Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

2 Vasárnap. 1984. augusztus 5. 7 Áz afomfámadás évfordulóján 0 Moszkva (TASZSZ) A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atombomba­támadás évfordulóján a Szovjet Bekeblzottság az Egyesült Államok jelenlegi katonapolitikájának veszé­lyességére' hívta fel a fi­gyelmet egy szombaton ki­adott nyilatkozatban. A, bizottság a szovjet bé­kemozgalom nevében szoli­daritásáról biztosította a ja­pán békeharcosok küzdel­mét. A nyilatkozat emlékez­tet: Japán1 haladó közvéle­ménye a/ért küzd. hogy a szigetországban mindörökre tiltsák be atomfegyverek tá­rolását. ne élesszék föl a fegyverkezés szellemét. Ja­pánban követelik, hogy tilt­ság meg a Tomahawk atom­rakétákkal felszerelt ameri­kai hadihajók bejutását az ország kikötőibe. A japán békemozgalom követeli a vi­lágháború elvesztésenek ta­nulságai alapján megfogal­mazott atomfegyverellenes elvhez, való maradéktalan ragaszkodást. A Szovjet Békebizottság az évforduló kapcsán ismé­telten emlékeztetett arra. hogy a Szovjetunió követke­zetesen fellép valamennyi tömegpusztító fegyver, min­denekelőtt az atomfegyverek felszámolása érdekében. A nyilatkozat felhívja a figyel­met arra, hogy a Szovjetunió ebben a témában a második világháború vége óta több mint száz javaslatot tett az ENSZ-ben. Provokációk, szeparatisták 0 Bejrút (ADN) A libanoni parti őrség üteged pénteken támadó iz­raeli rakétanaszádokra nyi­tottak tüzet, és menekülésre kénvszerítették őket. Mint a libanoni állami rá­dió közölte, a hadihajók megpróbáltak a partok kö­zelébe kerülni. Hasonló pro­vokáció történt csütörtökön is. egy nappal korabban pe­dig izraeli gyorsnaszádok és helikopterek Tripoli libano­ni kikötőváros közelében tá­madtak meg egy palesztin menekülttábort. 0 New York (Reuter) A ciprusi kormány pénte­ken állandó ENSZ-képvise­lőjének közvetítésével tilta­kozott a világszervezetéi amiatt, hogy a ciprusi török közösség vezetői újabb sze­paratista intézkedéseket hoz­lak. azaz: új útlevelet adtak ki, amelyben az ott élő lakó­kat az Észak-ciprusi Török Köztársaság állampolgárai­nak tüntetik fel. és Ankará­ban már kinyomtatták a szakadár állam új bankje­gyeit. Japán nem « Tokió (DPA) Japán feloldotta csaknem valamennyi. Lengyelorsz ig ellen hozott szankciójót. amelyeket 1981-ben. más nyugati országokkal együtt határozott el. A szankciók értelmében a távol-keleti szigetország el­dig elutasította a lengyel adósságok átütemezésének megtárgvalását. nem nyúj­tott újabb hiteleket az ' eu­rópai szocialista országnak és korlátozta a lengyel dip­lomaták beutazását. Most e korlátozó intézkedéseket a hitelnyújtás kivételével a japán kormány visszavonta. A hírt szombaton a japán külügvminisztérium jelen­tette be. A tokiói intézkedés egy nappal követi az amerikai kormány hasonló lépését, amely a korlátozások rész­leges feloldásóra vonatko­zott. Az Egyesült Államok kormányzata azonban c szankciók teljes megszünte­tését feltételekhez kötötte. Ezek a washingtoni feltéte­lek. mint a PAP hírügynök­ség kommentárja hangsú­lyozta. beavatkozást jelente­nek a lengyel állam szuve­rén döntéseibe. Külpolitikai reflektor Erősíteni a közös munkát Talizin cikke az Izvesztyijában # Moszkva (MTI) ' > A szocialista országok gazdasági közössége számá­ra a műszaki-tudományos vívmányok elsajátításának felgyorsítása kulcskérdés a legfontosabb gazdasági fel­adatok megoldásóban. A KGST' tagországainak Moszkvában megtartott felső szintű gazdasági értekezle­tének jelentőségéről, s né­hány, a tagországok előtt álló fontos feladatokról irt cikket az Izvesztyijában Nyikolaj Talizin szovjet mi­niszterelnök-helyettes, a .Szovjetunió állandó KGST­képviselöje. A tagországok vezetőinek moszkvai tanácskozása új szakaszt nyitott meg a test­véri pártok és államok egy­ségének és összefogottságá­nak további megszilárdítá­sában. a szocialista gazda­sági integráció elmélyítésé­ben és a szocializmusnak a nemzetközi életben elfog­lalt pozíciói megszilárdítá­sában — állapítja meg Tali­zin. Megteremtődtek az ala­pok ahhoz, hogy felgyorsul­jon a népgazdaságoknak az intenzív fejlesztési módsze­rekre való áttérése, a ter­melés műszaki bázisának a tudományos-műszaki forra­dalom vívmányaira épülő gyökeres megújítása. A közös munkát a továb­biakban erősíteni kell. Kö­zös alapokon kell kidolgoz­ni. a tagországok gazdaság­politikájának egyeztetése keretében, a fontos gazdasá­gi kerdcsek megoldásának módozatait, fejleszteni kell a közvetlen kapcsolatokat a termelő üzemelt, tudományos intézetek között. Az értekezlet célszerűnek •minősítette a tagországok gazdaságpolitikájának egyez­tetését a kölcsönös együtt­működéssel összefüggő terü­leteken — az ebben érde­kelt országokkal pedig egvéb területeken is — rend­szeresen, minden szinten. A testveri országok ma képesek a legbonyolultabb " tudojnányos-műsza,ki problé­mák megoldására is, ami azért is rendkívül fontos, mivel az Egvesült Államok és néhány NATO-beli szö­vetségese a nemzetközi mű­szakf-tudományos együtt­működést a politikai nyo­más eszközévé igyekszik változtatná A moszkvai tanácskozáson hozott határozatok megva­lósításában különösen fon­tos szerep jut a gépipari együttműködés fejlesztésé­nek — mutat rá a további­akban Talizin. Bizonyítható, hogy a KGST-tagországok­ban meglevő műszaki és gyártó potenciál lehetővé teszi, hogy ezek az országok megszervezzék a számukra nélkülözhetetlen gépek és berendezések minden fajtá­jának gyártását, s világszín­vonalú minőségben lássák el belőlük a termelés kulcs­fontosságú ágazatait. A fel­adat megvalósításában je­lentős szerep juthatna egy a gépgyártás kérdeseivel foglalkozó miniszterelnök­helyettesi szintű KGST­bizotlságnak. Talizin kitér az energia­hordozók kérdésére, amely­nek a moszkvai tanácskozás ugyancsak nagy figyelmet szentelt. Továbbra is rend­kívül nagy "feladat hárul a Szovjetunióra: a tanácsko­záson ismét megerősítést nyert, hogy a Szovjetunió továbbra is jelentós mérték­ben hozzájárul a közösség tagországai tüzelőanyag- és energiaproblémáinak meg­oldásához, folytatja a kő­olaj és kőolajalapú termé­kek exportját a KGST-tag­országokba és növeli földgáz és villamosenergia-szállítá­sait. Nagv. közös építkezési vállalkozás lesz egy új, Nyugat-Szibériából a KGST­tagorsz.ágokba vezető gáz­vezeték létrehozása. A leg­közelebbi időben sor kerül az. építés felteteleinek egyez­tetésére es a munka meg­kezdőére. Eltérítők Mostanában sokszor és so­kat térítenek el. Például repülőgépeket. A világ kellő nyugtalansággal hallgatja a riaszló híreket: a géprablók kilátásba helyezték, hogy ha követeléseiknek nem tesz­nek eleget, óránként kivé­geznek egy-egy utast... Aztán kiderült, hogy ez esetben is csak üres fenye­getőzés volt, blöff, amit a nagy nyugati hfrügynökségek oly gyorsan világgá kürtöl­tek. A géprablók megadják magukat. Nem tudni, mit si­került elérniük, s azt'sém tudni a végén, hogy kik vol­tak. Marád Ái első feltevés: ilyen vagy olyan. gyakran fantázianévvel felruházott, ismeretlen terrorista csoport tagjai lehettek. A bizonyítás az esetek többségében elma­rad. Az eltérített repülőgép is visszakerül1, s csak a leg­rosszabb esetben rongálják meg a pilótafülkét ... (a 70­es évek elején, persze, elő­fordult az is. hogy valóban a levegőbe repült, vagy igazán felgyújtották). Az eltérítés mindenesetre megtörtént. A figyelem elté­rítése. A vélemények eltérí­« tése abba az irányba, hogy lám-lám, ezek a barbár né­pek fiai csak ilyesmire képe­sek. Nem is érdemesek tá­mogatásra. A rend és a tör­vény csak a civilizált, értsd: nyugati világban érvényesül. % Mi a lényege az űrfegy­verkezéssel kapcsolatos szovjet—amerikai véle­ményeltérésnek? Amióta Reagan elnök ha­talomra került, mögötte mind befolyásosabbá vált az amerikai politika alakí­tásában a hadiipari ..lobby", azaz a fegyverkezésben ér­dekeltek nem is olyan szűk csoportja. Egymásután fo­gadtatták el az elnökkel új meg új fegyverek kikísér­letezésére, gyártására és szállítására vonatkozó ter­veiket. A legutolsó a sorban az űrbeli hadviseléshez szükséges fegyverek, a sajtó által ..műholdgyilkosoknak" nevezett fegyverek kifejlesz­tésének a programja (mellé­kesen megjegyezve, szomorú „dicsőség", hogy az ürfegy­verek egyik első népszerűsí­tője Telíer Ede volt, „ide­genbe szakadt hazánkfia", az amerikai hidrogénbomba egyik atyja). A Szovjetunió jóideje fi­gyelmeztet mór az új ve­szélyekre és fontos javasla­tokat is tesz, mint tette jú­nius 29-én, amikor tárgya­lósokat ajánlott az űrfegy­verkezés megakadályozásá­ra. A szovjet kezdeményezés egyik igen lényeges eleme az volt. hogv a tárgyalások tartamára függesszék fel az ilyen fegyverek kifejleszté­sének munkálatait és gyár­tását. Ez a moratórium lo­gikus és hasznos lenne hi­szen nyomban csökkentené a veszélyeket. Washington azzal vála­szolt, hogy színleg elfogadta a tárgyalások gondolatát, de azonnal hozzáfűzte, hogy Bécsben — ahol szeptember 18-án kezdődhetnének meg ezek a tárgyalások — napi­rendre kellene tűzni a ha­dászati és az eurohadászati rakétákról Genfben megsza­kadt tárgyalásokon szerepelt .-ítémájuta, JtfagyarstRf, az .USA vissza akarja csempészni azokat a kérdéseket ame­lyekről a rakétatelepítés megkezdése miatt vált lehe­tetlenné mindennemű tár­gyalás. Moszkvában ma azt mond­ják. hogy lelepleződött az amerikaiak taktikája: a kö­zelgő elnökválasztás miatt Reagan a maga tárgyalási készségét . hangoztatja, de tulajdonképpen csak a vi­lágűr militarizálásának sza­bályozását akarja, nem pe­dig a megakadályozását, ugyanakkor pedig hasonló tárgyalási látszatot akar kel­teni a hadászati rakéták, még a Pershing-2-k, a ro­botrepülőgépek ügyében is, folytatva azok telepítését. $ Milyen fogadtatásban ré­szesült a Közel-Kelettel kapcsolatos szovjet javas­lat? A szovjet diplomácia is­mét ke/deményezőleg lépett fel a Közel-Keleten: vala­mennyi érdekelt fél részvé­telével rendezzenek nemzet­közi konferenciát a közel­keleti béke érdekében. A „valamennyi érdekelt" meg­jelölés természetszerűleg Iz­raelre éppúgy vonatkozik, mint az arab szomszédaira és a Palesztinai Felszaba­dítósi Szervezetre, továbbá az USA-ra és a javaslatte­vő Szovjetunióra. A gondolat nyilvánvalóan nem új, s volt is mór olyan értekezlet, ahol a Szovjet­unió és az USA társeinök­ségevel a konfliktus több részvevője próbált kiutat keresni a közel-keleti zsák­utcából. Sikertelennek azért bizonyult az a genfi konfe­rencia, mert Izrael és a fő 'pártfogója, az Egyesült , Ál­lamok nem volt hajlandó a tárgyalóasztal mellett ta­lálkozni a palesztin nép képviselőivel. A szovjet javaslat megté­telét az új közel-keleti adottságok tették lehetővé és időszerűvé: az izraeli közvéleményben mutatkozó változásoktól az imperialis­ták libanoni majdnem-ku­darcáig terjednek ezek. Ter­mészetesnek tűnik, hogy Washington és Tel -Aviv megint nemet mond, ugyan­akkor figyelemre méltó, hogy a legtöbb arab fővá­rosban kedvező a javaslat fogadtatása, és például Sedli Klibi, az Arab Liga főtit­kára is a szervezet támoga­tásáról biztosította a szovjet közel-keleti béketervet. Kli­bi szerint a szovjet javaslat kiegészíti az arab államok­nak az emlékezetes fezi csúcsértekezletén kinyilvá­nított álláspontját. Ha az nem is várható, hogy rövid időn belül meg­valósul a szovjet kezdemé­nyezésben foglalt elképzelés, az bizonyos, hogy új, fontos tárgyalási alapul szolgál. Ugyanakkor bizonyítani tud­ja, hógv a Szovjetunió 'fe­lelőssegtelj?i>£p foglalkozik a közel-keleti kérdéssel. ® Megfigyelhetők-e új je­lenségek Latin-Ameriká­ban? Nyilvánvalóan nem egyet­len hét eseményei szolgál­hatnak hiteles jelzésekkel, de az bizonyos, hogy igen sok — önmagában csak mo­izaikdarabkának tűnő —• történés figyelmeztet arra: Latin-Amerikában felgyor­sulnak a társadalmi, politi­kai és gazdasági mozgások. Néhány diplomáciai hír is figyelmet érdemel. mint például a nicaraguai kül­ügyminiszter-helyettesnek, Hugó Tinocónak és Harry Shlaudeman amerikai nagy­követ, elnöki különmegbí­zotlnak a tárgyalása egy mexikói üdülőhelyen. Igaz, csak találgatások hangza­nak el. semmi sem szivár­gott ki arról, hogy mire ju­tott a két fél, de a kapcso­latteremtés puszta ténye is érdekes. Salvadorban a ha­zafiak újabb sikerei Napó­leon Duarte elnököt enged­ményekre késztetik, még kérdéses, hogy ezt washing­toni jóváhagyással, netán amerikai ösztönzésre teszi? Panamában az amerikaiak­nak távozniok kell egy ki­képzőközpontból. ahol eddig a panamaiakkal közösen folytattak kiképzőtevékeny­séget, nyilvánvaló feladatok­kal. .. Honduras apró jelekkel igyekszik Managua tudomá­sóra hozni, hogy a ket or­szág közti ellenséges vi­szonyt nem akarja örökössé tenni. Dél-Amerikában a chilei és az uruguayi tüntetések érzékeltetni képesek, hogy a diktatúrák elleni népi ellenállás növekszik. A la­tin-amerikai országok gaz­dasági és pénzügyi gondjai is abba az irányba hatnak, hogy mind többen ismerik fel: a kontinens bajai az USA mohóságának is a kö­vetkezményei, s ha Washing­ton mégoly csekély mérték­ben csökkentené igényeit a latin-amerikai országokkal szemben, akkor enyhülné­nek a szorongató gondok. Az Egyesült Államokkal megpróbálnak úgy tár­gyalni argentinok, brazilok, venezuelaiak és mexikóiak, •hogy egységfrontba töpnörül­nek, az eladósodott és szin­te fizetésképtelen latin­amerikaik frontjába. A Fehér Ház lakójának, akárki legyen is az a kö­vetkező négy évben, még több gondja lesz Latin­Amerikával. Pálfy József Vissz® m polgári kormányzást D Montevidea (AF) Az uruguayi katonai kor­mány és három politikai szervezet vezetői péntek es­te Montevideóban megálla­podást kötöttek arról, hogy novémber 25*én általános választásokat tartanak, és 11 esztendeig tHrtó katon i ura­lom után a jövő év március 1-től az országban visszaál­lítják a polgári kormány­zást. Az egyezményt a Colorado Párt, a kisebb Polgári Egye­sülés Pártja és a baloldali pártokat tömörítő Széles Front vezetői, valamint a három haderőnem parancs­nokai írták alá. Hirosima, negyed kilenc Hirosima fölött 1945. au­gusztus hatodikán reggel, pontosan nyolc óra tizenöt perckor oldotta ki halálos terhét az Enola Gav nevű bombázó. A történelem első atomtámadására Truman amerikai elnök adott paran­csot, s a pilóta, Tibbets ez­redes nem habozott végre­hajtani azt. A halálos áldo­zatok száma ismeretlen, mi­vel a városban sok volt a még nyilvántartásba sem vett menekült. A becslések szerint 240 és 400 ezer kö­zött volt az elpusztultak szá­ma. Amikor azon a regge­len. negyed kilenckor Hiro­sima egén kigyulladt a má­sodik Nap, új korszak kez­dődött az egesz emberiség Számára. A Manhattan-tervben részt vevő tudósok jó előre figyelmeztették a politiku­sokat: ne alkalmazzák ide­jekorán az atornbambat a Japán elleni meglepetéssze­rű támadásra. Ha az Egye­sült Államok elsőként zúdít­ja az emberiségre a vak pusziitásnak ezt az eszközét, elveszti a világ közvélemé­nyének támogalasát, meg­gyorsítja a fegyverkezési hajszát, és leheletlenné te­szi a fegyverek feletti ellen­őrzés megteremtését szolgá­ló nemzetközi egyezmény megkötésére irányuló tár­gyalásokat.^ A tudomány embereinek szava nem bizo­nyult elegendőnek, s sovány vigasz számukra, hogy ma már tudjuk, igazuk volt. A történeszek a mai na­pig is vitatkoznak, vajon szükséges volt-e a hirosimai urán-, majd a nagaszaki plutóniumbomba bevetése, a katonai, vagy a politikai szempontok voltak-e az erő­sebbek a Fehér Ház indíté­kai közül. A válasz valószí­nűleg is-is, hiszen Japan szárazföldi hadserege még csaknem érintetlen volt. a szigetország lerohanása, megszállása sokszázezer ka­tona életét követelte volna mindkét oldalon. Másrészt az imperialista nagyhatal­mak vezetői már a háború utóni időkre gondoltak, s szövetségesüket, a Szovjet­uniót szerelték volna meg­félemlíteni, hogy a potsdami tárgyalásokon rákenyszerit­hessék akaratukat. Truman és Churchill el­képzelései azonban nem váltak valóra. Egyrészt Ja­pán nem kapitulált az atomtámadások hatására, és csak a Szovjetunió hadbalé­pése döntötte el végleg a tá­vol-keleti hadszíntéren is a háború sorsát: másrészt a jócskán megerősödött szocia­lista ország nem engedett el­veiből, a diplomáciai csatá­rozások során sem. Kurcsa­tov akadémikus pedig már javában dolgozott azért, hogy megtörje az amerikai­ak atommonopóliumát... Hirosima óta sokezer atombombát gyártottak a vi; lágon, amelyek fenyegető ereje még békeidőben is ha­talmas. Az emberiség — ha meg is tanulta, hogyan le­hpt — nem akar együttélni ezekkel a fegyverekkel, amelyek sokszorosan nagyobb hatásúak, mint a hirosimai „ős". A veszély ma nagyobb, mint évtizedek óta bármikor. De a beke erői is jelentősebbek, mint valaha. A Szovjetunió, a szocialista országok leszere­lési javaslatai jó alapot je­lenthetnének a tárgyalások azonnali megkezdésére. Saj­nos, Nyugaton manapság nem akarják fontolóra ven­ni a Varsói Szerződés aján­latait. a legutóbbi budapesti felhívást sem. Augusztus hatodikán, Hi­rosima napján azonban sen­ki sem fordíthatja el a fe­jét, nem dughatja be a fü­lét: békedemonstrációk sora bizonyítja: a világ népei nem akarják, hogy valaha is, bármilyen körülmények között is újra atomfelhő emelkedjen bármelyik város íolött, . Horváth Labor

Next

/
Oldalképek
Tartalom