Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

Szombat, 1984. szeptember 29. 47 MAGAZIN Negyven éve történt Szeged kiürítése A

felszabadulás előtti napokban Szegeden a noleári lakosság eev része, a frontharcoktól való félelemből, a hivatalos propaganda hatására. elmenekültek a városból. A város kiürítésére vonatkozó első intézkedések szeptember eleién születtek. A front közeledtére — többek között a gazdasági és katonai kiürítés mellett — a szegedi 5. honvédkerületi parancsnokság, az országmozgósítási kormánybiztossal egyetértésben, szeptember »-én rendeletet adott ki. Ebben intézkedett a kiürítésre való felkészülésről, a szervezeti előkészületekről. a bizalmas iratok mielőbb Budapestre történő elszállításáról, az országmozgósítási kormánybiztos — vagyis Tukats Sándor főispán — már szeptember 26—27-én elkészítette a város kiürítésének tervét. SzeDtember 16—17-én megkezdődött az erdélyi és bácskai polgári menekülők (köztük nagyon sok hivatalnok) beáramlása, akik közül többen Szegedre igyekeztek. Legtöbben pénz és élelem nélkül iöttek. segélyezésükről a város gondoskodott, amelv úiabb nagy tehertételt ielentett. Szeptember 23—24-én Makó térségéből megindult a polgári menekülők áradata. A pánikszerű menekülésben szerepet iátszott a Horthv-rendszer negyedszázados antikommunizmusa. a Szovietunió állandó rágalmazása — ígv a szoviet hadseregtől való páni félelem, amit tetézett a reakció vad rémhírteriesztése —. a frontvonaltól való félelem, a családok szétszakítását eredményező kiürítési rendelkezések. S

zeptember végén Szegedről ígv megindultak a menekülők, főként az értelmiségi, hivatalnoki rétegből. Több egyetemi professzor és oktató szabadságot vett ki. vagv beteget ielentett. és családiával elutazott. (Vezető beosztású hivatalnokok hasonlóképpen iártak el. vagv hivatali kiküldetésben utaztak el Budapestre és Dunántúlra.) Többek között ezért is született döntés, hogy a hivatalnokok nem hagvhatiák el szolgálati helyüket. (A menekülők tömege már a katonaság mozgását, a hadműveleti tervek végrehaitását akadályozta. ezért szeptember 29-én a vezérkar főnöke külön rendeletben szabályozta a kiürítés végrehaitását.) \ A rendelet mindenekelőtt arról intézkedett hogv ..polgári vonatkozásban személyi kiürítés nincs. Az összes polgári hatóságok, hivatalok és távozásra ki nem ielölt intézmények a helyükön maradnak", vagvis elnéotelenítést nem rendeltek el. holott a korábban hozott intézkedés-t így lehetett értelmezni. A kiürítés lebonyolítására „Szeged városi kiürítési bizottságot" hoztak létre. A rendelet tisztázta, mit kell ..hátraszállítani" (minden onai iellesű anvagot és bizonyos készleteket), lehet (személves holmit), mit nem tanácsos (például mezőgazdaság folytatásához szükséges eszközöket és tartalékokat), és mit tilos (például bútort. berendezési tárgyakat és kénvelmi eszközöket) magukkal vinni. Körvonalazta, hogv milyen intézmények maradianak a helyükön. ígv a polgári hatóságok és hivatalok, ezek tisztviselői, ha ..szabad elhatározásukból vagv kényszerhelyzetből visszamaradnak. a megszállás alatt hivatalt vállalhatnak". Kötelesek helyükön maradni a kórházakban, klinikákon dolgozó orvosok és ápolók (a visszamaradt betegek ellátásához szükséges számban) és a tűzoltók, felszereléseikkel egvütt. A város gazdasági kitelepítése 1944 szeptemberében kezdődött el. Szerencse, hogv a hadműveletek alakulása miatt, a sürgősségi kiürítést nem tudták megvalósítani. E rendelet tartalmazta: a közellátási készletek, a hadiüzemek kész — esetleg félkész — gyártmányainak, „egyei pótolhatatlan értékeknek". továbbá a zsidó vagyonból származó aranv-. ezüst- és drágakőkészletek elhurcolását. Elsőrendű fontosságúnak tartották a lábasiószágok hátraterelését, amelv az állandóan növekvő maavar és német hadsereg ellátásában iátszott fontos szerepet, és mint ismert, ennek tetemes részét a német birodalomba ..menekítették". Az úiszegedi kendergvár kitelepítését legkorábban. a iúlius 3-i és augusztus 24-i bombázás miatt, már augusztus 31-én elhatározták. A kenderfonoda és -szövöde kitelepítése mellett döntöttek, és tervbe vették más helyen történő felállítását. Ügv döntöttek, hogv a berendezés nagvobbik részét Nagymarosra, az ipartelepre szállítják. ahol úiból termelésbe állítják. Szeptember 22-én megkezdték a avár génnarkiának leszerelését. A vízi úton való szállítás mellett döntöttek. A szoviet csapatok gyors előrenyomulása lehetetlenné tette a gépek elszállítását. A gvár vezetői október 8-án leállítottak minden munkát. A vezetőség az okmánytárral és pénztárral egvütt az eiszakai órákban Budapestre távozott. Feltételezésünk szerint, október 8-án. az esti. vagv éiszakai órákban történt, hogv a gépekkel teli uszályt, mintegv 20—22 vagon mennyiséget, a Tiszába robbantották. A robbantásban német fasiszta alakulatok működtek közre, mint ahogy a kiskundorozsmai raktárházat is ők robbantották fel. A Szegedi Kenderfonóavár Rt. vezetői szeptember végétől tettek előkészületeket a gvár menekítésére. Kísérletet tettek a gépi berendezések, nversanvagraktár és igen ielentős mennyiségű, mintegv 35 vagon árukészlet elszállítására. A gépek leszerelésének elodázásában, az árukészlet megmentésében szerepet iátszott a gvár munkáskollektíváiának leleményessége is. A nem I. osztályba sorolt hadiüzemek kitelepítéséről nem rendelkezett az iparügyi miniszter. Az eddig megielent írásokból ismert viszont az a körüiménv. hogv az október 8-i pánikszerű meneküléskor Szeged mintegv 20—25 gyárának, üzemének tulajdonosa. vezetősége az üzemi pénztárakkal. dokumentációkkal és levéltárakkal elmenekült Szegedről. , A közellátási készletek elszállítására is kísérletet tett a kiürítési bizottság. Külön nehézséget ielentett. hogv egv hónappal a kiürítés megkezdése előtt, augusztus 29-én. a bombázás rendkívüli károkat okozott, összesen 400 vagon termény semmisült meg. Szeptember 6-tól több száz vagon terménvt indítottak útnak Szegedről. Az élelmiszerkészletek ..menekítését" folytatták a város telies kiürítéséig. Október 7—10. között a német katonaság rabolt, és részben a magvar katonaság is erőszakos rekvirálásba kezdett. A kiürítési határozat már említett rendelkezései alapián lovakat, szarvasmarhákat és sertéseket haitottak el. Az üzletek raktáraiból zsírt, szalonnát és füstölt árut koboztak el és cipeltek magukkal. Maid október 10-én a menekülő német fasiszták felgvúitották a Szent Mihálv utcában elhelyezett gabona- és élelmiszer-raktárakat is. A gvárak és üzemek fokozatos leállítása, a gépek és berendezések leszerelése n munkásságot ecvre iobban súitotta. de a lakosság más rétegeit is érintette. A termelés leállításával megkezdték a munkások elbocsátását, a férfiak, katonakötelesek azonnali behívásáról intézkedtek. Sokuknak egyetlen lehetősége maradt a munkalehetőség elvesztése után: a behívás előli elbúidosás. A zsidó vagyonból származó értékek elhurcolására szeptember 30.—október 2. között került sor. a pénzügyminiszter utasítása alapián. Ezeket az értékeket az elsők között hurcolták el Szegedről Budapestre. Az itt őrzött egyéb értékeket, a készpénzzel és iratokkal. Szekszárdra vitték. Ugyancsak elsők között került sor a szegedi bankok és pénzintézetek vagyonának és készpénzállományának elszállítására. Mindez a város valóságos pénzügyi kifosztását ielentette. S

