Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

3 Kedd, 1984. augusztus *S. Kitüntetés A Magyar Népköztársasás Elnöki Tanácsa Jevgenyij Popovot. a TASZSZ szovjet hírügynökség magyarországi irodavezetőjét, a magyar —szovjet barátság erősítéséért végzett több évtizedes munkássága elismeréseként, állomáshelyéről való hazatérése alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést hétfőn az MSZMP KB székházában Lakatos Ernő. m KB agitációs és propagandaosztályának vezetője adta át. KGSI-bizolfssg ülése A KGST Faanyagok Komplex Hasznosítása Állandó Bizottságának ötödik szimpóziuma kezdődött hétfőn Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen. Az ötnapos szimpóziumra Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, a Szovjetunióból érkeztek vendégek; 92 külföldi és 15 magyar szakember tart előadást. A KGST Faanyagok Komplex Hasznosítása Állandó Bizottsága azon fáradozik. hogy minél több fahulladékból készüljön továbbfelhasználásra alkalmas ipari termék. A soproni tanácskozás azt a célt szolgálja. hogy a szocialista országok e téren is hangolják össze fejlesztési terveiket, és cseréljék ki kutatási és feldolgozási tapasztalataikat. Nyeresé Szép lista állna Bssze, ha egyszer sorba raknánk, hányféle ábránd született a gyors meggazdagodás reményében, amióta szövetkezetek működnek az országban. Erősen vulgáris értelmezés szülte valamennyit. A tétel igen egyszerű volt: a közös munka több eredményt hozhat, mintha egyedül dolgozna valaki. Amikor sorozatban bukdácsolt a rúzsai szövetkezet, előjött akkor is a bölcs mentség: az a baj, hogy nem akarnak dolgozni az emberek. Ha jól meggondoljuk, igaza is volt, aki mondta, mert valóban nem akartak dolgozni. Olyan körülmények között nem! A „balesetsorozat", az egymás nyomába lépő mérleghiányok után harmadik eredményes évét tapossa a szövetkezet. Bizakodik most is, pedig a háromból kettő igen komisz. A homok legnagyobb réme, az aszály ijesztgeti az embereket. • Furcsa egyezséget kötött az állam a közös gazdaság új vezetőivel. Ha sikerül fölszámolniok a mérleghiányt, százötvenezer forint üti az elnök markát, százezer a főagronómusét, és nyolcvanezer a főkönyvelőét, jutalomként. Többször belekóstoltunk már mert többször is aggodalmakról hallottunk, kérdezgettük most is, a harmadik próbaév közepén, van-e egyáltalán remény, hogy kimásznak a bajbóL Igen-igen rossz a kérdés, mert az első esztendőben kimásztak már, és a jelek szerint kint is maradnak akkor is, ha kukoricájukat lábon aszalta meg a nyár, és kénytelenek silózni azt. amit rendes körülmények között törniök kellene egy hónap múlva. Majdnem az egész nyárra az jellemző, hogy körös-körül esett az eső, a szikkadt homokra vendégként is ritkán érkezett. Mérjünk egyáltalán nyereségről beszélni? Beszéljünk csak nyugodtan, alapos számítások szerint is húszmilliós haszonnal zárhatják az évet. Megint erőt vesz rajtunk a babona, és hamar kimondjuk, ahogy erősödik a szövetkezet, úgy boldogulnak a tagok is. Az ok és okozat viszonya jó pár éve nem ennyire egyszerű, a kettő ugyanis sokkal jobban öszszefügg. Az igaz, hogy a szövetkezet nélkül szegény maradna a tagság, de a fordítottja is igaz: tönkremenne a szövetkezet is, ha nem segítené tagjait. Amit otthon megtermelhetnek az emberek, termeljék meg, és ami segítségre ehhez szükség van. azt kapják meg a szövetkezettől. Ügy is, hogy a téesz takarmányt ad, állatot ad. és úgy is. hogy az értékesítés gondját magára vállalja. Ne felejtsük el azonban, ez akkor is csak egy kis ága a szövetkezeti gazdálkodásnak, ha szinte minden tagot egészen közelről érint, a nagyüzemnek egy sor más lehetősége is marad az érvényesülésre, és akkor is tönkremenne, ha ezeket nem használná ki. Bár az utóbbi években lábujjhegyen merjük csak mondani, hogy fejlesztenünk kell a gazdaságot. hiszen pénzünk fogytán van, tény azonban, hogy a rúzsai szövetkezetnek kötelező most is fejlesztenie. Két és fél millióért fölvásárló telepet épített, hogy a háztáji terméke akadály nélkül mehessen tovább a piacra vagy a földolgozó üzemekbe. Áttételes szempontok is előjönnek: az autó a napi termelés és értékesítés nélkülözhetetlen eszköze, de ha egy tankolás fél napba, és majdnem száz kilométerbe kerül, oda a haszon. A téesznek látszólag nem az a dolga, hogy a falu szélén benzinkutat működtessen, nincs is rajta sok. haszna, de ha ezt a másik szempontot is figyelembe vesszük, sőt alapvetőként kezeljük, azonnal kitűnik, létkérdés lett a benzinkút. A szövetkezetnek is létérdeke fűződik hozzá. Azelőtt százával jöttek a katonák ide is, hogy segítsenek a nehéz munka közepén. Most is sűrűsödnek a tennivalók, de nem kérnek idegen, segítséget, 6Őt munkaerőt adnak át alkalmanként idegen vállalatoknak, összefonódik a közös és a tagok érdeke olyan bonyolult .kérdésekben is, hogy vezessenek gázt a faluba, vagy ne vezessenek. Belevágtak, meg is építették a vezetéket, hogy akár minden házba bevezethessék. Irtózatosan drága lenne a tagoknak, ha a szövetkezet nem vállalta volna magára a költségek nagyobbik felét, de érdeke is fűződik hozzá, tehát nem egyszerű jótéteményről van szó. Azt hiszem. eljutott már addig a szövetkezeti mozgalom, hogy elveti a fölülről jöhető boldogság teóriáját. Nem azt mondja, figyeljetek rám, majd én boldoggá teszlek benneteket, mert ebből semmi okos dolog ki nem sülne, inkább azt, figyeljetek jól, és csináljuk együtt. * Sok rossz példa a gátja, hogy most azonnal lelkesedni kezdjünk. Világraszóló nagy álmok is születtek a szövetkezetekben, és igen sokból világraszóló nagy bukások lettek. Jön valaki, és azt mondja, nem vették eddig észre, hogy a nagy pénz már a markukban van, csak ki kell nyújtaniok a kezüket érte. Ki az, aki nem nyújtaná ki azonnal? Az óvatos ember azonban sokat tanult a világmegváltó ábrándokból, és azt mondja, előbb lássuk a medvét! * A vegyészek régóta tudják, hogy a madarak lerakódó trágyájából többek között orvosságok is készíthetők. Nekünk guanotelepeink nincsenek, külföldről se nagyon tudnánk szállítani, mert azonnal nem érné meg, de akkor is jól járhatunk, ha eszünkbe jut, hogy a baromfi is madár. Kiszámították apróra, hogy a tojó tyúkok trágyájából 15 millió forint értékű gyógyszeralapanyag állítható elő, és ennek legalább a fele tiszta haszon. Másképpen fogva meg a lehetőségeket: a trágya is érhet annyit, mint a tojás, tehát a kettőt együtt kell kamatoztatni. Az nem újdonság, hogy gyógyszer lehet belőle, a világon sok helyen csinálják már, az viszont igen, hogy egyszerűbb megoldások is lehetnek. Csakhogy minden ajánlatot a bomba haszon jegyében adnak el manapság. Rúzsán azt mondták, elhisszük, hogy ez a világ legjobb üzlete, de nem adunk előre egy fillért se. Tessék bebizonyítani itt nálunk, és ha sikerül, fizetünk, ha pedig nem, elválunk. Mondhatja erre minden igaz föltaláló, hogy nem jó a szisztéma, mert az öszszes kockázat őt terheli, de be kell látnia, annyira megnehezedtek a nagyüzemek körülményei is, hogy más megoldás nem marad. Tessék ide jönni, itt van ások trágya, és tessék bebizonyítani a tételt. Nagyon bíznak benne, hogy a bizonyítás sikerül, és az eddiginél egyszerűbb eljárással juthatnak hozzá egy igen fontos alapanyaghoz. Ha az első ötven kiló kész vegyszert megkapja a szövetkezet, akkor veszi meg használatra a találmányt. Ezt úgy kell értenünk. hogy fölhasználhatja saját üzemében, de el is adhatja más baromfitartó szövetkezetnek is. Igaz, néhány kiépült — vagy inkább beépült — lépcső elviheti a haszon egy részét, de az már nem érinti a szövetkezetet, az államnak pedig legyen annyira nyitva a szeme, hogy a további tupírozást nem engedi. Horváth Dezső Növekvő népgazdasági igények Hová mehetnek a pályakezdők? Noha — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jelentése szerint — a pályakezdők iránti kereslet az idén a korábbi évekhez kénest mérséklődött. még mindig elegendő állás között válogathatnak a tanulmányaikat befeiező fiatalok. A munkáltatók által kínált 146—147 ezer munkahely ugyanis csaknem 30 százalékkal meghaladja a 113—114 ezres ifjúsági munkaerő-kínálatot.. Szakmunkáshiány A Dálvakezdők azonban nem egyformán kedvező eséllyel kezdik munkáséveiket. Lehetőségeik nemcsak végzettségüktől függ. hanem azon is múlik: hol akarnak letelepedni, hol szeretnének állást vállalni. Aki néldául fizikai munkát keres, válogathat az aiánlatok között — szerte az országban. Ugyanakkor a középfokú végzettségű, szellami munkát keresők esetleg megbánhatják, ha az első aiánlatot visszautasítják. Az utóbbiak közül ugyanis átlagosan minden második fiatal számíthat elképzeléseinek megfelelő munkahelyre. Nem egyforma a férfiak és a nők elhelyezkedési esélve sem: a tanulmányait idén befeiezett fiatalok 45 százaléka nő. de a munkahelyek 65—66 százalékára férfiakat várnak. Az idén a tavalyihoz képest valamelyest módosult a munkahelvaiánlatok területi összetétele: kismértékben csökkent a fővárosban és növekedett a vidéki városokban az álláslehetőségek száma. 'A községekben, falvakban ugyancsak romlottak az elhelyezkedés lehetőségei. A legnehezebben az ország északkeleti térségében lehet munkához iutni. SzabolcsSzatmár megyében néldául — ahol központilag is támogatták a munkahelyteremtő fejlesztéseket — még . mindig nagyobb a munkaerő-kínálat a keresletnél. ígv aztán sokak számára az elvándorlás vagy az ingázás az egyetlen megoldás. Ami a képzettséget, illetve a kéDzetlenséget illeti, kedvezőek az általános iskolai végzettséggel munkába léDŐ fiatalok munkavállalási lehetőségei. Közülük elsősorban az egészségileg károsodottak és a fogyatékosok elhelyezkedése okoz gondot. A gazdálkodók zöme betanított és segédmunkára vária a képzetlen fiatalokat. de sok helyütt kínálnak lehetőséget a betanítást követően a szakképesítés megszerzésére. Nem zökkenőmentes a gimnáziumot befejező és tovább nem tanuló, mintegy 11 ezer fiatal munkába állítása, miután számszerűen is romlott a számukra felajánlott álláslehetőség. Ráadásul — szakmai ismeretek híján — mind kevesebb esélyük van arra. hogy irodai kereskedelmi és egészségügyi munkakörökben helyezkedjenek el. Borravalós szakmák? Jó lehetőségek között válogathatnak ezzel szemben az érettségizett szakmunkások, miközben a szakközépiskolásoknak gyengébb kínálattal kell beérniük. Különösen vidéken kevés a közgazdasági, az autóforgalmi, az óvónői, a kereskedelmi és vendéglátóipart szakképzettséget igénvlő munkakör. Hasonlókénoen romlottak az út- és vasútépítő, a hídépítő, a vízügyi, vegyipari és állategészségügyi szakon végzettek esélyei. összességében rendkívül iók a szakmunkások munkába állási lehetőségei: a 46 ezer végzett fiatal 64 ezer állás közül válogathat. A lakatosokat. esztergályosokat váiárokat fonókat, szövőket, kőműveseket ácsokat állványozókat. bádogosokat, csőszerelőket és állattenyésztőket szinte lasszóval fogiák a vállalatok. Ezzel szemben a még mindig nagvon népszerű (tegvük hozzá: többségében borravalós) szakmákban. Déldául autószerelőként műszerészként, kozmetikusként és fodrászként, nehéz elhelyezkedni. A felső fokú oktatási intézmények nappali tagozatán több mint 14 ezer fiatal végzett az idén. Közülük 3 ezer 700 társadalmi ösztöndíjas, illetve külföldi hallgató. A mintegy 10 ezer pályazatra jogosult fiatal ígv csaknem 25 ezer állásajánlat közül válogathat. Nagvon iók a műszaki diplomások elhelyezkedési esélvei. a mérnökök háromszoros álláskínálatból válogathatnak. A vállalatok ajánlatainak ötöde vezető munkakörre szól. a többi beosztott műszaki állás. A bölcsészek számára 28 százalékkal kevesebb a felkínált álláshely mint ahányan végeztek. Különösen a pedagógusok, a biológusok és a fizikusok elhelyezkedése baios. A természettudományi karokon végzők mindegyike viszont két aiánlat közül is válogathat. Különösen a programozó matematikusokat keresik a vállalatok. Változatlanul igen nagv az igénv közgazdászok és üzemgazdászok iránt. Az előbbiek számára négyszeres, az utóbbiakban háromszoros az álláskínálat. A tavalyihoz képest romlott az agrár szakemberek munkába állási lehetősége, elhelyezkedési gondokkal azonban csak a kertészmérnököknek kell számolniuk. Kereslet, ellentmondásokkal összességében a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei ellentmondásosak. Bár — amint a számok bizonyítják — ma is lényegesen több a betöltetlen állás, mint a pályakezdő. nem mindenki dolgozhat abban a szakmában és abban a helységben, ahol szeretne. A néDgazdaság munkaerő iránti igénvei ugvanis változtak, differenciáltabbak. mint korábban, s az ország egves térségeiben ma sincs telies összhang a munkaerő-kereslet és -kínálat között. Mindez azt vonia maga után. hogv a fiatalok egv részének az átképzést. az áttelepülést. vagy ingázást is vállalnia kell ahhoz. hogv a kénzettségének. illetve az elkéDzelésének megfelelő munkakörben, munkahelyen. településen dolgozhassák. M. P. Készletezés, beszerzés ötnapos nemzetközi készletgazdálkodási konferencia kezdődött hétfőn Budapesten, a Hilton Szállóban. A Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében immár harmadik alkalommal gyűltek össze a világ különböző országaiból a tudósok, közgazdászok, hogy megvitassák a készletgazdálkodás olyan aktuális problémáit, melyek a gazdasági életben és a vállalatok éleFelhők, nyári vihar előtt Somogyi Kórolyné íelv&tele tében egyaránt megoldásra várnak. A tanácskozást Chikán Attila. a Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaság főtitkára nyitotta meg, majd a plenáris ülésen előadások hangzottak el a készletgazdálkodás problémáiról. megoldásuk lehetséges módjairól. A fejlett tőkés országok szakemberei például arról számoltak be, hogy a készletek jelentős ingadozása — amely ezekben az országokban tapasztalható — nagy hatással van a gazdaság működésére, s hogy a készletek jelző szerepe igen fontos a kereslet-kínálat viszonyában. A szocialista országokban általános gond — hangzott el a tanácskozáson —, hogy a készletek túl magasak, s ez növeli a költségeket. Sokszor azonban a magas készletekre — különféle külső és belső okok miatt — továbbra is rákényszerülnek. A résztvevők előadást hallhattak arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a népgazdaság készleteinek alakulását. s arról is, hogy ezt miként lehet a kívánt irányba terelni. A konferencián sok szó esett az ésszerű anyaggazdálkodás, a beszerzés és a készletezés összefüggéseiről. JL V. Varlamov Szegeden A hagyományos testvérmegyei kapcsolatok keretében október 1—6-ig Csongrád megyei barátsági napokat rendeznek Odesszában a helyi párt- és tanácsi szervek. Az ünnepségsorozat részletes programjának egyeztetésére hétfőn Szegedre érkezett A. V. Varlamov, az UKP Odessza területi Bizottságának osztályvezetője. A vendéget a délelőtti órákban fogadta dr. Koncz •János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára. majd A. V. Varlamov részt vett a barátsági napokat előkészítő Csongrád megyei operatív bizottság ülésén. Meghallgatta az elhangzott tájékoztatókat, ismertet^ te, milyen ünnepségeket, kiállításokat rendeznek majd Odesszában. Szólt az ünnepségre érkező küldöttségek, szakembercsoportok, és a barátságvonatta] érkező turisták programjáról. A délutáni órákban tanácskozott a különböző kiállításokat rendező szervek, a Szegedi Ipari Vásár vezetőivel. a Csongrád megyei szövetkezetek képviselőivel is.