Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-19 / 220. szám
4 Szerda, 19S4. szeptember 19. Irodalomtudományi acta A szegedi egyetem új kiadványa Ha nem is szándékoltan, de már hagyomány, hogv a nyári szünidőben ielenik meg a szegcdi egyetem bölcsészettudományi kara legújabb kori magyar irodalmi tanszékének „actája". Az időpontnak van előnye is. Egyrészt a szakemberek talán ezekben a hónapokban jobban elmélyülhetnek az új dolgozatok tanulmányozásában, másrészt a tanévkezdés kapcsán az oktatasi intezrnémvekne irányuló általános figyelem erősítheti az érdeklődést a belső tudományos műhelvmunkát reprezentáló tanulmányok, iránt is. A sorozat ftiostanf. 13. kötete több okból is vitathatatlanul méltó az érdeklődésre. Az Írások jelentős része ugyanis a szerzők hosszabb ideje folytatott kutatómunkájának eredményességét bizonyltja, illetve vizsgálódásaik konklúzióját adja. A szerkesztésben ls két részre tagolt tanulmánygyűjtemény első három dolgozata szinte kronologikus sorrendben vizsgálja az elmúlt száz év irodalmi, irodalompolitikái életének fontos időszakait, azok szellemiségét. A kiadvány második részében olyan dolgozatokat olvashatunk, melyekkel a tanszék kutatói Juhász Gyula születésének 100. évfordulóján tisztelegnek klasszikusunk életműve előtt. A kötetben megjelent írások 'sorát Csukás István professzor nagyobb lélegzetű tanulmánya nyitja. Az Irodalmunk nemzetiségszemlélete a szabadságharc utár (1849—1867) című dolgozat rendkívüli érdeme, hogy egy eddig még nem. vagv csak érintőlegesen tárgyalt problémakört vizsgál nagy filológiai alapossággal, ugyanakkor a szerzőre jellemző irodalmi, politikai érzékenységgel Ahogy a tanulmány elsó alapos recenziója is rámutat (Dobossy László): korántsem előzmenvek nélküli munkája ez Csukásnak. Tóbb eddigi írása is foglalkozott az itt felvetődött kérdésekkel. ity az utóbbi — melyben Keménv, Jósika, Madách és Eötvös nemzetiségszemléletét vizsgálja — részben „előképe" a mostani értekezésnek. A korszak kiemelkedő és több, ma már feledett magyar szerzőjénél követi nyomon azokat a jegyeket, melyek így. vagy úgy a nemzetiségi megértésre, közeledésre utalnak. Elemzései szükségképpen a politikai jelensegek irodalmi vetületeivel foglalkoznak, sajnálatosan és mementóként bizonyítják, hogy a korszak irói — néhány, kevés hatású kísérlettől eltekintve — „akaratlanul is azokat az erőket támogatták, amelyek az ellentétek megszüntetése helyett elmélyítették és tartóssá tették a válságot." A következő tanulmány Krajkó András Schöpflin Aladár Ady-képének változása. A szerzőnek ez a dolgozata az Ady-recepcióvai foglalkozik. XX. századi irodalmi életünk érdekes és meghatározó egyéniségének, Schödflin Aladárnak egyre teljesebbé alakított Ady-képét ismerjük meg az írásból. Ugyanakkor a tanulmány szerzője jelzi a korszak irodalmi gondolkodásának formálódását, úgy. hogy egyben érezteti a politikai, szellemi progressziónak a konzervatív erőkkel szembeni küzdelmét is. Hogy ez milyen sok összetevőből álló folyamat volt, sajátosan mulatja be Schöpflin példáían. az ő irodalomszemléleti és politikai fejlődésén, illetve Ady-képének kialakulásán keresztül. A dolgozat igv kisebb pályaképvázlatnak is felfogható. A munkában hangsúlvt kapnak a kialakuló modern magyar irodalomban meglevő belső feszültségek, amelyek nemegyszer Ady megítélésében kaptak hangot. Kiss Lajos Babits és Illyés költészetének néhány rokonvonását vizsgálja. Megközelítése azonban korántsem marad meg a szokványos filológiai síkon, hanem „szellemi szövetségük" mibfenlété bontja ki. Párhuzamosan vizsgálja a két költő néhánv művét, s élesen rávilágít a törvényszerű szembenállásokra is ugyanakkor bemutatja mély humanizmusukat, mely t költői világképük sok különbözősége ellenére is erősen rokonítható. A Juhász Gyula emlékének szentelt írásokat Vörös László dolgozata vezeti be. Juhász Gyula bibliai témájú verseiről címmel olvashatjuk érdekes elemzését arról az inspirációról, amely« í az emberiség kultúrájának ez az alapvető műve Juhász költészetére gyakorolt. A tanulmány a téma jelentkezését az életműben eszmei és formai szempontok szerint négy fő csoportra osztja. Rávilágít, hogy az evangéliumi szeretettan meghatározó jellege mellett a képek sokcélú használata jelzi az alkotó istenhitének változó, hullámzó voltát. A verseket vizsgálva a szerző megállapítja, hogv a költő bibliai motívumai nem teológiai tartalmúak. hanem olyan jellegűek, melyek „a transzcendens magaslatokról a földre hozzák, emberiesebbé teszik a vallást." Baranyai Zsolt Juhász Gyula szépprózájáról ad érdekes bemutatást. Az életműnél;: erre a részére eddig kevés figyelmet fordított a kutatás. A műveket vizsgálva s tanulmány szerzője megállapítja. hogy Juhász nem írt klasszikus novellaformában. Részletes elemzést ad a minden bizonnyal legjobb szépprózai művéről, az önéletrajzi, lírai elemekkel átszőtt Orbán lelkéről. Tudatosítja. hogy a költő prózai alkotásainak vizsgálata kulcsot ad az életmű teljesebb megértéséhez. Zsoldos Sándor Somlyó Zoltán és Juhász Gyula kapcsolatáról közöl érdekes bizonyítékokat. Felvillantja a találkozásuk idejének nagyváradi hangulatát, a „Holnap" városának szellemi pezsgését A kötetet llia Mihálynak. a Juhász-filológia egyik legavatottabb szakértőjének dokumentumközlései zárják Az Elefánt Olgához írott levelek, és a költő fiatalkori — eddig szintén nem ismertetett — Zrínyi-tanulmánya további bizonyítékokkal szolgál a költő eszmei-po'itikai világképének alakulásáról. i Papp István Géza kertbarátoknak Kertünk, nyaralónk díszítése A kert díszítésére rendkívül sok egynyári, évelő, díszcserje és egyéb növény választható. A maga nemében mind rendkívül szép és értékes. Nincs azonban zavaróbb látvány, mint egy növényekkel telezsúfolt kiskert, ahol nem lehet még leülni sem. Hagyjunk hát a lehetőségekhez szabottan minél tágasabb teret, és a növényeket csak a terek elhatárolására, a forgalom terelésére használjuk fel. A díszfák és cserjék elsősorban a tér formálására, a kert egyes funkcionális részeinek — előkert, napozó, labdázó, szalonnasütű stb. — elhatárolására valók. A kiskertbe szánt díszfákat, díszcserjéket, környezeti Igényüket figyelembe véve a következő elvek alapján társítsuk: a feltűnő díszű növények esetében vegyük figyelembe, hogy mikor használjuk a kertet. Nyári üdülőkertbe például fölösleges kora tavasszal nyíló aranyfát, japánbirset ültetni. Helyettük nyáron virágzó vagy még a nyáron beszínesedő termésű fajok valók, mint a mályvafa, nyári orgona, barátcserje. cserjés pinipó. nyáron nyíló gyöngyvessző, borbásberkenye. A kertes házban lakók állandóan használjak a kertjüket, gondoskodniuk kell róla, hogy mindig legyen benne valami látványosság. Ez biztosítható a tavasszal és nváron virágzó díszcserjékkel, ősszel & díszítő lómbű, színes termést adó. színes kéreggel díszítő fajták és fájók alkalmazásával, télen a tű- és lomblevelű örökzöldekkel. Akkor teljes értékű a kért, ha a legmagasabb határoló fák vagy cserjék megfelelő átmenettel kisebb cserjékkel közelednek a gyep szintjére, és mégi mindig marad elegendő napozásra. pihenésre alkalmas felület. Ezért a terület arányai meghatározzák az ültethető fajok méreteit is. Nagy kertbe nagyra növök, kis kertbe kis termetűek valók. A gyakorlatban igen sokan megsértik ezt az elvet, különösen a fák esetében. Szépségükért olyanokat is telepítenek, amelyek idővel hatalmas koronájukkal az egész telket mély árnyékba borítják, ilyenek a platán, a tölgy, a nyár, a bükk, a dió. a hegyi juhar, korai juhar. Kimondottan házikertbe vagy üdülőbe valók a kis koronájú, virággal vagy terméssel díszítő cserjék, fák. Ezek közé tartozik a díszgalagonya, japáncseresznye, papíreperfa, júdásfa, mézesfa. virágos kőris, csörgőfa, llliomfa. díszalmák, vérszilvák, rózsás akác, berkenyék. Kiválóan alkalmasak a pihenőkertbe azok a gyümölcsfák is. amelyek nem kívánnak különösebb metszést, permetezést. Természetes formájukkal jól beilleszkednek a többi növények közé, ugyanakkor hasznot is hoznak. Ilyenek a birs. a naspolya. a meggy, a házi berkenye. a mandula. A cserjék közül leginkább a mogyoró es a som használható fel ilyen célra. Külön figyelmet érdemelnék az épület és az utca között elterülő előkert fás növényéi. A kert egyik legkiemeltebb. leglátványosabb része ez amit általában akkór is díszkertnek képeznek ki, ha a többi területet gyümölcsössel, zöldséggel vagy szőlővel hasznosítják. Az előkert újabb beosztást kíván. Itt miniatűr növényegyüttesekkel alakíthatjuk a teret tetszetősen és változatosan. Ha valamelyik sarokból egy közepes méretű örökzölddel vagy virágos díszcserjével (szilvarózsa) kezdjük a telepítést, azt 1—2 négyzetméternyi, hullámzó szélű foltokba telepített elfekvő cserjével (például madárbirssel) majd párnát alkotó évelőkkel csatlakoztathatjuk a kicsi, de még használható méretű és alakú gyepfelülethez. Az előkertben találkozhatunk a leggyakrabban a helyhez képest túlméretezett növényekkel. Divatfák az utóbbi időben a nyírfa és egyes fenyőfajok, elsősorban az ezüstfenyő és a lucfenyő. Ezek valóban reprezentatív növények, de az előkert túl kicsi számukra, előbb-utóbb minden mást kiszorítanak onnan, teljesen eltakarják az épületet. Tömeges elterjedésük egyéb szempontból sem helyes, túl egysíkúvá, sablonossá teszi a kerteket, északias karakterük nem mindig illik bele a táj hangulatába. Előkertbe inkább az elfekvő és oszlopo* borókák, az alacsony termetű lomblevelű és örökzöld madárbirsek, az örökzöld és piroslevelű borbolyák, a cserjés pimpó. a törpe bangita, a kékszakái, a levendula, megfelelő helyen az Aucuba iaponica és tarkalevelű Variegata fajtája ültethető. A' másik véglet a mesterkélt elaprózás. virágok tömkelege, miniatűr vár. törpe, színes üvegcserepek stb. Csak az gyönyörködtet igazán, ami természetes, egyszerű és áttekinthető. Minden tájnak megvannak a jellemző növényei. Ezek a környezethez való alkalmazkodás sörán alakultak ki. Ilyen, hogy a molyhos vagy ezüstös levél a túlzott szárazság vagv felmelegedés éllen véd. az északról származó fenyőfák kúpos koronájáról lecsúszik a hó Ezekét a telepítés során figyelembe kell venni. Furcsán hat. ha köves dombra egy vízpartot idéző szomorúfüzet ültetnek. Rendkívül nehéz megmondani, hogy két növény mikor illik egymás mellé és mikor nem. Azok a fajok illenek általában egymáshoz, amelyek hasonló termőhelyi viszonyok közül származnak. Ha növényeinket a kert adottságainak megfelelően válogatjuk öszsze. nem hibázhatunk. Az elrendezés, társítás során különbséget kell tenni az uralkodó és az alárendelt jellegű növények között. Az uralkodó növények feltűnő formájukkal. virágaikkal, színes lombjukkal, nagy termésükkel egyedi díszt adnak. Ilyen jellegű a liliomfa. a legtöbb fenyő, a japánjuhar, a díszalmák többsége, a fás pünkösdirózsa. Ezek a növények egyedileg vagy legföljebb kisebb csoportokban helyezhetők el. Az alárendelt jellegű díszfák, díszcserjék csoportosan vagy foltszerűen telepítve mutatnak igazán. A cserjék közül ilyen a vörösgyűrűs som, a fagyai, a hóbogyó. Alkalmasak a terek elhatárolására. az uralkodó növényt kellően kiemelő háttér kialakítására. Az elrendezésnél tudatosan használhatjuk az ellentétes, Illetve egymást kiegészítő színek, formák társításából adódó kontraszthatásokat. Formakontrasztot is alkalmazhatunk. amikor feltűnően eltérő alakú növényeket csoportosítunk, elfekvőt vagy gömb alakút az oszlopossal, lecsüngőt a felálló koronájával, szabályos kúp alakút a laza koronájával. Kerülni kell az azonos jellegű, de különböző fajhoz tartozó díszváltozatok társítását. Az egy csoportba telepített lecsüngő ágú változatok siralmas együttest alkotnak. A különböző fajok összeültetett piros levelű változatai természetellenesen hatnak, az egymás mellett egyidejűleg, közel azonos színben nyíló díszcserjék nem hagyják érvényesülni egymást. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész i 19»«. SZEPTEMBER 19., SZERDA — NÉVNAP: V1LHELM1NA A Nap kel 6 óra 27 perckor, ós nyugatik 1» óra 4» perckor. A Nap kel 23 óra 50 perckor, ós nyugszik 15 óra 48 perckor. TtZlLLAS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 89 em (apadó.) szAz EVE született Maucha Rezső (10B419921 Kossuth-díjas kémikus, hidirobiológUK, akadémikus. Kémikusként uj vtzelemzesi módszeri dolgozott ki. Nagy figyelmet fordított a ha'iasla.ak \ izeinek vizsgálatára. Mint hidrobíológus főképpen a vizek termelési viszonyait tanulmányozta; ö rakta 1« nálunk a toupusvan alapjait. HATVANEVES Bokor Péter (SÍI. 1027) Balázs Bea-díjas (1964), SZOT-diJas (1969) filmrendező, érdemes művész (1974). szamo9 történelmi dokumentumfilm alkotója. legismertebb sorozata a televízióban 1965 ota bemutatott Századaink. MOZIK Vörös Csillag: delelőtt 16. délután negyed 4. fél 6 és háromnegyed 8 órakor: A Jecti visszatér (színes, amerikai Hidományos-fantasztikus, kiemelt helyárral !) Fáklya: háromnegyed S, negyed 6 és fél 8 órakor: A .led« visszatér (színes, amerikai tudómén yos- fantasztikus, kiemelt helyánraJ!) rjszegedi Kertmozi: este 8 órakor: A sárkány közbelép (színes, japán). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-ee) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI. SEBESZET1 ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórhaa (Tolbuhln sgt. 57.) tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap regsel fél 8 őrálg. szombaton. vasárnap es munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap regge! fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gvermekorvosi r.endelöben történik a sürgős esetek orvosi ellátasa. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggél 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt L az. alatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reggel 6 óra g, szombaton reggel 7-tól hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. S. O. S. LFT.K1SFGEI.YSZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 17.00: Tv-hlradó magyarul és szerb-horvátul 17.45: Gyerekeknek 18.13: Az önigazgatás folyamatai 18.45: A szovjet népi táncegyüttes műsora 19.15: Ra.iz.tilm 19.30: Tv-hlradó magyarul 26.00: Sportszerda 22.00: Tv-hirado szerb-horvátul CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT Bl'DAPEST 1. 9.00: Tv-torna — (ism.) 9.05: Iskola-tv 9.30: Maii magyar novellák 10.30: Braz.il melódiák — (ism.) 11.30: Képújság EM BUDAPEST 1. : Tv-torna — (ism.) : Iskola-tv : Delta — (ism.) : A Galavljov család — szovjet tv-film — 2. : Képújság : Iskola-tv : Hirek : Magas fal — csehszlovák flton : A nyelv világa — (ism.) : Képújság : Tíz. perc a Balatonról — a pécsi körzeti stúdió musura : Tv-torna : Esti mese : Tv-hírado : Karinthy Ferenc: Bösendoirfer — a Játékszín előadása : A hét műtárgya : A fele sem igaz.! : Unokáink is látni fogják . . . 22.1«: Tv-hirado 3. 8.00 8.05 9.25 9.50 11.1« 15.38 16.10 16.15 17.30 18.16 18.20 19.10 19.15 19.30 20.00 21.00 21.05 j 21.40 17.35 17.40 20.15 21.00 21.25 23.15 17 00: 17.30: 17.40: 17.45: 10.15: 18.45: 19.15: 19.30: 20.00: 22.00: BUDAPEST 2. Képújság Perpetuum mobile — (ism.) Siófoki Bónyása— Larissia — KEK labdarúgómérkőzés OrsKágos tél — tv-film Tv-hiradó 2. Gondolkodó Képújság BELGRÁD 1. Magyar nyelvű tv-napló VidcooldaJak Hírek Tv-sorozat gyermekeknek Tv-naptár Népi muzsika Rajzfilm Tv-napló Sportszerda Tv-napló BELGRÁD 2. 18.15: Védett termésnett tájaik 18.45: Szerdal körkép 19.30: Tv-napló 20.00: Az első év — magyar játékfilm II «8: Zágrábi körkép 22.00: Király E.: Csigavonal — balett 22.45: Sorozat a kuítúra köréből ÚJVIDÉK 14.55: labdarugó-mérkőzés 16. *5; Zene KOSSUTH Kb. 8.20: Mai kulturális programok 8.30: Elet — érték — személyiség — L 8.59: Beszólná nehéz 9.11: Népdalok, néptáncok 9.39: Kis magyar néprajz 9.44: Tarka mese, kis mese 10.05: A világ es az ember keletkezése a Ilnnugor népköltészetben 10.32: Válaszolunk hallgatóinknak 10.47: Puroell: Dido és Aeneas — ha romfel vonásos opena 11.44: Két Haydn-dlveitimenw 12.30: Ki nyer ma? 12.43: Házunk tája 13.00: Operaalágeiek 13.30: Dzsess-zjmelodiiáik 14.20: Patachlch Iván fúvósműveibol 14.30: Orvos es társadalom 15.05: A három testőr — Alexandre Dumas regénye 16.06: Kritikusok fóruma 16.15: Brahms: G-moll zongoranégyes 17.05: Programoznia — 4. — riport 17.30: Nolattiuzsika 17.55: Holnap közvetítjük 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.13: Gondolat 20.00: Nikoia Gjuzelev operaáriakat éneke! 20.28: Etetnék faggatásé 20.36: Liszt: Vándorévek 21.30: Szintézis 22.29: Tíz perc külpolitika 23.30: Angelo Ephrikian együttese Gesua.domadrigálokat énekel 22.45: A csúcson 23.00: Barangolás régi hanglemezek között 23.25: Mendelssohn: D-dúr szextett 0.10: Romantikus kórusmuzsika PETŐFI 8.05: Magyar munkásdalok 8.20: Tíz perc külpolitika — (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Doktor Doolittlé — rész .'etek 10.00: Zenedéelőtt 11.35: A Szabó család — (ism.) 12.05: Lakatos Sándor népa zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.24: Útikalauz üdülőknek 13.29: Nefelejcs — (ism.) 13.43: Zenés délután 14.00: Hos«nanii Erzsébet esem bálozik 14.15: Nóták 14.35: Vásárrádió 13.13: Diákfoci 13.26: Slágermúzeum 16.02: Egyszer volt Budán kutyavásár — történeteik Mátyás királyról 16.35: Néhány perc tudomány 16.40: Fiatalok a seregben 17.1«: Külföldről érkezett 17.30: Ötödik sebesség 18.35: Rod Stewart felvételeiből 19.20: Miről ír a Pártélet szeptemberi szánna? 19.25: Sport 20.26: Filmzene 20.35: Csupatlnak hívták ... 21.18: Sport 22.20: NépdaJkörOk pódiuma 23.45: Operettnyitányolc 23.20: Tamássy Zdenkó szerzeményeiből 3. MŰSOR 9.00: Baróti István hangversenye 10.14: KeOnch Boldizsár éneke! 11.05: Népdalkórusok, han gszerszólók 11.36: Afro-cuhan ritmusok 12.00: A két Foseari — részjete 13.07: Közös dolgaink — 2. 13.47: A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának h an.gver.sen ye 18.07: Hoffmivnn meséi — részletek 10.20: Magnóról magnóra 17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiói Kb. 17.55: Népdalcsokor 16.30: A Magyar Rádió szikrák nyelvű nemzetiségi műsora 19.06: Romántikus kamarazene 19.30: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót Közben : Kb. 20 0«: SufiYmások Matyóországban Kb. 21.35: Dzsésszfelvételetttkiből 21.51: Lendvay Kamfflió műveiből 22.30: Kxitiicuá füJjleJ