zeged gazdasági életében, főként gyáriparában. az igazi rombolást a kitelepítés, a ..menekítés" ielentette. Az üzemek vezetői ugvanis a termelés telies bénítását akarták elérni, ezért a haitószíiakat. ékszíiakat. gumiszalagokat elhurcolták. A legfontosabb gépeket elszállították, eldugták, és az ipari segédanyagok megsemmisítésére törekedtek, amelyet csak részben sikerült elérni. A gazdasági élet és ipari termelés megindítása elé iav is szinte áthidalhatatlan akadályokat gördítettek, amelyet csak a szoviet csapatok segítségével sikerült leküzdeni. Október 6-ra minden előkészület befejeződött, a továbbiakban a hadműveletek döntöttek a kiürítés időpontjának elrendelésében. A nyomdában elkészültek a kiürítésre felszólító plakátok. A kapkodó intézkedések bizonvítiák.' hogv „Szegeden a horthysta hatósági szervek már október első napiaiban szétzüllöttek". Részben ezzel magvarázható, de nem ez az oka Tukats Sándor főispán és Tóth Béla polgármester-helyettes nagvon is tudatos tévedésének. hogv a honvédkerületi parancsnokság rendeletével ellentétben — amelv a pótolhatatlan értékek elszállításáról, a hivatalok helyben maradásáról és a lakosság menekülésének mérsékléséről intézkedett —. ők a hivatalok és intézmények anvagi kiürítését és a város elnéotelenítését rendelték el. A város fasiszta vezetői magukkal vitték a vá' rosi főpénztárt, a fontosabb és bizalmas iratokat, a levéltár anyagának egv részét, a város tulajdonában levő műkincseket. írógépeket, bútorokat stb. A fasiszta városvezetők „távollétük ideiére" dr. Pálfy Gvörgv tanácsnokra bízták a városi ügyvitel vezetését. A város itt maradt, és megbízott vezetősége október 8-tól 11-ig a városháza légópincéjében tartózkodott. N

