Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

Kedd, 1984. július 10. 3 Kis konzervgyárak A Szegedi Konzervgyár Az ásotthalmi tsz gyártja elsősorban munkaerő hiá- majd exportra például az nyában. központi gyárának bővítése, vagvis új építkezés helyett a termelés színhelyén, közvetlenül a termelőszövetkezetekben létesit kis konzervüzemeket. Kialakításukhoz már hozzáfogtak az ásotthalmi Felszabadulás, valamint a békéssámsoni Előre Termelőszövetkezetben. A tsz-ek adják az üzemi épületet és a munkaerőt, a vállalat pedig a feldolgozó, a hőkezelő, az üvegzáró és egyéb gépsorokat, futószalagokat. a gyártási technológiát. A közös beruházásnak megfelelően közösen részesülnek a nyereségből, maguk a tsz-tagok is érdekeltek tehát a kész termék iö minőségében, exportképességében. oiosz ételspecialitást, a zakuszkát. a helyben termelt paprikából. paradicsomból, petrezselyemből, és egyéb hozzávalóból. A rendkívül munkaigényes cikk gyártásat egyébként a szegedi gyár munkaerő hiányában korábban beszüntette, ősztől kezdve azonban a kooperáció alapján ismét készítik. A két tsz együttesen mintegy 120 dolgozóval évente 150 millió forint értékű különféle zöldség- és gyümölcskonzervet gyárt mintegy 5 ezer tonnás mennyiségben. Az együttműködés előnye az is, hogy a sok nyersanyagot nem kell majd a szegedi üzembe szállítgatni Ismerkedő táborok Hétfőn megnyitották kapuikat a KISZ Központi Bizottsága, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium által Csopakon, Tatabányán és Szolnokon szervezett katonai és belügyi pályára irányító táborok. A hatodik éve ismétlődő egyhetes programon 1200 középiskolás és szakmunkástanuló ismerkedik a fegyveres erők és testületek életével, munkájával. A látványos technikai bemutatókon kívül a táborozók találkoznak fiatal tisztekkel és tiszthelyettesekkel. A fegyveres testületek vezetői is felkeresik a fiatalokát, hogy a helyszínen adjanak választ kérdéseikre. (MTI) Gabonapazarlők Fiatalok a textiliparban Á szakszervezet vezetőségének ülése A textiliparban dolgozók között több mint egyharmados arányban levő 30 éven aluli fiatal helyzetéről, életes munkakörülményeiről tárgyalt hétfői ülésén a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A fiatalok körében nemrégiben végzett felmérés tapasztalatait összegezve megállapították: az ifjú szakmunkások többsége az iskolásévek után a korábbiaknál könnyebben illeszkedik be a mindennapi munkába. Ez a brigádok segítségén kívül annak is köszönhető, hc>gy a szakmunkásképzés — amióta a.tanulóidő a textiliparban is két év helyett hálom év lett — most már iobban felkészíti a fiatalokat a gyakorlati munkára. Sok fiatal kifogásolja azonban a munka szervezetlenségét. ami kereseti lehetőségeiket is csökkenti. Szintén gyakori apanasz amiatt, hogy — főkánt a pamut-, a gyapjú-, a selyem- és kötőiparban — a munkahelyek zajosak. A fiatalok keveselik a szakmai ismeretek bővítésének lehetőségét. Többen javasolták, hogy vállalatuknál szervezzenek olyan tanfolyamokat, ahol nemcsak korábbi tudásukat frissíthetik fel. hanem elsajátíthatják az újabb, korszerűbb gépek kezelését is. A központi vezetőség felhívta a munkahelyi szakszervezeteket: segítsenek jobb feltételeket teremteni ahhoz, hogy a fiatalok szélesebb köre bekapcsolódhasson a munkaverseny-mozgalomba. Kívánatos lenne, hogy mind több komplexbrigád alakulna. Beváltak az úgynevezett vegyes brigádok is, amelyekben a fiatalabbak sokat tanulhatnak idősebb szaktársaiktól. A központi vezetőség megállapította, hogy a vállalatok általában kiemelten támogatják az ifjú szakembereket életkörülményeik javításában. A vállalati lakásépítési és -vásárlási támogatásoknak mintegy a felét fiatal házasok kapják. Emellett ezek munkahelyüktől sokan gépeket kölcsönözhetnek az építkezéshez s nem ritkán olcsó bontási anyaghoz is juthatnak. A textilipari vállalatok évente mintegy 120 millió forintot fordítanak gyermekintézmények fenntartására, s ma már minden bölcsődei. óvodai igényt kielégítenek. (MTI) Sajtilájéhozlati A főváros közrendjéről T

avaly, nvár végén, a perzselő kánikulában. amikor a tikkadt földeket riasztóan széle« repedések hálózták. jó hírű tsz szakosított sertéstelepén jártam. A lvukas önetetőkből folvt a táp. az állatok térdig gázoltak a darában. Kísérőm. a főállattenvésztő. kerekded előadást tartott az úiszerű sertéshibrid kitűnő takarmánvhasznosításáról. Miközben röpködtek a szakkifejezések, s az állattenyésztő arcán elégedett mosolv terült szét. nem tehettem mást: hüledeztem. Egyszerűen fölfoghatatlan volt számomra, hogv miként lehet elégedett ez az ember, miközben a gondjaira bízott telepen az avult technológia, a hibás berendezések okán olvan mértékű gabonaoazarlás folvt. amelv még a normál termésű évben, a bőséges esők ideién is felháborító volna. Hát még a tavalv nvár végi kritikus helyzetben! Amikor bizton lehetett tudni. hogv ióval gvengébb termés várható az elmúlt évek átlagánál, amikor ugyanannak a tsz-nek a földiéin kóróként zörgött a termés nélküli kukoricaszár: ahol — a növénytermesztési ágazatban dolgozó elnökükkel egvetemben — már hetek óta nem tudtak elmosolyodni sem. mert érezték. hogv katasztrófa lesz. Mondtam a íőállattenvésztőnek. hogv csinálhatnának valamit ezzel az elhanvagolt teleppel, de az emberem csak vállát vonta: ..Van magának fogalma arról, hogv mennvibe kerülne a telep rekonstrukcióia?" Ezt kérdezte, maid hozzátette: „Egyébként máshol sem sokkal iobb a helvzet. mert az ország sertésférőhelveinek 85—90 százaléka elavult, korszerűsítésre. felújításra vár." A kiielentés sainos igaz. A hetvenes évek első felében, a sertésprogram keretében nagv számban épültek, akkor korszerűnek vélt szakosított telepek, amelyekről azóta kiderült, hogv technológiájuk merőben gazdaságtalan. E telepek most egv időben mennek tönkre, most érnek meg a telies felúiításra. Éppen akkor, amikor — napjaink gazdasági nehézségei közepette — nincs elég Pénz ilyen mértékű beruházásokra. A józan ész is azt mondatja velünk: éooen ebben a helyzetben lenne szükség nagvobb takarékosságra, megfontoltabb gazdálkodásra. Ezért nem lehet megbékélni azzal a mind szélesebb körben elharapózó szkepszissel, amelv sok vezetővel, meg beosztottal egvaránt azt mondatia: „Minek strapáliam magam ilven körülmények között? Pénzt nem csinálhatok! Még szerencse, hogy az időjárás a segítségünkre van"... Való igaz. hogv az idén tavasszal bőséges felhőtakaró gyülekezett az ország egén. aminek köszönhetően a lehulló eső bő termésre serkentette az elvetett gabonát. Ám ez csak az amúgv is kitűnő növénytermesztés dolgát tehette erre az évre rendbe — remélhetően. A szakosított sertéstelepek állapotán, helyzetén önmagában még nem változtat. S még kevésbé azon. hogv — láttuk, tapasztaltuk — vannak helvek. ahol hozzászoktak a gabonapazarláshoz. Pedig nemcsak attól lesz több gabonánk, ha sokat termelünk, hanem attól is. ha ésszerűen. takarékosan, fegyelmezetten használiuk fel. Az állattenyésztő telepek rossz állapota senkit sem mentesít a jobbító cselekvés kényszerétől. Tarthatatlan, hogv a nagv ráfordításokkal és rengeteg emberi erőfeszítéssel megtermelt gabona a szkeptikus emberek nemtörődömsége miatt részben pocsékba menjen. Még a legrosszabb állapotban levő sertéstelepe-; ken is van lehetőség arra. hogv mázsákat, tonnákat takarítsanak meg. Végtére is, ezekből a mázsákból és tonnákból hús lesz. s kinek mindegv. hogv mennvi a sertéshizlalás. a baromfinevelés önköltsége? Látszólag távol esik az ügytől. amit már egv másik mezőgazdasági nasrvüzem állattenyésztőiétől hallottam. Arra hivatkozott ugvanis. hogv a felvásárlási árak abszolút nem serkentenek a sovány, zsírszegény hús termelésére. M

ondom, hogv ez csak látszólag esik távol az ügvtől. hiszen itt is a gabona felhasználásáról van szó. Arról. hogv a disznó ugyanannyi takarmányból növeszt imagán egv kiló szalonnát, mint egv kiló húst. Ezért végig kellene gondolni talán a súlyhatárokat, a technológiát! Mert az exportban a zsír ára csak töredéke a húsnak, a magvar fogvasztó pedig — különösen az áremelések után — epeömlést kap. amikor a kilencven forint árú sertéslapockából tizenöt deka zsír. Ezért az árrendszernek valóban ki kell kényszerítenie a takarmány értékalkotó felhasználását. De addig is. amfg ez megtörténik, működésbe léphet a szakmai lelkiismeret, és önkéntes alapon is megtehetők azok a lépések, amelvek megakadályozzák, hogv a legnagyobb nemzeti kincsünkként megtermelt gabonából jókora mennviségék elvesszenek. A népgazdaság érdekében és a szűkebb közösség hasznára. Gádor István A főváros közrendjéről és közbiztonságáról sajtótájékoztatót tartoltak hétfőn a Budapesti Rendőr-főkapitánysáson. Vincze Lukács rendőr vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya tájékoztatójában egyebek között kiemelte: a kétmillió lakosú világvárosban — ahol az országban ismertté vált összes bűncselekmény több mint egynegyedét követik el — törvényes rend és jogbiztonság van, a lakosság nyugodt élet- és munkafeltételei biztosítottak. A közbiztonság fenntartásában elért eredmények mellett azonban nyugtalanító tendenciák is tapasztalhatók: az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt öt évben tovább növekedett, 1933-ban elérte a 40 ezret. Ezen belül a betöréses lopások száma az elmúlt öt esztendőben mintegy 60 százalékkal emelkedett. A lakásbetöréseknél öt év alatt csaknem 130 százalékos volt az emelkedés. A betöréses lopásokkal okozott kár meghaladja a 102 millió forintot. Az erőszakos, garázda jel-, legű bűncselekmények viszszaszorítására összehangolt rendőri akciók folynak. Az elmúlt hónapokban folyamatosan ellenőrizték, razziázták a fővárost. A rendőrség fokozott ellenőrző tevékenységét indokolja, hogy az utóbbi időben növekedett a bűnözők aktivitása. A szervezettség jelei is mutatkoznak: az elmúlt évi tapasztalatok szerint magyar és külföldi bűnözők további összefonódására, közös bűncselekmények elkövetésére, s azokra való tudatosabb felkészülésre lehet számítani. A lakosság számos észrevételt és javaslatot tett a főváros közrendjének és közbiztonságának fenntartására. A javaslatokban a nagyobb rend iránti igény, a bűnözőkkel szembeni határozottabb és következetesebb fellépés sürgetése fogalmazózódott meg. A rablások, a betörések és a garázda cselekmények mellett az engedély nélküli alkalmi árusítások, a közlekedés területén tapasztalható dúrva szaszabálysértések megelőzése foglalkoztatja a lakosságot. Igényli, hogy az ittas vezetőket szigorúbban büntessék meg, szerezzenek érvényt a közlekedési szabályoknak, a táblák tekintélyének, mert ezen a téren tarthatatlan a helyzet, meglazult a közlekedési fegyelem. A javaslatokat. jelzéseket a BRFK vezetése gondosan értékeli, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Konczer István rendőr ezredes, főkapitány-helyettes elmondotta: a rablások száma az elmúlt öt évben mintegy 90 százalékkal emelkedett, tavaly 427 ilyen cselekmény vált ismertté a fővárosban. Jelentős részben szórakozóhelyi ismeretségekkel kezdődtek. Több az olyan eset is, ahol az elkövető feltűnően dúrva, agresszív, súlyos testi sértést okozott. Gyakran idős embereket, munkából hazatérő asszonyokat, vagy fiatalkorúakat, gyermekeket támadnak meg a rablók. A lakásbetörések többségét nappal, a lakók távollétét kihasználva. főleg a délélőtti órákban követik el az erre specializálódott betörő-tolvajok. A rendőrség kéri a lakosokat, hogy tegyenek meg mindent értékeik megőrzése érdekében: szereltessenek fel megfelelő zárszerkezeteket. A híradástechnikai eszközeik, karóráik számát jegyezzék fel, ismerjék pontos értékét, tudjanak leírást adni aranytárgyaik súlyáról, méreteiről, rajzolatáról, egyedi sajátosságairól. Értékeiket, pénzüket beépített trezorban vagy pénzintézeteknél bérelhető széfben helyezzék el. Vendéglátóhelyeken ne viselkedjenek kihívóan. mert könnyen rablótámadás áldozatává válhatnak. Ha az ut- ! cán támadás ér valakit, ne hagyják magóra, segítsék embertársaikat. Rácz Zoltán rendőr ezredes, főkapitány-helyettes többek között a főváros közlekedési, parkolási gondjairól, az első félévj baleseti helyzetről. az elmúlt hónapokban tartott rendőri ellenőrzések tapasztalatairól szólt. Budapesten az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 0,7 százalékkal csökkent a személyi sérüléses, 11 százalékkal pedig a halálos közlekedési balesetek száma. Nemzetközi orvostudományi szimpózium ] Raktárbázist építenek Nemzetközi szimpózium kezdődött hétfőn Budapesten az Átrium Hyatt Szállóban: a Magyar Haematológus Társaság haemostasis szekciója és az Amerikai Egyesült Államok rákkutató alapítványa által szervezett tudományos ülésen a véralI vadás és a rosszindulatú ' daganatok képződésének, ' terjedésének összefüggéseiről tanácskoznak. A számos európai országból és az Egyesült Államokból érkezett szakemberek több mint 30 tudományos előadást terjesztenek elő. Vitatéma egyebek között a véralvadás mechanizmusának szerepe a daganatok áttétjeinek képződésében, a véralvadást gátló gyógyszerek alkalmazása a rák gyógyításában. A résztvevők megemlékeznek Laki Kálmánról, a nemrég elhunyt magyar származású amerikai tudósról, Szent-Györgyi Albert közÁrvízvédelmi gyakorlat Tizenkétnapos árvízvédelmi gvakoriat kezdődött hétfőn reggel a Szigetközben és a győri vizeken. Ennek során a hagyományos és a modern gépesített árvédekezést egyaránt gyakorolják1 az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi készenléti osztagának emberei Győrnél fontos építési munkákat is végeznek a Mosoni-Dunának azon a szaka-. szán, ahol nemrégen új mederbe terelték a folyót. Az osztag idősebb tagjai valóságos veszélyhelyzetekben is gyakran helytálltak Részt vettek az 1954-es, majd az 1965-ös órvédekezésben. több alkalommal se gítettek a Tisza és a Körcsök mentén is. Ez irányú tapasztalataikat a mostani gyakorlat során átadják fiatalabb társaiknak. vetlen munkatársáról, aki felfedezte a véralvadás XlII-as faktorát, elindította a véralvadás és a rák öszszefüggéseinek kutatását. A háromnapos tudományos ülés megnyitóján dr. Hollón Zsuzsa akadémikus köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: régóta ismeretes, hogy a rosszindulatú betegségekben gyakoriak a vérrügösödések és a véralvadás zavarai. Főleg az utóbbi 25 esztendőben került az érdeklődés előterébe, hogyan lehetne meggátolni a rosszindulatú daganatok növekedését és azok áttételeinek képződését a véralvadás tényezőinek a befolyásolásával. Számos állatkísérleti modell arra vall, hogy mind az áttételképződésben, mind a tumor növekedésében szerepet játszanak a véralvadástényezők. Az adatok azonban még többnyire ellentmondóak, bár kétségtelen, hogy véralvadásgátlókkal és a véralvadék oldását elősegítő anyagok alkalmazásával már némi klinikai eredményt is sikerült elérni. Egyes esetekben már alkalmazzák a véralvadást befolyásoló különböző gyógyszereket az olyan a rosszindulatú daganatok kezeléséhez, amelyekkel együtt rögösödések vagy vérzések fordulnak elő. A megnyitó beszéd után Ariel Loewy, a Haverford Egyetem professzora és dr. Straub F. Brúnó akadémikus méltatta Laki Kálmán munkásságát. (MTI). A Vegyiműveket Tervező Vállalat föválialkozásban raktárbázist épít a Mátra Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnak Mályibán. A megbízást versenypályázaton nyertéli el. es a megrendelés komplett a kiszolgáló gépekkel, berendezésekkel együtt kialakítandó raktárrendszer felépítésére szól. A Vegvterv zakemberei az építéseti tervek mellett kidolgozták az épületgépészeti és biztonságtechnikai berendezések dokumentációit. valamint a raktározás technológiáját a számítógépes nyilvántartórendszerrel együtt. Ezen tú:menően vállalkoztak olyan szervezési megoldások kimunkálására is, mint például az optimális szállítási útvonalak meghatározása a mintegv tízezer négyzetméter alapterületű raktárban., vagv az anyagmozgató géppark karbantartási rendjének megtervezése. A raktárbázis üzemeltetéséhez szükséges gépeket, berendezéseket hazai vállalatok szállítják alvállalkozóként. A Vegyterv most első ízben épít fel fővállalkozásban saját fejlesztésű raktárrendszert, több hasonló létesítmény kialakításához eddig csak a dokumentációkat adták. A tervezővállalat szakemberei mindinkább arra törekednek, hogy a tervezőmunka mellett kivitelezőként is közreműködjenek, elgondolásaik megvalósításában: főváhalkozóként korszerűsítették már több vegyipari üzem folyamatszabá'vozási rendszerét környezetvédelmi es gyártóberendezéseket heryeztek üzembe. i