Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-23 / 224. szám

élőiről. Falusi egészség M

egkésett Magvarországon — mint egész Kelet-Európában — a lakosság városba áramlása. Ez az iparosodás késésével függ össze. Amikor az ötvenes években rohamléptekkel indult az ipartelepítés, a folyamatnak is meg kellett gyorsulnia. Rohamléptekkel kellett pótolni a városok ellátásbeli lemaradását Is. akár kisebb települések kárára. Hiszen a korlátozottan rendelkezésre álló eszközöket koncentrálni kellett. A folyamatnak nagy volt a tehetetlenségi nvomatéka végül ielentős ellátásboti különbségekhez vezetett. Az egészségügyben sincs ez másként. A szakrendelők, kórházak szinte mind a városokban vannak. A volt iárások székhelvein. méeinkább a megyeszékhelyeken. Mióta azonban kialakult az integrált egészségügyi szervezet, azóta a falvakban is sokat változott a helvzet. s a lakosság, a betegek szempontiából nem is egyértelműen ió irányba. Valamikor több feladat hárult a körzeti orvosra, nehezebb volt a dolga — de talán nagyobb megbecsülésnek is örvendett. Egvszemélvben belgyógyász, sebész, nőgyógyász, sok minden más volt. Ott lakott a faluban, s akinek baia volt. éiiel-nappal fordulhatott hozzá. Az orvos pedig — eltekintve a kevés goromba kivételtől —. ha kellett, fölkelt éjfélkor. ment és segített. Erre kötelezte a hippokratészi eskü. erre a szokás, erre a feléie irányuló bizalom és reménység. Valamikor nem volt ötnapos munkahét — amikor nem kell szombaton dolgozni, de péntek estétől hétfő reggelig megbetegedni sem érdemes. Mióta üzemel a hármas felosztás — a körzeti orvos, a szakrendelő és a fekvőbeteg-ellátó intézmények grádicsai —. azóta sokat egyszerűsödött a körzeti orvos munkája. Sokat bonyolódott viszont a betegé. Bajával a körzeti orvoshoz kell fordulnia. Egv délelőtt várakozás, vizsgálat. A körzeti orvos mögött ott a korszerűen felszerelt szakrendelő. ha szükséges, beutalla a beteget. Legtöbbször úiabb délelőtt, vaev egész nap várakozás, úiabb vizsgálat, esetleg többször, több részletben. Ha megállaoítiák a bajt vagv a szakrendelőben kezelik, vaev visszaküldik a körzeti orvoshoz, hogy íria föl receptre, amit a szakorvos javasolt Hogy néz ez ki a falusi, tanyai ember számára? Neki nemcsak várakoznia kell. hanem utaznia is. Külterületről beutaznia a falusi rendelőbe. Másnap a városi szakrendelőbe. Mióta fölemelték « viteldíjakat mindez nem is olcsó mulatság. Igaz. huzamosabb kezelés esetén visszatérítenek utazási költségből, annak viszont olvan bürokratikus útja van. hogv a papírokhoz nem szokott emberék inkább nem is váltiák ki. A diagnosztikai és terápiás műszerek koncentrálásához az volt az érv. hogv ígv jobban kihasználhatták őket nincs annyi pénz. hogv minden faluba külön vigyenek röntgent laboratóriumot. Igaz. Annyi pénznek viszont lennie kell. hogv fedezze az utazás költségét meg a munkából való kiesést emiatt — legfeljebb más zsebekben. Nem tudom, van-e közgazdász, aki készített valami összehasonlító számvetést a másik oldalról adódó ráfordításokról. Valószínűnek tartom, hogv ígv sem olcsóbb. Ha egv tanyai embernek fölírnak tíznapos rövidhullámú kezelést, az elindulhat reggel a buszhoz, a tanyájától biciklivel, aztán elmegy a kezelésre, megvária a buszt hazamegy, délután ér a tanyájába, s másnap kezdheti Hegyei békegyűlésf tartottak Szegeden A résztvevők egy csoportja a békegyűlésen A X. Országos Békekonferenciára készülődve a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága a területi békegyűlések után megrendezte a békemozgalom aktivistáinak megyei találkozóját is. Az elnökségben helyet foglaló Tétényi Istvánt, az Országos Béketanács alelnökét és Gyárfás Mihályt, az MSZMB Csongrád megyei bizottságának titkárát, valamint a megjelenteket Molnár Sándor, a HNF megyei titkára köszöntötte. A Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda Canticum kamarakórusa és a Radnóti Miklós irodalmi köre szép műsora után dr. Szilágyi Júlia, az Országos Béketanács elnökségének tagja; a HNF megyei Béke Barátsági Bizottságának elnöke mondott beszédet. Tájékoztatott a békemozgalom időszerű kérdéseiről, a megyei békeharcosok törekvéseiről. Dr. Szilágyi Júlia a továbbiakban hangsúlyozta: megváltoztak a béke védelmének feltételei, hiszen a IX*. t kongresszus óta .• változtak a nemzetközi körülmények. Számot kell vetni a fegyverkezési hajsza következményeivel, a jelenlegi nemzetközi helyzet új követelményeket támaszt. Felszabadulásunk 40. évfordulója jó alkalom arra. hogy a múltat felidézve nézzünk a jövőbe. A béke, az emberiség egyetemes érdeke a társadalmi haladásért * folytatott küzdelemben. Közös ügyünk tehát, hogy az igazi béke ne csak az „ember utáni csend" legyen, hanem gyermekeink jövője, kenyere is. A magyar békemozgalom feladata tehát széles körű felvilágosító és mozgósító munkát végezni a béke megőrzéséért, a háború és a fegyverkezés híveinek leleplezéséért. Célja a bizalom légkörének helyreállításával az egyenlő biztonság megteremtése, mert ez a béke egyetlen reális alapja. A megyei békeharcosok hozzászólásai után Molnár Sándor felolvasta a területi békegyűléseken választott 25 küldött névsorát, akik majd október 27-én és 28-án az Országos Békekonferencián megyénket képviselik. ' Ismertette: az Országos Béketanács tagjai sorába megyénkből 11 békeharcost javasoltak. Felszabadulási ünnepség Battnnyán Battonyán, szombaton, a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából ünnepséget tartottak. Délelőtt fél tízkor a felszabadulási emlékparkban Filip Kiva, a szovjet hadsereg nyugalmazott alezredese, a Szovjetunió Hőse, aki felderítő rohamegységével elsőnek lépte át 1944. szeptember 23-án a magyar —román határt, meggyújtotta a Békés megye városaiból érkezett ifjúsági staféta fáklyáját. )' A zászlódíszbe öltözött nagyközség főterén több mint tízezren gyűltek össze. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusz hangjaival kezdődött, majd Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük Méhes Lajost, az MSZMP Politikai \ Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát. Vlagyimir Bazovszkijt, a Szovjetunió budapesti nagykövetét, Konsztantyin Kocsetov vezérezredest, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát. Vaszilij Brjuhov altábornagyot, a felszabadító szovjet hadsereg volt páncélos felderítőjét, Filip Kivát, Schultheisz Emil egészségügyi minisztert, Bíró.Gyulát. a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárát, Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát. Ezt követően Méhes Lajos mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után az Internacionálé hangzott fel, majd megkoszorúzták a felszabadító harcokban Battonya felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák sírjait. (Battonya fölszabadulásáról írásunk a 2. oldalon.) Ha egv városi ember megbetegszik szombat délelőtt, elmegv az ügveletre. megnézik a személyi igazolványában, hogv tényleg városi-e. s ha igen. ellátiák. Ha egv falusi emberrel esik meg ugvanez. először elmegv a helvi rendelőbe. ahol ki van írva az aitóra. hol van a hét végi ügyelet. Szerencséje van. ha helvben van. de többnyire valamelyik szomszéd község orvosa az ügyeletes. Autóba ülni — ha van —. s átmenni. Várni esetleg, mert épp elhívták beteghez. Esetleg Dont arra a területre, ahonnét a betegünk iött. Tegvük föl. megvan az orvos, megvizsgálja a beteget, el is látná — ha lenne gyógyszer. Van ugyan kézi gvógvszertára. de abba csak a legszükségesebbek férnek. Akinek netán másra is szüksége lenne, annak a hozzátartozóia indulhat a városi ügyeletes patikába. , F

