Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

( 4 Kecîd, 1984. július 31: Módi butik JT6 ideje Szeged lakossága frendkívül érzékenyen fogari5a a köztereken, kapualjakban megjelenő butikokat, pevilonakat Felszisszen, ha városképbe nem illő pagoda jelenik meg. Sokan emlékeznek még a Dugonics teret elcsúfítani akaró építményre, aminek a sors,-, az lett, mint Karthagóé. Ahol kőhalom állt, ott most elgereblyézett pázsit fogad.is a bágyadt. szemlélődő tekinteteket. Soha többet olyan ötlet, hogy a legszebb tereinkre pavilonok kerülj enek — mondják az építészek, városvédők és a helybeli lakosok. kart karba öltve. A közvélemény felszisszenésére a hatóság is jobban odafigyelt. bizonyítandó egy három hónappal ezelőtti határozat, amelv a kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó pavilonok építését szabályoiza, esztétikus, környezetbe illő formai kialakítást ír elő. Nevezetesen: a belvárosi pavilonok utcabútor jellegűek legyenek, míg a lakótelepeken és egyéb városrészekben az e célra fenntartott, vagy kialakítható területeken véglegesen épülhetnek, színvonalasan javíthatják és kiegészíthetik a környezetet. A városi tanács ennek az elvnek alapján rendelte meg Tarján, Tápé. Felsővárcs, Algyó és a Belváros 1:500-as léptékű beépítési javaslatának elkészítését A nemes feladattal a DÉLTERV-et bízták meg: tervezői úgy álmodozzanak, ahogy a koncepció megkívánja. és a vállalkozásnak az esztétikai hasznát minél §lőbb Szeged lakossága saját szemével lássa. A szegeíji' fiatal építészgeneráció egyik tehetséges tagja, PaHétköznapok Házon belül... Házmesterünk alig egy hónapja felmondott, most átmeneti korszakot élünk. Az évek során megszoktuk a naponta felmosott, rendben tartott folyosót a tisztaságot. Az ember hajlamos arra. hogy ami rendben van, azt a világ legtermészetesebb dolgának fogja fel. A lépcsőház lakói eddig is. most is békességben élnek, nincs közülünk kirívó viselkedésű, hangoskodó, kellemetlenkedő egy sem. Azt ls hihetnénk egymásról, hogy kulturált. és az együttélésre érett lakótársak vagyunk. Keserű a csalódás, ha reggel, munkába menet, kilépek az ajtón. A lépcsőn végig szétszórt, laposra taposott csikkek hevernek, a karfán kórom- és hamunyomok órulkodnqk arról, hogy ott nyomták el a cigarettát. Magamról cl sem tudnám képzelni, hogy ne legyen bennem annvi elemi rendszeretet, hogy saját házunkban szemeteljek. A lakók zöme szintén így gondolkodik, ezért nem csoda, ha gyanakodva nézzük egymást, legalább azt szeretnénk tudni, ki miatt néz ki elhanyagolt váróteremnek a lakásunk. Vajon hány lépcsőházban élnék ilyen átmeneti korszakot? Reménykedünk, bizonyára az IKV mielőbb talál megoldást, és újra visszatérnék a régi szép idők. Nem kell majd boszszankodnunk, megint lesz, aki hivatástudatból és fizetésért összeszedi csikkjeinket. Tényleg megnyugodhatunk majd, és minden rendben lesz a házunk táján? és kívül A város környéki hobbikertekben tavasztól őszig serény munka folyik. Műszak után, hétvégén bőven akad tennivaló, kapálni, locsolni, permetezni kell, betakarítani a saját termést. Az új osztáson a legelső teendő a kerítésépítés, de hamarosan szerszámosbódék. kis faházak nőnek ki gombamód a földből. Arrébb, a régi. tősgyökeres telepesek körzetében már igazi nyaralóházak épültek, pincével, padlásszobával, kerti terasszal. A régi kiszolgált drótkerítés helyett kőalapzatú, díszes vaskerítések hirdetik az utcafronton, a tulajdonos nem sajnálja az áldozatot az önmagában kialakított esztétikum megvalósításáért. A ház körül pázsit, rózsák, szebbnél szebb virágok, a kert belsejében dús lombú gyümölcsfák, gondozott cserjék díszlenek. Ezen a környéken a gaznak, gyomoknak régen befellegzett, nem állják a versenyt az itteniek szorgalmával. Most pedig a hétvégi házak világából térjünk viszsza hétköznapjaink színterére. Lakótelepeink, a panelvüros terjeszkedésével a körtöltésen belül megszűnőben a zártkertes, fasorral övezett utcájú, földszintes házak múltat idéző világa. Az emberek elől eltűnik a számukra érzékelhető, felfogható tér. már nem gondozhatják, gyomlálhatják a járdát kísérő kicsinyke virágágyássávet. Tanulni kell az úi életmódot, sajnos, a városépítés ütemét a tudati változások eddig még nem követték. Nem alakult ki új környezetünkben az együvé tartozás érzése. Aki nem hiszi, nézzen körül városunk újonnan kialakított közterületein! Papírgalacsmokat. csokoládéspapírokat, kefirespoharakat sodor a szél. míg meg nem akadnak a bokrok aljában. A járdán, buszmegállóinkban eldobált csikkeken topoghatunk várakozás közben. Az embernek az az érzése, hogy a Városgazdálkodás5 Vállalat emberei nem győzik az iramot. Talán azért is késik a frissen átadott lakások környékének parkosítása, mert a már meglevők folyamatos rendbentartása is felülmúlja erejüket. Ebben a pénzszűkében levő, takarékosságra törekvő világban elképzelhető-e. hogy tovább bővítsék apparátusukat. drága és sokat tudó gépekkel vértezhessék fel magukat feladatuk megoldásához? A zavarokat tükrözi az évente többször meghirdetett városszépítő kampánymunkák szükségessége, a lakók szervezett bevonása környezetük alakításába. önkéntelenül felötlik bennem a gondolat.: valóban társadalmi munka-e az, ha- saját szemetünket eltakarítjuk magunk körül? Nagyon jó volna, ha végre sikerülne átmenteni kiskertépítő buzgalmunkból saját portánkra érvényes rendszeretetünkből. igényességünkből egy keveset arra a környezetünkre is. ahol fél életünket éljük le egvmásra utaltan, egymás tetteitől kiszolgáltatottan. Tóth Szeles István lánkai Tibor hozzá ls fogott a munkához. Első ötlete kézzel fogható, mégpedig a Kiss Dávid-palota lépcsőházában elkészült divatbutik. Többit tervezőasztalán láttam. A város különböző portjaira álmodott pavilonok jól illeszkednek majd a környezethez. Alapterületük nem nagy, 4—30 négyzetméterig terjed, és üdvözölendő, hogy az épületek vonalvezetése nem uniformizált. Mindegyik pavilon hasonlít a mellette álló nagyobb házakhoz. A belvárosi módi butik kupolás, tornyos, a tető párkányos sávokra osztható, és a bejárati rész rendkívül hangsúlyozott. Paneles környezetben geometrikus idomokra, kockára, gömbre emlékeztetnek a pavilonok, és ily módon is jelszerűen utalnak az általános modern építészetre. Szeged eklektikus hagyományai felett a módi butikoknál is őrködnek. Az apró házaknál minden megtalálható, ami egy nagy épületben benne foglaltatik. Ez a legnehezebb feladvány a tervezők szerint, no meg az. hogy ki építse fel a butikokat amelyeknek anyaga többnyire fa, üveg és műanyag. Gyors munkával a szép tervek alapján két-három hét alatt is össze lehet rakni a mutatós pavilonokat. Az lenne a legmegnyugtatóbb megoldás, ha valamelyik szövetkezet vagy kisvállalat végezné a tömeges kivitelezést. Jól tudom. ízlések és pofonok különbözőek. Ám eddig egy valamiben többnyire egyetértettünk: nagyon sok pavilon nem tetszeti, mert a környezetet elcsúfította. A „kókány" munkák után most a profi építészek segítségével, remélhetőleg a közvélemény megelégedésére ízléses kis üzletházak készülnek. Az eddig látott tervek garanciát adnak ehhez. Persze n puding próbája, ha megeszik. H. M. Magyar szálloda Bécsben Augusztus 1-én Bécs III. kerületében megnyílik a Hotel Hungaria, az osztrák főváros első magyar szállodája. Ausztria és fővárosa sokasodó magyar vállalkozásai sorában az új szálloda kétségkívül a jelentősek közé tartozik: a tízszintes épület teljes költsége mintegy 150 millió schilling. A négycsillagos, tehát elsőosztályú szállóban 168 szoba várja a vendégeket, mégpedig magyar, a Bútoripari Vállalat gyártotta berendezéssel. A szobákat egyébként a jelenlegi nemzetközi gyakorlatnak megfelelően sima, célszerű bútorokkal rendezték be, hasonlóan tartózkodó az egész épület megjelenése, belső formáinak alakítása. A klinkertéglaborítású, kiugró fehér ablakkeretekkel élénkített homlokzat jól illeszkedik Bécs egyik régi kerületébe, ahol egyébként a Budapest felől a közeli belvárosba vezető főútvonalon, forgalmi csomópont közelében választották ki a szálló helyét. A magyaros jelleget a Hungária csérda-éttermének kialakítása biztosítja, míg a két különterem kompromisszum: Kálmán Imre, illetve Lehár Ferenc nevét viselik, akiket mi magyarnak, szomszédaink osztráknak tekintenek... A Hotel Hungária, amelynek két utcára nyíló telkén két épületet kellett elbontani, nyolc lakó és két garázs-szintjével 13 hónap alatt készült el. Új kehszuzem épül A tervezettnél gyorsabban halad Győrött az új kekszüzem építése. A magyar édesipar legnagyobb beruházása 440 millió forintba kerül. Az alapozási munkák az elmúlt év végén kezdődtek meg, s már áll a kétszintes gyárépület, valamint a lisztsilótornyok többsége. Rövidesen megkezdik a gépek beszerelését, így várhatóan néhány hónappal előbbre hozzák az 1985 nyarára tervezett átadást, s a gépek egy része még ezt megelőzően bekapcsolódhat a tera melésbe. Ha lobban a láng Nyár, meleg, szárazság, fellobbanó lángok, tűzbei» porladó búzatáblák, szalmakazlak ... Valahogy így rakosgatja az ember a hoszszú évek óta összetartozónak ítflt dolgokat, amikor szirénázó tűzoltókocsit lát az országúton száguldani, s tehetetlenül tárja szét a kezét, igen, ez már csak így van. Bánffy György őrnagy, szegedi tűzoltóparancsnok viszont sietve elosztlatja ezt a sablongondolkodáson alapuló tévhitet: az idén —i legalábbis hétfőig — aligha vált be ez a logikai láncolat, (ezt aztán sietve le is1 kopogja!) ugyanis a nagy nyári betakarítás kezdete óta még nem riasztották a tűzoltókat jelentősebb gafc^natüzekhez. Az a — korábban sokad kárhoztatott — gépből kipattanó szikra is mintha elfelejtené ördögi szerepét, ezúttal még Majláth István köszöntése Somogyi Károlyné felvétele Képünkön (balról jobbra): Oláh Miklós Majláth István és Papdi József. Harminc esztendőt tartunk egy emberöltőnek. Az ünnepelt a harmadik emberöltő végefelé jár. 1899ben született Tiszaföldváron A négy elemi osztály elvégzése után gépkocsivezerői szakképesítést szerzett. 1919 márciusában részt vett a zsombói KMP-alapszervezet megalakításában, majd a harcok ideién vöröskatonaként szolgált. A Tanácsköztársaság bukása után bujkálni kényszerült maid katonai szolgálatra hívták be. Kommunista múltjára tekintettel fegyelmező alegységhez került. Leszerelése után mezőgazdasági, később ipari munkás, 1923-tól ismét kapcsolatba került a munkásmozgalommal. röplapokat terjesztett. 1931— 1936-ig a szociáldemokrata párt tagja. 1939-ig gépkocsivezetőkért dolgozott. Ekkor újra katonai szolgálatra hívták be. a frontra került. Leszerelése után munkájával segítette a felszabadító Vörös Hadsereg előnyomulását. A felszabadulás után felvette a kapcsolatot a párttal. 1946-ban belépett az MKP-ba. Szegeden egy fuvarozónál dolgozott, majd egyéni gazdálkodó lett. 1949-től a MEDOSZ tagja. Majláth István meghatottan őrzi vitrinében a Tanácsköztársasági Emlékérmet. a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. A legbüszkébb persze a Szocialista Hazáért Érdemrendre. Az idős, kilencedik évtizedében iáró kommunistát tegnap, hétfőn délután Bordányban. a Munkásőr Szakszövetkezetben születésnapján Papdi József, a megyei pártbizottság titkára és Oláh Miklós, a szegedi városi pártbizottság titkára köszöntötték. Jó egészséget kívántak idős elvtársuknak, átadták neki a megyei pártbizottság emléklapját és a Lenin-plakettet. nem okozott gondot. Igaz viszont, hogy az utóbbi években egvre szigorúbban ellenőrzik az aratás előtti gépszemlék alkalmával a7Í erőgépek műszaki állapotát tűzvédelmi szempontból is. Az új jogszabályok lehetőyó teszik azt is, hogy a tűzoltóság egyes képviselői helyszíni ellenőrzések alkalmával bírságot is kiszabjanak, s ennek is szerepe van a nyár eddigi (el ne kiábáljuk!) kedvező tűzvédelmi •eredményeiben. Az előírások betartása lényegében nem egyszerű szabály az szabály kötelezettség — több annál, a tűz megelőzést szolgálja. Ezért is hívják fel a tűzoltók ismételten a figyelmet arra, hogv a szalmabála- és szemestakarmány kazlaknál az előírt tűztávolságokat mindia vegyék figyelembe a nagyüzemek illetékesei — s persze, aki odahaza a lakóháza mellett „épít" ilyesmit, annak is ügyelnie kelL Ha nem ügyel netán —1 figyelmeztethetik. Ezt az évet ugyanis a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a lakóházak tűzvédelmi évének nyilvánította. Ez a testület munkájában azt jelenti, hogy rendszeres vizsgálatokat tartanak, vajon a tűzmegelőzési szempontok alapján hány helyen észlelnek hibát a magán- és lakótelepi házak környékén. Mindenekelőtt azonban érdemes megjegyezni, a tűzoltók — hivatásosok és önkéntesek — nem a zord felügyelő, rettegnivaló ellenőr szerepét akariák ellátszani, hanem a nálunk hozzáértőbb szakemberek segítő szándékú, tanácsadó feladatát látják el. S látták el eddig is ott; ahol a munkaprogramnak megfelelően megtartották a lakóházak felülvizsgálatát. Jártak már a Petőfi- és Ságváritelepen, Algyőn, s ellátogatnak nagy lakótelepeinkre is. Kérik. hogy segítő megértéssel foí gadjuk őket. Ritka eset, amikor tűzoltókról írva nem az üszkös romok rémképét idézi ag ember legfőbb helyen. Ritka — de ez a jobb. J<¥ hogy eddig inkább a kedvező, mintsem a nyugtalanító tapasztalatokról számolhattak be a szegediek. Ám aa igazsághoz tartozik, hogy munkájuk azért így is akadt a tűzoltóságnak, s ezt a néhány károsultat mit sem vigasztalja, hogy „amúgy" jó a helyzet, őket már legfeljebb a tanulságok érdeklik. Azok a tanulságok, melyek másoknak — nekünk — talán még fonto-' sabbak, hiszen jobb a más kárán tanulni' — kárörvendezés nélkül is. Nézzük azfi a néhányat a kevésből. Tegnapelőtt, vasárnatí Űjszetivánon kigyulladt egy szalmatároló melléképület! az Újvilág utcában. A szalma után a tető. a tető után a főépület teteje kapo lángra. Az ok: rövidzárlat. Egy eset, ami a betakarításhoz kapcsolódik: a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben gabonaszáritóban elégett 5 mázsa tisztítatlan búza — túlhevítették a szárító berendezést. Kisteleken néhány napig csongrádi kenyeret árultak a hónap kő-' zepén: az olajtartály túlfo-' lyása következtében keletkezett tűz megbénította egy időre a termelést a helyi sütőüzemben. Domaszéken 18án egy góré égett le — üst-' háztól fogott tüzet — lásd „tüzelőberendezések üzemeltetése". Szomorúbb tanulsága volti viszont annak az esetnek, amelynél 1500 kisliba és 50 mázsa tán veszett a lángokban. A gazdát aligha' nyugtatja meg, hogy Zá-' kánvszéken is volt a közelmúltban hasonló eset. Olyannyira hasonló, hogv a kárukat is. maguknak kell megtéríteniük: egyiküknek sem volt biztosítása. I. Zs. Gyermekétkeztetés Wíssa A Fővárosi Népi Ellenőr, zési Bizottság idén tavasszal — közérdekű bejelentés alapján — 11 budapesti kerület véletlenszerűen kiválasztott 25 általános iskolájában vizsgálta meg a gyermekétkeztetés helyzetét. Ezekben az oktatási intézményekben naponta összesen több mint nyolcezer gyermek étkezik, s a tízórait, az ebédet. az uzsonnát a Gyermekélelmézési Vállalat szállítja, az ételek tárolásáról, kiosztásáról pedig az iskolák személyzete gondoskodik. A vizsgálat megállapította, hogy a gyermekétkeztetés személyi, tárgyi, valamint közegészségügyi feltételei a legtöbb helyen megfelelőek. A népi ellenőrök ugyanakkor a konyhai személyzet munkáját vizsgálva az iskolák többségében súlyos viszszaéléseket tártak fel. A helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyvei összességében mintegy 50 kilogramm élelmiszer — főként hentesáru, felvágott — eltulajdonítását rögzítették. Ez a mennyiség 2635 gyermek adagjának felelt meg, így a vizsgált iskolákban étkezők létszámának 31 százalékát károsították meg a személyzet tagjai olymódon, hogy a gyerekek az előírt és befizetett adagoknak alkalmanként csupán ( kétharmadát kapták meg.