Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

Csütörtök, 1984. július 12. 3 Intearólt termelés A fűszerpaprika jelene A szegedi tájkörzetben 4— 5 ezer hektáron termeszte­nek fűszerpaprikát. A táj hí­res növényének feldolgozása válságos időszakot élt át a hetvenes évek végén. Tisztá­zódott, hogy az áru minősé­gének árt, ha érésgyorsítókat alkalmaznak, géppel takarít­ják be a termést. Hiába ter­meinek bármilyen nagy te­rületen, bármennyi fűszer­paprikát, ha nem lehet el­adni. Jó minőségű alapanya­got csak a hagyományos módszerekkel, kézi szedés­sel, szikkasztással lehet elő­állítani. A korábban tért hódító gépek háttérbe szo­rultak, helyüket a részesmű­velés kialakuló szervezeti rendje foglalta el. Megszűnt a Konzervipari Vállalatok Trösztje, megvál­toztak az állami támogatás feltételei. 1982-ben vesztesé­ges lett a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalatnál a pap­rika késztermékké alakítása. Lépni kellett, s a megyei ta­nács, a vállalat illetékesei a MÉM-mel egyetértésben lép­tek is. Ott, annyit és olyat kell termelni, ahol legjobb minőségű fűszer terem, s ebből a piac igényeinek meg­felelő készárut kell előállí­tani. Az új szándék megva­lósulásához egységes szer­vezeti rendbe kellett illesz­teni a fűszerpaprika-ter­mesztés egészét. Olyan kö­zös érdekeltséget kialakítani, amely a folyamat valameny­nyi résztvevőjét a végtermék jó minőségének elérésében teszi érdekeltté. 1982 novem­berében alakult meg a fel­dolgozó vállalat gesztorságá­val a Szegedi Fűszerpaprika Tájkörzet Gazdasági Társa­sága. A társaság 5 taggal alakult, ma 33 paprikater­melő nagyüzem a tagja. Há­rom gazdaság rendelkezik száritóval, úgy alakították ki köréjük a kiskörzeteket, hogy a fuvarozás a lehető leggazdaságosabb legyen. Át­adáskor úgynevezett tájékoz­tató árat érvényesítenek, a vc'gső ár pedig a készter­mék eladása után alakul ki. Ez közös kockázatviselést je­leni, ami az ingadozó keres­letet is figyelembe véve a \ 'tikum tegyik részét sem teszi teljesen kiszolgáltatot­tá a konjunkturális hullám­zásnak. A folyamat következő lé­pése, hogy a szegcdi és a kalocsai paprikafeldolgozó vállalatok Külkereskedelmi Társasági Szerződés kereté­ben megállapodtak a fűszer­paprika exportjának új rend­jéről. Korábban a MONIM­PEX bizományosként érté­kesítette a paprikát, ke­vésbé volt érdekelt a szín­vonalas piaci munkában. A két feldolgozó vállalat vál­lalta, hogy olyan árut szál­lít, amilyet a piac igényel, határidőre. A külkereskedők minimális árat garantálnak, de ha a jó marketingmun­kájuk következtében ennél magasabbat érnek el, a több­letbevételen osztoznak a feldolgozókkal. Változott a külkereskedők premizálási rendje, személyesen is érde­keltté tették őket az ered­ményes munkában. így a termelés rendszere vertiká­lissá válik: a termelést min­dig a piaci igényeknek meg­felelően alakítják, s elkerül­hetővé válik a túltermelés. A folyamat harmadik lé­nyeges lépése az volt, hogy létrejött a Fűszerpaprika Ku­tatási és Fejlesztési Társa­ság, amelynek tagjai azok a tudományos intézetek, ame­lyek korábban is paprikaku­tatással foglalkoztak, és a feldolgozó vállalatok. Ez a társaság a nemesítéssel, ter­mesztéssel, feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos kutatásokat hangolja össze. Az új vertikum szervezi és koordinálja a fűszernövény útját a nemesítéstől a kül­földi vevőig. Magyar váElaíafók az erfurti Ecfáüífásen ötvenkét magyar vállalat, szövetkezet. kutatóintézet vesz részt az erfurti kerté­szeti kiállításon, melyet au­gusztus 25. és szeptember 23. között rendeznek meg a Német Demokratikus Köz­társaságban. A százhektáros kiállítási központban az idén az európai KGST-országok bemutatják tudományos­technikai együttműködésük eredményeit, és a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­melésre gyakorolt hatását. A talajművelés mellett nagy figyelmet szentelnek a zöld­ség-, a gyümölcs- és dísznö­vénytermesztés. valamint a korszerű élelmiszer-feldol­gozási eljárások ismerteté­sének. Magyarország önálló, 600 négyzetméteres pavilonnal vesz részt az erfurti kiállí­táson. A kiállítók szeptem­ber 13-án magyar napot tar­tanak, amelyen tapasztalat­cserét és szakmai konferen­ciákat is szerveznek. (MTI) Társadalmi összefogással Bővül a gázhálózat Az Országos Kőolaj- és zatot. Intenzív fejlesztés in­Gá ¡ipari Tröszt a tervidö- dult meg Debrecenben, szak első három évében Egerben, Szolnokon és a iő­újebb 84 települest és 94 000 város környékén. Budake­háztartást. a Fővárosi Gáz- szin, Gödöllőn, Vecsésen is. művek pedig megközelítőin A helyi erőforrásokból több további 50 ezer lakást kap- mint kétszer annyit költe­csolí be a vezetékes gázel- nek a fejlesztésre, mint ta­látásba. Ezzel lényegében teljesítették a tervidőszakra előirányzott ötéves progra­mot A fejlesztést jelentősen meggyorsította, hogy 19S1 óta a lakosságnak mind na­gyobb köre segíti a vezeték­hálózat építését társadalmi munkával és anyagi hozzá­járulással. Az anyagi erő­forrásokat növelik a lakos­sági gázkötvények is. Az utóbbi egy év alatt hat vá­rosi tanács — az OTP-k közreműködésével — 79 mil­lió forint értékű kötvényt bocsátott ki. amelyből ed­dig 20 millió forint érték­ben jegyzett a lakosság. Az idén vidéken megközelítően 30 ezer, s a fővárosban vár­hatóan mintegy 15 ezer ház­tartást kapcsolnak be a gáz­szolgáltatásba. Különösen nagy progra­mot teljesít az idén a Dél­alföldi Gázszolgáltató Vál­lalat. amely működési terü­letén: Bács. Békés és Csong­rád m-gyében a tavalyi 10 ezer helyett csaknem 12 000 lakást kapcsol be a földgáz­hálózatba. Ebből mintegy 5 ezer otthon lakói saját erő­ből vállalták az utcai veze­tékek földmunkáit és köit­ségeit is. Csongrád megye­ben ebben az évben 17 újabb településre érkezik meg a gáz. mintegy 350 kilométer­nyi úi vezetéken, amelyből 180 kilométer hosszú sza­kaszt saját erőből, társadal­mi összefogással építenék meg. A Tisz ánlú'i Gázszolgál­tató és Szerelő Vállalatnak hét megyére kiterjedő mű­ködési területén elsősorban a földgázzal már ellátott te­a valy, s 240 kilométer hosz­szú vezetéket építeneK, amelyről 10 ezer lakásba ve­zetik be a földgázt. Ezzel az dekelt körzetek lakóinak összefogásával megalakított négy gáztársulás közremű­ködésével bővítik a hálóza­tot is. Pécs kertvárosában már 225 lakást kapcsoltak be a gázellátásba, s az év végéig a szolgáltatás kiter­jesztésének újabb lehetősé­geit teremtik meg. mintegy 10 kilométer hosszú elosztó­vezeték megépítésével. A összefogással az idén jut másik három építőközösség gázhoz Dabas. Hernád. Ken­deres. Nagyréde, Ócsa, Ti— szavasvári, Üjhartyán. s le­hetséges. hogy még további négy település is. Jövőre pe­dig a helyi erőforrásokból Haidúdorog, Polgár. Máté­szalka, Párád, Parádsasvár, Erdőkertes