öltehető élesebben is a kérdés: hogv is állunk a ] hippokratészi eskü. meg az ügveleti rendszer vi- a szonvával? Mi a helvzet akkor, ha valaki az éppen j nem üsveletes körzeti orvoshoz fordul hét végén a ba- | iával, s az elküldi az ügyeleteshez?' Esküszegés ez. vagy N nem? S mi van akkor, ha az ügyeletes orvos, hogv is mondiam. a pohár fenekére néz? Idős néni mentegette ígv az orvosukat, mondván, nagvon ió ember* az.-kedves is. okos is. de hát. istenem, ő is ember. Éppen neki ne lehetne? A néninek az ura is ivott, a fia is iszik, hát Dont az a szegény doktor úr legven alább való másoknál? S bár némiképp torzítva, de azért van igazsága ennek az oldalnak is. Hiszen hét végén mindenkinek járnia kell pihenőnek. Ki kell pihennie magát az embernek, s annál nagyobb szüksége van erre. minél felelösebb munkát végez. Miért ne járna ki ugvanez egészségünk őreinek? Miért pont tőlük követelnénk állandó készenlétet, amikor magunknak sem állítunk ilyen szigorú mércét? De szempont lehet-e ez akkor, amikor emberek egészségéről. életéről van szó? Végső soron ez is a nenézkesen. s későn változó településpolitika utóhatása: nemcsak a falusi egészség tűnik kevésbé fontosnak emiatt, hanem a falusi orvos is hátránvba kerül, etikai konfliktusokba sodródik. Tanács István 1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mlinkncnm ' Tegnap, szombaton, nagyszabású harcászati gyakorlatot tartott a szegedi Gcra Sán/ f U I l\ U O WI WÍN dor munkásőregység, amelyne k tagjai számot adtak fölkcszültscgükröl. Fotóriporterünk, I i Somogyi Károlyné. a kora reggeli órákban kezdődött akció egyes mozzanatait kapta gyQKOFIQW lencsevégre. A harcgyakorlatról a lapunk 3. oldalán tudósításban számolunk be. 74. évfolyam 224. szám 1984. szeptember 23., vasárnap Ara: 1,40 forint