Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

( 4 Kecîd, 1984. július 31: Módi butik JT6 ideje Szeged lakossága frendkívül érzékenyen fogari­5a a köztereken, kapualjak­ban megjelenő butikokat, pevilonakat Felszisszen, ha városképbe nem illő pagoda jelenik meg. Sokan emlékez­nek még a Dugonics teret elcsúfítani akaró építmény­re, aminek a sors,-, az lett, mint Karthagóé. Ahol kőha­lom állt, ott most elgereb­lyézett pázsit fogad.is a bá­gyadt. szemlélődő tekintete­ket. Soha többet olyan ötlet, hogy a legszebb tereinkre pavilonok kerülj enek — mondják az építészek, vá­rosvédők és a helybeli lako­sok. kart karba öltve. A közvélemény felszisszenésé­re a hatóság is jobban oda­figyelt. bizonyítandó egy há­rom hónappal ezelőtti hatá­rozat, amelv a kereskedel­mi szolgáltató, vendéglátó pavilonok építését szabályoi­za, esztétikus, környezetbe illő formai kialakítást ír elő. Nevezetesen: a belvárosi pa­vilonok utcabútor jellegűek legyenek, míg a lakótelepe­ken és egyéb városrészek­ben az e célra fenntartott, vagy kialakítható területe­ken véglegesen épülhetnek, színvonalasan javíthatják és kiegészíthetik a környezetet. A városi tanács ennek az elvnek alapján rendelte meg Tarján, Tápé. Felsővárcs, Algyó és a Belváros 1:500-as léptékű beépítési javaslatá­nak elkészítését A nemes feladattal a DÉLTERV-et bízták meg: tervezői úgy álmodozzanak, ahogy a koncepció megkí­vánja. és a vállalkozásnak az esztétikai hasznát minél §lőbb Szeged lakossága sa­ját szemével lássa. A szege­íji' fiatal építészgeneráció egyik tehetséges tagja, Pa­Hétköznapok Házon belül... Házmesterünk alig egy hónapja felmondott, most átmeneti korszakot élünk. Az évek során megszok­tuk a naponta felmosott, rendben tartott folyosót a tisztaságot. Az ember haj­lamos arra. hogy ami rend­ben van, azt a világ leg­természetesebb dolgának fogja fel. A lépcsőház la­kói eddig is. most is bé­kességben élnek, nincs kö­zülünk kirívó viselkedésű, hangoskodó, kellemetlenke­dő egy sem. Azt ls hihet­nénk egymásról, hogy kul­turált. és az együttélésre érett lakótársak vagyunk. Keserű a csalódás, ha reggel, munkába menet, kilépek az ajtón. A lép­csőn végig szétszórt, lapos­ra taposott csikkek hever­nek, a karfán kórom- és hamunyomok órulkodnqk arról, hogy ott nyomták el a cigarettát. Magamról cl sem tudnám képzelni, hogy ne legyen bennem annvi elemi rendszeretet, hogy saját házunkban szemetel­jek. A lakók zöme szintén így gondolkodik, ezért nem csoda, ha gyanakodva néz­zük egymást, legalább azt szeretnénk tudni, ki miatt néz ki elhanyagolt váróte­remnek a lakásunk. Vajon hány lépcsőház­ban élnék ilyen átmeneti korszakot? Reménykedünk, bizonyára az IKV mielőbb talál megoldást, és újra visszatérnék a régi szép idők. Nem kell majd bosz­szankodnunk, megint lesz, aki hivatástudatból és fi­zetésért összeszedi csikk­jeinket. Tényleg megnyu­godhatunk majd, és min­den rendben lesz a házunk táján? és kívül A város környéki hobbi­kertekben tavasztól őszig serény munka folyik. Mű­szak után, hétvégén bőven akad tennivaló, kapálni, locsolni, permetezni kell, betakarítani a saját ter­mést. Az új osztáson a legelső teendő a kerítésépí­tés, de hamarosan szerszá­mosbódék. kis faházak nő­nek ki gombamód a föld­ből. Arrébb, a régi. tősgyö­keres telepesek körzetében már igazi nyaralóházak épültek, pincével, padlás­szobával, kerti terasszal. A régi kiszolgált drótke­rítés helyett kőalapzatú, díszes vaskerítések hirde­tik az utcafronton, a tu­lajdonos nem sajnálja az áldozatot az önmagában ki­alakított esztétikum meg­valósításáért. A ház körül pázsit, rózsák, szebbnél szebb virágok, a kert bel­sejében dús lombú gyü­mölcsfák, gondozott cser­jék díszlenek. Ezen a kör­nyéken a gaznak, gyomok­nak régen befellegzett, nem állják a versenyt az itte­niek szorgalmával. Most pedig a hétvégi há­zak világából térjünk visz­sza hétköznapjaink színte­rére. Lakótelepeink, a pa­nelvüros terjeszkedésével a körtöltésen belül meg­szűnőben a zártkertes, fa­sorral övezett utcájú, föld­szintes házak múltat idéző világa. Az emberek elől el­tűnik a számukra érzékel­hető, felfogható tér. már nem gondozhatják, gyom­lálhatják a járdát kísérő kicsinyke virágágyássávet. Tanulni kell az úi életmó­dot, sajnos, a városépítés ütemét a tudati változások eddig még nem követték. Nem alakult ki új környe­zetünkben az együvé tarto­zás érzése. Aki nem hiszi, nézzen körül városunk újonnan kialakított közterületein! Papírgalacsmokat. csokolá­déspapírokat, kefirespoha­rakat sodor a szél. míg meg nem akadnak a bok­rok aljában. A járdán, buszmegállóinkban eldo­bált csikkeken topogha­tunk várakozás közben. Az embernek az az érzése, hogy a Városgazdálkodás5 Vállalat emberei nem győ­zik az iramot. Talán azért is késik a frissen átadott lakások környékének par­kosítása, mert a már meg­levők folyamatos rendben­tartása is felülmúlja erejü­ket. Ebben a pénzszűkében levő, takarékosságra törek­vő világban elképzelhető-e. hogy tovább bővítsék ap­parátusukat. drága és so­kat tudó gépekkel vértez­hessék fel magukat felada­tuk megoldásához? A za­varokat tükrözi az évente többször meghirdetett vá­rosszépítő kampánymun­kák szükségessége, a lakók szervezett bevonása kör­nyezetük alakításába. önkéntelenül felötlik bennem a gondolat.: való­ban társadalmi munka-e az, ha- saját szemetünket eltakarítjuk magunk kö­rül? Nagyon jó volna, ha vég­re sikerülne átmenteni kis­kertépítő buzgalmunkból saját portánkra érvényes rendszeretetünkből. igé­nyességünkből egy keveset arra a környezetünkre is. ahol fél életünket éljük le egvmásra utaltan, egymás tetteitől kiszolgáltatottan. Tóth Szeles István lánkai Tibor hozzá ls fogott a munkához. Első ötlete kéz­zel fogható, mégpedig a Kiss Dávid-palota lépcsőhá­zában elkészült divatbutik. Többit tervezőasztalán lát­tam. A város különböző port­jaira álmodott pavilonok jól illeszkednek majd a környe­zethez. Alapterületük nem nagy, 4—30 négyzetméterig terjed, és üdvözölendő, hogy az épületek vonalvezetése nem uniformizált. Mindegyik pavilon hasonlít a mellette álló nagyobb házakhoz. A belvárosi módi butik kupo­lás, tornyos, a tető párká­nyos sávokra osztható, és a bejárati rész rendkívül hangsúlyozott. Paneles kör­nyezetben geometrikus ido­mokra, kockára, gömbre em­lékeztetnek a pavilonok, és ily módon is jelszerűen utal­nak az általános modern épí­tészetre. Szeged eklektikus hagyományai felett a módi butikoknál is őrködnek. Az apró házaknál minden meg­található, ami egy nagy épü­letben benne foglaltatik. Ez a legnehezebb feladvány a tervezők szerint, no meg az. hogy ki építse fel a butiko­kat amelyeknek anyaga többnyire fa, üveg és mű­anyag. Gyors munkával a szép tervek alapján két-há­rom hét alatt is össze lehet rakni a mutatós pavilono­kat. Az lenne a legmegnyug­tatóbb megoldás, ha vala­melyik szövetkezet vagy kis­vállalat végezné a tömeges kivitelezést. Jól tudom. ízlések és po­fonok különbözőek. Ám ed­dig egy valamiben többnyi­re egyetértettünk: nagyon sok pavilon nem tetszeti, mert a környezetet elcsúfí­totta. A „kókány" munkák után most a profi építészek segítségével, remélhetőleg a közvélemény megelégedésére ízléses kis üzletházak ké­szülnek. Az eddig látott ter­vek garanciát adnak ehhez. Persze n puding próbája, ha megeszik. H. M. Magyar szálloda Bécsben Augusztus 1-én Bécs III. kerületében megnyílik a Hotel Hungaria, az osztrák főváros első magyar szállo­dája. Ausztria és fővárosa sokasodó magyar vállalko­zásai sorában az új szálloda kétségkívül a jelentősek kö­zé tartozik: a tízszintes épü­let teljes költsége mintegy 150 millió schilling. A négycsillagos, tehát első­osztályú szállóban 168 szoba várja a vendégeket, mégpe­dig magyar, a Bútoripari Vállalat gyártotta berende­zéssel. A szobákat egyéb­ként a jelenlegi nemzetközi gyakorlatnak megfelelően sima, célszerű bútorokkal rendezték be, hasonlóan tar­tózkodó az egész épület meg­jelenése, belső formáinak alakítása. A klinkertégla­borítású, kiugró fehér ablak­keretekkel élénkített hom­lokzat jól illeszkedik Bécs egyik régi kerületébe, ahol egyébként a Budapest felől a közeli belvárosba vezető főútvonalon, forgalmi csomó­pont közelében választották ki a szálló helyét. A magyaros jelleget a Hungária csérda-éttermének kialakítása biztosítja, míg a két különterem kompro­misszum: Kálmán Imre, il­letve Lehár Ferenc nevét viselik, akiket mi magyar­nak, szomszédaink osztrák­nak tekintenek... A Hotel Hungária, amely­nek két utcára nyíló telkén két épületet kellett elbon­tani, nyolc lakó és két garázs-szintjével 13 hónap alatt készült el. Új kehszuzem épül A tervezettnél gyorsabban halad Győrött az új keksz­üzem építése. A magyar édesipar legnagyobb beruhá­zása 440 millió forintba ke­rül. Az alapozási munkák az elmúlt év végén kezdődtek meg, s már áll a kétszintes gyárépület, valamint a liszt­silótornyok többsége. Rövi­desen megkezdik a gépek beszerelését, így várhatóan néhány hónappal előbbre hozzák az 1985 nyarára ter­vezett átadást, s a gépek egy része még ezt megelő­zően bekapcsolódhat a tera melésbe. Ha lobban a láng Nyár, meleg, szárazság, fellobbanó lángok, tűzbei» porladó búzatáblák, szal­makazlak ... Valahogy így rakosgatja az ember a hosz­szú évek óta összetartozónak ítflt dolgokat, amikor sziré­názó tűzoltókocsit lát az országúton száguldani, s te­hetetlenül tárja szét a ke­zét, igen, ez már csak így van. Bánffy György őrnagy, szegedi tűzoltóparancsnok viszont sietve elosztlatja ezt a sablongondolkodáson ala­puló tévhitet: az idén —i legalábbis hétfőig — aligha vált be ez a logikai lánco­lat, (ezt aztán sietve le is1 kopogja!) ugyanis a nagy nyári betakarítás kezdete óta még nem riasztották a tűzoltókat jelentősebb ga­fc^natüzekhez. Az a — ko­rábban sokad kárhoztatott — gépből kipattanó szikra is mintha elfelejtené ördögi szerepét, ezúttal még Majláth István köszöntése Somogyi Károlyné felvétele Képünkön (balról jobbra): Oláh Miklós Majláth István és Papdi József. Harminc esztendőt tar­tunk egy emberöltőnek. Az ünnepelt a harmadik em­beröltő végefelé jár. 1899­ben született Tiszaföldváron A négy elemi osztály elvég­zése után gépkocsivezerői szakképesítést szerzett. 1919 márciusában részt vett a zsombói KMP-alapszervezet megalakításában, majd a harcok ideién vöröskatona­ként szolgált. A Tanácsköz­társaság bukása után buj­kálni kényszerült maid ka­tonai szolgálatra hívták be. Kommunista múltjára te­kintettel fegyelmező alegy­séghez került. Leszerelése után mezőgazdasági, később ipari munkás, 1923-tól is­mét kapcsolatba került a munkásmozgalommal. röp­lapokat terjesztett. 1931— 1936-ig a szociáldemokrata párt tagja. 1939-ig gépkocsivezetőkért dolgozott. Ekkor újra kato­nai szolgálatra hívták be. a frontra került. Leszerelése után munkájával segítette a felszabadító Vörös Hadsereg előnyomulását. A felszaba­dulás után felvette a kap­csolatot a párttal. 1946-ban belépett az MKP-ba. Szege­den egy fuvarozónál dolgo­zott, majd egyéni gazdálko­dó lett. 1949-től a MEDOSZ tagja. Majláth István meghatot­tan őrzi vitrinében a Ta­nácsköztársasági Emlékér­met. a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, és a Felsza­badulási Jubileumi Emlék­érmet. A legbüszkébb persze a Szocialista Hazáért Érdem­rendre. Az idős, kilencedik évti­zedében iáró kommunistát tegnap, hétfőn délután Bor­dányban. a Munkásőr Szak­szövetkezetben születésnap­ján Papdi József, a megyei pártbizottság titkára és Oláh Miklós, a szegedi vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötték. Jó egészséget kí­vántak idős elvtársuknak, átadták neki a megyei párt­bizottság emléklapját és a Lenin-plakettet. nem okozott gondot. Igaz viszont, hogy az utóbbi években egvre szigorúbban ellenőrzik az aratás előtti gépszemlék alkalmával a7Í erőgépek műszaki állapotát tűzvédelmi szempontból is. Az új jogszabályok lehetőyó teszik azt is, hogy a tűzol­tóság egyes képviselői hely­színi ellenőrzések alkalmá­val bírságot is kiszabjanak, s ennek is szerepe van a nyár eddigi (el ne kiábál­juk!) kedvező tűzvédelmi •eredményeiben. Az előírások betartása lé­nyegében nem egyszerű sza­bály az szabály kötelezettség — több annál, a tűz meg­előzést szolgálja. Ezért is hívják fel a tűzoltók ismé­telten a figyelmet arra, hogv a szalmabála- és sze­mestakarmány kazlaknál az előírt tűztávolságokat min­dia vegyék figyelembe a nagyüzemek illetékesei — s persze, aki odahaza a lakó­háza mellett „épít" ilyesmit, annak is ügyelnie kelL Ha nem ügyel netán —1 figyelmeztethetik. Ezt az évet ugyanis a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a lakóházak tűzvédelmi évé­nek nyilvánította. Ez a tes­tület munkájában azt je­lenti, hogy rendszeres vizs­gálatokat tartanak, vajon a tűzmegelőzési szempontok alapján hány helyen észlel­nek hibát a magán- és la­kótelepi házak környékén. Mindenekelőtt azonban ér­demes megjegyezni, a tűzol­tók — hivatásosok és ön­kéntesek — nem a zord fel­ügyelő, rettegnivaló ellenőr szerepét akariák ellátszani, hanem a nálunk hozzáér­tőbb szakemberek segítő szándékú, tanácsadó felada­tát látják el. S látták el eddig is ott; ahol a munka­programnak megfelelően megtartották a lakóházak felülvizsgálatát. Jártak már a Petőfi- és Ságváritelepen, Algyőn, s ellátogatnak nagy lakótelepeinkre is. Kérik. hogy segítő megértéssel foí gadjuk őket. Ritka eset, amikor tűz­oltókról írva nem az üszkös romok rémképét idézi ag ember legfőbb helyen. Rit­ka — de ez a jobb. J<¥ hogy eddig inkább a kedve­ző, mintsem a nyugtalanító tapasztalatokról számolhat­tak be a szegediek. Ám aa igazsághoz tartozik, hogy munkájuk azért így is akadt a tűzoltóságnak, s ezt a néhány károsultat mit sem vigasztalja, hogy „amúgy" jó a helyzet, őket már leg­feljebb a tanulságok érdek­lik. Azok a tanulságok, melyek másoknak — ne­künk — talán még fonto-' sabbak, hiszen jobb a más kárán tanulni' — kárörven­dezés nélkül is. Nézzük azfi a néhányat a kevésből. Tegnapelőtt, vasárnatí Űjszetivánon kigyulladt egy szalmatároló melléképület! az Újvilág utcában. A szal­ma után a tető. a tető után a főépület teteje kapo láng­ra. Az ok: rövidzárlat. Egy eset, ami a betakarításhoz kapcsolódik: a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben gabonaszáritóban elégett 5 mázsa tisztítatlan búza — túlhevítették a szá­rító berendezést. Kisteleken néhány napig csongrádi ke­nyeret árultak a hónap kő-' zepén: az olajtartály túlfo-' lyása következtében kelet­kezett tűz megbénította egy időre a termelést a helyi sü­tőüzemben. Domaszéken 18­án egy góré égett le — üst-' háztól fogott tüzet — lásd „tüzelőberendezések üzemel­tetése". Szomorúbb tanulsága volti viszont annak az esetnek, amelynél 1500 kisliba és 50 mázsa tán veszett a lán­gokban. A gazdát aligha' nyugtatja meg, hogy Zá-' kánvszéken is volt a közel­múltban hasonló eset. Oly­annyira hasonló, hogv a ká­rukat is. maguknak kell megtéríteniük: egyiküknek sem volt biztosítása. I. Zs. Gyermekétkeztetés Wíssa A Fővárosi Népi Ellenőr, zési Bizottság idén tavasszal — közérdekű bejelentés alapján — 11 budapesti ke­rület véletlenszerűen kivá­lasztott 25 általános iskolájá­ban vizsgálta meg a gyer­mekétkeztetés helyzetét. Ezekben az oktatási intéz­ményekben naponta összesen több mint nyolcezer gyermek étkezik, s a tízórait, az ebé­det. az uzsonnát a Gyermek­élelmézési Vállalat szállítja, az ételek tárolásáról, kiosz­tásáról pedig az iskolák sze­mélyzete gondoskodik. A vizsgálat megállapította, hogy a gyermekétkeztetés személyi, tárgyi, valamint közegészségügyi feltételei a legtöbb helyen megfelelőek. A népi ellenőrök ugyanak­kor a konyhai személyzet munkáját vizsgálva az isko­lák többségében súlyos visz­szaéléseket tártak fel. A helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyvei összességében mintegy 50 kilogramm élel­miszer — főként hentesáru, felvágott — eltulajdonítását rögzítették. Ez a mennyiség 2635 gyermek adagjának fe­lelt meg, így a vizsgált is­kolákban étkezők létszámá­nak 31 százalékát károsítot­ták meg a személyzet tagjai olymódon, hogy a gyerekek az előírt és befizetett ada­goknak alkalmanként csu­pán ( kétharmadát kapták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom