Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-23 / 224. szám

Vasárnap, 1984. szeptember 23. 5 • • Ötven sor Vaion eev zakatoló varrógép mellől miként él­hető át a történelem, s a Parnasszus magasából ho­gvan fogható föl a varrólányok álma? A történelem világot formáló folyamataiba miként varrhatja bele gondolatait, érzéseit, emlékeit az egves ember, s ho­gyan szintetizálhatja eev néD sorsát a művész, miként analizálhatja a tudós? Ezek a kérdések bizonyára sok­szor kerülnek írások homlokterébe, beszédek höm­Dölvgéseibe. viták kereszttüzébe a közeljövőben. A történeteit! dimenziói két tanulságos kiállítás anyagának visszfényében meg­lehetősen élesen rajzolódtak ki előttem a naookban. Kiss István. Kossuth-díias szobrászművész makói ki­állításának rendezése közepette közelebb férkőzhettem •erv alkotó birodalmához, melyben meghatározó jelen­tőségű az az eszmény — a kor eszménye —. hogy kol­lektív világot teremtve biztosítható csak az emberiség lövőié. Oívan művész szobrait vallathattam, aki azt gondolja az elköte'ezettségről. hosv .,Minden olyan művészet, amelynek emberi szándékai vannak, tátsa­dalmilaa elkötelezett... Éppen ezért az elkötelezettség önmaaában nem sokat mond. Jelentőségét az adia mea. hoav miiven irányú. Mi a szocializmus irányába aondoliuk az elkötelezettséget." A történelem és a munkásmozgalom kollektív küzdelmenek és élménvének művészi feldolgozása egy­úttal a történelmi megközelítés egvik fontos lehetősé­ge. Feladat és felelősség, amit vállalni és teljesíteni, alkotói proerammá emelni képzőművészetünk megle­hetősen zavaros és értékeit tekintve labilis körülmé­nyei között ..fehér holló". Kiss István megfogalmazá­sában. ..Hogy a valódi érték felismerésében, megfogal­mazásában minél kevesebbet tévedjünk, állandóan vizsgálnunk k»U társadalmunk. nevünk valóságos mozgását fejlődését, igényeit. .. Meagyözödésem. hogy ipazi emberi életmű vsak a társadalom talaján, azzal összhangban jöhet létre." De mit tegven az a jobbára élete delén túl járó ember, akinek önkifeiezési szándékát megbénította sorsa. Akit a szükség a kapa vagv a varrógép mellé parancsolt? A ritka és felhőtlen pillanatokban álmo­dozott festett képekről, a szépség és igazság harmóniá­iáról. az élet napos oldaláról. A naiv művészek több­sége csak idős korában engedhetett a csábításnak, hoev elfoitott vágvait szabadiára engedie. Ezek az eemberek a szellemi áramlatok és a képzőművészet peremén is az egvénileg megélt történelem tanúi és krónikásai. Mint ahogv az Batáné Bertus Teréz, akit a nvugdíi a varrrógénhez láncolástól mentett fel. s adott kezébe ecsetet. (Festményeit a KSZV gyárainak dolgozói láthatják.) A történelem másik pólusa jele­nik mee képein, az önmaga köré kristályosodott világ ölelésnyi., „kerítésnvi. szűkebb _hazánvi éjrpényeivel. emlékeivel. A múló paraszti világ hiteles! szinte do­kumentumszerű felidézése, a pontosító szándék, a tár­Sakkal vállalt közösség a megértő és aggódó szeretet a naiv művészet legtisztább, legfigyelemreméltóbb áramlatához kötik. S bár festményei nem hordozzák korunk bonvolult. ellentmondásait, konfliktusait, eszté­tikai szempontból éppúsv fievelemre méltók. rgint, ahogv azok a meaé't sors hiteles előadásaival, vagv az idős kori kreativitás lehetőségével, a megújulás. em­beri-alkotói önmegvalósítás biztosításával. Mert Kiss István és Batáné Bertus Teréz ugyan­annak a népnek gvermekei ugyanannak a kornak ré­szesei. sőt — bár más dimenzióban — ugyanannak a történelemnek tükrözői. Tandi Lajos Kezdődik a hangverseny­szezon A hét derekán indul az őszi filnarmóniai szezon. Szerdán este fél 8-tól az A­jelű kamarabérleti sorozat­ban lép a pódiumra a Ca­merata Amsterdam a Tisza Szállóban, Schütz- és Baeh­művekkel. A 17—18. századi muzsikát játszó együttes 1974-ben alakult, gyakori vendége a jeles nemzetközi fesztiváloknak. Tagjai Gui­do Klemisch blockflőtejáté­kos és -készítő (1978-ban díjat nyert a brüggei együt­tesek versenyén). Dorothea Winter, aki 1975 óta a hol­landiai Zwolle konzervató­riumán oktat blockflőtét, Freek Börstlav gambaiáté­kos (1980 óta tanít a hollan­diai Tilburg konzervatóriu­mán). valamint Glen Wilson amerikai zongora- és oboa­művész. aki 1971 óta él Hollandiában, s 1975-től a Németalföldi Kamarazene­kar csembalistája. A társu­lat koncertjein természete­sen gyakran föllépnek ven­dégszólisták, mint Szegeden például a tenorista Marius van Altéra. A főbérleti sorozat más­nap, csütörtökön este fél 8­tól indul a Zené* színház­ban. Oberfrank Géza diri­gálja a szegedi szimfoniku­sokat, a műsorban Vdntus István Notturnója, Berlioz Fantasztikus szimfóniája és Wagner Wesendonk-dalai hangzanak el — Temesi Mária szólójával. Temesi Mária Szegeden született, és járta ki a zeneművészeti szakközépiskolát, 1981-ben szerzett diplomát a fővárosi Zeneakadémián, azóta tagja az Állami Operaháznak. Több nemzetközi kurzuson vett részt sikerrel. 1981-ben például Rio de Janeiróban első díjat nyert, de föllépett már az NDK-ban. Olaszor­szágban, Angliában. Fran­ciaországban, az USA-ban és Görögországban is. Az Operában a Lohengrin Elsa­ját, a Don Carlós Erzsébetét és az. Otelló Desdemonáját formálta meg. A türelmes Szókratész Telemann-bemutató a Zenés színházban Barokk operát emberem­lékezet óta nem mutatott be a szegedi színház. Most igen. A puszta tény fölött pálcát is törhetnénk, örömünnepet is ülhetnénk, a rendhagyó alkalmakat hatásuk méri, nem a vállalkozás (melles­leg tapasztalhatóan) rop­pant készülete. S ha most abból indulnánk ki, hogy erre a két és fél százados tetszhalálból föltámasztott operakomédiára tán az édes­szülő apja, Georg Philipp Telemann sem ismerne rá, ha élne — még mindig nem mondtunk semmit. Hiszen Georg Philipp Telemann már régóta nem él. A drá­majátszás magyar apostolá­tól, Hevesi Sándortól tud­juk, hogy egy produkciónak hármas tükröt kell tartania a közönség elé: a szerző ko­ráét. a darab cselekményé­nek koráét és a mindenkori előadásét. Hát ezek a tük-' rök igencsak távoli, eltartó szokások, ízlések, stílusok prizmái. A barokk Telemann antik históriával példálódzik a XVIII. századi hamburgi közönségnek, miről a XX. század második felében tá- tatni. beinjekciózni egy olyan tás, énekesi feladataikat ak­mad közlendője a szegedi játékstílust, mihez nemszok- kor látják el kielégítően, ha operatársulatnak. Csino6 kis tak- nem szokhattak a sze- hagyományos módon lecöve­káosz. Nem? gedi operaénekesek. Mint kelnek. Erre főleg a máso­A fentiek tán némiképp köztudott, Felsenstein abban dik és harmadik felvonás­érzékeltetik, nem szokvá- látta az operajaték korsze- ban adódik mód. kivált a nyos operapremierrel avatta rűsítésének feltételeit, ha a szerelmi szálon a két Évá­évadját a szegedi színház, színpadról száműzik a teát- nak, Vdmossynak (Rodizet­Operaügyben szeretünk hí- ralis gesztusokkal mutogató, ta) és Terebessynek (Edro­vatkozni unos-untig Vaszy öncélúan hangcentrikus éne- nika). illetve közős imadou­Viktorra: megint kikerülhe- kes látványát, s helyébe vér- juknak, a kacagányos Meli­tetlen. Az ő vesszőparipája beli színész kerül, aki a ki- to: Réti Csabának. A cím­volt tudniillik elfeledett al- fejezésnek olyan állapotához szereplő Gregor Józsefet le­kotások fölbányászása, ami- í"t el, hogy közlendőit da- számítva, nekik jut a leg­vel egészséges izgalmat kelt- tolva tudatja partnereivel, több énekelni való, szépen is het közönségében, pub- közönségével. Ez a koncep- frazírozzák, bensőségesen — licitásban — egy „vidéki" ci" a játékost, a színészt más kérdés viszont, hogy ép­színház. (A vidéki szó macs- csiklandozza elő tehát az pen itf fékeződik le a kez­kakörömmel, hiszen a jelző operaénekesből, aki képessé- detben száguldó tempó, kezd éppen effajta műsorpolitika §ei szerint így válhat komp- unatkozni a néző, és sóhajt révén szabadulhat lekicsiny- toxebb szíriházművésszé. erőteljes dramaturgiai ce­A már emlegetett hármas ra2a "tán. A frappíroaott. .., . . mozgalmas első felvonás tukrozesi kenyszer sejtetni után elernyedő, terjengős a engedte — a bemutató lát- másik kettő, nem is igen vánva igazolta — azt az történik bennük semmi. Alig Nagy Lásaló fejvétele Szókratész a hordón: Gregor József lő jelentésétől.) Vaszy azon­ban visszafelé ilyen messzi­re nem merészkedett a ze­netörténetben. Barokk ope­ra megélhet egy nagy re­pertoárt gondozó. tisztán anakronizmustól hemzsegő. operai profilú színház ská Hetvenöt év Alapításának 75. évfordu­lóját ünnepli októberben a Petőfi Irodalmi Múzeum. 1909 őszén nyílt meg ugyan­is a Bajza utcában az a Pe­tőfi-ház, melynek hagyatéka a mai gyűjtemény alapja, így a múzeum elődjének te­kinthető. A Petőfi-dokumentumok rendszeres gyűjtése 1876­ban kezdődött hazánkban: ekkor alakult meg ugyanis — Jókai elnökletével — a Petőfi Társaság, mely céljá­ul tűzte, hogy a költő ha­gyatékát és a felbukkanó emléktárgyakat g.vüjtse-gon­oozza. A Bajza utcában 1909-ben alapított Pelőíi Múzeumot három évvel ké-j bek krtzött dr Majsik Ist­vánt. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának táiyvezető-helyettesét, t ássál is kiegészítették. « a , leiszabadulás után újjászü­letett épület adott otthont 1949-ben a József Attila-tár­latnak is. Az addig három gyűjteményből álló Petőfi Múzeum 1954-ben lett a magyar irodalom országos múzeuma. * 1957-ben. foglal­ta el jelenlegi otthonát, a Károlyi palota egy részében. Miként a közgyűjtemény vezetői elmondták, az elmúlt évtizedek során az intéz­mény hú maradt az alapí­tók kettős szándékához: ki­állításain a maavar irodal­márok éleiével és munkás­ságával kapcsolatos össze­dokumentumokat Szegeden Brigádvetéllcedő megyei döntője Szeged felszabadulása 40. egészségügy" szocialista bri­évfordulójának tiszteletére gádja. harmadikként végzett pénteken délután a Magyar a Szentesi Vízmű „Radnóti Kábelművek Szegedi Gyára Miklós" szocialista brigádja, ebédlőjében rendezték meg Dr Majzik István zsüri­a két évvel ezelőtt országos einök befejezésül értékelte felhívással szocialista brigá- a versenyben részt vevő dóknak kiírt versenysorozat csapatok munkáját és tö­megjei döntőjét. vabbi sikereket kívánva, ér­Tombácz József igazgató tékes dijakat adott át nyolc , ••„ • ..... . szocialista brigádnak. A ve­köszöntötte a verseny reszt- Wkedősorozat megyei dön_ vevoit es a vendegeket, tob- ,öie Takács Imréné ország­gyűlési képviselő zárszavá­val ért veget. osz­Ta­kács Imréné országgyűlési képviselőt. A húsz — ötfős — csapat között nem kisebb tétért folyt a küzdelem, mint azért, hogy melyik csa­pat képviseli megyénket az országos döntőn. Három ka­tegóriában — Kresz, elsőse­gélynyújtás é* munkavéde­lem — kellett megküzdeni az első helyért, és ez legjobban a hódmezővásárhelyi Állat­orvostudományi Egyetemi Tangazdaság „Április 4. IKR" szocialista brigádjá­Czutor Zoltán tapasztalható fejlődés a da­, . ,, , rabon belül, a jellemek vál­Iáján ám a szegedi vagy h<"Pe™giellegu. egyveleg tozatlanok; Szókratész ket hasonló nagyságrendű, több játékstílust, ami (kivált az feleségéről mindössze any­tagozatos vidéki társulatén, első felvonásban) szüntelen nyit tudunk meg három es mely egyedüli a varosban, mozgásban tartva a színpa- fel óra ala«, hogy házsár­kockázatos. Kockázatos, ha- d . tulajdonképpen „tmen- tosok- nem szenvedhetik csak nincsenek a kivitele- d0t tulajdonkeppen atmen egymast Bajtay Horváth zésben olyan tartalékener- te,te Telemann koncertope- Ágota és Karikó Teréz töké­giák. melyek az eredeti al- ráját egy mai igényű színi- letesen eleget tesz ennek a kotást képesek kiszabadítani előadásnak. Mira János osz- föladatnak, többre nem tart múzeumkoporsójából, s a lopokkal járatolt átriumos- v* viül^T, korszerű színház eselveivel . ,, . , . . Színesebb karakterek az felmutatni. A Telemann-be- szinpadan a jelmeztervező úgynevezett epizódfigurák: mufató alkotói gárdájában Ék Erzsébet valóságos divat- Szabady József borissza P ­föltételezhető ennyi tartalék- történeti bemutatót tart. thó.ia. Kenessey Gábor élv­energia - bízzunk benne, Szókratész tanítványai Ö-Gö- ^íhász Nikiája. vagy a megmarad hosszabb távon is. rögorezag térképével a Tr.a- Szokratesz-tamtvanyOk. Fe­A konzervdarabot Ober- n0n előtti Magyarországot k*te Aikib.adesze Ko­frank Géza magától Tele- feleselik a nézőnek, s épp- ' maimtól, a vendégrendező úgy előkerül a napi sajtó, Szakaly Peter plat°nja. Bor" Carl Heinz Erkrath pedig a a szabadtéri 6láger István, a Felsenstein nevével fémjel- királynak a lemezborítója, zett német zenés színházi mint a varrógép, a tollas­tradíciókból javította föl. labda vagy a breaktánc. E Látszólag Oberfranknak volt folyton változó, szivárvá­di Sándor mérges Ariszto­phanészén. mint kritikuson végre szabadon köszörülheti nyelvét a címszereplő. s villanásnyi pillanataiban L+TIATUIU» LIAJ.NNUI, L\JLFLOLL VC111U6U. , QL \ A— . , .. . , R I könnyebb dolga. Szerzőnk nyos kaleidoszkópmezőben U8yes Cupido Va}da JuU LS' A premier zenei tartópil­lérei Oberfrank Géza (a oly bőkezűen pazarolta a lilacsíkos pánfigurák, mi kottafejeket, hogy ahol hi- tológiai „állandó elemek' ányérzete támadt a főzene- tűnnek elő, s gombolyítják szimfonikusokkal), meg Gre­igazgatónak, ott talált anya- az események fonalát, mint gor József. Oberfrank rend­got foltozásra épp eleget. A közénk csöppent párkák, kívül precízen, aprólékos fordítás pedig — kivált, Amíg nincs megállás, s műgonddal bontja ki a ba­hogy semmiféle összehason- rendre történik valami, a rokk muzsika mély humánu­lítás. berögződés veszélye barokk zene eredendő szer- mát, zenekara tisztán, fe­nem fenyeget — aligha okoz- tartásosságának, statikája- nyesen szól, de a karmes­hatott különösebb gondot, nak ez a képi ellenpontozása ternek arra is marad érke­még csűrés-csavarására is kínálja az izgalmakat. Azaz zése. hogy időnként bekap­futotta- Annál nagyobb fej- hát — kínálná (lassan rös- csolódjék a játékba — min­telkedve írjuk le tucatszám), den szempontból partnere a ha megfelelő térség adódna színpadnak. Gregorról rég­hozzá. Igv tudniillik újfent óta tudjuk, egészen kiváló sóhajtozásra ingerel, hogy oratóiiuméneke.s. s mintho :y temérdek energiával létre- az oratórium ízig-vérig ba­jon egy produkció, mely ön- rokk műfaj, ebben a zenei magát fékezi azzal a zseb- textusban igazán otthon van. színpaddal, aminek tudtával Humorért sem kell szomszé­,,.,_„- a hiábavaló igyekezet, a , , . . .. ,..,. 'r™,Í | fölöslegesig bosszúságát ' is doIma- !gy aztan fölényesen el kell viselniük a szerep- uralja a színpadot. Tegyünk löknek. (Remélhetően eléggé még említést a kevés dolgát voltam. Csak -jó kondícjóban ellátó, tar­a t apro momentum: a tollas­törést Erkrathnak elfogad­sem órizst körül irodalomtudományi egyik műhelye. Befejeződött a nagy nyári tekben. hónapokban karbantartás a karcagi rizs- lesz hiány, mert az hántolóban. Az orszás leg- követően október 5 nagyobb rizshántolójának megkezdik az új termés szá géoei. berendezései máris ritá}!át ^ feidoigozását. Az I gzofisztikus dolgoznak, a mea raktáron ....... levő tovalvi rizst dolgozzák vizigabonajanak , , fel Az úí termés megérke- kétharmadát termő Nagy- labda rendre beesik az or­. , . , , . , . . chesterbe. a gördeszkán koz­, zéséip két műszakban napi ktinsagban ezúttal ket-ha- j ,ekedö Egri íjás,íó meg mi. nak sikerült. Tagjai: Kispál j 180 tonna vízigabonát hán- rom héttel később érik be a re biztonságosan ráhelvez­György. Bánfi Sándor, Ko- j tolnak, csiszolnak és készí- rizs, de a lecsapolt táblákon : kednék. már ki is ér a szín­ImV ! tenek elő kereskedelmi cso- szórványosan már szentem- ' padról.) A jelzések sze- ber utolsó hetében megin­gvűjtőtt tárja a látogatók elé. Emel-1 vács Imre. Jozsa lett azonban a múzeum az és Péter Miklós Második j kutatás í helvezett lett a szegedi Kor- magoiasra. 1 haz-Rendelointezet „Üzem- nnt rizsből a következő he- dúlnak a kombájnok. A szereplők figyelmét le­köti a színpadi zsakbaníu­talmasan szóló kórusról is (karigazgató Molnár László). Ma, vasárnap bemutatkpzik a másik szereposztás, ahol Kenessey Gábor öltözik Szókra tésznek. Nikolényi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom