Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

tSlMÍ >o S\- o > VLLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. ivfolyam 154. szám 1984. július 3., kedd Ara: 1,40 forint MSZMP SZEGED V Á ROSl BIZOTTSÁGANAK LAPJA Nemzetközi pszichológiai tanácskozás Szegeden Vasárnap Szegeden, az If­júsági Házban megkezdődött a Kultúrközi kommunikáció kreatív megközelítései cí­mű tudományos munkaérte­kezlet, a Kultúrközi Kom­munikáció Központja elne­vezésű nemzetközi szervezet és a Magyar Pszichológiai Társaság közös rendezésé­ben. Az évenként megren­dezett nemzetközi tanácsko­zást most először tartják szocialista országban. A szombaton záruló egyhetes megbeszélésen a világ hu­szonegy külföldi országából százötvenen, hazánkból szá­zan vesznek részt. A. tanácskozás plenáris megnyitóülésén a résztvevők megalakították a különbö­ző érdeklődési körű szakem­berek tíz szekcióját. Az esz­mecserén nagy számban részt vevő pszichiáterek pél­dául a nemzetközi hírű amerikai pszichológusnak, Carl Rogesnek. a nem irá­nyított pszichoterápiának el­nevezett módszerét tanul­mányozzák. Ez a módszer betegközpontú; a pszichiáter munkájával arra törekszik, hogy olyan légkört teremt­sen. amelyben a kliens meg­nyilatkozik, őszintén be­szél. A hazai munkapszicholó­giai laboratóriumok képvi­selői többségükben azt a szekciót választották, amely­ben a vezetőképzés tapasz­talatairól esik majd szó. A pedagógus problémái iránt érdeklődők a tanár-diák vi­szonyt elemzik, a kreativi­tásfejlesztő csoportban az lesz a téma. hogy az alko­tó jellegű tevékenység ki­bontakoztatását milyen kör­nyezeti, életkori vagy más okok gátolják. Szó lesz a tanácskozáson a nevelési, a pólyaválasztási és más kér­désekről is. A vita kibontakoztatásá­hoz a szervezők módszerét, példákat tartalmazó magyar és angol nyelvű köteteket, képmagnó felvételeket, mag­netofon kazettán rögzített interjúkat, filmeket adtak közre. A konferencia résztvevői­nek szerdán este 8-tól hang­versenyt rendeznek az If­júsági Házban, Maczelka Noémi és Kemény Erzsébet zongoraművésznők közre­működésével. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Munkáskolfektívák fölajánlásai Budapesten Automatizálási világkongresszus A résztvevőket Lázár György köszöntötte Hétfőn Budapesten, az építők székházában meg­kezdte munkáját a Nemzet­közi Automatizálási Szövet­ség világkongresszusa. A 9. alkalommal megrendezett kongresszuson 39 országból mintegy 1200-an vesznek részt. A résztvevőket a kormány nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte. Emlékeztetett rá. hogv az emberi világ meg­értéséhez és birtoklásához a tudományágak összefogásá­ra van szükség, ez pedig le­hetetlen a tudósok összefo­gása nélkül. Korunk sürge­tő igénye, hogy újfajta har­móniát teremtsünk a gaz­dasági növekedés, a szelle­mi értékek és a környezet számára. Az elmúlt évtize­dek világszerte jelentős ipari és mezőgazdasági fej­lődése a városiasodás. a nemzetközi munkamegosz­tás számos, merőben új problémát hoztak felszínre. Mindezek megoldásában je­lentős a tudomány. ígv az automatizálással kapcsolatos kutatás-fejlesztés szerepe. Budapest lakossága és a Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke üdvö­zölte a résztvevőket. Ezt kö­vetően a hazai tudományos élet nevében Pál Lénárd akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke köszöntötte a kongresszust. Beszédében az automatizálásnak a mű­szaki-tudományos életben betöltött szerepe kapcsán kiemelten szólt a nagy bo­nyolultságú számítógépes rendszerek, a mesterséges intelligenciák jelentőségéről. Elmondta hogy a 70-es évek végéig a mesterséges intel­ligenciákkal világszerte fő­leg csak elméletben foglal­koztak, az utóbbi évek vi­szont bebizonyították gya­korlati alkalmazhatóságukat, egyebek között a számítógé­pes rendszerek, valamint a komplex folyamatok auto­matikus ellenőrzése terüle­tén. Pál Lénárd figyelmez­tetett a tudósok felelősségé­re is. A tudósoknak segíte­niük kell a politikusokat és a közvéleményt, hogy az új technikai vívmányok ne vál­hassanak a pusztítás eszkö­zévé. Ezért is fontos a tu­dósok együttműködésének Ifenntartása. Vámos Tibor akadémikus, a Nemzetközi Automatizálá­si Szövetség elnöke beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a számítástechnika és hírköz­lés új eredményei, az egy­re nagyobb hatásfokú tech­nikai eszközök mellett foko­zott figyelemmel kell for­dulni a rendszerek felé. ahol azokat alkalmazzák. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az automatizálás a műszaki, a fizikai, a bioló­giai és a gazdasági rend­szereket egyaránt érinti. automatizálás terjedése ugyanakkor mindinkább megköveteli, hogy annak társadalmi hatását vizsgál­ják. A számítógéppel segített tervezés és gyártás, az. iro­dai munkák automatizálása, a biológiai, az infrastruktu­rális és a gazdasági rendsze­rek irányítása és ellenőrzé­se mind az ember és a gép új viszonyát jelentik. A mostani kongresszus jó al­kalom arra. hogy tovább erősítsék az automatizálás­nak azt a szerepét, amely­l.vel szakmai hídként kap­csolatot teremt a különbö­ző szakmák, szakterületek, valamint szakemberek és nem szakemberek között. A megnyitó beszédeket követően Vámos Tibor át­nyújtotta Jakov Z. Cipkin szovjet akadémikusnak az automatizálás terén végzett sok évtizedes tudományos munkája elismeréséül a szö­vetség legmagasabb kitünte­tését, a Quazza-emlékérmet. Az ünnepélyes megnyitó után a kongresszus plenáris előadásokkal folytatta mun­káját. Az egyhetes kong­resszus során összesen hat plenáris előadásra kerül majd sor. ebből hétfőn John Zaborszky és Petar V. Kokotovic amerikai akadé­mikusoknak a rendszerel­mélet fejlődéséről, illetve a modellenzés irányításának legújabb eredményeiről szóló elemzése hangzott el. Újabb vállalatok, intézmé­nyek dolgozói határozták el, hogy felszabadulásunk 40. évfordulóját és a párt XIII. kongresszusát jobb munká­val köszöntik. Gyűléseken jelentették be hétfőn: a vál­lalati. s a népgazdasági terv teljesítését egyaránt szem előtt tartva, fokozzák telje­sítményüket, javítják a mi­nőséget. Székesfehérvárott, a Ki­váló címmel tizenhatszor ki­tüntetett Alba Regia Építő­ipari Vállalat dolgozói úgy döntöttek: az 1984—85-ös év időszakában korszerűbb ter­mékek gyártásával, s a vá­laszték növelésével igyekea­nek elérni, hogy a vállalati nyereség az 1983-ashoz ké­pest harminc százalékkal növekedjék. További céljuk, hogy — lakásépítési tervü­kön felül — a vállalat ál­tal kifejlesztett Alba-házból, az egyik legkorszerűbb csa­ládiház-típusból másfél esz­tendő alatt háromszázat építsenek fel és adjanak át kulcsrakészen. Vállalták, hogy racionálisabb gazdál­kodással. hatékony üzemel­tetéssel 1000 tonna olajjal egyenértékű energiát taka­rítanak meg az elkövetkező tizennyolc hónapban. A Központi Fizikai Kuta­tó Intézet dolgozói egyebek között azt vállalták. hogy munkaverseny-vállalásuk­kal két nemzetközi jelentő­ségű program, illetve fej­lesztés sikeres megvalósítá­sát mozdítják elő. Az in­tézet részt vesz az 1986­ban Föld-közeibe érő Hal­ley-üstökös tanulmányozásá­ra kidolgozott nemzetközi Vega-programban. Az égi­test vizsgálatára felbocsá­tandó űrszonda fedélzeti műszerei közül többet is a KFKI szakemberei fejlesz­tettek ki, s készítenek el. Például azt az adatgyűjtő berendezést, amelyben a ku­tatások valamennyi méré­si eredményét mérik majd. Ezt még itt a Földön ki­próbálják, mégpedig olyan körülmények közepette, amelyek a világűrben az üstökös közelében érhetik az űrszondát. Az intézet mun­katársai most vállalták, hogy soron kíyül elkészítik az adatgyűjtő berendezés tar­talékpéldányát arra az eset­re, ha az ellenőrző vizsgá­latok során az eredeti meg­hibásodna. Egy új típusú, kék fényű lézer kifejleszté­séhez kapcsolódik másik fel­ajánlásuk; a tervbe-vett kí­sérleti példány elkészítésén túl megcsinálják a beren­dezés laboratóriumi ' válto­zatát, amelyen a konstruk­ció gyakorlati alkalmazásá­nak lehetőségei is tanul­mányozhatók. A két budapesti Skála Áruház és a Skála Coop nagykereskedelmi igazgató­ság 72 szocialista brigádjá­nak képviselői a tartós fo­gyasztási és kozmetikai cik­kek választékának bővítését tűzték célul. Ezt elsősorban a külföldi áruházakkal való együtt­működésük szorosabbra fű­zésével a kishatár menti forgalomban. árucserében rejlő lehetőségek jobb ki­használásával akarják el­érni. Haltelepítés az élő vizekbe A Tisza Halászati Terme­lőszövetkezet négy évvel ez­előtt kezdte meg — az- or­szágban elsőként — az élő vizekbe történő haltelepí­tést. Erre az elhatározásra az késztette a szövetkezet szakembereit, hogy az érté­kesebb halak arányának fo­lyamatos csökkenésére fi­gyeltek fel. A nemes halak ugyanis érzékenyek, gyenge tűrőképességűek, és meg­sínylik a kedvezőtlen kör­nyezeti hatásokat, ami elő­idézte gyérülésüket. Ennek ellensúlyozására — kísérlet­képpen — azóta minden év­ben előnevelt apró . csuká­kat. harcsákat, kecsegéket tízezerszámra, valamint két­nyaras pontvivadékot ugyancsak jelentős mennyi­ségben helyeznek ki a Ti­szába. s kisebb számban a Marosba is. A ragadozó ha­lak „utánpótlását" úgy ol­dották meg, hogy együttmű­ködnek a Szarvasi Halte­nyésztési Kutatóintézettel. Az intézetnek anyahalakat adnak, és viszonzásul kap­ják az előnevelt zsenge iva­dékokat. Az idén is folytatják a telepítést. Két héttel ez­előtt előnevelt kecsegéket helyeztek ki a Tiszába a fo­lyó csongrádi és mindszenti szakaszán. A szövetkezet szakemberei szerint az ak­ció eredményességének le­méréséhez négy-öt évnek k^Jl eltelnie. A jelenlegi megítélés szerint sikerült megállítani a nemes hal­fajok arányának csökkené­sét. A cél a szinten tartás, hogy a kevésbé értékes, il­letve a nemes halak aránya né változzék kedvezőtlenül. Kór háznévadó Hollós Józsefről, a kecs­keméti születésű orvos-for­radalmárról nevezték el a Bács-Kiskun megyei kór­hazat. A hétfőn Kecskemé­ten tartott ünnepségen Lo­soncz Mihály főigazgató mondott beszédet, majd le­leplezték a névadót ábrá­Szénbányászat Beszüntették a termelést a Borsodi Szénbányák bükk­aljai bányaüzeméhez tarto­zó Terv-táró föld alatti munkahelyein. A már gaz­daságtalanul termelő bánya több mint ötszáz dolgozója a környékbeli bányákban és üzemekben kapott munkát. A termelés felhagyása szo­rosan összefügg azzal a programmal, amelynek vég­rehajtásával a Borsodi Szén­bányák arra alkalmas üze­meiben nagy termelékeny­ségű munkahelyeket alakí­tanak ki. A most meg­szüntetett bánya dolgozóinak egy része is egy ilyen mun- ( kahelven, a bükkaljai bá- j nyaüzemhez tartozó Szeles- j akna mintegy másfél mé- > teres széntelepében kiala- . kított 90 méter hosszú. I komplexen gépesített fron­• ton áílt munkába. E front­fejtésen a gépek átszerelés nélkül, folyamatosan négy hónapig tudnak majd ter- | melni. Az innen felszínre' szállított szén pótolja a i terv-tárói termelést. Zakó­export A Szegedi Ruházati Szövetkezetben nem gyártottak ed­dig zakókat. Kuvaiti megrendelésre kezdték el a gyártást, közel 20 ezer darabot szállítanak az arab kereskedőknek. Svájcba pedig különböző sportruházati cikkeket expor­tálnak. zoló domborművet a kór«' ház előcsarnokában. Hollós József 1876-ban született. A század első év­tizedeiben Szegeden foly­tatta- orvosi tevékenységét, s bekapcsolódott a munkás­mozgalomba. Jelentós ér­demeket szerzett a tüdő­vész korai felismerésével, a népbetegségek leküzdéséért folytatott munkájával. A Ta­nácsköztársaság idején Bu­dapesten az ö kezdeménye­zésére és vezetésével Tu­berkulózis Kutató Intézet lé­tesült, s kórházakat szerve­zett a tüdőbetegek gyógyí­tására. A fehérterror elől az Egyesült Államokba emig­rált. s tevékeny résztvevője volt az ottani magyarság demokratikus mozgalmai­r nak. Magyarország felsza­badulását örömmel üdvözöl­te. de hazatérésére már nem kefélhetett sor. 1947-ben hunyt el az Egyesült Álla­mokban. Tejüzem­bővítés Százötvenmillió forintos költséggel a jelenlegi 10 ezer literről 50 ezer literre növe­lik a nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet tej­feldolgozójának napi kapa­citását. A beruházás a jövőeszten« döben fejeződik be. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom