Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

mzűM Szombat, 1984. július 28: Találkozások A szervizvezető Lassan kanyarodtam a Shellkúthoz. Előttem egy Lada 1200as gazdája nyitotta a tankxapkát. — Mennyit? — kérdezte ax egyenruhás fiatalember. — Nyomja tele, így mulat egy magyar ur —, ironizált a kocsi tulajdonosa. A jókedvű fickó alig kapott vissza az ezresből, s sportosan elsöpört. — Mennyit? — nézett rám a kutas. — Háromszázért —, mondottam, s árgus szemekkel figyeltem a gyorsan pörgő számokat Kettőkilencvennél rámnézett a fiatalember, én pedig szórakozottan elfordítottam a fejem. Háromszáznál állt meg a mutató. Ez van. A benzin ára az elmúlt húsz esztendő során legalább ötszörösére emelkedett, a fizetésem alig a duplájára. Röstellem ezeket a dolgokat végül is magánügy a fizetésem is, meg kocsit sem kötelező tartani. Gyalog is lehet járni. Csak úgy lassúbb a tempó. Amíg piszmogtam 8 szervizvezető kilépett az üzletajtón, és intett hogy térjek jobbra, beszélni akar velem. Ki ne ismerné Renyhe Imrét, a Shell-kút szervizvezetőjét? Amióta az Interág Rt. „belépett" az országba, azóta Benyhe Imre vezeti a szegedi szervizeket, mármint a Shell-kutakét. — Minden oké? — érdeklődött. Mondtam neki, hogy probléma nyet, csak (jrága a motalkó. Aztán magam is tréfálkozni kezdtem, hogy állítólag a Forma—1es egyik híres konstruktőrét perbe fogták, mert vizet is fecskendeztek a sportkocsi tankjába, meg valamiféle acélgolyócskákat, azért nyertek. — Vízzel nem megy, — mondta mosolyogva, — legfeljebb a pusztamérgesi rizling. Csevegtünk egy keveset, s meglepődtem, amikor azt mondta Benyhe Imre, hogy hamarosan nyugdíjba megy. Már kl is vette a felmondási időre járó szabadságát — Én leszek az Interág Rt. első hazai nyugdíjasa, s az utódom, Komérominé, az első női szervizvezető. — Milyen volt az az út, amely eddig elvezetett? — kérdeztem. — A famíliám vásárhelyi. Nagyapám kazánfűtő volt. Gyönyörű mesterséget mondhatott magáénak. A Pogány-éri szivatytyútelep gépésze volt áz öreg. Az ötlyukú híd előtt. Azóta minden megszűnt. Lebontották a szivattyúházat is, a tatám harminchét évig volt nyugdíjas. De ló is lenne olyan hosszú életet élni. Szikár, sovány ember volt, a természete csak a nyugalmat ismerte. Apám is gépész lett, valószínű azért, mert mindig a nagytata mellett téblábolt a szivattyúházban. — S ön miért követte a nagyszülők és a szülök mesterségét? — Az övékét már nem követhettem, inasnak adtak a vásárhelyi Szabó Sándor mühelyebe. Kiváló mester volt a tanítóm. Szerszámgépeket, szivattyúkat, tuzoltókészülékeket, s mindenféle ilkalrészeket készítettünk. Viszonylag nagy műhely volt, nyolc—tíz alkalmazottal. Sokoldalúan tanítottak: íorgácsológépeken, öntésben, kovácsolásban szereztem ismereteket Amikor fölszabadultam, elmentem egy másik vásárhelyi mesterhez, a Gallyas Károlyhoz. Ott még több vonalon dolgoztunk. A mester elektrotechnikus volt, nagy tudású ember. Saját tervezésű kőszéngenerátorokat is csináltunk. Villamosság, autójavítás ... Pergettük a korabeli „filmfölvételt". Hadimunkára vitték a győri repülőgépgyárba. Az Iparcsatorna mellett dolgoztak, amíg ki nem bombázták őket. Érdekes volt a fölszabadulás: negyvenötben a nyilasok már a határ felé menekültek, Benyhe Imre és néhány barátja „félrehúzódott' az útból. De még ez sem járt szerencsével. Amikor a szovjet csapatokkal találkoztak, elvitték őket egy „málinki robotra", hídépítésnél szorgoskodtak. Közben barátja, Balla Ferenc megsebesült és Imre vitte a hátán a legközelebbi katonai segélyhelyre. A sebesültet átvették, Imrét pedig „beterelték" a hadifoglyok közé. — Ráfáztam, a nagy szorgalmamra, negyvennyolcban tértem haza. Bár jó dolgom volt fogoly A vörös grófnő IKovács András ÚJ filmiérő1 koromban is, mert valamit tudtam oroszul, s kineveztek brigádvezetőnek. Autójavítással foglalkoztunk, de azon kívül sok mindent csináltam; bádogosmunkát, tetőfedést, esztergályozást, vízvezetékszerelést ... — Hogyan került a Shell-kúthoz? — Tizenöt évvel ezelőtt „tört be" hozzánk az Interág Rt. ök üzemeltetik a Shell-kutakat, szervizeket, üzletekkel együtt. A turizmus hozta magával ezt a szervezetet. Hatvankilencben tíz szerviz létesült az országban, köztük harmadik volt a szegedi. Fölhívtak hogy volna-e kedvem szervizvezetőnek lenni. Igent mondtam. Áthelyezéssel kineveztek. — Üjből megkérdeztem, miért volt szükség Shell-kutakra, az Áfor nem volt jó? — Miért ne lett volna jó, de az idegenforgalom kemény dió. Mondjak egy példát. A belga kisember elhatározza, hogy eljön a Balatonhoz. Abajgatja, szereti a kocsiját, de fogalma sincs arról, hogy mit kap Magyarországon. Mi az az Áfor? Azt viszont tudja, hogy a Shell milyen cég, hiszen odahaza is Shell-kútnál tankol. —Ez vegyes vállalat? Ki teszi el a hasznot? — Soha nem volt külföldi érdekeltség. Ez tisztán magyar szervezet. — A Shell-kútnál jobb benzint adnak? Jobb ez, mint a többi? — Erre azt válaszolom, hogy a Shell szerviz, mint olyan kizárólag a szolgáltatással foglalkozik. Az Áfornak, mint hazai nagy cégnek ez a tevékenysége, legfeljebb egy a sok közül. A BP is az Áfor berkeihez tartozik. — Jelent-e ez a sokrétűség valamiféle konkurrenciát? — Kell, hogy jelentsen, s ebben a Shell állja is a versenyt. — Miként lehet ezt érzékelni? — Ez abból is látszik, hogy amikor országosan csökkent a benzinfogyasztás, akkor a Shell kutaknál semmiféle visszaesés nem volt. Sőt éppen a kiszolgálás korrektsége következtében még nőtt is a vásárlás. — Mint Jeiszolgáltatott" autós kérdezném, hogy mi az a kötelezettség a kutaknál, amit úgymond kérés nélkül is adni illik, vagy akár kérésre, de ingyenesen. — Sok minden hozzátartozik a szolgáltatásainkhoz, amelyekért térítést nem kell adni. Ilyenek például: a szélvédőt lemosni, a lámpákat megtisztítani, a gumik légnyomását ellenőrizni, az olajés a savszintet megnézni, sőt, a fagyálló folyadékot Is rendezni. — Ne mondja?! — De mondom. — A lelkiismeretes munkát maguknál tanulják? — Nem, a lelkiismeretet mindenki odahaza tanulja meg, mi csak ébren tartjuk. Sok minden árulkodik egy fiatalembernél, nevelése becsülete, szorgalma, s ha nem veszi fellengzősnek a kijelentésemet. a munkahelyi légkör is meghatározó. A mi vonalunkon magasak a követelmények. — ön nyugdíjba megy, az utód egy hölgy. A színvonal marad? — Abban biztos vagyok. — Szokott-e borravalót adni, ha tankol? — A borravaló körül több a mese, mint a valóság. Aki ad, ad. aki nem, nem, de a kiszolgálás akkor is ugyanolyan. Lelkiismeretes és magas színvonalú. Ügy legyen. GAZDAGH ISTVÁN H

áborúból hazatért magyar bakák vonulnak a Lánchídon a páncélautó fedezékében. A pesti hídfőnél boldog polgárasszonyok szaladnak elébük a barikád mögül, őszirózsát tűznek a borostás fegyveresek sapkájára. Az enyémre is kerül egy szál. Győz az őszirózsás forradalom. Előkelő nemesek, bárók, grófok, vezérkari tisztek, bankárok, gyárosok táncolnak a fényes bálteremben. Közöttük látjuk Károlyi Mihályt és elbűvölő feleségét. Ünnepel az arisztokrácia. Frakkos, úri ficsúr társaimmal magam is hölgyvadászatra indulok a rendezőasszisztens intésére. De mindez csak játék, jelenetek Kovács András előreláthatóan őszig készülő nagyszabású filmjéből, melyben amatőrszereplőként vettem részt. A vörös grófnő a Dialóg Stúdió, az MTV, a MOKÉP és a Hungarofilm közös produkciója, hat folytatásból álló tv-játék, illetve két, kétrészes mozifilm lesz. A most forgatott rész körülbelül öt évet ölel fel, 1919-ig, Károlyi emigrációjának kezdetéig. Ezek az események Magyarországon játszódnak. A film tervezett második felét külföldön veszik fel. — Miért éppen Károlyinét választotta filmje főhőséül? — kérdeztem Kovács András rendezőt. — Mert lenyűgözött a nagyszerű asszony személyisége, életútja. Húsz esztendeje ismerem. Ügy tizenöt éve portréfilmet készítettem róla a televíziónak. Alkalmam nyílt megismerkedni a két kivételes ember sorsával, munkásságával. Izgatott ennek a csodálatos párnak az élettörténete. Károlyiné emlékezései, korabeli dokumentumok, levelezések, ismerőseik vallomásai alapján írtam a forgatókönyv vázlatát. Károlyi voltaképpen azért érdekelt már korábban, mert a magyar történelemnek ő is egyik félreismert alakja. A Horthy-rendszerben hazugságokat terjesztettek róla, 1949 után agyonhallgatták nevét, történelmi jelentőségét. Dramaturgiai megfontolásból választottam Károlyinét, ugyanis egy politikus pályája elsősorban verbálisan közelíthető meg, s én szerettem volna inkább képileg látványos, monumentális filmet forgatni. Ha Károlyi Mihály alakja állna a középpontban, túltengenének a párbeszédek, eluralkodnának a parlamenti viták, felszólalások. — Tehát áttételesen történelmi ez a film? — Pontosan. Károlyiné sorsa része a magyar történelemnek, voltaképpen egész századunkat átélte, az utóbbi hatvan évben mindig szerepet játszott, s ma is éles elmével figyeli az eseményeket, magas kora ellenére még mindig dolgozik. A film előterében a férfi-nő kapcsolata áll, s ezen keresztül jelennek meg a történelmi események: a két forradalom, a régi Magyarország szétesése. Nem szoborszerű hőst szeretnék formálni, hanem emberszabású alakot, természétesen a valóságnak megfelelően igen nagy formátumút, olyan töprengő, moralizáló hőst, aki gyakran kerül válaszút elé. Elsősorban a személyiségek érdekelnek, a célokat maguk elé kitűző, tevékeny és a céljaikhoz következetesen ragaszkodó, kezdeményező emberek. — Milyennek látja és ábrázolja a Károlyi házaspárt? — A valóság tényei korlátozzák filmes fantáziámat, de Károlyiné rengeteg segítséget 'adott és ad munkámhoz. Rendszeresen konzultálunk, s néha jelentéktelennek tetsző részletek ellenőrzésére is megkérjük. Közben alkalmam nyílt megismerni kivételes emberi karakterét. Először hűen akartam utánozni személyiségét. Fiatalkori képeinek birtokában olyan színésznőt próbáltam felkutatni, aki külsőségekben is hasonlít hozzá, de ez nem sikerült, hiszen annyira szuverén egyéniség. Arisztokrata ifjú hölgy, kivételes intellektussal, műveltséggel. Kortársaink leírásai szerint nőként js gyönyörű, vonzó, szilaj, önálló személyiség. El kellett szakadnom a fotóktól, személyes emlékeimtől, elképzeléseimtől. Életéből bizonyos valódi epizódokat elhagytam, helyettük másokat. találtam ki. „Modellerti" kissé méltatlankodva olvasta az általam konstruált szerelmi jeleneteket, de nem tehettem mást, minthogy a naplója e vonatkozásban rendkívül tartózkodó. Vitáink során hétköznapi konfliktusairól, természetes összezördüléseikről próbáltam érdeklődni, ám sajnos a megszépítő emlékezet meglehetősen elhalványította ezeket. Pedig éppen ez a film egyik témája: hogyan képes két ennyire erős egyéniség évtizedekig eltéphetetlen emberi szövetségben együttélni. — Miért volt nehéz ez számukra? — Az akkori normák szerint sem voltak öszszeillő pár. A kettőjük közötti tizennyolc év korkülönbség nagy szálka volt környezetük szemében. Ellentétet szítottak a két család erősen eltérő tradíciói, politikai törekvései. Megismerkedésük idején Károlyi már tehetséges politikus, kialakult jellem, és tíz év óta együtt él egy életkorban hozzáillő, de férjes asszonnyal. Károlyi nem forradalmár, de ellenzéki. Az arisztokrata családban politizáló légkörben felnövő, minden iránt érdeklődő Katinka számára az alkat nagyon vonzó. Kettőjük szerelmének az lehetett a titka, hogy felismerték azokat az értékeket, amiket egymástól kaphattak. A kölcsönös megbecsülés, és a szellemi rokonság segítette át őket a későbbi nehézségeken. Szakítottak környezetükkel, vállalták döntéseik következményeit, óriási vagyonról mondtak le fiatalon, majd 1945 után a felkínált magas társadalmi státusról, hiszen Károlyi érdemeit elismerte az országgyűlés. Károlyi azonban a privilégiumokról lemondva, vállalta a szegénységet, a második emigrációt. Kapcsolatuk fontos eleme ez a következetes magatartás, és abban Is kiegészítik egymást, hogy Károlyi tapasztalata naponta szembesül Katinka természetes kíváncsiságával, tettvagyával, ösztönzően hat rá a nyitott szellemű asszony. Mindkettőjükben hallatlan igazságérzet munkál. — Noha nem kimondottan történelmi filmet forgatnak, mégis évtizedeken átívelő tablót rajzolnak. Hogyan teszik hitelessé a kort, a figurákat? — A díszletek, a jelmezek, a választott helyszínek eredetiek, korhűek. A stilizálás elsősorban képi megoldásokban realizálódik. Barna, virazsírozott fotók hatását keltő jeleneteket is felveszünk, melyek önmagukban meghatározzák a film színeit, levegőjét. Az eredeti, híradójelenetek így kőnynyebben is Illeszkednek. Lényeges ez, mert az 1918—19-es keletkezésű híradó-dokumentumok igazolják, hogy akkor igazi népforradalom volt, nem pedig izgága értelmiségiek felelőtlen játéka, mint ahogyan a reakció hazudta. Az operatőr Bíró Miklós. A címszerepet Básti Juli, Károlyit Bács Ferenc játssza. Főszereplők: Kállai Ferenc (Andrássy gróf), Tolnay Klári (jCárolyi nevelőanyja), Bálint András (Jászy Oszkár), Tordy Géza (Tisza Kálmán) és Tor day Teri (Madelaine). 8AMATHY TAMÁS Básti Jnll és Bács Ferenc jelenete Sied&r Katalin * „Adassék nékik gyönyörűség" Angyalcirádás tükrödet óvtam bár, összetörték. Gyűjtsd egybe arcod, míg lehet, anyám, nehéz örökség. szikkadt torkomból elbugyog a forrásvíz, a tiszta. Fogd fel, hogy én csak én vagyok, ne térj testembe vissza! Ezer szilánkja földbe von, mint élve megrohadtat. Áldozat voltál, jól tudom, s kínod örökbehagytad: Hisz nem vétettem ellened olyan hegyóriásnyit, amekkorát ma szenvedek, ha rám iszonyod ásít. nemcsak bensőm harapva él, de ártatlanra élez, epévé válik a kenyér számban, mi másnak édes, Hadd lássam inkább a jelen barázdált s gyermekarcát. Ki rabként győzködtél velem, te légy most a szabadság. I •