yilvánosságra kerülése után az egész városban felháborodást váltott ki a Somogyikönyvtár és a városi múzeum (Kultúrpalota) naev értékű kincseinek elhurcolása. A főispán közvetlen utasítására dr. Csallány Dezső múzeumigazgató a legértékesebb anyagokkal október 8án. a városi hivatalokkal egvütt. Kaposvárra menekült. Szegeden a menekülni szándékozó polgári lakosság már október 2-től készülődött, csomagolt, a tehetősek családi értékeiket a pénzügy-igazgatóság páncélszekrényeiből kivették. A katonai csapatok felgyorsult mozgása és visszavonulása, az erősödő harci zai és az a városban elteriedt hír. hogy „orosz csapatok átkeltek a Tiszán", október 8-án. vasárnap reggel a lakosság egv részének spontán menekülését indította el. Közben a hadműveleti parancsnokság, a katonai helyzet mérlegelése alapján úgv döntött, hogv elrendeli Szeged kiürítését, és az erről szóló plakátokat 10—11 óra között ragasztották ki a város területén. Sokan a Szeged határához tartozó tanyavilágban. mások az 50 kilométeren belüli körzetben próbáltak átmeneti lakhelyet találni, de nagvon sokan főként Budapestre, vagv távolabbi, úgynevezett „nem veszélyeztetett" városokban, rokonoknál és ismerősöknél akartak elhelyezkedni. Erre való tekintettel. a hirdetmény kifüggesztésével egv időben. egv rendkívül hosszú menekítő vonatot állítottak be a vasútállomáson. A tehetősebbek gépkocsival és lovas kocsival menekültek, nagvon sokan gvaloa. esetleg kerékpárral vágtak neki a bizonytalan útnak. A város civil lakosságát súlyosan érintette a leventealakulatok és részben a gvári munkásalakulatok evakuálása. A gvári munkásalakulatok riadólánca azonban hamar elakadt, nagyobb számban mindössze az úiszegedi kendergvárból és a szegedi kenderfonógvárból mentek el megfélemlített munkások, más üzemekből csak elszórtan, pár ember. A leventéket már iól begyakorolt módszerrel riadóztatták, katonai, zárt rendben a leventeköteles ifiúság nagv részét, mint nemzetőröket, elvitték. Dunaföldvár irányába, gyalogmenetben vonultatták őket. A katonaköteles férfilakosság elhaitásában. elhurcolásában szélsőséges módszereket is alkalmaztak. Az utcán, a katonaság közelében található hadköteleseket, leventekorúakat besorolták az alakulatokba. A

z október 8-án Szegedről elmenekültek számáról nincsenek pontos adataink. Egyetlen visszaemlékezés, amelv adatot tartalmaz. 40 ezer fő elmeneküléséről tesz említést, amelvet mi túlzónak tartunk. Pontos meghatározása eleve lehetetlen. de a felsorolásból is kitűnik, ennek reálisan becsült száma 15—20 ezer fő között lehet KANYÖ FERENC KISS ISTVÁN: FELSZABADULT Vári Fábián László Útban Törökország felé 1717. SZEPTEMBER 15—21. Mindkét hazából kiárvulva. csak hitünkben töretlenül, lelkünk holdfehér vásznaira Isten árnyéka nehezül. Alattunk reménnyel ringó gályán pogány föld felé futunk, hol a patróna glóriáját ölti magára jó' urunk. Otthon zsibbadást hord az ájer, a vetést iégeső veri. eleitegetik virágukat az akasztófák ágai. Hatalmas hittel hisszük mégis, hamarost lesz maid visszaút, és a tengertől visszakapunk lobogót, várfalat, falut. Vágyódik ezért a szemgolyó a gvertyafélhomálv után, verejtékezve áll a kéz. a körbevándorló kupán, s mikor minden vérlobbanást testmeleg indulat hevít, daccal reccsenti szét a szó a fogak porelánjait: Hasítsd meg. uram. az egeket, kell most nagyon az áfium! — Végtagjainkba szegeket veret az evangélium. S mert Pilátus kezeit mossa, álmain csak átsuhanunk, de az árbockeresztről újra feléd fordul ábrázatunk. Eliő. ím. úibor ünnepe is. s az úr asztalánál nem várnak ránk. Szánk szögletén csöndes patakban .szakadni kezd a miatyánk... Ármányos félhomály szállja meg a matrózok szemgödreit. Sodoriák felénk fellegek Drinápoly karcsú tornyait. Zalán Tibor Variációk nem lettél csöndem csak kivérzett árnyam nem lettél árnyam csak törött nagy szárnyam nem lettél szárnyam éa nem lettél árnyam lettél a csöndemben könnyező társam nem lettél könnyem csak árnyam a csöndben nem lettél szárnyam csak kiszáradt földem nem lettél földem és nem lettél könnyem lettél az árnyékom álma: a csöndem iäJ