Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

18 Szombat, 1984. szeptember 1: Peresz és Samir • megállapodása * Jeruzsálem (AFP) elvégzésére rendelkezésébe Az izraeli rádió csütörtök bocsátott első három hét esti lelentése szerint az Iz- alatt nem tudott eleget ten­raeli Munkaoárt és a Likud- a feladatnak, tömb között megállaDodás A munkaDárti vezető kor­1ött létre arról hogv a kö- mánvalakítási elkéDzeléseit vetkező ötven hónapos idó- előmozdította az. hogv Ezer Weizman tábornok (Jahad. nárt három mandátum! csat­lakozott a munkaoárt narla­menti csoDortiához. Hátrál­tatta viszont hogv alig né­hánv naD múlva Aharon Abuhacira kéDviselő (Tami­Dárt. egv mandátum) szem­befordult a munkaoárttal. Simon Peresz kénytelen volt igénvbe venni a második hu­megbízatási szakban ..nemzeti egvségkor­mánv" intézi az ország ügve­it. A megállaDodás értelmé­ben Simon Peresz. az Izrae­li Munkaoárt vezetőie hu­szonöt hónanig lesz minisz­terelnök. aztán Jichak Sa­mir. a Likud-tömb vezére tölti be a kormányfői tisz­tet a fennmaradó időre. Az első időszakban Samir szonegv napos megbízott miniszterelnök időszakot is. lesz — vaavis Peresz távol- Mivel mind Peresz. mind létében ő látla el az ügve- Samir nagviából hatvan ket —. és egvben ő iránvít- kéDviselő támogatására szá­la az izraeli külügvminisz- míthatott. egvikük sem ala­tériumot. A hadügví tárca kíthatott életképes kormányt, birtokosa Jichak Rabln volt A kényszerítő körülmények munkaoárti miniszterelnök hatására iött létre — állitó­lesz. Az úl kormánvban fe- lag az utolsó nercben — az le-fele aránvban oszlanak izraeli rádió által ismerte­meg a tárcák a munkapárt tett megállapodás. Megfi­és a Likud között. gvelők véleménye szerint a A munkapárti Simon Pe- kompromisszumos alapokon rész. akit Haím Herzog iz- nvugvó nagykoalíció aligha JGG. hozhat lénvegi változásokat az úí kormánv megalakító- l*"«el kül- és belpolitikálá­sával megbízott, a feladat ban. raeli államfő, mint a utóbbi Választások győztesét Shultz az esélyekről # Washington (AP) verzetkorlátozási kérdése­George Shultz amerikai ket is. miközben a Szovjet­külügyminiszter csütörtökön, unió világosán körülhatárolt Elutazott a kubai küldöttség Pénteken befejezte ma­gyarországi látogatását a kubai népi milícia küldött­sége, amely Raul Mencndez Tomassevich tábornagy, Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjá­nak, a kubai népi milícia parancsnokának vezetésé­vel Borbély Sándor, a Mun­kásőrség országos parancs­noka meghívására tartóz­kodott hazánkban. A dele­gáció a Magyarországon töl­tött két hét alatt tárgyalá­sokat folytatott a munkás­őrség vezetőivel a kubai népi milícia és a magvar munkásőrség együttműkö­désének fejlesztéséről. A küldöttség tanulmányozta a munkásőrség pártirányí­tását, politikai nevelő mun­kájának módszereit, g mun­kásőrök felkészítésének rendszerét, formáit, anyagi feltételeit. A delegáció vezetőjét, Raul Menendez Tomasse­vich tábornagyot fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára. az AP amerikai hírügynök­ségnek nyilatkozva, csekély esélyt jósolt RZ esetleges s?ovjet—amerikai tárgyalá­soknak az űrfegyverkezésről. A hírügynökség szerint George Shultz első ízben célzott rá. hogy a tárgyalé­sokra valószínűleg nem fog sor kerülni. A világűr militarizálásá­nak megakadályozásával foglalkozó célirányos, tisz­tességes tárgyalásokra a Szovjetunió tett javaslatot: índítványa szerint a megbe­szélések szeptember 18-án napirenddel állt elő, neve­zetesen azzal, hogy konkré­tan és kizárólag az űrfegy­verek — a műholdromboló és rakéta-elhárító eszközök — ügyéről tárgyaljanak. A külügyminiszter által is kö­vetett amerikai stratégia célja moszkvai megítélés szerint voltaképpen az, hogy a Washington hibájából megszakadt genfi rakéta­tárgyalások témáit a bécsi megbeszélések napirendjébe Bécsben kezdődhettek volpa visszacsempészve, az Egye­Népszavazás meg Az amerikai külügymi­niszter az interjúban — a korábbi amerikai érvelés­sült Államok tovább foly­tathassa obstrukcióját, s ez­zel nukleáris eszközeinek nek megfelelően - azt telepítését Nyugat-Európa mondta, hogy az Egyesült Államok igennel válaszolt a szovjet javaslatra és Wa­shington véleménye azóta sem változott. Kijelentésé­vel nyilvánvalóan a szovjet félre kívánta hárítani a fe­lelősséget a megbeszélések elmaradásáért. Shultz nem volt hajlandó az AP munkatársának ar­ra a kérdésére válaszolni, hogy vajon a Reagan-kor­területén. • Rabat (DPA) vették egv kölcsönös katonai Líbiában már befejeződött, segítségnyújtási egvezménv Marokkóban pénteken kez- megkötését is. A két ország dődött a népszavazás a két a szerződés életbe lépése ország közt megteremtendő után közös feilesztési alapot államszövetségről. II. Hasz- létesít, és közös bíróságot szán királv és a kormánv hoz létre vitás ügyeinek el­felhívtá á^ márotffcBj' népet, bírálására, hogv igennél* szavazzon. A I«íl?ia és. Marokkó közele­szavazás eredménye várha- dése egv évvel ezelőtt kez­tólae szombaton válik is- dődött meg. amikor Kadhali meretessé. villámlátogatásra Rabatba A JANA hírügynökség le- utazott. Az államszövetség lentése szerint a líbiai la- rendeltetése a hivatalos köz­kosság 100 százalékosan a leménvek szerint: első lépés tervezett szövetség megte- a Maghreb-országok egvsé­remtesére szavazott. ge. illetve az arab eevség Az államszövetségi szerző- felé vezető úton. dés — amelvet Moamer el- A többi Maghreb-ország­Kadhafi líbiai államfő és II. ban — Tunéziában. Algériá­Hasszán marokkói királv ban és Mauritániában — augusztus 13-án írt alá — azonban . fenntartásokkal fo­nolitikai. gazdasági kulturá- gadták azt a javaslatot, lis és katonai együttműködést hogv csatlakozzanak a szö­iránvoz elő. A felek tervbe vetséghez. Egy háború tanulságai Különös háború volt. Jó- ború megindításának, a tö- égetni. Igen, jobbak ezek a val hamarabb elkezdődött, meghisztéria felkorbácso- feltételek, a második világ­mint ahogy kirobbant. Bal- lásának eszközéül szolgálhat, háborúban csak menet köz­jós jel volt Ausztria bekebe- Amíg még béke van, amíg a ben, már a harcok közepette, lezése; a következő lépésként becsületes együttműködés komor végveszély-hangulat­a nyugati hatalmak feláldoz- híveinek módjuk van rá. ad- ban sikerült összefogni az el­ták Csehszlovákiát, kiszól- dig kell határozott nemet lenséggel szemben mind­gáltatták Hitlernek abban a mondani a fenyegetésekre, azoknak, akik nem akarták tévhitben.«hogy kielégíthetik ,és a nemzetközi kapcsolato- átengedni a romlásnak a­étvágyát, legalábbis ők. fran- kat a tárgyalások, az egy- emberiséget. Ma is itt vs ciák és angolok, megszaba- más tiszteletének a medré- előttünk olyan vészéi' dúlnak a veszélytől, s a hó- ben tartani. Heinrich Heine amely háttérbe kell, hop dító csak Kelet felé fordul, mondta még a XIX. század szorítsa az ideológiai néze Végül nem így lett, mind a közepén, hogy ahol könyve- eltéréseket: az atomháború négy égtájat letaposta a gőz- ket. égetnek, ott hamarosan Ma a háborúellene' henger, de a német impería- embereket is égetni fognak, ség tudatosabb. köve' lizmus első katonai támadá- Így történt ez a hácik Euró- kezetesebb mint 193'"1 sa valóban Kelet felé indult pájában, haláltáborokkal ben volt, de azért azok s el: 1939. szeptember 1-én szórták tele a meghódított eszközök, amelyek kiége' megtámadta Lengyelorszá- országokat, és ha győznek, romok pusztaságává tehet' got. s §zzel kitört a második maga a földrész vált volna Európát, ott sorakoznak e világháború. Voltak, akik egész népek megsemmisítő raktárakban. Ezeknek a fe még ekkor sem akarták hin- táborává. számolásáért érdemes össv ni. hogy a katasztrófa beállt, De a borzalmakra emlé- fogni Keletnek és Nyuga mások már korábban figyel- kezve nem felejtjük el, hogy nak. meztettek erre. Mára azon- a harc végül is a fasizmus Még az sem titok, hogva" ban, negyvenöt év után min- legyőzésével végződött, s en- kellene ezt megtenni: jó den lényeges vonást tisztán, nek ls megvannak máig ér- szándékú, becsületes, a má­világosan látunk, módunk vényes, biztató tanulságai, sík oldal kívánságainak a van levonni a tanulságokat Ez a győzelem a különböző befogadására is alkalmas az emberiségnek ebből az ed- társadalmi rendszerű orszá" szocialista javaslatok fek­digi legnagyobb leckéjéből. gok összefogásának, társulé- szenek a nemzetközi asztalo­Eleget fizettünk — áldoztunk sának. életre-halálra szövet- kon. s tudjuk, az a másik ol­érte. kezésének köszönhető. Bebi- dal sem akar elpusztulni. A második világháború ^nyosodott hogy egyem- Korunk nyomasztó jellemvo­hat esztendeje és többéves bergyűlólő és embenrtó fe- nasa. hogy a tarsadalmi és előzményei arra intenek, nyegetéssel szemben össze- az érdekellentetek még min­hogy veszedelmes dolog a tarthatnak közösen küzdhet- dig nem engedik, hogy létre­nek ideológiailag ellentétes jöjjön hasonlóan szoros é« rendszerek hívei is. következetes összefogás bé­Mihdezek nagyon fontos kében, mint amilyen a mű­történelem is bizonyítja — tanulságok, de a gépies ösz- sodik világháború harcai kö­szehasonlitás, a párhuzam zepette megvalósult; a más:'' vonása, az erőltetett azono- oldalon még mindig vannak, sítás hibájába sem szabad akik nem hajlandók erre a' esni. Ma nincs Hitler és egé- őszinte és tartós együttmű­szen mások a körülmények, ködésre. De annak a nagy mint negyvenöt évvel ezelőtt, világégésnek éppen az a leg­Hatalmas erőt képvisel á szo- fontosabb tanulsága, az öt­cialista tábor, s Nyugaton is venmillió halott azt a me­számosak, befolyásosak a mentót írja fel a falakra, háború ellenzői. Sok tekin- hogy a társadalmi rendsze tetben tehát jobbak, mások- rek között folyó történelmi ban viszont rosszabbak a kö- versenyt nem a fegyverek rülmények. Igen, rosszabbak: döntik el, a tartós nemzetkö­olyan fegyverek állnak gar- zl együttműködés megterem­madával a silókban, ame- „ „ lyekben egyetlen robbanó- téséveI nem szabad YÓrnl a töltet auschwitznyi embert fegyverropogásig. Ludna másodpercek alatt el- Tatár Imre más népek elleni gyűlölet szítása, hiszen ez — mint a nem egyszer egy támadóhá­Üdvözlő táviratok Losonczi Pál, az Elnöki alkalmából Losonczi Pál, az Tanács elnöke Líbia nem- Elnöki Tanács elnöke és zeti ünnepe, a forradalom Lázár György, a Miniszter­győzelmének 15. évforduló- tanács elnöke táviratban fe­ia alkalmából táviratban jezte ki jókívánságait Sul­üdvözölte Moamer el-Kad- tan j^andar Alhaj legfelső ezredest, a líbiai fórra- uralkodónak. nletve Mahat­dalom vezetojet. » hír Mohamed miniszterei­Malaysia nemzeti ünnepe nőknek. Papp Zoltán Negyvennégy A gyerekkornak vannak hatalmas — tudatlan­ságból tapasztalatlanságból eredő — tévedései. mányzat bármiféle új straté- ! Ên. valami okbó1 naevon sokáig abban a meg­giát dolgozna-e ki a jelen­legi elnök újraválasztása esetén a Szovjetunióval va­ló viszony kérdéseiben, min­denekelőtt a fegyverzet kor­látozás ügyében. Mindazon­által az amerikai külügymi­niszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok „kész ész­szerű tárgyalásokat" folytat­ni a Szovjetunióval a kér­dések egészét átfogó kö­rében. Szerinte az elnöki stratégia ,,jó stratégia". Ró­náid Reaganról azt mondta, hogy véleménye szerint az elnök „készen áll arr&, hogy a szovjetekkel építő­szellemű viszonyt alakít­son ki". Ami a bécsi tárgyalásokat illéti, ismeretes, hogy a megbeszélések megkezdésé­nek kilátásait az amerikai magatartás oszlatta szét. A Reagan-kormányzat a tár­gyalások napirendjére igyek­szik ráerőltetni más fegy­gvőzódésben éltem például, hogv Jézus Krisztus — nő. Iskolába menet naponta végigbaktattam a Pe­tőfi sugárúton, a Dugonics tér felé. A Földvári utca sarkán álló egyemeletes ház falán éveken át ott virított a felírás: GETOBA ZSIDÓK! Ola¡festékkel locsolhatták oda — sebtében — a nagv. szálkás betűket, a festék sok helvütt el­csoraott. Nekem mindig úgv tűnt. mintha a be­tűk véreznének. A ..Getobá"-t holmi káromkodásnak véltem, .szidalomszónak. Voltak zsidó barátaim, ismerőseim, osztály­társaim. Hogv ők zsidók és hogv ez a szó va­lamiféle megkülönböztetést fejez ki eladdig so­ha fel sem merült bennem. Ennek is van oka Osztályunkban, iskolánkban — és persze az egész akkori magvar társadalomban — a katolikus vallásúak voltak többségben. A valláskülönbsé­gek a hittanórákon kulmináltak. A katoliku­sokhoz helvbe iött a pap. Mi többiek (reformá­tusok. evangélikusok, zsidók — a „másvallású­ak": csak igv en bloc) nedig máshová jártunk hittanra. A reformátusok (köztük jómagam) a Klauzál gimnáziumba az evangélikusok, zsidók — hn iól vélekszem — egyházközségük elemi Iskolájába. A zsidó fiúk mind naevon tehetségesek vol­tak. Lectöbbiük eminens. Ragadt rájuk az ide­gen nvelv. Kitűnően zongoráztak, hegedültek. És sokuk csak vállat vont olvan sértések hallatán, amiktől én menten sírva fakadtam volna. Meg­szokhatták. Ha valamelvik osztálytársunknál zsűr volt. meghívtak néha egy-két fiút a nem zsidó „más­vallásúak" közül Ls. Szén kislány is akadt ott ilyenkor nem egv. Ezekben az ápolt, többnyire fekete, ió alakú — vagv kissé dundi — lánykák­ban azt tetszett a legiobban. ho"v olvan köz­vetlenek voltak. Nagyszerűen el lehetett velük beszélgetni. Mindig akadt kéznél téma. sose bur­kolództak görcsös hallgatásba. Ha észlelték a partner zavarót, elfogódottságát — elég sokszor küzdöttem ilyesmivel —. finom mosollyal, ta­pintatosan átsegítették a zökkenőn. Szántó Pistáék — Pista 56 óta Párizsban él. de hűséggel hazaion ő mondja ígv „haza", min­den érettségi találkozóra — a „Ló fara" bisztró fölött laktak, a szépcirádás szecessziós palotá­ban. Raita láttam először hatágú úgvnevezelt Dávid csillagot. A világháborús huszár emlék­mű és az ítélőtábla (ma: JATE iogi kara) közt futottunk össze. — Szervusz — mondtam. — Szervusz. Pista. Bólintott. Tovább akart sietni. Mióta véget ért a tanév, egvszer sem láttam. Mintha föld nvelte volna el. i Tenvérnvi — szemmelláthatólag há- i készíté­sű — sárga csillag volt zakóióra fércelve. Kar­jait összefonta a mellén, úgv igyekezett, elta­karni. — Mi van veled? — próbáltam mosolyogni. — Már otthon is kerestelek. — Ténvleg több­ször csöngettem náluk, de senki nem nyitott pitét. Pista váratlanul sarkonfordult és futni kez­dett lakásuk felé. — Pista! Pista! — kiáltoztam. — Hé Pista! — Nem akarok bait hozni rád! — kiáltotta vissza a sarokról. Én meg még napok múltán is azon töpreng­tem uevan mi bait hozna rám ez a Szántó Pis­ta. akitől még csak hangos szót se lehetett hal­lani. pedig — szó ami szó — az osztá'vban leg­többen elég sprőd kamaszok voltunk. Másnap még egvszer mcnróbáltam beszélni vele. Már éDD rá akartam nvomni uiiam a csen­gQgombra. amikor pillantásom az aitaiukra rajz­szegeit panírlanra tévedt. PISZOKZSIDÖK Takarogvatok inen! Tussal kirajzolt, otí-ombán nagv betűk voltak. Akkor rónak ilveneket amikor valaki szánt­szándékkal el akaria változtatni az írását. (Te­hát valaki ismerős lehetett — töprengek, ennyi év távlatából. ) Sarkonfordultam és lélekszakadva futottam ki a sötét lépcsőházból, melvnek homályát akkor olv fenyegetőnek éreztem. Trudival még különösebben iártam. Trudi Béla dobos lánya volt. Aoiát az eeész város ígv ismerte. Vezetékneve tán nem is volt neki. Lánva egykorú lehetett velünk. Osztály­társaim révén hívtak meg hozzájuk, a Tisza­parti a mostani Sellő ház melletti épület föld­szintién levő lakásukba, ahol — az apa fog­lalkozására utaló stílszerűséggel — állandóan szólt a zene. Örökké kurblizni kellett a lemez­iátszót. Táncolni nem tudtam, igv a gramofon kezelésével próbáltam — nem sikertelenül — fontossá tenni magam. Pedig de szerettem volna Trudit. ezt a szép. szökés, máris „kész nő" ala­kú Trudit karjaim közé szorítani eev „belépős" tangó közben, ahogv a többiek tették. De nézni is nagvon ió volt a táncot miközben sercegve­sistereeve vándorolt előre a tű a fekete koron­gon. Mert bár a szigorú evári előírást naevon iól ismertük, hogv minden lemez után tűt a'ánlatos cserélni — hacsak nem evémánt feiű lút használunk —. ám a tűnek igencsak szűké­ben vo'.tak Béla dobosék is. Ha nem is táncoltunk egymással. Trudinak minden együttlétkor volt hozzám néhánv ked­ves szava. Mnsolvt is mellékelt többnyire hoz­zájuk. Sőt olvkor még az is előfordult, hogv pu­ha kis tenverével megérintette és végigsimítot­ta a felsőkarom. Mikor a Dugonics téren eev szikrázó nansilt''­sű tavaszi délelőtt váratlanul szembetaláltuk magunkat egvmással. furcsa dolog történt. Ahe­lvett. hogv eevmás nvakába borultunk volna, haléira rémültünk. Trudi hideglelősen melle elé kaota a kezét és elfutott mellettem. A következő pillanatban már én is futottam. Az ellenkező iránvba. Trudi a Tisza Laios (ma: Lenin) kör­út iómagam mee a Somogyi utcán, a Tisza­part felé. Sziirnvű érzés lehetett neki. hogv sárga csil­lageal elrondított blúzban láttam s hogv a sár­ga csillagot kissé még meg Is emelte büszke kehle. S nekem is szörnvű. hogv mezítláb mutatkoz­tam a szén Trudi előtt. De hát már iócskán ben­ne jártunk az áprilisban, s cinőm mindössze egv nár volt az is viseltes kímélni kellett ün­nepi alkalmakra télre (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom