Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

\ 88 Szombat, 1984. július 2T: Magyar—kambodzsai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Műszaki—Tudományos Együttműködési Bizottság. A magyar tárgyalócsoportot Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke, a kambodzsai delegációt Chea Soth mi­niszterelnök-helyettes, a kambodzsai tagozat elnöke vezette. Elsőként a társelnökök szűk körben folytattak meg­beszélést, majd plenáris tárgyalásra került sor. A bizottság pozitívan értékelte a magyar—kambodzsai gaz­dasági egvüttműködés érde­kében, az elmúlt ülésszak óta végzett munkát és az elért eredményeket. Megelé­gedesse! állapította meg, hogy az érdekelt szervek és vállalatok megteremtették az együttműködés feltétele­it a gumiipari termekek gyártásában, a gyógynövé­nyek feldolgozásában, vala­mint a szója- és a kukorica­termesztésben. Megvizsgál­ják a fafeldolgozásban és a bútoriparban kialakítható kapcsolatok lehetőségeit is. A bizottság szükségesnek ítélte a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az egész­ségügy területén folyó mű­szaki—gazdasági együttmű­ködés mielőbbi megvalósítá­sát. A tárgyalófelek megálla­pították: a két ország közöt­ti árucsere-forgalom, a bér­munka-szerződések és ter­melési kooperációs együtt­működések létrehozásával tovább bővíthető. Az ülés­szakon a központi tervező szervek képviselői megvitat­ták a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének néhány konk­rét tennivalóját, s meghatá­rozták az ezek megvalósítá­sához szükséges feladatokat. Az együttműködési bizott­ság IV. ülésszakán aláírták a két ország közötti terítés­mentes gazdasági segítség­nyújtási megállapodást. En­nek értelmében hazánk az idén gyógyszereket, különfé­le szöveteket, orvosi műsze­reket. faluhansosító beren­dezéseket és iskolai füzete­ket szállít Kambodzsába. Az ülésszak iegyzőkönvvét Borbándi János és Chea Soth látta el kézjegyével. A nap folyamán Chan Sy kormányfő megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét a Hősök terén. Este a kambodzsai minisz­terelnök és a küldöttség tagjai a Budai Vigadóban megtekintették az Állami Népi Együttes műsorát. (MTI) Magyar- iráni gazdasági tárgyalások 0 Budapest (MTI) Július 23—27 között Moj­taba Khosrowtai kereske­delmi miniszterhelyettes ve­zetésével iráni kereskedelmi és gazdasági delegáció tar­tózkodott Magyarországon. A Külkereskedelmi Mi­nisztériumban megbeszélése­ket folytattak a kétoldalú árucsere helyzetérői és a fej­lesztés irányairól, valamint a gazdasági együttműködés konkrét lehetőségeiről. Az iráni delegáció olyan ipari és mezőgazdasági üzemeket lá­togatott meg, amelyeknek szerepük lel\et a gazdasági együttműködés kiszélesítésé­ben, elsősorban az energeti­kai gépgyártás, a gépjármű­Marjai József és Gerhard Weiss találkozója ipar, az acéltermelés és a növénytermesztés területén. Magyarországi tartózko­dása során a kereskedelmi miniszterhelyettes megbe­szélést folytatott Nagy Gá­bor külügy és Melega Tibor külkereskedelmi miniszter­helyettessel. Mojtaba Khos­rowtai kereskedelmi minisz­terhelyettest fogadta Hetényi István pénzügyminiszter. Ve­ress Péter külkereskedelmi, valamint Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter. A delegáció Vezetője pén­teken a sajtó képviselőinek tájékoztatót tartott a magyar —iráni gazdasági kapcsola­tokról. Szolidaritás a keresi néppel Az Országos Béketonács nyilatkozata Amnesztia­törvény 0 Varső (MTI) A lengyel hatóságoknál önként jelentkeztek az első személyek, akik a népi Len­gyelország megszületesenek 40. évfordulója alkalmából kihirdetett közkegyelem le­hetőségeit kihasználva fel­fedték eddigi államellenes tevékenységüket. Az önként jelentkezők kö­zül mindazok, akik megfe­leltek az amnesztiatörvény követelményeinek, vallomás­tétel után hazatérhettek. Lengyelországban hétfőtől csütörtökig csaknem 20 ezer 800 személy esetében alkal­mazták a közkegyelmet. Ezeknek elengedték vagy csökkentik a büntetését, il­letve megszüntetik ellenük az eljárást. Közülük 306 sze­mély követett el politikai jellegű bűncselekményt. A bíróságok még mintegy 13 ezer személy ügyét tárgyal­ják. A múlt szombaton elfoga­dott amnesztiatörvény értel­mében 30 nap alatt kell sza­badlábra helyezni az am­nesztiában részesülő mint­egy 35 ezer személyt. Űrfegyverkezés 0 Washington (MTI) A jelek szerint tovább tart a vita az amerikai kor­mányzaton belül a Szovjet­unióval folytatandó tárgya­lások témáját és taktikáját illetően. Ennek jele a meg­figyelők szerint az, hogy Weinberger hadügyminisz­ter az elmúlt napokban több nyilatkozatban is fog­lalkozott a tárgyalások kér­désével. A The Washington Post című lapban pénte­ken megjelent interjújában a hadügyminiszter azt mon­dotta, nem látja értelmét a bécsi tárgyalásoknak, ha azok témáját csak az űr­fegyverekre korlátozzák. Mint ismeretes, az arpe­rikai kormány korábban elvben elfogadta a Szov­jetunió tárgyalási javasla­tát, de azt a feltételt szab­ta az űrfegyverekről foly­tatandó tárgyalások elé, hogy azokon a fegyverzet­korlátozás és leszerelés más témáit, így mindenekelőtt a hadászati, illetve a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek témáját is fel- j vethesse. 1 Tudósok a békéért 0 Budapest (MTI) A Pugwash-mozgalom Svédországban — a sarkkö­rön túli Björkli edenben — tartotta július 9—15. között éves konferenciáját. A ta­nácskozáson — amelyen 40 országból --a legkülönbözőbb tudományágak képviseleté­ben több mint 120 tudós vett részt — egyebek közt a stratégiai fegyverkezési versenyről, az európai biz­tonságról, a világűr militari­zálásáról, a fegyverzet­ellenőrzés kérdéseiről foly­tak viták. A tanácskozáson arról is döntöttek, hogy a Pugwash 36. konferenciáját 1986-ban Magyarországon rendezik meg. Az első találkozót T957­ben tartották egy kanadai faluban. Pugwashban. Erről a faluról kapta nevét a mozgalom, amelyben kez­detben természettudósok te­vékenykedtek. A szervezet, azokat a módszereket keres­ték. amelyekkel eredménye­sen lehet harcolni a harma­dik világháború elhárításá­ért. A Béke-világlanács felhí­vására a szolidaritási hónap alkalmából világszerte tisz­telettel emlékeztek meg ar­ról a hősi harcról, amelyet a koreai nép hazája felsza­badításáért vívott az impe­rialista agresszorok ellen. Az Országos Béketanács a társadalmi és tömegszerve­zetekkel együttműködve, eb­[ ben az évben is csatlako­zott a koreai néppel való szolidaritás hónapjának nemzetközi . akcióihoz — hangoztatja az OBT nyilat­kozata. A hagyományos szolidari­tási hónap idején, június 25. és, július 27. között gyűlé­seken. szolidaritási rendez­vényeken és kiállításokon emlékeztek meg arról, hogy annak idején népünk is hoz­zájárult a koreai nép igaz­ságos harcának sikeréhez, a háború ütötte sebek begyó­gyításához. Az összejövete­leken nagy elismeréssel szóltak azokról a nagy je­lentőségű eredményekről is, melyeket a koreai nép szo­cialista hazája építésében, modern iparának és mező­gazdaságának megteremtésé­ben. a tudomány, a kultúra fejlesztésében, az életszín­vonal emelésében elért. A különböző fórumokon a békeszerető magyar közvéle­mény képviselői megerősí­tették, hogy népünk szolidá­ris azzal a küzdelemmel, melyet a koreai nép folytat kettészakított hazájának külső beavatkozásoktól mentes, demokratikus újra­egyesítése érdekében, s mint a múltban, a jövőben Is támogatja a Koreai Mun­kapártnak és a Kobeai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország bé­kés újraegyesítésére tett erőfeszítéseit és javaslatait. Bízunk abban, hogy Dél­Koreában is komolyan meg­fontolják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság né­pének, a világ haladó erői által támogatott békés kez­deményezéseit, és lehetőség nyílik ennek a világpoliti­kailag is veszélyes válság­gócnak a felszámolására. — fejeződik be az Országos Béketanács nyilatkozata. (MTI) 0 Budapest (MIT) Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese pénte­ken Budapesten megbeszé­lést folytatott Gerhard Weiss miniszterelnök-helyettessel, a Német Demokratikus Köz­társaság állandó KGST kép­viselőjével, aki Magyaror­szágon töltötte szabadságát. Marjai József és Gerhard Weiss a baráti eszmecserén áttekintették a kétoldalú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos eg'yüttműködés időszerű feladatait és véleményt cse­réltek a szocialista gazdasá­gi integráció továbbfejleszté­sével összefüggő kérdések­ről. Ülést tartott a KNEB Üdvözlő távirat 0 Budapest (MTI) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Dávid Lange-t Ü.i-Zéland miniszterelnöké­vé történt megválasztása al­kalmából. Diplomáciai kapcsolat # Budapest (MTI) A Magyar Népköztársaság és a Dominikai Köztársaság' 1984. iúlius 25-én nagyköve­ti szinten diplomáciai kap­csolatot létesített A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki ülésén megvitatták — több más fontos téma mellett — a kö­zérdekű bejelentésekről szóló jelentést. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint a bead­ványok változatlanul az ál­lampolgárok jogos türelmet­lenségét jelzik, a társadalom­ban tapasztalható negatív jelenségekkel szemben. A testület megvitatta és elfogadta azt a vizsgálati programot, amelynek revén felmérik, hogy miként hajt­ják végre a gazdaságos anyagfelhasznlásról, és a technológiák korszerűsíté­séről hozott minisztertaná­csi határozatot a műanyag­feldolgozásban és felhaszná­lásban. A program szerint az ellenőrzés egyrészt a mű­anyagipari vállalatoknál je­lentkező és mérhető anyag­költség-megtakarításra, más­részt a hagyományos szer­kezeti anyagok műanyaggal történő helyettesítésére ter­jed ki. A gyártók mellett vizsgálni fogják a műanyag­ipari termékeket felhasználó főbb területeket is, például az építőipart, a mezőgazda­ságot, és az élelmiszer­ipart. A testület tájékoztatást kapott a KNEB mezőgazda­sági és élelmezésügyi főosz­tályának — közérdekű beje­lentés alapján —, a Tatai-ta­von 1984 február és május között történt halpusztulás ügyében végzett vizsgálatá­ról. Az idegenforgalmi cent­rumban levő vízterületen az oda kihelyezett halállomány 4—5 százaléka pusztult el, s ez 740 ezer forintos kárt je­lentett a Tatai Állami Gaz­daságnak. A KNEB megálla­pította, hogy az okok rész­letes feltárásával az illeté­kesek nem foglalkoztak. A gazdaság szakemberei a rendkívüli eseményt az ille­tékes állategészségügyi szer­veknek nem jelentették be. Ezért a KNEB felkérte a MÉM halászati és vadászati főosztályát, illetőleg az OVH vízgazdálkodási főosztályá­nak vezetőjét, hogy kezde­ményezzen az ügy tisztázá­sára részletes minden lé­nyeges dologra kiterjedő vizsgálatot. Tájékozódott a testület ar­ról a vizsgálatról, amelyet a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság Budapest általános iskoláinak gyermekétkezteté­séről végzett. A népi ellen­őrök a konyhai személyzet munkáját vizsgálva az isko­lák többségében súlyos visz­szaéléseket tapasztaltak. Azt is megállapították, hogy a vizsgált oktatási intézmé­nyekben a vezetői, valamint a belső ellenőrzés hiányos. A népi ellenőrzés az ügyben fe­gyelmi eljárást kezdeménye­zett több személy ellen. A KNEB korábban gazda­sági bírság kiszabását indít­ványozta a Bács-Kiskun me­gyei Mezőgazdasági Szerviz Szerelő és Szolgáltató Közös Vállalat (AGROSZER) és a Zala megyei Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat ellen, mert fiktív adás-vételi szerződést kötöt­tek a gazdasági szabályozók kijátszására. A Bács-Kiskun megyei bíróság az AGRO­SZER-t 200 ezer, a Zala me­gyei TEK vállalatot pedig 800 ezer forint gazdasági bír­ság, valamint 6 ezer. illetve 24 ezer forint eljárási Ille­ték megfizetésére kötelezte. Az eljárásban érintettek fel­lebbezését a Legfelsőbb Bí­róság elutasította, és az első­fokú ítéletet helyben hagy­ta. A mezőtúri Dózsa Mgtsz nagykereskedelmi ár helyett kiskereskedelmi áron szám­lázta a kistermelőknek a sze­mes takarmányt és az ipari abrakkeveréket. Az árrés jog­ellenes felszámításával a tsz, mintegy 182 ezer forint tisz­tességtelen haszonhoz jutott. A Szolnok megyei bíróság ítélete ellen benyújtott fel­lebbezést a Legfelsőbb Bíró­ság elutasította, és a tsz-t .250 ezer forint gazdasági bír­ság, valamint 15 ezer forint fellebbezési illeték megfize­tésére kötelezte. (MTI) Latin-Amerika betegsége „A fasizmus iszonyú rend­szer, hát még ha gazdasági elmaradottsággal párosul" mondta Orlando Letelier, Chile nagykövete az Egye­sült Államokban, majd Sal­vardor Allende elnök had­ügvminisztere. A fasiszta Pi­nochet-rendszer igazi arcát két amerikai újságíró: Din­ges és Landau mutatta be a Gyilkosság a dipiomatane­gyedben című könyvében. A 12 fejezetből és epiló­gusból álló 460 oldalas do­kumentum a legapróbb rész­letekig kidolgozva mondja el a nemzetközi politikába építve Chile történetét 1970­től 1976-ig. a titkosszolgála­tok együttműködését, a nem­zetközi fasizmus terrorak­cióit. Allende halála után az emigráció sorsát. Dinges és I-andau a legalaposabban átgondolt, minden kis epi­zódot feldolgozó és hatal­mas anyaggyűjtést, utánajá­rást igénylő könvvének az „itt és most" beállítás adja meg páratlan feszültségét. Letelier még washingto­ni nagykövet korában hiába bizonygatta Kissingernek és Nixonnak, hogy Chile nem Kuba. a pályafutásának csú csát elére, nemzetközi jogi tapasztalatokkal is rendel­kező, Venezuelában is mű­ködő tekintélyes diplomata sem tudta elhitetni az ame­rikai vezetőkkel, hogy Al­lende rendszere nem veszé­lyes az Egyesült Államokra! A CIA pénzelte Allende el­lenzékét. később az ő segít­ségükkel bénították meg a chilei gazdaságot, a sajtó­szabadsággal visszaélve az El Mercurio című tekinté­lyes napilap állandóan uszí­tott a szocialista rendszer ellen. Látszott, hogy Chile lesz a következő áldozat! Allende uralmának három éve alatt a CIA kei-este a számára megfelelő emberi — miután nyilvánvaló lett, hogv a tulajdonjogi vitában a rézbányák államosításáról Chile nem enged —. s meg is találta Augusto Pinochet tábornok személyében. Letelier jellemzése szerint: „Állandóan hízeleg, és olyan szolgálatkész, akár a bor­bélysegéd ' — ez az alamu­szi szolgálatkészség jellemzi később is a diktátorrá emel­kedett tábornokot. A puccs után — bár Leteliert és tár­sait egy koncentrációs tá­borban eitöltött év után szabadon engedi —, soha nem tett le a chilei emigrá­ció kipusztításáról. Olvan. országok feletti fasiszta ügv­nökhálózatot épített ki, amely a szomszédos latin­amerikai, de az európai or­szágokra is (Olaszország, Spanyolország) kiterjedt: ügynökei mégis az Egyesült Államokban követték el a legnagyobb gaztettet. Allen­de egykori hadügyminiszte­re a fenyegetések ellenére sem szűnt meg emigrációjá­ban sem újságcikkekben, sem rádióműsorokban, em­léküléseken tiltakozni,a Pi­nochet-rendszer ellen. Ké­sőbb az Emberi Jogqk Bi­zottságához fordult. Ez a küzdelem váltotta ki a dik­tátor haragját, és okozta Le­telier haláiát is. Michael Townley két ku­bai emigráns társával 1976 szeptemberében egy autóba beépített távirányítású bom­ba segítségével megölte Or­lando Leteliert. Townlev meggyőződés nél­küli bérgyilkos volt. a DINA chilei titkosszolgálat katonai bábérokra pályázó ügynöke. Ponyvaszín vonalú kémhistó­riák és detektívtörténetek hatására határozta el, hogy „szuperügynök" lesz. Lete­liert soha nem ismerte, Prats tábornokot sem. akit szin­tén ő gyilkolt meg. Techni­kai érzékét a távirányítás­sál felrobbantott bombák gyártásából kamatoztatta. A Miamiban élő kubai emig­ránsokkal bőven foglalkozik a két újságíró. A sikertelen Kuba-ellenes akciókban szétzüllött, egymással mara­kodó. mindenre kapható po­litikai prostituálttá váltak. A kubaiak helyett a zsidókat veszik célba, nekik még árt­hatnak ... A hangzatos neveket vise­lő kubai emigránsszerveze­tek „eksztatikus örömmel" üdvözölték Pinochet pucs­csát. Megindult a hazaáruló kubaiak áradata Chilébe. Ök alkották az emberanyagot a DINA osztályainak, sőt. ők épültek be a Condor 1 fedő­nevű titkos ügynökhálózatba is. Brazília. Argentína. Uru­guay. Paraguay és Bolívia titkosszolgálata együtt szer­vezte az emberrablásokat, megfélemlítette az emigrán­sokat, propagandisztikus nyilatkozatokban védte a chilei rendszert. Egy magyar vonatkozási is feltétlen meg kell említe­ni : „Strauss. Pinochet meg­hívására. 1976-ban Chilébe látogatott, és természetesen elragadtatottan nyilatkozott a katonai rezsimről. Ütját a DINA propagandaügynöke Anthal Lipthay szervezte meg..." A könyvet a bíró­sági tárgyalás ismertetése zaria le. A CIA nyomására megho­zott kompromisszum szerint Townley nem bolygatta a DINA és a CIA szoros együttműködését, cserébe csak tíz évet kapott korábbi gyilkosságokért. A két ku­bait. Novót és Rosst. élet­fogytiglani szabadságvesz­tésre ítélték, őket tették meg bűnbaknak, noha min­denki tudta, hogy az igazi gyilkos, aki a parancsot ad­ta. Pinochet tábornok. Chile diktátora. A megfélemlített, megtört emigráció nem adta fel * harcot. Ez a legszebb üzene­te a könyvnek. Rozsnyai Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom