Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-10 / 187. szám

2 Péntek, 1984. augusztus 10. Orias PB-tarolö A hét végén csónakmotorok zaja veri fel békés nyugalmából a szegedi Tisza-partot. Megnő ¡Ilyenkor a rakparti lépcsők és az út jelentősége, hiszen a nézők és a versenyt kiszolgáló „személyzet" igencsak benépesíti a folyó jobb partját. A várható nagy forgalomra tekintettel a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói munkagépek segítségével mosták le. s takarították föl a rakpartot, ahova egyébként szombaton reggeltől hétfőn reggel hét óráig csak az engedéllyel rendelkezők haithatnak be, a szokásos közúti forgalom elől lezárják az Árvízi emlékmű és a Felső Tisza .part közti szakaszt. A szegedi szénhidrogén-medencében csaknem 700 millió forintos beruházással 30 000 köbméteres óriás tartály épült az ország egyenletes pb-gázellátásának megteremtésére. az időnként ielentkező feleslegek tartalékolására. Próbaüzemelését, folvékonv gázzal feltöltését megkezdték az NSZK-ból érkezett szakemberek közreműködésével. A bonyolult technológiai berendezés zömét ugvanis NSZK-beli cég szállította. A 40 méter átmérőiű. 27 méter magas tartály Közéo-Euróoa eevik legnagyobb és legkorszerűbb ilyen létesítménye. Alapiéba 5000 köbméter betont, s 4800 mázsa acélt építettek be. Különösen nagy és bonyolult feladat volt annak a megoldása. hogv a nagv tömegű gázt nvomás nélkül tároliák. s ez mínusz 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleten lehetséges. A gáz kellő hőfokon tartását a hűtőberendezések mellett Olaszországból importált különleges, habosított szigetelőanyag is segíti, amelvlvel a tartálvt körülvették. A hűtést szolgáló. freongázas. elektromos berendezést, valamint magát a töltést és ürítést, az egész tárolórendszert minikomputerrel iránvítiák. Az üzemeléshez ígv csupán négv ember elegendő. A tartályba most óránként 60 köbméter folvékonv propán-butánt bocsátanak. Feltöltése után ez a „stratégiai" tároló ielentősen hozzáiárul a lakosság téli-nvári folyamatos. zökkenőmentes pb-gázellátásának megteremtéséhez. Szegedi virágcsokrok (A.) Másfél hektár gerbera A szegedi kertészhagvományok nagyüzemi továbbfejlesztője. a Felszabadulással összeolvadt egykori újszegedi Haladás Tsz. az ötvenes években „felszippantotta" a szegedi. szőregi szakemberek többségét, s jó ideig a nevéhez méltóan a haladást képviselte a szakmában. Ott épültek meg az ország első hévizes üvegházai, melyek akkor ontották a vágott virágot. A Felszabadulás Tsz hathektáros „üvegvárosának" megépültével az Űjszegedi kertészet szerep? is megváltozott. Az algyői, úton . sz^zezerszám termelik a szegfűt, s nemrégiben „indult meg" az egyhéktáros szegfütelep mellett a másfél hektáros gerberaültetvényük. Az újszegedi kertészet átvedlett amolyan háttéripari részleggé, s a kéthektáros üvegházi felület alatt most a díszítő zöldként használt plumosát termelik. — Termelni már tudunk — sóhajt Gubacsi Béla. a szövetkezet elnökhelyettese —. sőt. azt lassan már mindenki tud. Termel a maszek. termel a közület, de még a háztájiban, kiskertekben is virágoznak. A leckét ma nem a technológia, hanem az értékesítés adia föl. — Túltermelési válság? — Ez túlzás, de hogv telítődik* a piac, az biztos. A vásárlóerő viszont nem növekszik olyan arányban, mint a kínált áru. — Hallottam korábban, hogy nincs már éhező ember. s aki jóllakott, szeretne a szépnek örülni. — És ha virággal Is „jóllakott"? Az a helyzet, hogy nálunk a virágszeretet többnyire csak a családi ünnepekhez kapcsolódik. Nőnap, névnap, anyák napja, ballagás. bankett, esküvő, temetés. Egyszer milliószóm kell a virág, másszor szálával is alig. Még mindig kevesen vannak, akik akkor is vesznek- virágot, ha senkit nem kell köszönteni. — A gondokról beszél * közben növelik a termelést. — Ja. hát begubózni akkor sem lehet, ha valami nem úgv alakul, ahogy mi szeretnénk' A termeléssel egvütt az értékesítéssel is jobban keli törődni. Nemrégiben állítottunk munkába egy kereskedő kertészt, hoav szervezze a helyi és a vidéki értékesítést. Itthon három virágüzletben árulunk, rendszeresen szállítunk az apátfalvi virágelosztónak. és szerződésünk van pécsi, szombathelyi cégekkel, szállítunk a budapesti vásárcsarnokba. virágelosztót nyitunk Nyíregyházán a Szombathelyi Kertész Ts^-szel. és és tervezzük, hogy valahol Észak-Magyarországon. talán Miskolc kórnyékén is létrehozunk valamilyen értékesítő helyet. Exportálunk gerberát . Csehszlovákiába, küldenénk szegfűt a Szovjetunióba ... — Miért a feltételes mód? — Mert ez. a csatorna bedugult. Nem kell a szegfűnk, s most mi, a nagytermelők is itt vagyunk a hazai piacon, együtt a kistermesztőkkel — és öljük egymást. — Konkurrencia kicsi és nagy között? — Miért ne? Mindegyiknek megvan a maga előnye, vagy. ha úgy tetszik: fegyvere. — Mivel jobb a maszeknak? — Például azzal, hogy a fóliafűtéshez háztartási tüzelőolajként. fele áron kapja az üzemanyagot, mint a nagyüzem. A piacon pedig egyértelmű előnyben van, mivel a virágkereskedőnek nem ad számlát, hogy menynyiért cserélt gazdát, és milyen mennyiségű az áru. A virágboltosnak is jó. mert a kutya nem tartja számon, az eladó termelőnek is, mert az ő forgalmát sem számolja fillérre senki. Mi meg a bizonylatokkal a saiát forgalmunkat és a vevőét is dokumentáltuk. Hát kell ez nekik? Ezért marad fő vevőnk a közület. — Vagyis a maszek vevő is fontos a szövetkezetnek! — Fontos, mert sok kicsi sokra megy. de nem minden áron! Van azért egyre több közülük, akik ideoártolnak. — Mi vonzza őket? — Az. amivel meg mi tudunk többet, mint a maszek termelő. — Mi az? — Nagyobb választék, tömegtermelés. ami azt is 1elenti. hogy a kritikus időszakokban. például télen, amikor kevés és drága a virág. mi akkor is megfelelő mennyiséget és elfogadható árat tudunk tartani Ez egvfaita kölcsönös biztonságot ad. — És ha valakinek csak addig kell a tsz áruja, míg abból van több haszna? — Aki a betyárbecsületet felrúgja, ki lesz rúgva. — Mit kínálnak a piacon' — Ebben az évben el akarunk adni egymillió szál gerberát 1.2 millió szegfűt, és 2,2 millió vágózöldet. — Lehet ezzel versenyezni? Lehet. Itt Szegeden sem mi vagyunk a legnagyobbak. A mihálytelekiekr.ek ugyanilyen üvegházuk van. és ők előbb „nyitottak" virágtermesztésre. Egy hektár rózsával és három hektár szegfűvel. — És ugyanazon a piacon. — Ugyanazon ..'. Igriczi Zsigmond (Következik: Virágpiac éjjel-nepper) Á forgalom csökkent, a vendéglátás já Új reprezentatív szórakozóhelyek Szegeden A vendéglátóipar éves tevékenységét. eredményét nagyban befolyásolja a három nyári hónap, július, augusztus, szeptember. Szegeden különösen, hiszen erre az időszakra esik az Ünnepi Hetek programja, az idegenforgalmi szezon dömpingje. Nemcsak a forgalom, az árbevétel lehet elsődleges, hiszen az sem mindegy, hogy a városunkba érkező vendégek milyen szájízzel gondolnak vissza a Szegeden töltött napokra. S a jó hangulat kialakításában a vendéglátóiparnak is fontos szerep jutott. Dékány Lászlóval, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójával az eddigi taPécsi István köszöntése ••<• <•• ? «X igggX* <S : • • . s * ' ' V .„Vv.v M • IS«! * ' PFFTP ¡Ü» » *ÉÈP S 4K Ht * f WÊf. í *. * mfmwió Wűljk 1 „ SE ím\ ÍMM I j re^fipp » Ti <H VÍV'. *'' . / "' ./.'í' Somogyi Károlyné felvétele Dr. Koncz János, Décsi István, Oláh Miklós Édesapja szakmáját folytatta, szabóinas lett 1924ben. Két évre rá ismerkedett meg azzal az emberrel, akinek szavai meghatározónak bizonyultak életére. Kuharovics János ács, a Csehszlovák Kommunista Párt tagja volt, s a fiatal Décsi István tőle kapott választ azokra a kérdésekre, amelyek az első világháború óta foglalkoztatták. — .Engem a nyomor és a nélkülözés vitt a kommunisták soraiba. Megtanultam.- hogy harcolni kell az elnyomók ellen. Más út nincs — mondja. 1930-ban lett tagja a Csehszlovák Kommunista Pártnak. A gazdasági világválság nehéz éveiben tüntetéseken vett részt szülőhelyén, Érsekújváron. Emiatt többször letartóztatták. Naszvadon, Imelyen, Udvardon, Csuzban, Andódon szervezte a földmunkások harcát A Felvidék Magyarországhoz csatolása után megkezdődött a kommunisták üldözése. Décsi Istvánnak is zaklatásokban volt része, többször került fogdába. A párt azt az utasítást adta neki, hogy szökjön át Szlovákiába. Kalandos körülmények között jutott el Pozsonyba, és itt élt 1941-ig. Innen vezetett Magyarországra az útja. De itt sem volt könnyebb a sorsa, hiszen bebörtönözték és rendőri felügyelet alá vették később. A felszabadulás után fegyveres szolgálatot teljesített, majd több cégnél is dolgozott. A gabonaiparból ment nyugdíjba 1969-ben. Décsi István a munkásőrség tartalékos őrnagya, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje most is, 75 évesen jó egészségnek örvend. Születésnapján, tegnap a városi pártbizottságon dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára köszöntötte. Átadták neki a megyei pártbizottság emléklapját és a Lenin-plakettet. pasztalatokról, a vendéglátás gondjairól beszélgettünk. — Hogyan készült a vendéglátó vállalat az idei idegenforgalmi szezonra? — Az idegenforgalmi szezon a maga sajátosságain túlmenően nem lehet éves tevékenységünkben extra feladat. Az biztos, hogy munkánkban nagyobb terhelést jelent a nyári időszak. Létkérdése ez a vállalatnak, hiszen amit július, auugusztus és szeptember hónapokban nem tudunk megfogni, azt már a hátralevő időszakban nem lehet pótolni. Az üzletek osztályba sorolását ismételten elvégeztük június 30-ig. Ahol arra szükség volt, megtette intézkedését a vállalat. — Milyen volt az áruellátás az eltelt időszakban? — Maximálisan felkészültünk a Szegedi Ünnepi Hetek idegenforgalmára. A különböző beszerzési csatornákat kihasználva, partneri kapcsolatok révén jobbára sikerült megszüntetni a sör és Pepsi-Cola hiányát. Tapasztalataink szerint nálunk a sört a Kőbányai jelenti, ezért esetenként Import sörféleségekkel tudtuk csak az igényeket kielégíteni. A Pepsi-Cola sűrítménye importárú, melynek beszerzését csökkentették, ezért volt néha-néha hiány. — Milyen gondok jelentkeztek a megye vendéglátó üzleteiben? — Az egyik legnagyobb gondunk, hogy szakácsokból és főleg segéderőkből munkaerőhiány van. Éppen ezért szakképzett dolgozók kénytelenek ellátni azokat a feladatokat is, amelyek nem igényelnének szakképesítést. Ez pedig a kiszolgálás, a vendéglátás rovására mehet. — A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat 101 szerződéses üzletet működtet. Mi a tapasztalat, menynyiben vált be az új forma? — Szerződéses üzleteink nagyon sokat tesznek azért, hogy a vállalat eredményesen dolgozzon. A sok gond mellett azt tapasztaltuk, hogy jobban alkalmazkodnak az igényekhez, választéké^ szolgáltatást kínálnak és jóval több időt áldoznak a vendégekre. A legtöbb gond a fogyasztói érdekvédelemben jelentkezik. Többé nyire azért, mert a szerződéses üzletekben sok tapasztalatlan, a vendéglátásban nem jártas családtag dolgozik. Persze előfordul szándékosság is. Az idén már ' szigorúbb szankciókat alkalmaz a vállalat. Fokoztuk az ellenőrzést, új módszerekkel közös vizsgálatokat folytattunk a kereskedelmi felügyelőséggel a szerződéses üzletekben. Mindezt tettük a vásárlók, a fogyasztók érdekében, és azzal a célzattal is, hogy a tisztességesen dolgozók becsületén ne eshessen csorba; hogy kiszűrjük az úgynevezett kalandorokat ebből a szakmából. — Nem csupán a kényszerű takarékosság tartja távol az embereket az éttermektől, hanem az is, hogy az étlapi árak jóval meredekebben emelkednek, mint a boltiak. Milyen forgalomról számolhat be a vendéglátó vállalat az eltelt hét hónap ismeretében? — Nem érte el az elmúlt évi forgalmat. Ennek több összetevője van. Az egyik a vásárlóerő csökkenése, a másik pedig a vendéglátásban is bekövetkezett árnövekedés. Gátolta a forgalom megfelelő növekedését az időjárás is. hiszen a hűvös tavaszt hűvös nyár követte. A jobb gazdálkodás eredményeként, a költségnövekedés és forgalomcsökkenés ellenére a vállalati eredmény jobb. mint 1983 hasonló időszakában. — Milyen hálózatfejlesztést valósítottak meg a nyári csúcsforgalomra készülve? — Június 29-én Szeged egyik reprezentatív egységét nyitottuk meg. mégpedig a Fesztivál ételbárat és sörözőt, a Dóm téren. A napokban kezdte meg üzemelését a Kereszttöltés utcában a Kék-fekete söröző. Üj formában — hangulatos drink bár — várja vendégeit a Mignon cukrászda, és • befejezés előtt áll a Totó-lottó sörbár előtti téliesített terasz kialakítása. A nyári csúcsforgalom után máris készülünk az őszi vendéglátó napokra és munkatervünkben már a jövő évi feladatok is napirenden szerepelnek. Bagaméry László Befejeződött a hévízi tófürdő rekonstrukciója Befejeződtek a hévízi tófürdő létesítményei nek korszerűsítési munkálatai: a nemzetközi hírű gyógyfürdő valamennyi szabadtéri épületét újjáépítették. Elsőként a tó északi részén levő strandfürdőt és a kabinsort újították fel. Ezt követte a tó közepén álló. 1600 négyzetméter alapterületű gyógyászati főépület újjáépítése és a főbejárat áthelyezése, A tófürdő 1975-ben kezdődött rekonstrukcióját úgy valósították meg, hogy közben nem szünetelt sem a betegek kezelése, sem a fürdővendégek fogadása A rekonstrukció eredményeként a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház a korábbinál mintegy 30 százalékkal több vendéget fogadhat a korábbié aknái jobb feltételek között