Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

Kedd, 1984. július 10. 3 Emlékezés Hevesi Ákosra Hevesi Ákos mezőgazdász. Erdészeti és Vízügyi Dolgo­a magyar és a nemzetközi zók Szakszervezete részéről munkásmozgalom kiemelke- Dobi Ferenc főtitkár; a Ma­dó személyisége születésének gvar Ellenállok. Antifasisz­100. évfordulója alkalmából ták Szövetsége nevében Is­koezorúzási ünnepséget ren- panovits Márton főtitkár és deztek hétfőn Budaipesten, a Vincze József, a szövetség Mező Imre úti temető Mun- országos bizottságának tagja; kasmozgalmi Panteonjában a Magyar Tudományos Aka­levö emléktáblánál. démia és a Mezőgazdasági A Mezőgazdasági és Elei- és Élelmezésügyi Miniszté­mezesügyi Minisztérium ne- rium agrártörténeti bizottsá­vében Dénes Lajos minisz- gának képviseletében Kiss tertielvettes és Gösy Sándor Albert, a bizottság elnöke a minisztérium pártbizottsá- koszorúzott. Elhelyezték a gának titkárv a Honvédéi- megemlékezés virágait He­mi Minisztérium képvisele- vesi Ákos családtagjai is. tében Farkas Mihály vezér- A koszoruzási ünnepség az örnagv és Kéri György ve- Internacionálé hangjaival zérőrnagv; a Mezőgazdaság1, ért véget. (MTI) Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Makkai Lászlónak, a Debreceni Re­formátus Teológiai Akadé­mia professzorának, az ál­lam és a református egyház jó viszonyának fejlesztése terén kifejtett eredményes tevékenysége elismerése­ként. 70. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz­társaság Zászlórendje kitün­tetést adományozta. A kitüntetést hétfőn a Parlamentben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke adta át Az eseményen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Bartha Tibor debreceni református püspök, a Refor­mátus Egyház Zsinata lel­készi elnöke. (MTI) rádiófigyelő A Teknyős Tanácskozott a városi KISZ-bizottság A városi KISZ-bizottság tegnap, hétfőn tartotta soros testületi ülését. Dr. Bari Ferencnek, a KISZ-bizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalták a tavaszi if­júsági rendezvénysorozat tapasztalatait. Űj kezdeményezés volt a felsőoktatási KlSZ-szerveze. tekkel közösen rendezett programsorozat, a Szegedi Egyetemi Főiskolai Ifjúsági Napok. Ennek sikere nyo­mán a testület elhatározta, a jövőben is megrendezi ezt a hagyományteremtő prog­ramot. Mintegy 18 ezren vettek részt, szegediek, a március 15-i ifjúsági nagy­gyűlésen. Vonzó volt az ünnepség előtti koncert, az ünnepi műsor jól illeszke­dett a történelmi évforduló tartalmához. A harmadik, záró program, a néptáncbe­mutató jó kezdeményezés­nek bizonyult. A május 9-i békefölvonuláson közel 600 dolgozó fiatal vett részt. Érezhetően élénkült a vita­köri tevékenység a Kor, amelyben élünk című vita­sorozattal. Szeged adott ott­hont a forradalmi ifjúsági napok kiemelkedő országos rendezvényének, a marxista diákakadémiák fölolvasó ülésének. A középiskolás pá­lyázók igen színvonalas, tar­talmas dolgozatokat készí­tettek, a házigazdák pedig körültekintő, pontos szerve­zéssel segítették a rendez­vény sikerét. A FIN kispá­lyás labdarúgótornán közel 70 szegedi csapat versen­gett a kupáért. A hagyo­mányos Felszabadulási há­lastafétán 23 csapat indult. Dr. Bari Ferenc ezután a városi KISZ-bizottság infor­mációs tevékenységéről szóló javaslatot terjesztette elő. amelyet a testület vita után elfogadott. Az ülésen tárgyaltak a szegedi ifjúsá. gi napokkal kapcsolatos tennivalókról, a három nap rendezvénytervéről. A költő Polner Zoltán talgiára igencsak kapható, olyanok lesznek az assro­„Teknvőse" hovatovább Maga Polner Zoltán is el- nyok. mint a tyúkok, min­ugyanoly szívós utóéletre csudálkozik a figura szívós denütt megadják magukat, kél az írás. a szó. a tömeg- vissza-visszatértén: „Egysze- Satöbbi. Még notesza is volt. kommunikáció csatornáin, rüen megfoghatatlan, min- amibe nem szabadott senki mint legendáriumban tartó- dig éléin ktrul a név; hol fiának belekukucskálni. A sított modellje. 1980-ban tet- élt honnan jótt. mit csinált jóslatok melyén erkölcsi íté­te közzé kollégánk szűkebb miiől. hogy a nép folyton- let rejlik — veti közbe va­pátriánk. a Dél-Alföld me- folyvást nivatkozik rá." Az lahol Polner $ alighanem a seszerű figurájának, a Tek- idős adatközlők válaszai lényegre tapint. Hiszen a nyökaparonak híres gara- nagyjából ilyesmjek. nem fantasztikus históriák közül bonciáit s azóta először a tudom, ki volt. de óriási hí- többet föltehetően inkább szegedi tévéstúdió eredt a re j^rt nagyanyámtól, szü- utólag tulajdonítottak neki, nyomába két esztendeje, . , ... 0.1*11 »,„ s a látnokok őrök tula.idon­most meg a rádió. jemwjl nail"lu,n' lelultf' sága. hogy történeteikben Mult hétfőn este Show. csonv ember lehetett, so- erkölcsi imperatívusztótat vány, csontos, talán cigány, fogalmaznak' meg. mások Jézust, táltost láttak Igazán frappáns, kerek es aki kiásta a fákat, jóízű műsort állított össze csinált teknyőkeí. Várkonyi és Polner — szer­ami show gyűjtőcímmel kí nált „változatokat a szóra­kozásra" a Kossuth, s ennek benne, az összeállításnak negyven- abból A tankötelezettség teljesítése Kedvezőtlen tapasztalatok perces betétműsora idézte Akad. aki csak ennyit mond: kesztőként László György föl ismét a Teknyőkaparó ember volt. legföljebb hoz- jegyezte a hallottakat. Mind­alakját. A táj öregjeiben to- záteszi, szent ember. Vándo- össze annyi szépséghibával, vaélő legendahőst tehát Pol- rc.lt, utcáról utcára iárt. és hogy nem egy motívum ner fedezte föl. „találmá- minden jóslata beteljesedett, többször is elhangzott — nyával" a fölfedezőt pedig Miket is jósolt? Megjöven- némileg feszesebben, egy io Várkonyi Balázs, akinek ér- dőlte a villanyt, azaz a vil- ötperces további vágással zékenven kíváncsi mikro- lamosságot, a háborúkat, az dramaturgiailag egységesebb ionjától — a szférák hangú- ördögkocsit (értsd autókat), a kompozíció. Ami persze latfestő zenéjének szárnya- a vasmadarakat, hogy egy- í&v is rászolgált a hallgató in — újra nosztalgiázhatott forma ruhákban járnak a érdeklődéseit, a hallgató, mert hogy nosz- férfiak meg a nők, s hogy N. I. Repetito est... ír, tenie illenék, ha tévéről de sajna, nem ért. Mindezekkel pedig azért untatom a kedves olvasót, mert: 1. Sokszor kifejezi, hogy méltatnám inkább a A közoktatás egyik alap­vető feladata, hogy a tan­köteles kor befejezéséig egy­egy .. .korosztály minél na­gyobb arányban vegezze el eredményesen az általános iskolát. Az utóbbi években a jelentós iskolai és isko­lán kívüli erőfeszítések el­lenére valamelyest csökkent « tankötelesek beiskolázása — erről tájékoztatták a Művelődési Minisztérium­ban az MTI munkatársát. Az elmúlt tanévben több Mint 175 ezer gyermek lé­pett .a tanköteles korba, de a beiskolázási arányuk csak 95 százalékos, az egy évvel korábbinál 0,5 százalékkal kevesebb. Az iskolát nem jelentős erőfeszítések szol­gálják a többszörösen hát­rányos helyzetű családok gyermekeinek beiskolázását, a közoktatásnak nem vol­tak és ma- sincsenek megfe­lelő programjai, eszközei e gyermekek — társadalmi beilleszkedésének segítésé­re — kulturális hátrányaik csökkentésére. Hiányzik az a tudományos igényű kutatásokra alapozott pedagógiai eszközrendszer, amellyel az iskolakezdés kudarcai kiküszöbölhetők lehetnének, és amely módot adna az iskolaérettség meg­nyugtató megállapítására, a gyermek személyiség-fej­lesztésére. Emellett számol­idejében elkezdő gyermekek ni kell azzal is, hogy az a társadalom perifériáján iskola ónmagaban nem ke­éió illetve a többszörösen pes megszüntetni azokat a hátrányos helyzetű családok­ból kerülnek ki. Iskolázta­tásuk lehetősége nagyban függ attól, hogy e családok gondozását — a munkahe­lyekkel, a társadalmi szer­vekkel együttműködve — hogyan sikerül megoldani. Az általános iskola 8. osz­tályát 16 éves kajrig a gyer­hátrányokat, amelyekkel a tanköteles korúak bizonyos része az iskolába kerül. E gondok megoldását szolgál­ja, hogy a közoktatás kor­szerűsítési programjának keretében tovább kívánják növelni az óvodák szerepét az iskolára való felkészítés­ben. Az iskolák, a tanácsok sokat tesznek a tankötelesek mekek 95,5 százaléka végzi felkutatásáért is. el, s ez az arány — ha kis mértékben is — egyre csök­ken. S a nyolc osztályt vég­zettek némelyikének a to­vábbhaladásra lehetőséget adó bizonyítványa mögött nincs mindig megfelelő tu­dás. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a tankö­telezettség teljesítése terüle­tileg is igen változó: első­sorban a hátrányos helyzetű kistelepüléseken, csatolt községekben és szórt telepü­léseken élő fiatalok körében kevesebb az alapiskolát vég­zettek száma. Ott ahol nem kielégítő az iskolahálózat, a tárgyi, személyi feltételek az átlagosnál rosszabbak. A tárca illetékesei szerint a megyei, illetve a helyi ta­nácsok dolga, hogy e tele­pülések iskolázási feltételeit felülvizsgálva, gondos mér­legeléssel döntsenek a pén­zek elosztásáról, az egyen­lőtlenségek mérséklése érde­kében. A minisztérium szakembe­rei elmondották: miközben Több vizsgálat azt mu­tatja, hogy a gyermekek egy részének fejlesztése, felzár­kóztatása elsősorban a kor­rekciós osztályokban lehet eredményes. A Művelődé'i Minisztérium azért szorgal­mazza ilyen tanulócsoportok szervezését. Kedvezőtlen tény, hogy az iskolaéretlenség miatti felmentés, az 1983—84-es tanévben tovább emelkedett: 2,9 százalékról 3,5 százalék­ra (a cigányszármazású ta­nulóknál 15,7 százalékról 16,2 százalékra). A nem kielégítő tanul­mányi teljesítményben sok­féle tényező játszik közre: így az óvoda és az iskola, illetve az alsó- és felsőtago­zat közötti átmenet problé­mái. a nem megfelelő tanu­lási segédletek, az értékelési­osztályozási rendszer követ­kezetlenségei, a tanulók alapvető készségeinek nem kellő fejlesztése, a pedagó­gusok továbbképzésének nagyobb gondot nem a köz­oktatási rendszer hiányossá­gai okozzák, hanem az a szemlélet, amely a legkisebb érőfeszítést tartja a leg­kifizetődőbbnek. Az előbbrelépés érdeké­ben a minisztérium fontos­feladatának tekinti a tan­kötelezettség teljesítését gát­ló körülmények feltárását, a hátrányos helyzetű gyer­mekek mind teljesebb körű óvodába járatását, iskola­előkészítését, az időben tör­ténd beiskolázást, az iskola­érettségi vizsgálatok szak­szerűségének javítását. El kívánják érni, hogy a ci­gányszármazású, illetve hát­rányos helyzetű családok gyemekei csak indokoltan kerüljenek kisegítő iskolába. Elsődleges cél, hogy meg­teremtsék a differenciált nevelő-oktató munka felté­teleit, eszközeit, nagyobb figyelemmel, intézményesen foglalkozzanak a hátrányos helyzetű gyermekek család­jaival. A minisztériumi el­képzelések megvalósításához természetesen szükség van működésére, a területi, he­a pedagógusok aktív közre­lyi vezetők támogatására. A szakemberek szerint csak az erőfeszítések összehan­golásával elérni. lehet sikereket Tartozom az olvasónak egy ná. 3. Következményképpen: információval. Ha ugyan az bent és kint, vagyis az in­iesz, amit most, bizonyos tézményen belül es az elö­kényszert érezvén, ide írok. lizetők körében egyaránt, ki­Tartok tőle tudniillik, hogy mondva vagy hallgatólago­akinek jobb szórakozása nem san létezik a közmegegye­lévén, figyelemmel kíséri ezt zés: alkotóknak azokat a té- soros krimit, a heti ameri­a rovatot, annak semmi újat véseket fogadjuk el (s ne- kai filmet, az önök kertek­nem mondok. Szóval, eme vezzük is így őket), akik a etj a Sci-Fi-sorozatot, A rövidke-röpke keddi jegyze- széptan törvényszerűségeivel HÉT, a Delta műsorát, a tekben általában az éppen és fogalmaival többé-kevésbé Leg ..,f Leg Leg .. .-et, a elmúlt héten adásba került megragadható produkciókat teniszversenyt, a Vasárnapi magyar tévéjátékokról, il- készítik, vagyis a tévéjáté- muzsikát, mert ezeket nézik, letve tévéfilmekről igyek- kok, filmek rendezőit, dra- Az alkalom (a veszprémi té­szem leírni a benyomásai- maturgjait. operatőreit... A vetalálkozó, mondjuk) eljö­mat. Hosszú lenne részié- többieket, ha a munkájukat vén szintúgy kifejezik a te­tezni, miért pont ezekről; kiválóan végzik, „tévés sze- vés alkotok, méltatnánk mel­amikor úgy tetszik, egyre mélyiségeknek" mondjuk, ha tóbban. méltányolva erőfe­kevesebb van belőlük, kiszá- kevésbé jól, akkor televíziós sütéseiket és jószándékai­ujságíróknak és más — nem jcat, s jóval rendszeresebben, akarom ideírni, kiknek. 4. gyakrabban — a tévéjáté­Kétségtelenül ezek a műfa- k'okat és filmeket.. Fentiek .¡ok kívánják meg (általa- szellemében magam hajtan­ban) a legnagyobb szellemi dóságot érzek, hogy vállal­összpontosítást, kreativ ke- jam az olvasók esetleges pességet, m űvészi invenciót, (cl) ítélései t, és még nagyobb a legtöbb pénzt és időt. 5. Ennek tudatában hajlamos­míthatatlanul változékony a minőségük, s majdnem bi­zonyos, hogy a nézők túl­nyomó többsége nem ezekre kíváncsi, amikor benyomja a gombot. Csak néhány érv, hamar­jában. 1. A tévé szerepkö­reit, feladatait rangsorolni, nak mutatkozunk e tényeket pláne valamiféle értékrendet veaertdm_é^ fölállítani a különféle ter­mészetű, tartalmú és formá­jú műsortípusok között — egyelőre nem értelmes idő­töltés, senkinek, aki nem hivatásszerűen, tömegkom­munikáció-kutatóként fog figyelemmel kísérjem e mű­fajokat. 2. De: az elmúlt he­ten (megint) nem volt a műsorban hazai tévéjáték. 3. Valamiről viszont ilyenkor is ími kell, mert hogy feste­tói függetlerml is becsülni. 6 Végtére a jegyzetiró is ember: általában kulturális ^ az újság, ha a szerkesztő újságíró, s mint ilyen (álta- erre a helyre mondjuk egy Iában) az esztétika berkei- tavalyelőtti jegyzetemet ten­ben járatosabbnak gondolja né? Még akkor is, ha éppen magát, mint a kül- vagy ¿smétiik a tévében. amiről gazdaságpolitikában, a sport- szóit. Vagy már akkor is lalkozik e temaval Annyi életben, a szarvaskígyók élet- jlyesmiről szólt? Mindegy, azonban bizonyosnak latsak, tanában, az uránláz, az ide- most már. .. kételyeim és bofy a alkotomuhe- genforgalom jelenségeiben, a bizonytalansásaim helvett KX m%fnsé^Zy%°e's liliomainak, más fló- tessék egy máig megdönihe­jeüemzőket tud mutatni - ráknak és faunáknak kérdé- tetten reg. tgazsag: ismétlés esetünkben a Magyar Tele- seiben — mindabban a té- a tudás anyja, vízió egészéről. 2. Deklarál­hatjuk ezerszer, hogy a té­vé. az valami egészen „más", kultúraszemléletünk hagyo­mányaitól nem tudván elég gyorsan elszakadni, mégis­csak egyfajta (új) művésze­tet kérünk, kívánunk meg a doboztól, talán erőteljeseb­ben. mint a valóságra fi­gyelmes józan logika diktál­marengetegben. amelyhez ér­Sulyok Erzsébet Honismereti akadémia Az idei országos honisme- Pozsgay Imre, a HNF Or­reti akadémiát hétfőn nyi- szágos Tanacsának főtitkára tották meg Szarvason. A tartotta „Történelmi kötele­honismereti mozgalom 12. zettségünk. és nemzeti alkalommal megrendezett ügyünk a közigazgatás de­továbbképző fóruma ezúttal mokratizmusának fejleszté­a magyar közigazgatás tör- se" címmel. Ténetével foglalkozik. A Az akadémián részt vevő szarvasi mezőgazdasági főis- helytörténészek, honismereti kólán rendezett ötnapos ta- kutatók, szakkörvezetők 15 nácskozás másfél száz részt- előadást hallgatnak meg. vevőjét a rendező szervek egyebek között a közigazga­nevében Molnár Béla. a Ha- tási reformok történetéről, zafias Népfront Országos az önkormányzat múltbeli Tanácsának titkára köszön- formáiról, s a közigazgatás tötte. majd Becsei József, a mai lehetőségeiről,, valamint vendéglátó megye tanácsa- a helytörténeti, honismereti nak elnökhelyettese mutatta kutatás feladatairól, lehető­be Békést a helytörténészek- segeiről. a közigazgatás tőr­megoldatlansága. Ám o leg- nek. A megnyitó előadást ténetének feltárásában. MSZBT—SZOT: vetélkedő Több mint négyszáz MSZBT-tagcsoportból. mintegy négy és fél ezer szocialista brigád nevezett be a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa ..Baráti szövetségben" című közös vetélkedőjére: a ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulójához kapcsolódó műveltségi játékba, amely­nek témája a magyar—szov­jet kapcsolatok négv évtize­de, várhatóan mintegy 13 ezren vesznek részt. A több fordulós vetélke­dő szeptemberben az MS ZBT-ta gcsoport ok házi versenyeivel kezdődik. A legjobban szereplő, 3 fős csapatok ezt követően — novembertől január közepé­ig — megyei, illetve Buda­pest kerületi versenyeken mérik össze tudásukat. A megyei, kerületi vetélkedők győztes csapata jut tovább az országos elődöntőbe, amelynek fordulóit február első két hetében rendezik meg hat helyszínen. A mű­veltségi játék 1985 áprilisá­ban fejeződik be. A vetélkedő alapanyagául „Berecz János: Baráti szö­vetségben" című könyvét, amelyet az MSZBT és a Kossuth Könyvkiadó közös gondozásban jelentetett meg. valamint a ..Hazánk felszabadulásának kronoló­giája" című kiadványt ja­vasolják a szervezők. Ez utóbbit az MSZBT megkül­di a versenyzőknek. Hagyomány már, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa kö­zös játékra invitálja az MSZBT-tagcsoportok szocia­lista brigádjait. Első ízben. 1981-ben a Szovjetunió hős városairól, majd az elmúlt esztendőben a magyar— szovjet testvérmegyei kap­csolatokról szerzett ismere­teikről. adhattak számot a kollektívák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom