Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-02 / 206. szám

l T I 'y • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 206. szám 1984. szeptember 2., vasárnap Ara: 1,40 forint Nincs ingyen a fiesta C suda tudia. elhordiák-e a díszlettörmeléket addigra, míg ezek a sorok nyilvánosságot kapnak, de akár elhordiák. akár nem. a szabadtéri nyárnak vissza­vonhatatlanul vége. A hátsó büfésoron még habzik a csa­polt sör. serceg a sült kolbász, de ma már ott is zárnak. s bár az alkotmánvünnephez igazított fesztiválbúcsú elő­estéién közreadtuk az első kézbőli adatokat, holmi infor­matív gyorsmérleg gvanánt. azért ártani nem árthat be­pillantani néhánv szám mögé. vallatóra fogni a statiszti­kát. A gyorsmérleget ugvanis rendszerint követi egy lassú: ezeknek a heteknek föladata elemezni, értékelni a tör­ténteket. Nézzünk hát párat a számokból! A Dóm téri lelátón hivatalosan 6 ezer 201 férőhely van. de idén előfordult, hogv szorongtak rajta többen is. divatba iöttek a pólszékek. ami nem túl szerencsés meg­oldás. hiszen közvetlenül mögöttük nem lehetett látni. Az öt bemutatóból 18 előadást terveztek, s noha egyet (a grúz néoi együttes premieriét) elmosott az eső. ennyit meg is tartottak. A magvarázat: idén először belépőiegyes. nyil­vános főpróbát is celebráltak, mint ismeretes, az István, a királyból. Az összlátogatottság kilenevenezerhez közeli, a fizető nézők száma egészen pontosan 85 ezer 681 volt — innen kellett 2 ezer 414 iegv árát visszatéríteni (a grúz táncosok félbe maradt bemutatóia után). A 76.8 százalékos nézőtéri kihasználtság tulajdonképpen átlagosnak mond­ható — ilven. vagv e körüli eredményeket regisztráltak az utóbbi években. Hanem a látogatottsági grafikon mutat rapszodikus mozgást. Az Isván hét előadására 45 ezer 743­an váltottak iegvet. többen, mint a másik négv premier 11 estiére összesen — szemben a Faustokkal, ahol három al­kalommal sem. iött ki egyetlen telt ház. az 5 ezer 219 né­ző 28 százalékos férőhelv-kihasználtságot jelent. Mit jelentenek ezek az adatok pénzben? Az állami do­tációval egvütt 19 és fél milliós bevétel az egyik rovaton — míg a kiadásokén 22 millió áll. Itt is csupán a fenti két darab előadásait szembesítve, kiderül — hogv beborul. Az István 4 millió 876 ezer forintot hozott a konyhára, ám kiadásai 6.5—7 millió közöttiek. míg a Faust bevétele mindössze 565 ezer forint, s kiadásaiból pusztán a tisztelet­díjak 1 millió 780 ezret kóstálnak. Az összbevételnek tehát az István 55.6 százalékát, a Faust 6,4 százalékát hozta, a többieké 10—13 százalék között mozog. A tervhez képest 2.7 milliós bevételi többlet inkább illúzió — a többletki­adások. 5 millióra rúgnak. Mi került olv sokba az István­nál? A tiszteletdíjakra 2 millió 750 ezret, a hangosításra (budapesti cég vállalta, a Főnix gmk) 820 ezret, a jelme­zek. kellékek készítésére és kölcsönzésére 400 ezret, piro­techníkára 360 ezret fizettek ki. s az alumínium csövekre nem kevesebb, mint 800 ezret. Hiába szép hát a meny­asszony. nincs ingven a dísze, megkéri az árát. A fenti adatokból persze semminémű következtetés nem származ­hat a műsorpolitikára, nem is azzal a szándékkal tallóz­tuk. Valamelv produkció ára és művészi hitele, színvonala közötti összefüggések egyébként is túl bonvolultak ahhoz, hogv elsietett konzekvenciák szülessenek. E helvt inkább csak annvit szögeznénk le. alaptalan vád az üzleti érzék hiányát emlegetni, amiért ..csak" hét előadásra tervezték idén az Istvánt. Mint a fentiekből kiderül, még ez sem le­hetett nyereséges az ország legnagyobb színházában. Hiába, ilyen a kultúra természete. A Szegedi Ünnepi Hetek finánciális nyeresége másutt van — mert az eszmei nyereség nyilvánvaló. Ezért vállalkozik rá immár több mint negvedszázada a város. Kitárulkozik, megmutatkozik országnak-világnak. bár ez utóbbit félve biggyesztenénk hozzá. Elég nekünk az ország is. A megint szokásosan nagv vendégiárás az üzletekben, boltokban, szálláshelye­ken. a vendéglátásnak nvitotta ki a bukszát. Maradiunk csak a Dóm téren: nem forgalmazott rosszul a vendég­látó vállalat, legalábbis' jobban a tavalyinál. 24 és fél százalékkal jobban. A hátsó büfésoron és a színészpultnál 4 millió 32 ezer forint iött be. szemben a tavalyi 3 millió 239 ezerrel. A különbséget részint az árindex magyarázza, de érdekesebb összefüggések is kínálkoznak a vendégfor­galom. és az éppen soros esti előadás között. Miként az Istvánra általában, ÚHV a büféforgalmára sem lehet pa­nasz. a telt házak meghozták a magukét. Mégis, a vendég­látósok jobban örültek a Faustnak, ahol két szünetet is tartottak a felvonások között míg a rockopera egyvégté­ben rr-nt. s inkább a lelátóról kiszorult, de a beléoőma­chináriókkal azért a térre bejutott drukkerek sétálgattak há* • i szíverősítőért. Íme az érem másik oldala. O zességében mit mondhatnánk? A számok, adatok inkább csemegézni alkalmasak, leszámítva azt 3 lassan közhellyé merevedő axiómát: a fiesta bi­zony sokba van. Az emelkedő anyagárak és egyéb költ­ségek közepette egvre többe. Tiszteletet parancsoló tehát minden nemes vállalkozás, melvnek nem szegi kedvét, me­lvet kitartóan tudnak szervezeni. folyamatosan, igényesen. A Szegedi Ünnepi Hetek — fókuszában a változatlan nép­szerűségnek örvendő szabadtéri játékokkal — ilyen vállal­kozás. Kiállta az idők próbáját, most már csak rajta mú­lik. meghallani is képes lesz-e az idők szavát. Műsorpo­litikaiét idén egészséges belső provokáció érte. s bár ez­úttal szándékosan nem tértünk ki művészeti kérdésekre, annvit azért szabadjon jdeírni: a következő évadokban va­lamiképpen számolni kell az idén történtekkel. Kivált, hogv jövőre visszajön az István . , Vikolényi István Bányásznapi ünnepség a kőolajkutatóknál Elismerések a kiváló munkáért A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének dolgozói tegnap, szombaton ünnepel­ték a bányásznapot a SZE­OL vízi telepén. Lehoczki József, az üzemi szakszerve­zeti bizottság titkára nyi­totta meg az ünnepséget. Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára mondott beszé­det. A pártbizottság, a vá­rosi tanács és az SZMT ne­vében köszöntötte a bányá­szokat a 34. bányásznap al­kalmából. Emlékeztetett ar­ra, hogy 65 éve, 1919 szep­termberében gyilkos csend­őrsortűz zúdult a jobb kö­rülményekért tüntető tata­bányai bányászokra. A felszabadulás után az egyik első teendő volt a felszabadult ország ellátá­sa fűtőanyaggal. Ez a szén­csata a bányászok hősies helytállását bizonyította, ki­állásukat az új társadalom mellett. Közmegbecsülés­nek örvendenek nálunk a bányászok. Áldozataikat együtt gyászolja az ország, a veszélyhelyzetekben a la­kosság együtt aggódik ve­lük. Bár a bányászköszöntés úgy hangzik: jószerencsét, nem szabad a szerencsére bízni semmit. Mindent meg kell tenni azért, hogy az energiahordozók kitermelé­se ne követeljen áldozato­kat. A bányásznap Szege­den ma már nem csak csat­lakozás az országos ünnep­léshez, hanem saját benső­séges ünnepünk. A városi pártbizottság első titkára további sikeres munkát, ki­emelkedő eredményeket kí­vánt az olajbányászoknak. Ezt követően kitüntetése­ket adtak át. Kiváló Bányász miniszteri kitüntetést kapott Budapesten Ocskó Ferenc főfúrómester. Kiváló Mun­káért miniszteri dicséretben részesült Szolnokon Lábát 5 Ferenc villanyszerelő. A Bá­nvász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát kapta Bu­dapesten Oláh Károly agg­regátorkezelő. Suba Sándor. a kőolajkutató vállalat geo­fizikai osztályának vezetője adta át a Bányász Szolgá­lati Érdemérem arany foko­zatát Nagy István motorke­zelőnek és Margittal László diszpécsernek. A Bányász Szolgálati Ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki: Plaukity Ferenc főfúrómestert. Rangli István főfúrómestert. Gaborjáni Já­nos kapcsolót. Gadánecz Jó­zsef fűrómestert. Moód Ist­ván fúrómestert. Dőli Miklós gépészeti üzemeavség-veze­tőt. dr. Csontos Szabolcs fő­diszpécsert. Újvári Béláná adminisztrátort. Demeter Fe­renc gépkocsivezetőt. Dobó István Gépkocsivezetőt. Szi­lágyi Sándor traktorvezetőt és Magyar Ernő előkészítési csoportvezetőt. Negvvenha­tan kapták meg a Bánvásza­Török József beszédét mondj Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja ti Szolgálati Érdemérem bronz fokozatát. A Bányamentő Szolgálati Oklevél I. fokozatát kapta: Plaukity Ferenc főfúrómes­ter: Gál Lajos fúrómester: Újvári Béla főműve-7-7'és Csizmeg István főműve­zető. Szabó Sándor, a szege­di üzem vezetőie 14 dolgozó­nak adott át Kiváló Dolgozó kitüntetést. * Tegnap Orosházán Kiváló Bányász kitüntetést kapott az NKFV dolgozói közül Kriska László és László Fe­renc termelőmester. Kiváló Munkáért miniszteri dicsé­retben részesült Molnár Já­nos elektrolakatos. „Autópálya" a főid alatt Fenyőfőn — a hazai bau­xitbányászat 1,5 milliárd fo­rintos költséggel épülő, tel­jesen a jövő év végére be­fejeződő nagyberuházásán — új termelési és szociális lé­tesítmények készültek el. Üzembe helyezték a közpon­ti raktárat, a mintalevételé­zct és a laboratóriumot, s ha­marosan készen lesz a ba­konyszentlászlói bauxitfel­adórendszer. A föld alatt üzembe helyezték a robban­tóanyag raktárt, a kompresz­szor állomást, s két kilomé­ter hosszan kiépült a bánya „autópálya", amelyen nem­csak a speciális bányagépek, hanem a föld alatti követel­ményekhez átalakított IFA tehergépkocsik is biztonsá­gosan, gyoráan közlekedhet­nek. Az új bánya vágatait máj csaknem négy kilómé­ter hosszan kiépítették. Az elkészülte után évi 650 ezer tonna bauxitot termelő bánya fenyőfői I. bányaüze­méből a tervezettnél 1 hő­nappal korábban — június elején — útnak indították az első bauxitszállítmányokat Almásfüzitőre, illetve a cseh­szlovákiai Ziarba. Almásfü­zitőn megállapították, hogy a fenyőfői „vörös érc" kiváló minőségű, kedvező kémiai tulajdonságai miatt igen jól feldolgozható. Jelenleg az északi bányamezőben végzik a fejtéselőkészítő munkákat, a vágatok kihdjtását. Itt ok­tóberig kezdődik meg a ter­melés. Az év végéig Fenyő­főn százezer tonna bauxitot termelnek ki mélyművelés­sel. A gazdag ásványkincs bányászásához a más bá­nyákban alkalmazott szint­omlasztásos kamrafejtés nem lett volna megfelelő, ezért a Fejér megyei bauxit­bányák vállalat új, tömbfej­téses módszert kísérletezett ki: talpirányú jövesztést al­kalmaznak. Országos tanévnyitó Dr. Köpeczi Béla beszéde Pécsett Már pénteken délután elkezdődtek megyénkben a tanévnyitók. Tegnap, szom­'baton viszont „nagyüzem" "ólt; reggeltől estig tartot­tak ünnepségeket Csongrád megye általános és közép­fokú intézményeiben. Országszerte számos fel­sőfokú tanintézetben, kö­zép. és általános iskolában gyűltek össze a diákok, ta­nárok szombaton, hogy ün­nepélyesen köszöntsék az Uj j régészüfs letelek Gcrsiumban Gorsium, a hódító római nek története. Mint kide­katonák által 46—49-ban ala- rült, a város fa­pított római kori település lait 1,4 méter szélesre épí­idei feltárásánál újabb érté- tették, s a talaj felel). 20— kes leletekot hoztak felszín- 60 centiméteres lábazattal re a székesfehérvári István erősítették meg. király Múzeum régészei. Gorsiumban az elmúlt Hetven méter hosszan ki- években számos monumen­bontották a város nyugati fa- tális épület, hajdani palota lait. A védművek viszonylag maradványait bontották már épen maradtak, s feltárásuk- ki. Az idén újabb nagvmé­kal újabb adatokkal gazda- retű épület feltárását kezd­godott Gorsium építészeté- ték meg. ti; tanévet. A pécsi Apáczai mány határozatot hozott a Csere János nevelési köz- közoktatásban dolgozó tani­pontban tartották meg az tók, tanárok bérének emelé­országos tanévnyitó ünnep- séről. A szeptember elsejé­s éget. tő! esedékes béremeléssel A Himnusz elhangzása nem oldódott meg minden után Piti Zoltán, a városi eono — mutatott rá a mű­tanács elnöke köszöntötte velődési miniszter —, a to­a résztvevőket, köztük Pécs vábbiakban napirenden kell és Baranya iskoláinak kép- tartani a felsőoktatásban is viselőit. Majd Köpeczi Bé. a pedagógusok és más ök­le művelődési miniszter tatási dolgozók élet- és mun­mondott ünnepi beszédet. kakörülményeinek javítását. Elöljáróban azt a kisérle- A gazdasági, a társadalmi tet méltatta, amelyet a pé- és a politikai fejlődés szün­csi Janus Pannonius Tudo- telenül újabb és újabb kö­mány egy etem folytat a ta- veteiményeket támaszt. ezért narképzés új formájának az oktatásban és a nevelés­kialakításáért. Ennek során ben folyamatos korszerűsi­eg> intézményben készítik tésre van szükség. A legfon­fel az általános iskolák felső tosabb feladat a tartalmi tagozatán és a középiskolák- munka megújítása az okta­bar. tanítani szándékozó pe- tás minden fokán. A közok­dagógusokat. A pedagógus- tatásban ebben a tanévben hiánnyal kapcsolatos gon- bevezetik az összes új köz­dukról szólva hangsúlyozta: ismereti tantervet, cs tan­ú.i intézmények kialakítású- könyvet, megkezdik a már val, a felvételi keretszám kipróbált tantervek és tan. smelésével igyekeznek gon- könvvek korrekcióját, s ezzel doskodni arról, hogy min- párhuzamosan egyes iskola­denho! szakmailag felkészült, típusokban az ötnapos taní­hivatásukat szerető tanárok tási hét okozta túlterhelés és tanítók oktassák és ne- csökkentését. Ugyancsak eb­veljék az ifjúságot. A peda- ben az oktatási évben meg4 gógusok élet- és munkakö- vizsgálják az idegennyelvek rülményeit javítandó a kor. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom