Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

3 Kedd, 1984. augusztus *S. Kitüntetés A Magyar Népköztársasás Elnöki Tanácsa Jevgenyij Popovot. a TASZSZ szovjet hírügynökség magyarorszá­gi irodavezetőjét, a magyar —szovjet barátság erősíté­séért végzett több évtize­des munkássága elismerése­ként, állomáshelyéről való hazatérése alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést hétfőn az MSZMP KB székházában Lakatos Ernő. m KB agitá­ciós és propagandaosztályá­nak vezetője adta át. KGSI-bizolfssg ülése A KGST Faanyagok Komplex Hasznosítása Ál­landó Bizottságának ötödik szimpóziuma kezdődött hét­főn Sopronban, az Erdésze­ti és Faipari Egyetemen. Az ötnapos szimpóziumra Bul­gáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaság­ból, a Szovjetunióból ér­keztek vendégek; 92 külföl­di és 15 magyar szakember tart előadást. A KGST Faanyagok Komplex Hasznosítása Ál­landó Bizottsága azon fára­dozik. hogy minél több fa­hulladékból készüljön to­vábbfelhasználásra alkalmas ipari termék. A soproni ta­nácskozás azt a célt szol­gálja. hogy a szocialista or­szágok e téren is hangolják össze fejlesztési terveiket, és cseréljék ki kutatási és feldolgozási tapasztalatai­kat. Nyeresé Szép lista állna Bssze, ha egyszer sorba raknánk, hány­féle ábránd született a gyors meggazdagodás reményében, amióta szövetkezetek mű­ködnek az országban. Erő­sen vulgáris értelmezés szül­te valamennyit. A tétel igen egyszerű volt: a közös mun­ka több eredményt hozhat, mintha egyedül dolgozna va­laki. Amikor sorozatban bukdácsolt a rúzsai szövet­kezet, előjött akkor is a bölcs mentség: az a baj, hogy nem akarnak dolgozni az emberek. Ha jól meg­gondoljuk, igaza is volt, aki mondta, mert valóban nem akartak dolgozni. Olyan kö­rülmények között nem! A „balesetsorozat", az egymás nyomába lépő mérleghiá­nyok után harmadik ered­ményes évét tapossa a szö­vetkezet. Bizakodik most is, pedig a háromból kettő igen komisz. A homok legna­gyobb réme, az aszály ijesztgeti az embereket. • Furcsa egyezséget kötött az állam a közös gazdaság új vezetőivel. Ha sikerül fölszámolniok a mérleghi­ányt, százötvenezer forint üti az elnök markát, száz­ezer a főagronómusét, és nyolcvanezer a főkönyvelőét, jutalomként. Többször bele­kóstoltunk már mert több­ször is aggodalmakról hal­lottunk, kérdezgettük most is, a harmadik próbaév kö­zepén, van-e egyáltalán re­mény, hogy kimásznak a bajbóL Igen-igen rossz a kérdés, mert az első esz­tendőben kimásztak már, és a jelek szerint kint is ma­radnak akkor is, ha kuko­ricájukat lábon aszalta meg a nyár, és kénytelenek silóz­ni azt. amit rendes körül­mények között törniök kel­lene egy hónap múlva. Majd­nem az egész nyárra az jel­lemző, hogy körös-körül esett az eső, a szikkadt ho­mokra vendégként is ritkán érkezett. Mérjünk egyálta­lán nyereségről beszélni? Beszéljünk csak nyugodtan, alapos számítások szerint is húszmilliós haszonnal zár­hatják az évet. Megint erőt vesz rajtunk a babona, és hamar kimond­juk, ahogy erősödik a szö­vetkezet, úgy boldogulnak a tagok is. Az ok és okozat viszonya jó pár éve nem ennyire egyszerű, a kettő ugyanis sokkal jobban ösz­szefügg. Az igaz, hogy a szövetkezet nélkül szegény maradna a tagság, de a for­dítottja is igaz: tönkremen­ne a szövetkezet is, ha nem segítené tagjait. Amit ott­hon megtermelhetnek az emberek, termeljék meg, és ami segítségre ehhez szük­ség van. azt kapják meg a szövetkezettől. Ügy is, hogy a téesz takarmányt ad, ál­latot ad. és úgy is. hogy az értékesítés gondját magára vállalja. Ne felejtsük el azonban, ez akkor is csak egy kis ága a szövetkezeti gazdálkodásnak, ha szinte minden tagot egészen közel­ről érint, a nagyüzemnek egy sor más lehetősége is marad az érvényesülésre, és akkor is tönkremenne, ha ezeket nem használná ki. Bár az utóbbi években lábujjhegyen merjük csak mondani, hogy fejlesztenünk kell a gazda­ságot. hiszen pénzünk fogy­tán van, tény azonban, hogy a rúzsai szövetkezetnek kö­telező most is fejlesztenie. Két és fél millióért fölvá­sárló telepet épített, hogy a háztáji terméke akadály nélkül mehessen tovább a piacra vagy a földolgozó üzemekbe. Áttételes szem­pontok is előjönnek: az autó a napi termelés és értékesí­tés nélkülözhetetlen eszköze, de ha egy tankolás fél nap­ba, és majdnem száz kilo­méterbe kerül, oda a ha­szon. A téesznek látszólag nem az a dolga, hogy a falu szélén benzinkutat működ­tessen, nincs is rajta sok. haszna, de ha ezt a másik szempontot is figyelembe vesszük, sőt alapvetőként kezeljük, azonnal kitűnik, létkérdés lett a benzinkút. A szövetkezetnek is létérdeke fűződik hozzá. Azelőtt százával jöttek a ka­tonák ide is, hogy segítse­nek a nehéz munka köze­pén. Most is sűrűsödnek a tennivalók, de nem kérnek idegen, segítséget, 6Őt mun­kaerőt adnak át alkalman­ként idegen vállalatoknak, összefonódik a közös és a tagok érdeke olyan bonyo­lult .kérdésekben is, hogy vezessenek gázt a faluba, vagy ne vezessenek. Bele­vágtak, meg is építették a vezetéket, hogy akár min­den házba bevezethessék. Irtózatosan drága lenne a tagoknak, ha a szövetkezet nem vállalta volna magára a költségek nagyobbik felét, de érdeke is fűződik hozzá, tehát nem egyszerű jótéte­ményről van szó. Azt hi­szem. eljutott már addig a szövetkezeti mozgalom, hogy elveti a fölülről jöhető bol­dogság teóriáját. Nem azt mondja, figyeljetek rám, majd én boldoggá teszlek benneteket, mert ebből sem­mi okos dolog ki nem sülne, inkább azt, figyeljetek jól, és csináljuk együtt. * Sok rossz példa a gátja, hogy most azonnal lelkesed­ni kezdjünk. Világraszóló nagy álmok is születtek a szövetkezetekben, és igen sokból világraszóló nagy bu­kások lettek. Jön valaki, és azt mondja, nem vették ed­dig észre, hogy a nagy pénz már a markukban van, csak ki kell nyújtaniok a kezüket érte. Ki az, aki nem nyújtaná ki azonnal? Az óvatos ember azonban sokat tanult a világmegváltó áb­rándokból, és azt mondja, előbb lássuk a medvét! * A vegyészek régóta tud­ják, hogy a madarak lera­kódó trágyájából többek között orvosságok is készít­hetők. Nekünk guanotelepe­ink nincsenek, külföldről se nagyon tudnánk szállítani, mert azonnal nem érné meg, de akkor is jól járha­tunk, ha eszünkbe jut, hogy a baromfi is madár. Kiszá­mították apróra, hogy a tojó tyúkok trágyájából 15 millió forint értékű gyógyszer­alapanyag állítható elő, és ennek legalább a fele tiszta haszon. Másképpen fogva meg a lehetőségeket: a trá­gya is érhet annyit, mint a tojás, tehát a kettőt együtt kell kamatoztatni. Az nem újdonság, hogy gyógyszer lehet belőle, a vi­lágon sok helyen csinálják már, az viszont igen, hogy egyszerűbb megoldások is lehetnek. Csakhogy minden ajánlatot a bomba haszon jegyében adnak el manap­ság. Rúzsán azt mondták, elhisszük, hogy ez a világ legjobb üzlete, de nem adunk előre egy fillért se. Tessék bebizonyítani itt ná­lunk, és ha sikerül, fizetünk, ha pedig nem, elválunk. Mondhatja erre minden igaz föltaláló, hogy nem jó a szisztéma, mert az ösz­szes kockázat őt terheli, de be kell látnia, annyira meg­nehezedtek a nagyüzemek körülményei is, hogy más megoldás nem marad. Tes­sék ide jönni, itt van ások trágya, és tessék bebizonyí­tani a tételt. Nagyon bíznak benne, hogy a bizonyítás si­kerül, és az eddiginél egy­szerűbb eljárással juthatnak hozzá egy igen fontos alap­anyaghoz. Ha az első ötven kiló kész vegyszert megkap­ja a szövetkezet, akkor ve­szi meg használatra a ta­lálmányt. Ezt úgy kell ér­tenünk. hogy fölhasználhatja saját üzemében, de el is ad­hatja más baromfitartó szö­vetkezetnek is. Igaz, néhány kiépült — vagy inkább be­épült — lépcső elviheti a haszon egy részét, de az már nem érinti a szövetke­zetet, az államnak pedig legyen annyira nyitva a szeme, hogy a további tupí­rozást nem engedi. Horváth Dezső Növekvő népgazdasági igények Hová mehetnek a pályakezdők? Noha — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jelenté­se szerint — a pályakezdők iránti kereslet az idén a ko­rábbi évekhez kénest mér­séklődött. még mindig ele­gendő állás között válogat­hatnak a tanulmányaikat be­feiező fiatalok. A munkálta­tók által kínált 146—147 ezer munkahely ugyanis csaknem 30 százalékkal meghaladja a 113—114 ezres ifjúsági mun­kaerő-kínálatot.. Szakmunkás­hiány A Dálvakezdők azonban nem egyformán kedvező eséllyel kezdik munkásévei­ket. Lehetőségeik nemcsak végzettségüktől függ. hanem azon is múlik: hol akarnak letelepedni, hol szeretnének állást vállalni. Aki néldául fizikai mun­kát keres, válogathat az aiánlatok között — szerte az országban. Ugyanakkor a középfokú végzettségű, szel­lami munkát keresők esetleg megbánhatják, ha az első aiánlatot visszautasítják. Az utóbbiak közül ugyanis átla­gosan minden második fia­tal számíthat elképzeléseinek megfelelő munkahelyre. Nem egyforma a férfiak és a nők elhelyezkedési esélve sem: a tanulmányait idén befeiezett fiatalok 45 száza­léka nő. de a munkahelyek 65—66 százalékára férfiakat várnak. Az idén a tavalyihoz ké­pest valamelyest módosult a munkahelvaiánlatok területi összetétele: kismértékben csökkent a fővárosban és nö­vekedett a vidéki városok­ban az álláslehetőségek szá­ma. 'A községekben, falvak­ban ugyancsak romlottak az elhelyezkedés lehetőségei. A legnehezebben az ország északkeleti térségében lehet munkához iutni. Szabolcs­Szatmár megyében néldául — ahol központilag is támo­gatták a munkahelyteremtő fejlesztéseket — még . min­dig nagyobb a munkaerő-kí­nálat a keresletnél. ígv az­tán sokak számára az elván­dorlás vagy az ingázás az egyetlen megoldás. Ami a képzettséget, illet­ve a kéDzetlenséget illeti, kedvezőek az általános is­kolai végzettséggel munkába léDŐ fiatalok munkavállalá­si lehetőségei. Közülük első­sorban az egészségileg káro­sodottak és a fogyatékosok elhelyezkedése okoz gondot. A gazdálkodók zöme betaní­tott és segédmunkára vária a képzetlen fiatalokat. de sok helyütt kínálnak lehető­séget a betanítást követően a szakképesítés megszerzésé­re. Nem zökkenőmentes a gimnáziumot befejező és to­vább nem tanuló, mintegy 11 ezer fiatal munkába állítása, miután számszerűen is rom­lott a számukra felajánlott álláslehetőség. Ráadásul — szakmai ismeretek híján — mind kevesebb esélyük van arra. hogy irodai kereskedel­mi és egészségügyi munka­körökben helyezkedjenek el. Borravalós szakmák? Jó lehetőségek között vá­logathatnak ezzel szemben az érettségizett szakmunkások, miközben a szakközépiskolá­soknak gyengébb kínálattal kell beérniük. Különösen vi­déken kevés a közgazdasági, az autóforgalmi, az óvónői, a kereskedelmi és vendéglá­tóipart szakképzettséget igénvlő munkakör. Hasonló­kénoen romlottak az út- és vasútépítő, a hídépítő, a víz­ügyi, vegyipari és állategész­ségügyi szakon végzettek esé­lyei. összességében rendkívül iók a szakmunkások munká­ba állási lehetőségei: a 46 ezer végzett fiatal 64 ezer állás közül válogathat. A la­katosokat. esztergályosokat váiárokat fonókat, szövőket, kőműveseket ácsokat áll­ványozókat. bádogosokat, csőszerelőket és állattenyész­tőket szinte lasszóval fogiák a vállalatok. Ezzel szemben a még mindig nagvon nép­szerű (tegvük hozzá: többsé­gében borravalós) szakmák­ban. Déldául autószerelőként műszerészként, kozmetikus­ként és fodrászként, nehéz elhelyezkedni. A felső fokú oktatási in­tézmények nappali tagozatán több mint 14 ezer fiatal vég­zett az idén. Közülük 3 ezer 700 társadalmi ösztöndíjas, illetve külföldi hallgató. A mintegy 10 ezer pályazatra jogosult fiatal ígv csaknem 25 ezer állásajánlat közül válogathat. Nagvon iók a műszaki diplomások elhe­lyezkedési esélvei. a mérnö­kök háromszoros álláskíná­latból válogathatnak. A vál­lalatok ajánlatainak ötöde vezető munkakörre szól. a többi beosztott műszaki ál­lás. A bölcsészek számára 28 százalékkal kevesebb a fel­kínált álláshely mint ahá­nyan végeztek. Különösen a pedagógusok, a biológusok és a fizikusok elhelyezkedése baios. A természettudományi karokon végzők mindegyike viszont két aiánlat közül is válogathat. Különösen a programozó matematikusokat keresik a vállalatok. Válto­zatlanul igen nagv az igénv közgazdászok és üzemgazdá­szok iránt. Az előbbiek szá­mára négyszeres, az utóbbi­akban háromszoros az állás­kínálat. A tavalyihoz képest romlott az agrár szakemberek munkába állási lehetősége, elhelyezkedési gondokkal azonban csak a kertészmér­nököknek kell számolniuk. Kereslet, ellent­mondásokkal összességében a pályakez­dők elhelyezkedési lehetősé­gei ellentmondásosak. Bár — amint a számok bizonyítják — ma is lényegesen több a betöltetlen állás, mint a pá­lyakezdő. nem mindenki dol­gozhat abban a szakmában és abban a helységben, ahol szeretne. A néDgazdaság munkaerő iránti igénvei ugvanis változtak, differen­ciáltabbak. mint korábban, s az ország egves térségeiben ma sincs telies összhang a munkaerő-kereslet és -kíná­lat között. Mindez azt von­ia maga után. hogv a fiata­lok egv részének az átkép­zést. az áttelepülést. vagy ingázást is vállalnia kell ah­hoz. hogv a kénzettségének. illetve az elkéDzelésének megfelelő munkakörben, munkahelyen. településen dolgozhassák. M. P. Készletezés, beszerzés ötnapos nemzetközi kész­letgazdálkodási konferencia kezdődött hétfőn Budapes­ten, a Hilton Szállóban. A Nemzetközi Készletezési Tu­dományos Társaság és a Magyar Tudományos Aka­démia közös szervezésében immár harmadik alkalom­mal gyűltek össze a világ különböző országaiból a tu­dósok, közgazdászok, hogy megvitassák a készletgazdál­kodás olyan aktuális prob­lémáit, melyek a gazdasági életben és a vállalatok éle­Felhők, nyári vihar előtt Somogyi Kórolyné íelv&tele tében egyaránt megoldásra várnak. A tanácskozást Chikán Attila. a Nemzetközi Kész­letezési Tudományos Társa­ság főtitkára nyitotta meg, majd a plenáris ülésen elő­adások hangzottak el a készletgazdálkodás problé­máiról. megoldásuk lehetsé­ges módjairól. A fejlett tőkés országok szakemberei például arról számoltak be, hogy a kész­letek jelentős ingadozása — amely ezekben az orszá­gokban tapasztalható — nagy hatással van a gazda­ság működésére, s hogy a készletek jelző szerepe igen fontos a kereslet-kínálat viszonyában. A szocialista országokban általános gond — hangzott el a tanácskozá­son —, hogy a készletek túl magasak, s ez növeli a költ­ségeket. Sokszor azonban a magas készletekre — kü­lönféle külső és belső okok miatt — továbbra is rá­kényszerülnek. A résztvevők előadást hallhattak arról, hogy milyen tényezők befo­lyásolják a népgazdaság készleteinek alakulását. s arról is, hogy ezt miként lehet a kívánt irányba te­relni. A konferencián sok szó esett az ésszerű anyag­gazdálkodás, a beszerzés és a készletezés összefüggései­ről. JL V. Varlamov Szegeden A hagyományos testvér­megyei kapcsolatok kereté­ben október 1—6-ig Csong­rád megyei barátsági napo­kat rendeznek Odesszában a helyi párt- és tanácsi szer­vek. Az ünnepségsorozat részletes programjának egyeztetésére hétfőn Szeged­re érkezett A. V. Varlamov, az UKP Odessza területi Bi­zottságának osztályvezetője. A vendéget a délelőtti órákban fogadta dr. Koncz •János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titká­ra. majd A. V. Varlamov részt vett a barátsági napo­kat előkészítő Csongrád me­gyei operatív bizottság ülé­sén. Meghallgatta az elhang­zott tájékoztatókat, ismertet^ te, milyen ünnepségeket, ki­állításokat rendeznek majd Odesszában. Szólt az ünnep­ségre érkező küldöttségek, szakembercsoportok, és a ba­rátságvonatta] érkező turis­ták programjáról. A délutáni órákban ta­nácskozott a különböző kiál­lításokat rendező szervek, a Szegedi Ipari Vásár vezetői­vel. a Csongrád megyei szö­vetkezetek képviselőivel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom