Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

8 Vasárnap, 1984. július 8. • • Ötven sor Egv fiatal kutató — innen a harmincon, két gyerekkel és borsos albérleti teherrel — három hónap fizetés nélküli szabadságot kért főnökétől. Egy maszekhoz szegődött erre az időre havi 15 ezerért, kell a Dénz. mert máskülönben elúszik az elérhető közelségbe került kétszobás OTP-s lakás. Az intézetvezető professzor — túl a hatvanon, hatalmas állami lakással, sok kitüntetéssel és a magvar átlag négyszeres iövedelmével — eltöprengett: miért kell ütköznie társadalmunkban ilven élesen tehetséges, már eddig is széo eredményeket produkáló ifiú beosztottja életvitelének a hasonló korú zöldségesétfel. akinél most három hónapra munkába áll. felcserélve a laboratóriumot a tudománv szentélvét és három és fél ezer forintos fizetését a fólia sátorral, a furgonnal és tizenötezer forinttal? Vajon init ér az érlclnti&égi, ha fiatal ? Az értelmiségi fogalma az vtóbbi években igencsak kitágult, közéiük tartozik a hároméves képzésben részt vett üzemmérnök, a tanítóképző főiskolára járt pedagógus. s ide soroliuk a művészeket, a hat és fél év alatt diplomázó orvosokat, a tudományos kutatókat. Összesen ma 485 ezren vannak Magyarországon, s e félmilliós társadalmi rétegnek életszínvonala, jövedelme. társadalmi megbecsülése. azonosságtudata igencsak ellentmondásos. Sok-sok jel érzékelteti, hogy az értelmiség státusza, presztízse legalábbis stagnál, más vélemények szerint viszont a gazdaság ielenlegi helyzetében és a társadalmi feilődés távlatainak ismeretében a szellemi munkára egvré nagvobb szükség van. az értelmiségnek meg kell felelnie a növekvő társadalmi igénveknek. Tétényi Pál akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának osztálvvezetőie nemrégiben lezajlott szegedi látogatása alkalmával elmondta, hogv felmérést készítettek a fiatal értelmiségiek helyzetéről. A tapasztalatokat összegezve kiderült, hogv mindaz, ami az értelmiségi életforma kibontakozásához, a beilleszkedéshez. a ió közérzethez szükséges, alapvetően politikai cél. össztársadalmi feladat Befolyásolja mindezt. hogv a végzett munkát mennyire értékeli a társadalom és az illető közösség, mennyire differenciáliák az értékeket, tudnak-e nemet mondani, felismerik-e és tudatosítiák-e a különbségeket erkölcsileg és anyagilag egvaránt. az eredmények, sikerek visszaigazolást kapnak-e. és függ-e az egyéni teljesítménytől az anyagi jólét? őszintén szembenézve a tényekkel, el kell mondani. hogv sok még e téren a tennivaló. Gyakran a kontraszelekció az értelmiségi-utánpótlás mozgatórugóia. általánosan taoasztalható a munkamorál romlása. az úiratermelődő társadalmi különbségek egvre élesebben ielentkeznek. s bizony például a kutatói oálvákra nem tolonganak a fiatalok. A kiválasztódást nem a valódi értékek, az igazi tehetségek határozzák meg. hanem Déldául a még mindig sok helyen meglevő nrotekció. a biztonságos anvagi háttér, egv-egv ösztöndíi elnverése. divatos témákhoz való kapcsolódás. és sorolhatnánk. Kevés annak a lehetősége, hogv valódi megméretések történienek. hogv a fiatalok ió körülmények között kaDcsolódhassanak be igazi értéket teremtő folyamatokba, és lehetőség adódion a bizonyításra. Akkor kevesebbszer vetődne föl a kérdés: az állam mennyiért képez egv-egv értelmiségit, mennyibe kerül az országnak egv diploma, s vajon kinek az érdeke, hogv egv fiatal kutató — csakhogy lakása legven! — egv maszek zöldségesnél töltsön három hónanot?! Tandi Lajos Á népi iparművészet zsűrizése A tapasztalatok szerint a zsűrizett, illetve a zsürizetlen népi iparművészeti termékek árában nem fejeződik ki a művészi szempontból kétségtelenül kimutatható értékkülönbség; az esztétikailag igényesebb zsűrizett alkotásokhoz jelenleg olcsóbban jutnak a vásárlók, mint a hasonló, ám minősített népi iparművészeti tárgyakhoz — ezt állapította még az a munkabizottság, amely a Népi Iparművészeti Tanác^ megbízásából a közelmúltban felmérést végzett a népi iparművészeti termékek értékeléséről. _ t A vizsgálatba népművészeti, háziipari szövetkezeteket. népi iparművészeti tárgyakat forgalmazó vállalatokat és egyéni alkotókat vontak be. A megkérdezettek szerint a Népi Iparművészeti Tanács bíráló bizottsága döntéseinél a hagyományőrzést tartja fontosabb szempontnak, s kevésbé értékeli a továbbfejlesztési törekvéseket. Többen nehezményezték, hogy a jelenlegi szabályozó rendszer nem veszi figyelembe a népi iparművészeti munka kézműves jellegét, s így a gazdálkodó egységek egyre inkább olyan termékek' gyárfására kényszerülnek. amelyekben a kézművesség kevésbé érvényesül. A termelők szükségesnek tartják, hogy a népi iparművészeti tárgyak előállításakor a gazdaságiak mellett a kulturális szempontok Akár a városokban Központi orvosi ügyelet Kisteleken A várossá válásnak fölté- latok szerint az ügyeletnek — a rendelő belső forgaltele az is. hogy egy-egy te- ez a módja különösen a mának csupán a fele indoleipülés igyekezzék egészség- szívbetegek ellátása szem- kolt... ügyi ellátásának minőségét, pontjából jelentős lépés, nem * he.t„„pl, „¿„¿rői nanaw is a varaséhoz közelíteni. A túlzás, ha azt állítják: a edd12 nem érke^tt az úl nemrégiben városi jogú megtakarított .dővel ilyen- ügy^eü Tends^rrol kapcsonagyközséggé avanzsált Kis- kor gyakran életet mente- J®**» ^rv'r^rsnek- íov* ez ügyben is az első fontos Egv valami aZ0nban még vos véleményét, igaz. nem nem teriedt el elég- ismerjük, de az öthetenkéntí körzet orvost ügyeletet. gé a köztudatban _ így ti ügyelet mellett úgy tű_ Hogy mit jelentett ez a val- ^rtták az ooosok -. még- nik. pihenésre is futja az Kezdeti ta- pedig azu hogy az ügyelet idejükből. dr. Cson- nntóh/in cür/ino henvatkozást. S amiről a jövőben gontozás. milyenek a kezdeti tapasztalatok. erről dr. Cson- vaifaan sürgős beavatkozást ka István, területi nogvó- igénylő esetek ellátására higvász tájékoztatott. aki szervező szakorvosként ellátja a városi jogú nagyközség egészségügyi szakigazgatási feladatait is. ugyanis, doskodni kellene: mivel az Ami már a múlté: korábban egy-egy község orvosa vatott. Gyakori hogy a hét végén hazatérő 1300-as Lada nem tud megingázók gondolnak egvet. és birkózni a kornyék mostofölkeresik az ügyeletes or- bább útviszonyaival, talan vost. ima föl nékik egy-egv indokolt lenne beszerezni receptet s ha már ott van- egy árkon-bokron-gódrón atnak, megméretik a vémyo- hatoló terepjárót. A tanyán in H t , - másukat s Az ügyelet nem élő emberektől pedig azt kéfolvaltva teljesített hetve- másukat ^is. Az_ ügyeletiem ^ ^ orvosok; é]3zaka a geken, munkaszüneti napo- erre való: az orvos kon ügyeleti szolgálatot energiáját, figyelmét rabolIIyenkor: Kistelek. Balástya, iák el, valóban fontos, rendCsengele. Baks. Pusztaszer kívüli intézkedést igénylő, és Ópusztaszer lakói az ép- netán életveszélyes állapotpen ügyeletes — legtöbbjük- ban levő betegek elől. Márnek nagy távolságra levő — . . . orvoshoz voltak kénytelenek ielemeR valahogy eljutni, ha segítségre szorultak. Ha házhoz hívták az orvost, saját kocsiján el is ment betegéhez, de ha a mentők közreműködését is igénybe kellett vennie. őket csak a rendelőbe visszajutva tudta értesíteni Nagy távolságokról, kiterjedt tanyavilágról lévén szó, mindez hihetetlen időveszteséggel járt, ami sürgős eseteikben tudvalevően réme az egészségügyi szolgálattevőknek, h'iszen a késlekedés beláthatatlan módon befolyásolhatja a beteg állapotát. S jóllehet, amíg az egy orvos az autóban ült, 4—5 beteg is várakozott rá a rendelőben. úgy tűnik bekötő útig menjen ki valaki a családtagok közül az ügyeletes gépkocsi elé, hogy minél hamarabb orvosi segítséghez jusson a beteg. Ch. A. A KPVDSZ megyei bizottságának ülése A KPVDSZ Csongrád megyei bizottsága a hét végén ülést tartott. A testület fontos témákat tárgyalt. Behatóan elemezték az MSZMP Központi Bizottsága határozatát, állásfoglalását a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséről, helyi teendőket jelölve. Ennek része, hogy a szakszervezetek még sokoldalúbban töltsék be feladatukat mind a gazdasági munka segítésében, mind a dolgozók és a fogyasztók érdekvédelmében. Napirenden szerepelt a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat szerződéses üzleteinek helyzete. A tárgyalt témákat Lung Milán, a megyebizottsag szervező titkára és dr. Cselőtei István, a megyebizottság titkára terjesztette elő. Az ülésen részt vett és felszólalt a megyei pártbizotság képviseletében Keresztúri Istvánná. is érvényesülhessenek. hiszen csak így érhető ei nemzeti hagyományunk e jelentős értékeinek továbbélése. A megkérdezettek egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy valamiféle jelzés — például védjegy; kiemelkedő, úgynevezett A kategóriás alkotások esetében külön diploma — nagyobb tekintélyt adna a közönség körében a zsűrizett termekeknek, segítené a művészi értékű alkotások megkülönböztetését a giccstől és ez — közvetve — a termelői érdekeltséget Is fokozná. Több szakágban — például fazekasság, fafaragás — hagyománya van annak, hogy az alkotásokat névvel látják el: a háziipari szövetkezetek vezetői és az alkotók egyaránt kívánatosnak tartjak. hogy a kiváló nepi iparművészeti munkák a jövőben névvel jelenjenek meg. Ez egyaránt szolgálná az alkotó, az előállító és a forgalmazó érdekeit. A vizsgálatokat végző munkabizottság a gazdálkodó egységek vezetőivel és a népi iparművészekkel folytatott megbeszélések alapján javasolja: népi kultúránk megőrzése és továbbfejlesztése érdekében az illetékesek készítsenek javaslatot a jelenlegi szabályozó rendszer előírásainak módosítására, a zsűrizett népi iparművészeti termékek értékarányos árának kialakításába. Az idén. év elején vált lehetővé, hogy Kisteleken megszervezzék a központi körzeti orvosi ügyeletet. Az ötlet először nem aratott osztatlan sikert. Jogosnak tűntek az aggályok: a környék lakóinak 40 százaléka elzárt tanyákon él. sok a risszrossz dűlőút. ez az ellátási forma is időigényes lesz. A csengeleiek attól tartottak, gyengébb lesz az egészségügyi ellátás, a baksiak biztosítékot kerestek arra, hogv a központi ügyelet megoldja gondjaikat. Körültekintő tájékozódással, előzetes föl • mérések után végül is május 5-én két orvossal megkezdte munkáját Kisteleken, a központi orvosi rendelőben az „ügyeletes stáb". Az egyik orvos állandóan ott helyben tartózkodik, s fogadja a betegeket, a másik az urh-adóvevővel fölszerelt gépkocsival keresi föl azokat. akik a községekből házhoz hívják. Az eddigi tapasztalatok igazolják a szervezők elvárásait: a kétszer 24 órás ügyeletet — szombaton és vasárnap — általában 70—90 beteg veszi igényTerhes Sándor—Nagy István: Lófejíek, pöfögök a vaspályán Szemelvények a száz éve indult szegedi lóvasút történetéből a A személyforgalom évről évre folyamatosan növekedett, a századfordulón már megközelítette- az évi 800 ezer főt. Az utasszám emelkedéséhez nagymértékben hozzájárult a vasúti „zóna"' díjszabási rendszer életbeléptetése 1890-ben, aminek következtében az addig alkalmazott tízkrajcáras menetdíjat egves szakaszókban hat krajcárra szállította le a közúti vasút. A teherszállítási forgalom a bevétel tekintetében jelentős mértékben csökkent. Az 1884—85-ben szállított 70 ezer 924 tonna ismételt teljesítésére harminc évig várni kellett. A csökkenést magyarázza egyrészt az előbbiekben idézett gazdasági pangás, másrészt amint azt Kulinyi Zsigmond Szeged új kora című munkájában olvashatjuk: „a vágány mentén fekvő szeszgyár, úgyszintén az időközben leégett Viktória malom üzemének szélések szerint a lóvasút varosa e tekintetben sok tőkései nagyobb becsben más kisebb város mögött tartották a lovakat, mint a elmaradjon. Nem szorul bidolgozókat. Egy ló napi ta- zonyításra. hogy... a lóeiökarmányköltsége 1 korona re berendezett vasúti üzem 93 fillér, gyógyszerköltsége régen túlhaladott... habár 7 fillér volt. Az istállósze- a helyi forgalmi viszonyok mélyzet naponként és lován- még távolról sem fejlődtek ként csak 37 fillért kapott, annyira, hogy elérték volna Egy kocsi napi költségeiből vállalatunk szolgálati kéa lovakra 9,16 koronát, a pességének határát... személyzetre 5,19 koronát fordítottak. A forgalmi személyzet egyenruhát viselt „az utazóközönségtől való megkülönböztetés czéljából". A szolgálatot a legnagyobb kánikulában is legfelső gombig zárt egyenruhában és sapkában kellett teljesíteni. A napi munkaidő 12—14 óra. Feleslegesnek tartjuk a villamos üzem előnyeit a lófogatúval szemben különösen kiemelni ... a villamos üzem immár a helyi közlekedési eszközök egész területén elvitázhatatlan uralomra vergődött... Európában ez idő szerint 142 villamos vasúttal szemben mindössze már csak 39 lóA Szegedi Közúti Vaspá- vasút áll fenn. és a minlya Részvénytársaság központja a belvárosban, a Kelemen utca 7. szám alatt volt (Szegedi Kalauz 1896. 134 ). A társaság több esetben is kísérletet tett a közúti vaspálya engedélyezési idejének meghosszabbítására, a tulajdonjog elismerési illetékek és más közterhek csökkentésére. Ez irányú fomegszűntetése lényegesen lyamodványaikat „Szeged mérsékelte a teherforgalmi bevételeket, amely csökkenést az 1890. évektől kezdve mindinkább meghonosodott gabona átrakodási forgalom pótolta némileg . . ." A vállalat életében a század végéig lényeges változás nem történt. A személyfordenfelé szerzett tapasztalatok félreismerhetetlenül igazolják, hogy a villamos üzem a helyi viszonyokhoz való nagyobb alkalmazkodási képességénél . . nagyobb fejleszthetőségénél, valamint a menetsebesseg és szolgálati pontosság tekintetében elérhető nagyobb eredményénél fogva, de még azért is, mert a közösség körében nagyobb kedveltségnek örvend .., minden egyéb forgalmi eszköznél alkalmasabbnak mutatkozik ... be. közülük 15—23-an kéril: : galom felfutásával egyenes a betegágyhoz a gépkocsivá közlekedő orvost. Nemrégiben törés miatt kel lel t Balástyára sietnie az egyik ügyeletesnek.'» aki most lényegesen gyorsabban tudta rendezni betege sorsát: az elsősegélynyújtás után nem sokkal meg is jelentek az urh-n értesített mentők, és a szegedi kórházba szállították az illetőt. Csengelén egv anginás betegen segítette!: hasonló módon. A tapasztaarányban növelték a lóállományt. 1885-ben 12 lova, 12 kocsija, 32 tagú ..szolgaszemélyzete" volt a társaságnak. A járművek óránként követték egymást 1899-ben 14 kocsival. 35—40 lóval, de száz alatti létszámú személyzettel bonyolították a forgalmat. A „személykocsik közlekedtetése 6 percznvi időközökben" történt, a lovakat naponta háromszor váltották. A korabeli elbeszabad királyi város tekintetes Tanácsa" megértéssel fogadta ugyan, de érdemi engedményeket nem adott. Kedvezőtlen forgalmi és jövedelmi viszonyok miatt a társaság részvénytőkéjének felét 1890-ben lebélyegzés útján, leírták. Korabeli magyarázattal : ..... ez a leírás csak névleges volt. s azért •„ történt, hogy a vállalatunk ™ar Előrecsomagolt áru, kapualjban Ismét megnyíltak a kősze- s árulták a kiskertjükben gi házak kapualjaiban, kis- termett virágot. Ma már kapui előtt a város sajátos szinte mindenütt önkiszolnyári hangulatához tartozó gáló rendszerben lehet vásámini zöldség- és gyümölcs- rolni, sőt, egyes élelmes kőboltok. E műemlékekben szegi háztáji termelők már gazdag kisvárosban régi szo- az áru előrecsomagolását is kás a házi kertek termésé- bevezették. A termékek árát nek ilyen módon történő ér- „becsületkasszába" — tátékesítése. Régebben főleg az nyérba. dunsztosüvegbe — öregek mértek a házuk előtt, helyezik el a vásárlók. A be, ,. , . , „. vétel a legtöbbször több is. vagv a kapualjakban kosár- . mf„„ „„,, mint amire szamitanak az ba, ládába kirakott különbö- ejadók — a vásárlók nem élző zöldségfélét, gyümölcsöt, nek vissza a bizalommal. jövedelmezőtlenségét ezen kirívó helyzetéből kiemeljük ..." 1899. december 31-én a részvénytársaság levélbe foglalta a városi tanácshoz címzett első előterjesztését ..a közúti vaspályának villamos üzemre leendő átalakítása és a hálózat kiterjesztése tárgyában". A terjedelmes anyagból vett szemelvények — nyolc évtized távlatából — feltétlenül és egyértelműen modern, előremutató elképzelést mulatnak be: A közúti vaspályánknak a város újjáépítéséhez alkalmazott vonaliránya a mai többszörösen változott viteljesen nem felel meg, a mennyiben egyes városrészek (ti.: északi és nyugati) fokozatos kiépítése és szabályozása, továbbá a népesseg szaporodása és eloszlása folvtán a lakás és forgalmi viszonyok több irányba r\ lényegesen megváltoztak ... Ezen a forgalmi hálózatba eddig be nem vont. kite-jedt és polgári elemekkel mindinkább megtelő városrészeknek a bekapcsolása. .. közúti vasút hálózitába való bevonása arra az eredményre fog vezetni, hogy... itt az építési kedv „A villamos erőre beren- fokozódni fog... a társadaldezett közúti vasúti üzeműek mindenütt észlelhető, úgy a bel- mint a külföldön úgyszólván naponként fokozódó fejlődése ... Városunk közvéleménye már hosszabb idő óta a villamos üzem kérdését napimi és gazdasági kölcsönös érintkezések bensőbbekké és élénkebbekké fognak alakulni ... Az említett körülmények arra utalnak bennünket, hogv a jelenleg a személyforgalmat szolgáló vonalaknak villamos üzeműrendre tűzte és azzal állán- re való átalakításával egv. dóan foglalkozik — reánk is azt a kötelezettséget hárítja. hogv figyelmünket erre az ügyre fordítsuk, nehogy Szeged mint az országnak nagyságra második ideiűleg a hálózat kiépítésének és kifejlesztésének nem kevésbé actuális kérdését is fontolóra vegyük ..." (Folytatjuk..)