és Veresegyház bekapcsolását tervezik. fi- fi«»ak dunántúli Gáz­gyártó és Szolgáltató Válla­lat a helyi erőforrások se­gítségével egyebek között az idén Celldömölköt. János­házát. jövőre pedig Kősze­get kapcsolja be a gázszol­gáltatásba. Győrött társadal­mi munkában mintegy két kilométer. Szombathelyen pedig 5.5 kilométer hosszú szakasszal bővítik a hálóza­tot. A Közép-dunántúli Gáz­szolgáltató Vállaiat a társa­drimi összefogás révén az idén Kaposfő és Kaposmérő háztartásait és közintézmé­nyeit kapcsolja be a vezeté­kes gázellátásba. Megkezdő­dött a vezetéképítés Csűr gón, Balatoaszemesen, hoz­záfogtak az előkészítő mun­kákhoz Zamárdiban, Zala megyében pedig Letenvér. és Zalaszentgróton. A váro­sok közül jövőre kap gázt Keszthely, Tapolca és Hévíz is. A Pécsre megérkezett föld­gázzal elsősorban a benzin­ből és pb-gázból előállított városi gázt váltják fel. és jövő év közepéig megközelí­tően 28 ezer háztartás gáz­készülékeit állítják át az új a város keleti peremén kezd­te meg a munkálatokat, s a négy társulás magánerőből 1500—2000 pécsi lakás be­kapcsolását teszi lehetővé Sopronba a jövő év őszén érkezik meg a földgáz, amelv ugyancsak a jóval drágább városi gázt szorítja ki. s a két városban az át­állítás évente 30—35 ezer tonnával csökkenti az or­szág benzinfogyasztását. Budapesten is meggyorsít­ják az átállítási programot, bá elsősorban a városi gázt termelő berendezések el­avultsága miatt. Az újabb lakások bekötéséhez, a gáz­hálózat fejlesztéséhez jelen­tős támogatást kapott a fő­város eddig is. az érdekelt lakosoktól és más fogyasz­tóktól. Azzal számolnak, hogy távlatban a helyi erő­források felhasználásával mintegy 150 ezer régi lakás­ba juthat el a vezetékes gáz. m EielkeseiÉről Magánbeszélgetésben sok­szor elhangzik, hát miért nt hozzuk szóba nyíltan: szép számmal akadnak vál­lalatok, ahol a napi 8 órás munkaidőben legtöbben csak dolgozgatnak, aztán a gmk­ban vagy a kisszövetkezet­ben, fusiban beleadnak apait-anyait. Mielőtt valaki félreértené: korántsem arról van szó. hogy ezekre az új típusú gazdálkodási egységekre, vagy akár a különböző mel­léki tereseteket nyújtó mun­kalehetőségekre ne volna szükség. Csak éppen ... Csak éppen még nem nőttek • ki ezek a gyerek­cipőből. Vagy talán inkább kinőttek, szorítja már őket nagyon is, kellene valami megfelelőbb számú után nézni, csak megmondaná va­laki, hogy az milyen legyen. Tartalékolt energiák A gazdasági munkaközös­ségeknek a vállalatokon belülieknek és az önállóak­nak is kétségkívül sok hasz­nát látja a népgazdaság és a lakosság. De sok helyen bizony lassan a rendes mun­kaidő holmi erőgyűjtés idő­szakává válik, amolyan be­melegítés-féle lesz ahhoz, ami majd utána következik. Nyolc órán át tartalékoljuk az energiát, hogy becsülettel helytállhassunk a gmk-ban vagy a fusiban. Lehet persze — és igazán nem alaptalanul — arrajil­vatkozni, hogy a különböző társulásokban (amelyeket a világért sem neveznének második műszaknak, holott igen sok helyen egyszerűen az) lényegesen jobbak a ke­resetek. Mégis, merjük meg­mondani, hogy nem ez az elsődleges. Sokkal inkább az. hogy a gazdasági mun­kaközösségekben összeha­sonlíthatatlanul jobb a szer­vezés, zavartalanabb az anyag- és szerszámellátás, pontosabban illeszkednek egymáshoz a sorjában kö­vetkező munkaműveletek. S hogy ez a társulásoknál így van, az egyáltalán nem baj. Sőt: bizonyítja, hogy tudunk mi jól is dolgozni. Ha esetleg efelől valakinek eddig kétségei lettek volna. Átváltozások De az a bizonyos gyerek­cipő éppen itt szorít. Min­denki tudna a saját munka­helyéről példákat sorolni mérnökökről, akik elrajzol­gatnak a napi munkaidő­ben, s aztán leleményes öt­letekkel állnak elő a társu­lásban vagy a másodállás­ban. Munkásokról, akik el­végzik a sablonmunkát a hagyományosan fizetett munkaidőben nem vagy alig érdeklődve afelől, hogy mi­hez adják kezük munkáját; ám a gmk-ban hevesen vi­tatkoznak, új és korszerű gondolatokkal állnak elő, praktikus munkafogásokat találnak ki. Közben pedig maguk sem veszik észre, hogy mennyi értékes ener­giát, gondolatot hagynak veszendőbe menni. S nem ritka az a gyári közép- vagy felső vezető sem, aki már­már lemond arról, hogy a napi rendes munkaidőben kiugró eredmények jöjjenek létre. Elegendőnek tartja — hiszen az is a vállalati eredményekbe számít —, ha a gazdasági munkaközössé­gek mutatnak fel nagyobb teljesítményeket. Nemegy­szer olyan új gyártmányo­kat, ötleteket, amelyek egy­szeriben nyereségessé teszik a mindaddig veszteséges vállalatot. Bejutni a gmk-ba Van pedig ennek az érem­nek nem is két, de sok ol­dala. Ilyen az, hogy a gmk­ba nem mindenkit vesznek be: s a jtóabik eset,- .ha a mérce az addig-wégzett mun­ka. Megesik áz is, hógy va­laki csupán azért nem dol­gozhat a jobban jövedelme­ző műszakban, mert nem tartozik a művezető vagy a táisulás szervezője baráti köréhez. Vagy azért, mert családi körülményei nem teszik lehetővé: el kell hoz­ni az óvodából, az iskolá­ból a gyerekét, vonattal kell a távoli lakóhelyre utazni reggel-este. Megtörténik az is. hogy éppen ezek az önhibájukból kimaradtak szeretnék meg­mutatni, hogy mit tudnak, mennyire tanulták meg a szakmát (vagy éppen azt, hogy nem öregedtek ki be­lőle), csak éppen mások önös érdekei miatt nincs erre lehetőségük. Ez pedig már erősen ütközik az alap­vető munkaerkölccsel, sőt a munkatársi szolidaritás elveivel is. Megkülönböztetés nélkül Annak természetesen csak örülni lehet, hogy a külön­böző gazdasági társulások beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket. Tegyük hozzá:, a 'kezdeti, időszakra vonatkozó reményeket. Most azért kell fáradoznunk, hegy a gazdasági társulá­sokban örvendetesen tapasz­talható jó munkamorál vál­jék általánossá az első mű­szakban is. Hogy legyen épp olyan jól szervezett a n,unka akkor, amikor a na­gyobb egység, a gyár, a nép­gazdaság számára termel az üzemrész, a műhely. És hogy az eközben támadt teimelést segítő gondolatok­ra a vezetők legalább ugyanúgy figyeljenek fel, mint azokra, amelyeket a jól dolgozó, termelékeny munkaközösségek terjeszte­nek elő; Kiegyenlíteni a kettőt: a gyári, vállalati munkát és a munkaközösségit — min­den vakiszítm.^ég szerint ez a jövő útja. Ügy, Hogy egyik s- menjen a másik kárára. S hogy a kettős (vagy néhol többes) munkavállalásból minden érdekeltnek haszna legyen: a kis és a nagy kö­zösségnek egyaránt. Várkonyi Endre Választéfebővíttt egviittmíí Gyógypapucs, gyermekkocsi, fürdőruha, fogkrém A Konsvmex Külkereske­delmi Vállalat külföldi és hazai termelők részvételével számos kooperációt szerve­zett a belföldi ellátás javí­tására. és az export bővíté­sére. A hazai termeléssel évente több mint 15 millió dollár értékű import válik feleslegessé, és a kétmillió dollárt is meghaladia a koo­perációban készülő termé­kek exportja. Az Apolló Cipőipari Szö­vetkezet az angliai Scholl cég leányvállalatával, a SA­nipeddel működik egvütt eredeti Scholl-gyógylábbe­lik gyártásában. Az idén eb­ből a termékből mintegy 209 ezer kerül a hazai pi­acra, s emellett 40 ezer per gvógylábbelit és 800 ezer pár felsőrészt exportálnak kül­földre, többek között a Szov­lepüléseken bővítik a háló- energia fogadására. Az ér­Őrlik az újbúzát A békéscsabai István-malomban szerdán reggel teljes kapacitással megkezdték az újbúza őrlését. Naponta 2 ezer 700 tonnát dolgoznak fel. Az ígv nvert lisztet keverik az óbúzából őrölt liszttel, és úgv hozzák forgalomba. Az úibúza sikértartalma ió. hasonló az elmúlt évi aratáskezdetkor mért értékhez: 30—34 százalékos. Hekto­litersúlva 80—85. Az Alföld legnagyobb gabonafeldolgozó üzemébe szerda reggeltől folyamatosan szállítják a gazda­ságok az újbúzát, biztosítva ezzel a malom megszakítás nélküli munkáját. ietunióba is. Hasonló koope­ráció keretében látják el a belföldi boltokat olasz gyer­mekkocsikkal is. A Fémbú­tor Ipari Szövetkezet egv olaszországi céggel kötött együttműködési szerződést, amelvnek eredményeként a hazai piacra több mint 40 ezer gyermekkocsit készíte­nek. Az idén e termék ex­portját is megkezdik. Már hagyományos part­nernek számít az NSZK-beli Triumph és a Feli na. A ve­lük együttműködő magvai partnerek a kőszegi, a ka­puvári, a bonyhádi és a paksi ruhaipari szövetkeze­tek. illetve a Fővárosi Ru­haipari Vállalat és a Szeg­halmi Ruhaipari Szövetke­zet melltartókat, fürdőruhá­kat készít a belföldi ellátás javítására. Az együttműkö­dés keretében évente 1 mil­lió 200 ezer melltartó, és több mint 400 ezer fürdőru­ha készül. Az együttműködő partne­rek köre kiterjed a tenge­rentúlra is. A White Hall amerikai céggel a Caola 2 millió 600 ezer tubus fog­krém hazai töltéséljen és ér­tékesítésében állapodott meg. Az együttműködést az idén továbbfejlesztették. Meg­kezdték a töltőanyag hazai gyártását eredeti receptura alapján. Autóbusz­alvázak Kínába Több mint 36 millió sváj­ci frank értékű szerződést irt alá a Mogürt Külkeres­kedelmi Vállalat kínai part­nerével. a China National Machinery Export-import Corporationnal, autóbuszal­vázak szállítására. E meg­állapodás alapján a Csepel Autógyár hétszáz, úgyneve­zett merev autóbuszalvázat készít kínai megrendelőjé­nek, ezekre az alvázakra Rába futóművet és motort szerelnek, az Ikarus pedig 100 fenékvázat gyárt part­nerének. olyanokat, amilye­neket a nagy sorozatban gyártott 200-as autóbuszcsa­lád járműveihez alkalmaz­nak. Az ezer autóbuszszek­rényt a kínaiak állítják elő, és szerelik össze. A szerző­dés szerint a Mogürt nagy mennyiségű pótalkatrészt it exportál Kínába. A magyar járműipar már évtizedekkel ezelőtt hírne­vet szerzett a távoli ország­ban, az Ikarus, a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár és a Csepel Autógyár autóbu­szai, illetve tehergépkocsijai a szélsőséges égha jlati és te­repviszonyok között is helyt­álltak, a sok évvel ezelőtt szállított járművek egy ré­sze még ma is üzemel a kí­nai utakon. A kínai fél most ismét érdeklődik a ma­gyar járművek iránt, s a mostani szerződést, csak kez­deti lépésnek tekintik az a utói pa ri együttműködés fej ­lesztésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom