Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

ft fr Mo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Y . ' N / . Voj¡¡iX 74. évfolyam 207. szám 1984. szeptember 4., kedd Ara: 1.40 forint S VÁROS I BIZOTTSÁGÁNAK L À P J A Nemzetközi konferencia A mezőgazdaság miiszaki fejlesztéséről Hétfőn a Magyar Agrár­tudományi Egyesület és a Mezőgazdaság Műszaki Fej­lesztésének Nemzetközi Bi­zottsága (CIGR) szervezésé­ben a mezőgazdaság műsza­ki fejlesztéséről kezdődött nemzetközi konferencia Bu­dapesten, a Kertészeti Egye­temen 40 ország szakembe­reinek részvételével. Az öt­napos rendezvénysorozat megnyitóján megjelent Hu­bert André Marié Dubois, Franciaország budapesti nagykövete is. Váncsa Jenő mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter a kormány nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Megnyitó elő­adásában többi között utalt arra, hogy a növekvő te­kintélyű nemzetközi szerve­zet — amelyben 15 éve ma­gyar nemzeti bizottság is működik — fél évszázada» munkálkodik a mezőgazda­ságban dolgozók eredmé­nyesebb termelésének előse­gítésén. Az elmúlt 40 évben a magyar mezőgazdaság is nagyot lépett előre, korszerű nagy teljesítményre képes agrárgazdasággá formálódott, s bruttó termelése mintegy háremszorosára nőtt. A ter­meiésfejlesztésben különö­sen fontos szerep jutott a gépesítésnek, a kemizálás­rak, az új műszaki megol­dásoknak. A magyar mezőgazdaság ezernyi szállal fűződik a vi­lág mezőgazdaságához — mondotta a miniszter. A tu­dományos technikai forra­dalom hazai és nemzetközi eredményeit igyekszünk mi­nél gyorsabban átültetni a gyakorlatba, a termelési tel­jesítmény, a versenyképes­ség növelése érdekében. A megnyitó előadás után különböző kitünteté­sek átadására kelült sor. A CIGR magyar nemzeti bi­zottságának előterjesztésére a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Michael Carliernek, a Mezőgazdaság Műszaki Fejlesztésének j Nemzetközi Bizottságában végzett több évtizedes főtit­kári munkája, valamint a 1 magyar—francia mezőgazda­sági műszaki kapcsolatok fejlesztésében kifejtett tevé­kenysége elismeréseként a Munka Érdemrend arany­fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter ugyan­csak, a nemzetközi bizott­ságában végzett kiemelkedő tevékenységükért és a nem­zetközi tudományos kap­csolatok fejlesztéséért — a Kiváló Munkáért kitünte­tést adományozta a CIGR­ben tisztséget betöltő három szakembernek. A CIGR-ben tevékenykedő további hat szakembernek a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöksége a Mezőgazdaság Fejlesztéséért Emlékérmet adományozta. A kitüntetéseket Váncsa Jenő adta át. A francia mezőgazdasá­gi miniszter a mezőgaz­daság műszaki fejleszté­séért és a nemzetközi szak­mai kapcsolatok építéséért terén végzett kiemelkedő tevékenységükért három magyar szakembernek a Francia Mezőgazdasági Ér­demrend tisztikeresztje, to­vábbi két szakembernek pe­dig a Francia Mezőgazdasá­gi Érdemrend lovagkereszt­je kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Hubert André Marié Dubois nagy­követ nyújtotta át. A tanácskozás ezután szekciókban folytatta mun­káját. Hazaérkezeit jTanévnyitó ünnepségek Kínából Marjai József Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a kormány Gazdasági Bizott­ságának elnöke vasárnap hazaérkezett a Kínai Nép­köztársaságból. ahol hivata­los látogatást tett. (MTI) Magyar—NSZK ipari tárgyalások Rabi Béla ipari miniszté­riumi államtitkár hazaérke­zett a Német Szövetségi Köztársaságból. Bonnban Dieter von Würzennel, a Szövetségi Gazdasági Mi­nisztérium államtitkárával, valamint Düsseldorfban Reimut Jochimsennel. Eszak­Rajna-Westtalia tartomány gazdasági miniszterével a kétoldalú ipari együttmű­ködés eredményeiről és to­vábbi kiszélesítésének lehe­tőségeiről tárgyalt. Rabi Béla a vállalati szin­tű ipari együttműködés el­mélyítéséről megbeszélése­ket folytatott a Bosch, Mannesmanna, Schön és a Thyssen cég vezetőivel is. (MTI) Juhász Tanárképző Főiskola Export Vasúti biztosítóberende­zések szállítására kiírt ver­senytárgyalást nyert Finn­országban a Ganz Villamos­sági Művek. A több mint 600 ezer dollár értékű be­rendezést a Ganz Villamos­sági Művek budapesti és bajai gyárában készítik el. Száztizerikettedik tanévét kezdte el a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. Az 1484 oü-ös tanév ünne­pélyes megnyitóját tegnap, hétfőn délben tarlották a Vörös Csillag filmszínház­ban. Rozgnnyiné dr. Molnó.r Emma főigazgató-helyettes köszöntötte a résztvevőket, közöttük dr. Végh Gyulát, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettesét. Oláh Miklóst, a városi pártbizott­ság titkárát. Szabó G. Lász­lót, a megyei, és dr. Müller Józsefnét, a városi tanács elnökhelyettesét, a Művelő­dési Minisztérium képvise­letében megjelent Rádli Ka­talin főelőadót. Turcsikné Süli Máriát, a KISZ megyei, és Pásztiné Mészáros Évát, a KISZ városi bizottságának titkárát. Dr. Szendrei János fő­igazgató mondott tanévnyi­tó ünnepi beszédet. Elöljá­róban kifejtette, hogv az ok­tatás kérdése az utóbbi évek­ben minden ország életében központi helyre került. En­nek okai között fölsorolta az ismeretek expotenciális nö­vekedését, az iskolarendszer demokratizálódását, ezek kö­vetkeztében az iskoláztatási időtartam meghosszabbodá­sát, a szabad idő növekedé­sét. az általános műveltség újraértelmezését, a képessé­gek és készségek fejlesztésé­nek. valamint a megnöve­kedett, ismeretanyag ellent­mondásainak kiéleződését, a produktív és nem produktív munka, az oktatás és neve­lés dialektikus egysége meg­teremtésének igényét, az ok­tatás helyét és arányát a nemzeti jövedelem elosztá­sában. Hangsúlyozta, hogy a nevelés-oktatás komplexu­mának mély elemzése egy­egy nén életében végső so­ron a lét és nemlét problé­májához vezethet. A kiéle­zett gazdasági verseny, az életszínvonal kérdése, népi­nemzeti kultúránk megőrzé­se. a béke megszilárdítása. Az elsőévesek fogadalomtétele a nevelés-oktatás eredmé­nyességétől is függ. A legje­lentősebb energiaforrás szá­munkra is az, ha az előző generációk ismereteinek leg­fontosabb eredményeit ma­gunkévá tesszük. A főigazgató szólt a peda­gógusképzés fejlesztésének irányelveiről. és megállapí­totta. hogy a kitűzött célok érdekében az elmúlt évek­ben átvizsgálták a tanár­képző főiskolák lanterveit és módosították azokat. A módosított tanterv a most induló tanév első évfolya­maiban kezdödijt. és lélftié­nő rendszerű. Lényeges vo­nása. hogy tartalmilag kor­szerűsíti az elsajátítandó is­meretanyagot: kiküszöböli a különböző szakpárosítások­nál előforduló átfedéseket; a gyakorlati képzésben le­hetővé teszi, hogy a főisko­lai hallgatók az első félév­től az utolsóig közvetlen kapcsolatban álljanak az ál­talános iskolával, a tanulók­kal; s mindezeket — a ko­rábbi tantervekhez képest — alacsonyabb óraszámban éri el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanterv csak keretet, lehetőséget nyújt a mai és a jövő igényeinek megfelelő pedagógusképzés­hez. A munka minőségének elengedhetetlen feltétele az oktatók szakmai, politikai és ideológiai felkészültsége mellett a tanárképzésben nélkülözhetetlen, példamu­tató emberi magatartás. A főigazgató ezt követően köszöntötte az új tanévet kezdő 451 nappali és 489 le­velező tagozatos elsőévest, kiemelve, hogy a tanárkép­zés azért is különleges he­lyét foglal el a felsőoktatás­ban. mert világnézet), lógiai és politikai szempont­ból elkötelezettséget kíváti a jÖYő nemzedék formálóitól, alakítóitól. A tanárképzés feladata a szükséges isme­retek, a tudományos szem­lélet kialakítása mellett a nevelői képességek fejleszté­se. tudatossá tétele. Figyel­meztetett arra. hogy aki be­csülettel és felelősségtelje­sen készül pedagógushivatá­sára, az a főiskolai éveket a szellemi akkumuláció idő­szakának tekinti, s minden ideiét igyekszik gazdaságo­(Folytatás a 3 oldalon.) Első nap az is Lehet, hogv félnek. Lehet hogv nagv reménvekkel és várakozásokkal indulnak el otthonról. Lehet, hogv homá­lyosan átvillan rajtuk: valami egészen rendkívüli történik most az ő kis hatéves életükben. Jönnek. Aggödva-figvel­mezve kísérik őket aki netán sírna, bátorítják, aki túlon­túl „földobott", kicsit hűtik, megelőlegezve sok-sok későb­bi. hasonló akciót. Kortársa'kkal találkoznak. Itt még nem nagv divat a bizalmatlanság: könnven összebarátkoznak, kicsit verekednek, naevokat nevetgélnek. Játszadoznak és futkároznak. Ügv érzik, az úi amibe most belecsöppen­tek. ha kicsit tán szokatlan és iiesztő is. de vonzó izgal­maival nem mindennani élménv. Volt. aki régóta készült rá. lehetett, aki nem bánta volna, ha a megszokott kör­nyezetben marad ezután is. Ártatlanságuk megindító, bá­iuk mosolvt fakaszt, iövniük az orszáaé. Tanulni fognak, és tanítani fogiák őket. Maidani életrajzuk legelső monda­tai közé kerül a tesnao elkezdődött hosszú-hosszú folvamat ténve is. Olvasni fognak maid és írni. és eavkoron maid dolgozni. A nvíladozó értelem formákat kan s ők is nem­zedékek lesznek valamikor. Most — első osztálvo«ok. Nagy Pás/.ló lelvéwüel

Next

/
Oldalképek
Tartalom