Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

m Uo VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 223. szám 1984: szeptember 22^ szombat Ara: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGE D VÁROSI BIZ OT T S Á G Á N A K L APJA Kábelek belföldre, külföldre!'1 ,ia,a|»h lakáshelyzetéről Változás az ellátásban — Ami gond Tanácsi és KlSZ-vezetök tárgyalása A megyei tanács és a KISZ Csongrád megyei bizottsága kiemelt fontosságú kérdés­ként tartja számon a fiata­lok lakáshelyzetének alaku­lását, rendszeresen meghatá­rozzák a szükséges tenniva­lókat. Ezért került sor teg­nap, pénteken Szegeden, a. megyei tanács székházában — Szabó Sándor megyei ta­nácselnök és dr. Bódi György, a megyei KISZ­bizottság első titkára veze­tésével — arra a megbeszé­lésre. amelyen megtárgyal­ták az 1982. évi tanácsi la­kásrendeletek végrehajtásá­nak eredményeit, azokat a gondokat, amelyek ma a legégetőbbek a lakásra váró fiatalok körében. A tanács­kozáson központi kérdés volt annak az. intézkedési terv­nek végrehajtása, melyet a közelmúltban fogadott el a fiatal házasok és a nagycsa­ládosok lakáshelyzetének ja­vítására a megyei tanács végrehajtó bizottsága. En­nek értelmében megyénkben a tanácsok 3 év alatt 41 mil­lió forint — személyre szóló — támogatással segítik a ta­nácsi és tanácsi értékesítésű lakásra jogosult fiatal háza­sok lakásvásárlását. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi igénylők több mint kéthar­madának belátható időn be­lül megoldódik a lakás­gondja. A megyei tanács és * KISZ megyei bizottságának vezetői nagy jelentőségét lát­ják az „első lakás" koncep­ció következetes megvalósí­tásának, az ebből történő továbblépés garanciáinak, az OTP—KISZ garzonlakás— akció további folytatásának. Egyetértettek abban is. hogy a lakásgazdálkodás, a lakás­elosztás terén és a támoga­tások odaítélésében erősí­teni kell a társadalmi nyil­vánosságot, ebben a KISZ­bizottságok és -szervezetek érdemi közreműködését. tfj köntösben a szegedi gyárép fllet ' A napokban a televízió be­lűreklámjában a Magyar Ká­belművek hirdetésére lettem figyelmes. Különféle vezeté­kektf^. kábelekből több száz és ezer kilométereket kínál­tak fel ez évi termelésükből. Másnap az üzletekben is ér­deklődtem. valóban eljött a bőség ideje? Nemrégiben kéteres duplaszigetelésű ve­zeték helyett csak háromere­set tudtam az egyik villa­mossági szaküzletben venni. A VIDIA Kereskedelmi Vál­lalat illetékese szerint fél éve már nincs vezetékekből hiány, egyik típusból sem fordul elő 2—3 hétnél hosz­szabb ideig fennakadás. Minek köszönhető ez a változás az üzletek ellátásá­ban? — érdeklődtem a sze­gedi kábelgyár főkönyvelőjé­től, Gyimesi Józseftől. Vá­laszából egy nagyvállalat mindennapi termelési és ér­tékesítési viszonyai rajzolód­tak ki. A 2 milliárd 220 mil­lió forintos éves termelési tervüket szeretnék túltelje­síteni 80 millióval, erre a tételre kellene még vevő­ket találni. Ha ez nem si­kerülne, kénytelenek lenné­nek visszafogni a termelési ütemet. Természetesen ennek a hatalmas mennyiségnek csak töredékét láthatjuk az üzletekben, a nagyobb részt vállalatok, beruházók hasz­nálják fel. A speciális igé­nyek szerint a termékskála több ezres, ha keresztmet­szetben és az érszám sze­rinti különbözőségeket is fi­gyelembe vesszük. A kábel­művek gyárai fokozatosan szakosodtak egy-egy termék­családra. A szegedi gyárban erősáramú vezetékeket és kábeleket, hírközlő és tele­fonkábeleket készítenek. A kisteleki gyáregységük a műszeripar és híradástechni­kai gyengeáramú vezetékek fő szállítója. Űjdonság a kö­zösségi tévéantenna kábel, amely 15—20 lakásba vezet­heti le az antennajeleket. Az alapanyag-ellátás az idén számottevően javult, az elmúlt évekhez viszonyítva. Rézszálból egy nap alatt ti­zenöt 2,8 tonnás tekercs is elfogy, ha nem ütemes a szállítás, komoly zavarokat Okozhat végig az egész ter­melési folyamaton. A gyárt­mányszerkezet miatt alumí­niumból sokkal kevesebbre van szükség, napi egy-két tonna is elegendő. Tavaly a Borsodi Vegyikombinát pvc­szállítmányainak elmaradása miatt 200 milliós tejyijelési ér­ték esett ki. Az idén nincs fennakadás, sőt a ' tízezer tonnás éves igényüket túl is teljesítené. Kisebb nagyság­rendben. de ütemesen érke­zik a TVK-tól a polietilén is, ez sem volt mindig így. Ez évben százmillió forint azz importanyagok és -alkatré­szek beszerzési értéke, ki­sebb időpontbeli bizonyta­lanságoktól eltekintve nem lei« ezzel sem gond. Jelen­leg a legnagyobb fennaka­dás a kábelek védelmét szol­gáló vasszalag biztosításában van, 240 tonna negyedévi igényükkel szemben 180 ton­nát kaptak meg. Exportjukból 108 millió fo­rint a Szovjetunióba eladott 502 kilométer koaxiális hír­közlési kábel. November 7-re irányvonatot szeretné­nek összeállítani. Nem ígér­kezik könnyű feladatnak, belföldre is nehéz most va­gont kapni, az országhatáron az átrakás még bonyolítja a helyzetet. Mindenesetre a gyáron nem fog múlni. Tő­kés exportjuk ez évben és a jövő év elején 250 kilométer postai telefonkábelból áll, 100 millió forint értékben. Amikor ezt az üzletet meg­kötötték, a posta nem tudta a teljes kapacitásukat kihasz­nálni. Most ellenkező a hely­zet, 110 milliós fejlesztési alap átadásával, kedvező kamatú és lejáratú kölcsön­nel új gépsor beszerzését szorgalmazza. Ezzel kívánják elérni, hogy az 1985-ben biz­tosított 400 ezer kilométerrel szemben 700 ezer kilométert szállíthassanak 1986-tól a postának a beázásmentes kábelekből. Most. hogy az idén a szo­kásostól jobban alakultak a termelési feltételek, várat­lanul érte a gyárat a bei­földi piac rendelésállomá­nyának csökkenése, amely főként az erősáramú vezeté­kek esetében jelentős. Jelen­leg sincs még pontos vála­szuk arra, hogy ez tényleg az igények mérséklődéséből adódik, netalán több impor­tot szbreztek be a vállalatok vagy egyszerűen vállalati ér­dekből kénytelenek készlet-' csökkentésüket a rendelések lefaragásával elérni. Ezekre a kérdésekre mi­előbb meg kell találni a vá­laszt. Mert az elkövetkező időszak tervezését valós in­formációk birtokában lehet csak felelősséggel ' elvégezni. T. Sz. I* Szegeden befejeződött a nemzetközi jogászkoniresszus Zárszót dr. Rácz Albert államtitkár mondott A munkajog és a szociá­lis ellátások joga első euró­pai kongresszusának har­madik munkanapián teg­nap. pénteken délelőtt Sze­geden, az Ifjúsági Ház nagytermében A nyugdíj időszerű kérdéseiről dr. Frithjof Kunz egyetemi ta­nár (NDK) tartott előadást, amelyet sokrétű vita köve­tett. Délutáni órákban került sor a kongresszus vitájának TörténelmiÉ szobrász szemmel Apró Antal kiállításnyitója Makón Enyedl Zoltán felvétele Apró Antal megnyitja a tárlatot Nemzeti múltunk, né­pünk sorsát előrevivő tár­sadalmi megmozdulások, fel­kelések, a munkásmozga­lom eseményei Kiss István Kossuth-díjas szobrászmű­vész elsődleges ihletői. Dó­zsa és Tinódi, Petőfi és Széchenyi éppúgy megje­lenik szobrain, mint a Ta­nácsköztársaság száguldó matrózalakja, robusztus munkások, drámai erejű ag­rárproletárok. Alkotásaiból Makón, a József Attila Mú­zeumban rendeztek kiállí­tást — nyitányaként annak az — ünnepségsorozatnak, mellyel hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulóját kö­szöntjük. Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke, Csongrád megye ország­gyűlési képviselője nyitot­ta meg a reprezentatív ki­állítást. ,'elvázolta az al­kotó pályáját, kommunista elkötelezettségét, követke­zetes történelemszemléletét. Beszédében kitért Makó mozgalmi és kulturális ha­gyományaira, ezen örökség ápolásának folyamatosságá­ra. értékelésére. Elsőnek dr. Roger Blanpain egyetemi tanár (Belgium) Az össze­hasonlító munkajog mód­szertani kérdéseiről kiala­kult vitát foglalta össze. Egyebek közt hangsúlyozta.; az összehasonlító jogtudo­mány kiváló módszer- a munkajogban is. Beszélt azokról a veszélyekről, amelyekkel szembe kell nézni: egyebek közt a kom­munikálás hiányával, illetve a terminológiák különböző­ségével. Hangsúlyozta a munka alapvető természeté­nek megismerését, és a jogi szabályoknak a gyakorlat­ban való vizsgálatát. Piérre Rodiére egyetemi tanár (Franciaország) A jogössze­ütközések a munkajogban című előadás vitájának összegzéseként elmondotta: olyan jogi rendszereket •szükséges kidolgozni, ame­lyek a dolgozókat védik. Részletesen szólt az egyes jogrendszerek összehasonlí­tásának, analizálásának módszereiről és nehézségei­ről. Majd dr. Frithjof Kunz A nyugdíj időszerű kérdé­seivel kapcsolatos vitát ér­tékelte. Értékes ötletek hangzottak el — mondotta —. szociológiai jellegű problémák vetődtek fel, a kérdéseket a gazdasági és társadalmi különbségek mo­tiválták. A munkából való kiválás (nyugdíjba vonulás) világszerte probléma. és ennek megoldása időszerű tennivaló. A nyugdíj kiszá­mításánál nemcsak azt kel! figyelembe venni, hogv az élet fenntartásához elegen­dő legyen, hanem az idős korú ember képességeinek megfelelően munkát is kap­jon. Vagyis az idős ember is értékes tagja legyen a társadalomnak. Majd Johan­nes Schregle (Svájc), a Nemzetközi Munkajogi é« Szociális Ellátás Jogi Tár­saság főtitkára értékelte a kongresszus munkáját. Kö­szönetet mondott azért, hogy a kongresszust Ma­gyarországon megrendezhet­ték. s elismeréssel szólt Nagy László egyetemi tanár (JATE) tanszékvezetőjének szervező munkájáról, aki a kongresszus elnöki tisztét betöltötte. Záróelőadást dr. Rácz Al­bert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint az MTA Munka­tudományi Bizottságának el­nöke mondott. A kongresz­szus előadásai és szakmai vitái, a többoldalú megkö­zelítési mód. és a sokoldalú tapasztalat hasznosan járul­hat hozzá a részt vevő szak­emberek további munkájá­hoz, a jogterület fejlődésé­hez — mondotta —. ugyan­is a munkajog és a szociális ellátás joga között szoros kapcsolat van. Az elmúlt időszakban a munkaügyek minden korábbinál nagyobb társadalmi és politikai Fi­gyelmet kaptak. Ez nem véletlen, mert társadalmi­gazdasági fejlődésünk kulcs­kérdése, hogy az emberi té­nyezőt miként használjuk fel Az elmúlt években ha­zánkban a foglalkoztatáspo­litikai és szociálpolitikai célkitűzéseink — a nehe­zebb gazdasági helyzet elle­nére — alapvetően megva­lósultak. • A társaság végrehajtó bi­zottsága dr. Nagy László szegedi egyetemi tanárt je­lölte a következő ülésszak­ra az elnöki tisztségre. Ma, szombaton délelőtt Szege­den. a Technika Házában a szervezeten belül a munka­ügyi bírák alakítanak «zek­ciót. B. Gy. Gy. Országgyűlési bizottság megbeszélése egészségügyi miniszter, Cra­vero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Barta Barnabás, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Pénteken, a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága. Megvitatták a hosz­szú távú népesedéspolitikai koncepció — s a középtávú in­tézkedések — tervezetét, amely tartalmazza a társa­dalmi viták során elhangzott javaslatokat. Az előterjesz­téshez Schultheisz Emil Az ülésen felszólalt kép­viselők javaslatokat, észre­vételeket tettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom