Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

» 10 Szombat, 1984. augusztus 25. Csaó Ce-Jang fogadta Marjai Józsefet 0 Peking (MTI) Csaó Oe-jang, a Kínai Népköztársaság miniszter­elnöke pénteken hivatalá­ban fogadta a Kínában hi­vatalos látogatáson tartóz­kodó Marjai József minisz­terelnök-helyettest, a kor­mány gazdasági bizottságá­nak elnökét, akivel elsősor­ban a két ország kapcsola­tairól folytatott megbeszé­lést. NDK-NSZK-kapcsolatok B Berlin (ADN) Az ADN hírügynökség je- „entT lentése szerint Herbert Há­ber. az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára csütörtökön fo­gadta Volker Rühét, a CDU kön megjelent támadást. Dobiey, és a nyugatnémet amelyet a CDU—CSU parla- Bundestag CDU—CSU frak­frakciójának elnöke, ció'ának munkatársa. Alfréd Dregger intézett az B Bonn (MTI) NDK és annak államfője el- Az MTI bonni tudósítójá­len. Ezek a támadások — nak jelentése szerint nvu­„„„ . mondotta — az NDK és az gatnémet kormánykörök köz­—CSU parlamenti frakciója- NgZK közötti kapcsolatok Vetve elhatárolták magukat nak elnokhelyetteíet. A fe- fejlődése e]len irányulnak, és Alfréd Dregger minősíthe­csak arra jók, hogy megtér- tetlenül udvariatlan meg­heljék a két német állam lek kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vi­tattak meg. A megbeszélés iszonyát. "Dregger" úr botrá során Herbert Haber kifej- nv„s megnyilatkozásai álta tette az NDK álláspontját né- í;Thábórodást"keÍtettek. hány nemzetközi probléma- Senkinek sem szabad magat val, elsősorban a leszerelés sel kapcsolatban. Herbert Haber rozottabban visszautasította a Springer-sajtóban csütörtö­abban a hitben mintha az NDK ringatnia, államtaná­a leghatá- elnöke mindenáron el akarna látogatni az NSZK­Közéleti napló ÜJ NAGYK «VETEK Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke. Sarlós István, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Rosta Lászlót, hazánknak a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban akkredi­tált rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. — Trautmann Rezső, Sarlós István és Apró Antal fogadta Palotás Re­zsőt, hazánknak a Francia Köztársaságban akkreditált rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki a kö­zeljövőben utazik állomás­helyére. ba. Dregger úr szavaiból az derült ki, hogy a viszony nem olyan, hogy „azt a leg­magasabb protokoláris szín­nyilatkozásától. Dregger a Die Welt-nek adott interjú­jában elhangzott mondatát .(..Az NSZK jövője nem attól függ, hogy Honecker úr megtisztel-e bennünket láto­gatásával") nem egyeztette Helmut Kohl kancellárral, 'aki a látogatásra Erich Ho­neckert meghívta — han­goztatták Bonnban. A szociáldemokrata párt vezetése a történtekből azt a ten lehetne ünnepelni". Az következtetést vonta le. hogy NSZK effajta erőinek had- a bonni kormánykoalíció járata mindenesetre nem nem egységes a szeptember csekély kárt okoz. végére tervezett látogatás Herbert Haber és Volker megítélésében, a CDU bizo­Rühe megbeszélésén jelen nyos konzervatív körei sze­volt Kari Seidel, az N^K retnék megakadályozni azt. külügyminisztériuma NSZK- AZ SPD vezetői felszólítot­osztályának vezetője. Haris ták a Kohl-kormánjA: ne en­„ ,,„„ gedje, hogy nyugatnémet Ottó Brautigam, az NSZK Dro^okációk meghiúsítsák NDK-beli állandó képvisele- Ericb Honecker nagy jelen­tének vezetője és Burkhard tő«árű útíát. Tévedni emberi dolog LOSONCZI PAL tDVÖZLÖ TÁVIRATA Az Uruguayi Keleti Köz- iratban köszöntötte Gregorio társaság nemzeti ünnepe al- C. Alvarez uruguayi köz­kalmából Losonczi Pál, az társasági elnököt. Elnöki Tanács elnöke táv­EI.UTAZOTT AZ NDK ARHIVATA Pénteken elutazott Bu­dapestről az a küldöttség, amely Waller Halbritter mi­niszterrel, az NDK Minisz­tertanácsa mellett működő árhivatal vezetőjével az élén Magyarországon tárgyalt. A delegáció Szikszay Béla ál­BUDAPESTRÖL , LANAK VEZETŐJE lamtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek meghívására látogatott hazánkba. Véleménycserét folytattak a két országot érintő időszerű árpolitikai kérdésekről. Indira Gandhi döntése Dér Andhra Prades állam kormányzója lemon­dott. a szövetségi állam fő­miniszterének elbocsátása körül kirobbant vihar újabb és újabb hullámokat vet Indiában Rama Hao. a kö­zelmúltban elmozdított po­litikus Üj-Delniben nyílt kihívást intézett a kor­mányhoz: ha nem hívják össze haladéktalanul Andh­ra Prades parlamentjét, hatnapos tiltakozó kam­pányt indít a szövetségi ál­lamban. Fenyegetése nem érte váratlanul a kormányzati szerveket: a dél-indiai ál­lamban már helek óta rendkívül feszült a hely­zet. Nemkülönben az or­szág más területein, ahol — Indira Gandhi minisz­terelnök szavalt idézve — „olyan mértékben meg­bomlott u törvényes rend, hogy az igazságszolgáltató*, hagyományos fcrmál rend­kívül nehezen alkalmazha­tóak". Érthető, hogy ilyen körülmények között az in­diai parlamentben elfogad­ták a kormány terroriz­musellenes törvényterveze­tét A soknemzetiségű Indiá­ban már ió ideie íartanak a vallási és etnikai csopor­tok közti véres összetűzé­sek. Pundzsáb szövetségi államban a szakadár szik­hek hónapok óta fegyveres harcot folytatnak. A sze­paratistákat — indiai for­rások szerint — külföldről támogatják. Erre utalnak az elkobzott fegyverek és letartóztatott terroristák vallomásai: többeket közü­lük Kanadában és Pakisz­tánban létesített táborok­ban képeztek ki. A bizton­sági erők foglva 3B külföl­di állampolgár is, akik a szikhek osztagaiban har­coltak. Szikh fegyveresek kerítették hatalmukba azt az indiai repülőgéroet. amelynek több mint száz utasa volt a fedelzetén. A gépeltérítők az.t követelik, hogy az Egyesült Államok­ba távozhassanak. Indira Gandhi helyzete tehát meglehetősen bonyo­lult. Már a Pandzsáb ál­lambeli szikh szeparatisták elleni határozott föllépését óriási belpolitikai vita övezte. Ellenzéke korábban erélves beavatkozást sür­getett. s tétlenséggel vádol­ta a kormányt. Am amikor a biztonsági erők emléke­zetes akcióiára sor került, az Arany Templom ostro­mát. a szakadárok kifüs­tölését az ellenzék egvos képviselői elítélték. Most hasonló a helyzet A ter­rorizmussal szemben szigo­rú intézkedéseket kilátásba helyező törvényt végül is elfogadta a parlament, de bizonyos, hogv az ellenzék — taktikai okokból — he­vesen támadja majd a rendkívüli bíróságok tevé­kenységét. és megkérdője­lezi a kormányfő jogát a terrorizmus által sújtott térséggé nyilvánított terü­letek ügyében. Padzsábban már három ilyen bíróság látott munkához, s valószí­nű. hogy szükség esetén más államokban is sor ke­rült működésükre. India központi kormánya * szemmellóthatóan meg­elégelte a szélsőségesek te­vékenységét. Bármily ne­héz választás előtt is állt Indira Gandhi, a nyugalom helyreállítása és a központi kormánv tekintélyének megőrzése céliából nem volt más választása. Az erélyes föllénés nyilván nemcsak a belső szakadár erőket inti óvatosságra, ha­nem azokat is. akik az or-' szág határain túlról tánlál­iák a terror és elvakult fa­natizmus szellemét. 0 New York (Reuter) Errare humánum est (té­vedni emberi dolog) tartja a több mint kétezer éves latin mondás. Ugyancsak több ezer éves tapasztalat, hogy az emberek szeretik elfelejteni tévedéseiket. Két amerikai kiadó. Christopher Cerf és Victor Navasky vi­szont új könyvével az em­beriség történetének híres tévedéseit mentette meg az enyészettől négyéves fárad­ságos kutatómunkával. A könyv irtVnikus elmér „A szakértők beszélnek." A gyűjteményből kiderül, hogy például a XX. század vezető brit politikusai igen rossz jósok voltak. Lloyd George kijelentette, hogv Hitler uralma idején a né­metek sosem fognak hábo­rúzni. Hasonló kijelentést tett NeviHe Chamberlain, a müncheni egyezmény alá­írója. Winston Churchill pedig 1915-ben bukott em­bernek nyilvánította magát, miután leváltották az admi­ralitás első lordiának tiszt­ségéről. Hátralevő napjai­ban csupán két miniszter­elnökség. egv győztes világ­háború és egy irodalmi No­bel-díj várt rá... A feltalálók sem jeles­kedtek a jövőbe látásban. Wilbur és Orville Wright 1901-ben kijelentette, hogv az ember 50 éven belül nem lesz képes repülni. Ket évvel később saját magukat cáfolták meg kísérletükkel. Lord Kelvinen, a híres fi­zikuson valóságos átok ült: 1895-ben kijelentette, hogy lehetetlen olyan légi jár­művel repülni, amely ne­hezebb a levegőnél. Két év­vel később megjósolta, hogy a rádiónak nincs jövője, majd 1900-ban a röntgen­sugarakat tréfának minősí­tette. Louis Spohr német hege­dűművészt sem igazolta az utókor: ő egykor „vulgáris hangok orgiájának" nevez­te Beethoven V. szimfóniá­ját. és „olcsónak, ízléstelen­nek" a kilencediket. Az újságírók sem kerül­ték el Cerf és Navasky fi­gyelmét: Guy Beringer, a Reuter moszkvai tudósítóia 1917 február elején kijelen­tette, hogy elmegy üdülni a Krímbe, mivel Pétervárott úgysem történik semmi. Walter Duranty, a New York Times moszkvai tudó­sítója 1920-ban megjósolta, hogv a bolsevik forradalom hat hónapon belül összeom­lik. Ennél nagvobbat felte­hetően csak XVI. Lajos francia király tévedett, ami­kor 1789. július 14-én azt írta a naplóiába: esemény­telen nap volt. Cerf elismerte, hogy a könyv nem túl sportszerű. de utólag a bevált jóslatok sokkal kevésbé érdekesek, mint a tévedések. A kiadók a megjelenés előtt elküldték könyvüket több kongresz­szusi képviselőnek vélemé­nyezésre. és — esetleg — okulásul. Az egyik azt vála­szolta: „ezzel ugyan nem lesz sikerük a piacon". Cerf és Navasky reméli, hogy a könyv második kiadásába már ezt a jóslatot is beve­hetik. Hazaérkezett a magyar part­es állami küldöttség Romániákéi B Budapest (¡WT1) Péntek délelőtt elutazott Bukarestből a magyar párt­és állami küldöttség, amely Gá&pár Sándornak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Poljtikai Bizottsága tagjá­nak. az Elnöki Tanács he­lyettes elnökének vezetésé­vel részt vett a Románia felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából tar­tott ünnepségeken. A dele­gációt Nicoláe Constantin, a Román Kommunista Párt KB PVB tagja a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Taná­csának elnöke. ' Constantin Odncea külügyminiszter-he­lyettes és más. hjvatólos személyiségek búcsúztatták. A küldöttség . pénteken hazaérkezett Budapestre. A delegáció tagjai voltak: Huszár István, a Központi Bizottság tagja, a KB Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatója, és Barit p Miklós, hazánk bukaresti nagykövete, aki állomáshe­lyén maradt. A párt- és állami küldött­ség- fogadtatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára.' Nagy János külügyminisztériumi állam­titkár és Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Ott volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete. Hazaérkezett megyénk delegációja Temesvárról Románia felszabadulásá­nak 40. évfordulója tiszte­letére rendezett ünnepsége­ken a romániai testvérme­gye pártbizottságának meg­hívására megyénket delegá­ció képviselte. Vezetője Sza­bó Sándor, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a Csongrád megyei tanács el­nöke. Vele utazott Szűcs Istvánná. Mórahalom nagy­község városi jogú pártbi­zottságának titkára és Pus­kás László, a szentesi vá­rosi pártbizottság titkára. Az ünnepségekről hazaér­kező delegációt tegnap dél­után a nagylaki határállo­máson Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára fogadta Jelen volt Szabó Sándorné a Csongrád me­gyei tanács elnökhelyettese. dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első tit­kára és S"rró Ferenc. Makó város tanácselnöke is. Delegációnkat a testvér­megye részéről Ilié Moro­dan, a Temes megyei nép­tanács vb első alelnöke és Viorica Boiborean, a Te­mes megyei néptanács vb alelnöke búcsúztatta. > Reagan az eddigi politika folytatását ígéri % Dallas (MTI) A Demokrata Párt és az előző kormányzat elleni éles támadások, saját kormány­zata eredményeinek felma­gasztalása volt a lényege Reagan elnök beszédének, amelyet csütörtökön este — magyarországi idő szerint pénteken hajnalban — tar­tott Dallasban, a Republiká­nus Párt elnökjelölő ta­nácskozásán. Reagan eddigi politikájának folytatását ígérte, és ennek támogatásá­ra szólította fel az ameri­kai választókat. Az elnök beszédében csak röviden és általánosságban foglalkozott külpolitikai kér­désekkel. Kijelentette, hogy „a jövő legnagyobb kihívá­sa a nukleáris háború ve­szélyének csökkentése. a nukleáris fegyverek szint­jének csökkentése útján." „Csak két olyan ország van, amely közös megállapodás­sal megszabadíthatja a vi­lágot a végítélet e fegyve­reitől, az Egyesült Államok és a Szovjetunió" — mon­dotta az elnök, de ugyan­akkor azzal vádolta a Szov­jetuniót, hogy „kivonult a tárgyalásokról". Reagan be­széde semmiféle konkrét ja­vaslatot sem tartalmazott arra vonatkozóan, hogyan képzeli el a nukleáris fegy­verek csökkentését, de a be­széd hangvétele arra utalt, hogy nem kíván változtatni az amerikai feltételeken. Kormányzata külpolitiká­járól az elnök elmondta: „Megkezdték a nagy értékű szövetségi rendszerek hely­reállítását, különösen a NA­TO-ban. A Közel-Keleten változatlanul nehéz véget vetni a történelmi konflik­tusnak, de ez nem bátor­talanít el bennünket, s nem árusítjuk ki egyik legköze­lebbi barátunkat, Izrael ál­lamot." Latin-Amerikáról szólva Reagan kijelentette, hogy az Egyesült Államok szövetsé­gesei ebben a térségben „fennmaradásukért küzde­nek, azért, hogy megakadá­lyozzák a kommunista ha­talomátvételt, amelyet a Szovjetunió és Kuba fűt". Reagan állást foglalt az Egyesült Államok fegyver­kezési politikájának folyta­tása mellett, mert úgy­mond „a gyengeség téves ítéletekre ösztönözheti a ka­landor ellenfeleket". A beszéd belpolitikai ré­szében Reagan azt hangoz­tatta, hogy a jelenlegi vá­lasztásokon „fél évszázad óta a legvilágosabb politikai döntés" előtt állnak a sza­vazók. „Nemcsak két kü­lönböző személyiség vagy két politikai párt között kell választaniuk, hanem a jövőről alkotott kétféle el- . képzelés között." Reagan a Demokrata Párt kormányza­tát a pesszimizmus, a fé­lelem és a korlátok kor­mányzatának nevezte, a re­publikánusokét viszont a reménység, a bizalom és a növekedés kormányzatának. Azzal vádolta a Demokrata Pártot, hogy a különböző ér­dekcsoportok befolyása alá került, politikája „régivágá­sú liberalizmus". A demok­raták vezetői szerinte egyre jobban eltávolították a pár­tot annak alapelveitől, és ezért a „felelősségük tuda­téban levő" demokratáknak is a Republikánus Pártot kell támogatniuk, amely „eredményeinek listájával és a folytatás ígéretével" áll a választók elé. Bár óvakodott attól, hogy pontos programot adjon a belpolitikai és gazdaságpoli­tikai kérdések megoldására, azt ígérte, hogy a választá­sok megnyerése után folyta­tódik az országban a gaz­dasági fellendülés, minde­nekelőtt a magántőke be­ruházásai révén. A republikánus tanácsko­zás résztvevői természete­sen hatalmas ünneplésben részesítették az elnököt. Be­széde előtt a legjobb ame­rikai reklámszakemberek által készített, 18 perces filmet vetítettek róla. A leg­nagyobb televíziós hálózatok nem közvetítették a filmet, arra hivatkozva, hogy az kifejezetten reklám, és nem politikai állásfoglalás. A két beszéddel befejező­dött a republikánusok el­nökjelölő tanácskozása Dal­lasban. A négy nap során elfogadták a párt — kon­zervatív nézeteket tükröző — programját is. A tanács­kozást nem új elgondolások jellemezték, bár a párt ma­gát a jövő pártjának igye­kezett feltüntetni, hanem a Demokrata Párt elleni, sok­szor kifejezetten személyes jellegű támadások és a Reagan-kormány politiká­jának kritikátlan dicsére­te. A republikánusok Reagan újra,jelölésével, az elnök kétségtelen személyes von­zóerejét és kormányzatának a gazdasági téren az utóbbi két évben elért sikereit ki­használva akarnak veresé­get mérni a demokratákra. A szakértők azonban, a dal­lasi retorika ellenére, nem zárják teljességgel ki a szo­rosabb választási eredmény lehetőségét sem, attól füg­gően, sikerül-e az ellenpárt­nak megfelelő alapot talál­ni a republikánusok elleni érvekhez. A Demokrata Párt mindenesetre nem akar tétlenkedni — Walter Mondale például már hét­főn éppen Dalibban ren­dez gyűlést, és gyűjtést a párt választási alapja ja­vára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom