti ság elnökét. A szívélyes, ba! ráti légkörű megbeszélésen i részt vett Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, ; az Országos Tervhivatal eli nöke. és jelen volt SiegfriocJ ! Korner, az NDK budapesti j nagykövetségének ideigle* nes ügyvivője Is. LOSONCZI PÁL ÉS RUDOLF KIKCIISCHLÁGER TALÁLKOZÓJA Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tn-i nácsának elnöke és Rudolf; Kirchschlager. az Osztrák: Köztársaság szövetségi elnöke október 2-án nem hivatalos, baráti határ men-i találkozót tart. NÉPHADSEREGÜNK ÉLETÉBŐL A fegweres erők napia tiszteletére pénteken a szovjet hadsereg moszkvai központi múzeumában a • Magyar Néphadsereg életét bemutató kiállítás nyílt. A kiállítás, amelynek ünnepé • Íves megnyitóján jelen volt Varga László vezérőrnagy, hazánk moszkvai katonai attaséja, bemutatja a Magyar Néphadseregben folyó kiképzést, a néphadseregünket a Varsói Szerződés más tagállamainak hadseregeivel egybefűző fegyv«barátságot. együttműködést EGYETÉRTENEK Helmut Kohl. az NSZK kancellárja. -Ronald Reagaa-. amerikai elnökhöz ..írott levelében 3tórhöKatáMm biztosította az Egyesült Államok. politikáját — jelentette-be pénteki sajtóértekezletén Jürgen Südhoff, a bonni kabinet szóvivője. A nyugatrémet kormányfő levelében egyetértését hangoztatta azokkal az amerikai célkitűzésekkel, s külöHársfák és Ikarusok (1.) amerikai viszonyra vonatkozó megállapításokkal, amelyeket Reagan íogalma..HarmincAt év telt el 1949. október 7. óta, amikor megalakult az NDK... Német földön először valósult meg a munkások és parasztok hatalma. Lefektettük azt az alapot, amin a társadalmi viszonyokat úgy rendeztük el, hogy az ember valóban emberré lehetett... Ilárom cs fél év* fized alatt az NDK a béke és a szocializmus államává, az európai kontinens stabil litásának és biztonságának fontos tényezőjévé fejlő* dött.. ." (Erich Honccker) Az ünnepi díszbe öltözött Berlinben és az NDK más nagyvárosaiban valami nyomban a hazai utcaképre emlékezteti a látogatót. Igen, megvan: az Ikarus autóbuszok teszik még otthonosabbá az' itt tartózkodást. Barátaink nagy elismeréssel szólnak erről a világszerte kedvelt járművünkről és nyomban elbeszélik, hogy iaz NDK fővárosának teljes buszparkját kicserélték, így mostmár csak Ikarusok közlekednek mindenütt. Az Unter den Linden remek hársfasorai között is, ahol szinte otthoni levegőt érez szippantani az ember. No nem a buszok miatt, hanem a hársfák jó illatától. S mint kiderül: nem is egészen véletlenül érzi a hársfaillatot. Ennek azonban története van. Az Unter den Linden a náci uralom idején csak a nevében viselte a hársfát, de a szép fasorok eltűntek onnan. A fővárosnak ezt a régi, megkapó jellegzetességét, a hajdani vadaskertbé vezető úton őrtálló hársakat Hitler személyes rendeletére vetették fejszék ,alá.. El. keltett í tűnniük, hogy- rkellő helyt .adjanak az - itt rendezett katonai i parádéknak. Hogyan is fértek volna meg együtt szogescsizmák, ágyuk, tankok a szelíd hársakkal? Ám fordult az idő és 35 esztendeje megszületett az élső német munkás-paraszt állam, a békeszerető NDK. És nem lehetett teljes a főváros a hársfák szépsége nélkül. Hozzánk fordultak hát, tudván, hogy nálunk ilyenek nevelkednek. A Magyar Népköztársaság ajándékba küldte az ezüstös levelű facsemetéket. Az Unter den Lindenen a virágzó magyar hársak illata azóta beárad a közeli nagykövetségünk ablakaiba is. A hársak gyökeret vertek, megerősödtek, akárcsak a két nép, a két ország barátsága es együttműködése. Mondhatni, hogy már a legelső időktől fenr.áll ez, hiszen hazánk volt a harmadik — a Szovjetunió és Csehszlovákia után —, amely 1949. október 19-én elismerte a Német Demokratikus Köztársaságot. Jól esően értékelik ezt mindenütt az országban, és hí »atalos helyeken1 hangsúlyosan szólnak róla. Az NDK Külügyminisztériumában tett látogatásomkor Klaus Steinhofer osztályvezető egyebek között ezt fejtette ki: — Magyarország a legfontosabb partnereink egyike. ameflyel 35 éve stabil, gyümölcsöző. folyamatosan fejlődő kapcsolatunk él a barátság és az együttműködés területén. Mindkét országban céltudatosan dolgoznak a barátsági szerződés megvalósításán. Az igyekezetek érezhető eredményeket hoztak országaink és a bennük élő emberek számára. Hasonlóan a többi testvéri országhoz: zavartalan a két párt közötti bi-. zalom, a két Központi Bizottság között igen intenzivek a kapcsolatok. Átfogó a gazdasági együttműködés is. Az áruforgalom az elmúlt három esztendőben 21 és fél százalékkal nőtt. Részletesebben ez utóbbiról — a mi Országos Tervhivatalunknak megfelelő — Állami TervbizottságnáL nvílt alkalmam beszélgetésre. Eavkor a rettegett Göring székhelye volt a ma több minisztériumot magába foglaló. több utcára nyíló épületkolosszus. amelvben most a békés, alkotó évek tervszámait alakitiák. Ebbe belekalkuláltok' r bennünket is. akikkel kölcsönös előnvöknel} megfelelően feilődnek a kétoldalú kapcsolatok. Kérdésemre — hogvan értékelhetők ezek naplainkban — Heinz Neumann, a tervbizottság nemzetközi együttműködési osztályának magvar referense némi óvatossággal. de bizakodóan válaszolt: — Lénveges növekedést tudtunk .elérni az árucserében. A növekedés mértéke azonban a beruházási oolitika miatt az elmúlt két évben csökkent, de arra számítunk. hogv a következő ötéves tervidőszakban úiabb dinamikus feilődés következik. Az e napokban megkezdődő tervkoordinációs tárgyalássorozaton mindenesetre abból indulunk ki. hogv folvtatódik együttműködésünkben a dinamikus feilődés. / Annvi máris bizonvos. hogv az 1985-re kitűzött célokat sikerül maid .elérni, ami több mint hétmilliárd rubel értékű árucsere-forgalmat ielent. Több mint 60 százalékot az elektrotechnika. az elektronika és a gengvárlás tesz ki. Egvébkéntaz NDK nagv mennyiségben exportál hozzánk mezőgazdasági gépeket, lárműveket — köztük a kedvelt Trabantot —. szerszámgépeket, nyomdatechnikai berendezéseket, elektromos háztartási cikkeket és más hasonlót. Mi viszont szállítunk villanymotorokat. könyvelőgépeket, számításterhfiikát. szerszámgépeket és a már említett Ikarusoka t. — Nekünk különösen fontos — mondotta Heinz Neumann — a nversanvagok és alaDanvagok kölcsönös szállítása, hiszen két nversanvagban szeaénv országról van szó. Ezért az NDK például barnaszenet, brikettet, kálisót. cementet küld Magvarországra. ahonnan Viszont gabonát, bauxitot, timföldet. alumíniumot kapunk. Mezőgazdasági termékek természetesen naevobb mértékben érkeznek Magvarországról. az NDK vetőmagot, állattenyésztési cikkeket nvúit, és egyre több sört. Csakugyan, ki ne ismerné hazánkban az utóbbi években megnyílt hangulatos sörözőket. amelyekben NDKbeii habzó italokat mérnek? Az együttműködésnek azonban talán még ennél is fontosabb területe a műszaki-tudományos élet. Sok. népgazdaságilag hasznos témán dolgoznak, kicserélve az elért eredményeket. Hason»lóan a,kooperációhoz, amelvben ugyancsak most íolvik az úi,a.bb lehetőségek föltárása. A legielentőséöteliesebb ,a mezőgazdasági gépgyártásé. Ennek keretében Például NDK-beli cséplőgépekhez gvárt a magyar ipar vágóéleket, szerszámokat. A szolnoki MEZŐGÉP áll szoros kapcsolatban a neustadti Fortschritt céggel. Autós forgódarukhoz nedig a Rába budaDesti Vörös Csillag gyárának alvázait használták föl. Egyetérthetünk a tefvbizottság képviselőivel, hogv az örvendetes sikerek mellett még több lehetőséget kínál a kooperáció. Különösen a legifjabb ágazatokban, amilven a robottechnika, a mikroelektronika és a iövő más. hasonló termelési módszerei. EókAs Zoltán a lengyel kormány már ed dig Is számos intézkedést hozott a lengyel és a szovjet vállalatok közvetlen együttműködésének előmozdítására, például könynyebben és gyorsabban kannak útlevelet azok a szakemberek, akik az ilyen együttműködés céljából utaznak a Szovfetunióba. A vállalati együttműködéssé) foglalkozó varsói tanácskozáson — amelyen a lengvel nagyvállalatok igazgatói, párt- és szakszervezeti vezetői, a munkásönkörmányzati szervek képviselői valamint a kormány több tagja vett részt — a felszólaló vállalati képviselők felhívták a figyelmet arra. hogv sok bürokratikus formasng lassítja még a V közvetlen kapcsolatteremtést. Lengyelországban több olyan vállalat Is van. amely régtől fogva tart fenn gyümölcsöző közvetlen kapcsolatokat hasonló jellegű szovjet vállalatokkal. Ilyen például a plocki olajfinomító. vagy a kainwicei kohómű. A lengvel kormányzat fcmtós tényezőnek tartja a lengyel—szovjet közvetlen vállalatközi együttműködést a KGST-országokkal, első sorban a Szovjetunióval Panama, a csatornaorszáy Közép-Amerikára figyel a világ. A történelem eddig jobbára kizárta az emberek érdeklődéséből Amerika hídját. csak az utóbbi időben felgyorsult események hozrták közelebb a kis amerikai népeket. Eddig soha nem látott-hallott szenzációval került a világpolitika gyújtópontjába Nicaragua és Salvador. Szenzációval egy másik kis közép-amerikai ország, Panama is szolgált, de ez a pénzügyi és politikai botrányok, a kalandorkodás, a jog semmibevevésének szenzációja volt. A több mint 70 ezer négyzetkilométer területű állam Észak jóvoltából született. A világon páratlan módon egy csatornához tartozik egy ország, nem egy országhoz a csatorna! A Canal azóta is átok és pénzforrás egyszerre. Panamát az országról megjelenő könyvek is afféle politikai függelékként kezelik; első a Csatorna, s csak azután az ország! Egy amerikai újságíró, Richárd Halliburton bejárta a kortárs Amerikát, át is úszta a csatornát mint „hajó". Ez volt élete egyik nagy e&emenye, mélyről 1932-ben megjelent könyvében számol be. A csatornáról írt két latin-amerikai szerző: Arciniegas és Galeano is. Az utóbbit a magyar szerzők is idézik. Ragyogóan megírt történelmi esszéjében az Amerika-politika brutalitását emeli ki. Panamára alig vesztegeti a szót. Ugyanúgy csatornaközpontú a szemléletmódja D. Galsky cseh újságírónak is, aki a hatalmas, szomorú statisztikával szolgáló vízi út históriáját vetette papírra „Panamai kaland" címen megjelent, riportjában. A könyvet 1964-ben adta ki a Kossuth. Szintén ez a kiadó jelentette meg 1983-ban a „Két Amerika között" című kötetet, azzal a céllal, hogy a kis államot a maga ellentmondásosságában mutassa meg. Mikódy Erika, az Európa Kiadó munkatársa, Veres Tibor, a Rádiótól és Cziráki Péter, a Heves megyei Népújság zsurnalisztája 11 hónapot töltött Panamában. Ütjukról szól a könyv. A Kolumbiában tett kirándulást nem számítva, itt éltek ösztöndíjból, és számos ismerősük, barátjuk pénztárcájából. A meglehet/wn szerény célkitűzésük szerint „bemutatni valamit egy másik földrész tenyérnyi darabjából". Tenyérnyi ez a darab, de amerikai méretekben! Az élményekből az kívánkozik kiemelésre. amit úgy fogalmazhatnék meg: Panama, a Tranzit. A nemzetközi tőke, az internacionális kereskedelem egyik virágzó központja az ország. A gyors fejlődés és a hatalmas adósságok ellentmondásai itt még drasztikusabban jelentkeznek. A szabad tőkebeáramlás fejleszti ugyan az ipart, de sokkal inkább kiszolgáltatja a hazai ipart a nyerészkedő tőkének! A déli kontinens pénzügyi vállalkozásai a bányák nyitásától a kohók építéséig Panamában valósulnak meg, panamai bankok őrzik a fasiszta rendszerek jó előre átmentett millióit is. Ha a Világbank 131 millió dolláros hitellel megindítja a fejlődést, az önmagában is jelzi a lehetőségeket! A szomszédos Salvadorban 56. Costa Ricában 158 külföldi cégé a haszon. Panamában a tőke főleg a kisparcellás művelésű mezőgazdaságba áramlik, és a turizmust gazdagítja. A nincstélenek számára marad a városba áramlás, tovább duzzasztva a lumpenelemek amúgy is magas számát. De Panama kereskedelmi csomópont is. a csatornaövezet szabad kikötőjében a világkereskedelem leányvállalatai, a cégek árui adnak egymásnak randevút. Apropó, kereskedelem. A Lada-márka betörése a piacra jó példa, de az NDK fotócikkei éppúgy meghódították a vevőket, mint a szovjet vodka, vagy a bolgár konzerv. Csak a magyar kereskedelem megy el a „jövő üzlete" mellett — Berl Ernő szerint, aki a panamai kalmárok jó ismerője. Az előbbi két téma öszszefüggésében tárgyalják a szerzők az indián kérdést is. Az ország északi tengerpartjának szigetein élő kuna indiánok jelentik a cseppet, amiben az indián probléma tengere tükröződik. Részvéttel teli, de közhely szintű megállapításokon kí,vül mit is lehet még mondani! Nem az újságíró, az élet adja a közhelyeket; az indiánok sorsa itt is ugyanaz, mint mindenütt: megadással, beolvadással végződő küzdelem a civilizáció ellen. Kiút? Van! ..Egy a mainál emberibb civilizáció, egy emberarcú közösségi társadalóm. Olyan recept éz, amit majd a történelem vált be . Az indiánok nagy részének a csempészet ad kenyeret. Ebben is Panama az egyik központ, Kolumbia ká? véját, a kábítószert csempészik, de jó üzlet a technika, az elektronikai ipar újdonságai és a fotócikk is. A tiltott áru célországa az Egyésült Államok, a kereslet nagy, a haszon óriási! Minden a maffia kezében van, az így kapott „szagtalan" pénz a szállodaiparba, a turizmusba ömlik. A szegényeké a néhány órai mámor, ami megszakítja a hétköznapokat ... Az ország óvatos lépései ellenére sem jutott el a Torrijos elnök álmodta szintre, de a példakép Nicaragua. A gerillák az egész földrészről jönnek, argentinok, chileiek, guatemalaiak... Egy hajóúttal elérhető Cartagena városa Kolumbiában. A történelmi multmaladozó romjai között tett lehangoló sela élményeit a gazdug turista paradicsom sem feledtetheti. Itt az ellentétek talán még harsogóbbak, mint Panamában. Ha jó újságírói átlagról beszéltem a szöveg kapcsán, a fényképekről sem mondhatok Jobbat. Nem túlzottan eredetiék, kevés a jó érzékkel kiválasztott városkép,, a rendszeresség, az erédetiség. A könyvet létévé, az Olvasó legmaradandóbb benyomása az, hogy Nicaragua, Salvador után — talán Panama következik .., üuziuyai Jenő