Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
8 Vasárnap, 1984. július 8. Elutazott a szabadkai pártkUldöttséf? A delegáció vezetőjének nyilatkozata A Szeged jugoszláviai testvérvárosából érkezett pártküldöttség, melyet Pénzes litván, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Szabadka községi bizottsága elnökségének titkára vezet; tagjai Miljkovic Dragan végrehajtó titkár és Neorcic Petar elnökségi tag, tegnap, szombaton délelőtt dr. Székely Sándornak, a szegedi városi pártbizottság titkárának kíséretében a nemrég átadott Somogyi-könyvtárba és a megyei levéltárba látogatott. Itt dr. Müller József né, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a delegációt. Ezt követően a szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezetet kereste fel a testvérváros pártküldöttsége. A szabadkai pártküldöttség programja a kora délutáni órákban búcsúebéddel ért véget. Ezen részt vett Török József, a városi pártbizottság első titkára is. A delegáció elutazása előtt Pénzes István interjút adott lapunknak. — Gazdag programjuk volt az itt töltött három nap alatt. Hogyan vonná meg a látogatás mérleget? — Mindenekelőtt — hangsúlyozta a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Szahadka községi bizottsága elnökségének titkára — meg kell köszönnöm vendéglátóinknak a szíves fogadtatást, a baráti, elvtársi segítséget, amit programunk eredményes eltöltéséhez nyújtottak. Kéréseinket mindenben teljesítették. Valamennyi olyan helyre ellátogattunk, ahová szerettünk volna. S mindenütt hasznos munkát tudtunk végezni. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat és a szabadkai tejipar ismeretes, hogy kooperációs kapcsolatban van, ennek fejlesztési lehetőségeiről beszéltünk; a RÖVIKÖT vezetőivel a határ menti árucsere-forgalom növelését vitattuk meg, s ha már a textiliparnál tartunk, elmondom, hogy a textilművek vezetőivel annak a módozatain meditáltunk közösen, hogy miként lehetne a náluk jelentkező munkaerőgondokon a kölcsönös előnyök alapján enyhíteni. A mi városunkban ugyanis van szabad munkaerő-kapacitás ... — A MÉH kábelhulladéküzemében tapasztaltakról is csak az elismerés hangján nyilatkozhatom. A hulladék visszanyerésének ezt a technológiáját elvben ismertük, de nálunk ilyen üzem még nem működik — hulladék viszont képződik. Lehetségesnek tartjuk, hogy létrejön valamiféle megállapodás a Sközös munkálkodásra a közeljövőben. — Nagy hatást tett ránk a Gabona Kutató Intézetben tett látogatás is, ahol főként a durumbúza termesztési tapasztalatairól érdeklődtünk, s ruhagyári üzemlátogatásunk is. összességében elmondhatom, hogy utunkat a delegáció tagjai eredményesnek, sikeresnek értékelik. — Hogyan ítéli meg a testvérvárosi kapcsolat jövőjét? — örülünk annak, hogy kapcsolataink évről évre fejlődnek, de mostani utunk is arról győzött meg bennünket, hogy számos területen van még lehetőség a továbblépésre. Javítani lehet a kooperációs kapcsolatokat, a kishatár menti forgalmat, az áruházi árucserét, de sorolhatnék egy sor más területet is. — Mikor látogatnak legközelebb Szegedre? — Pártbizottságunk képviselője itt lesz a Szegedi Ipari Vásáron a jövő hónap végén. Szombati borsóműszak Július 1-töl Entlkeilik a 3 évre lekötött takarékbetétek és a takaréklevélre elhelyezett letétek kamata A pénzügyminiszter július 1-el módosította a 3 évre lekötött betétek kamatát. Ezeknél a kamatláb a jelenlegi évi 7 százalékról 8 százalékra nőtt. A módosítás visszamenőleges hatályú; a korábban elhelyezett betétekre is az új, megemelt kamatláb érvényes. A lejárat előtti betét felvétele esetén kamat nem jár. Az intézkedéssel összhangban emelkedik a hosszabb lejáratú, takarékosságot szolgáló takaréklevél-betétek kamata is: — Egy évet meghaladó betét elhelyezés esetén a kamat az eddigi évi 3 százalék helyett 4 százalék lesz. — A két év után felvett betétek kamata változatlanul évi 6,5 százalék marad. — A három év után felvett betétek az évi 7 százalék helyett 8 százalékkal. — Az öt év után felvett betétek 8% helyett évi 8,5 százalékkal, — A 6 év után felvett betétek a jelenlegi 8 százalék helyett évi 9 százalékkal kamatoznak. A takaréklevél-betétek kamatemelése is visszamenőleges hatályú. A magasabb kamatokat a már meglevő takaréklevél-betétekre is elszámolják. A takaréklevél-betétekre változatlanul 5 ezer, 10 ezer, 20 ezer és 50 ezer forintos összeget lehet elhelyezni. A takaréklevélből a részösszeget a nagyobb címletű betétek kisebb címletűekre való felváltásával, s egy-egy alacsonyabb címletű betét megszüntetésével lehet felvenni. A továbbra is betétben maradó összegek változatlanul az eredeti váltás napjától kamatoznak. Az ország legnagyobb kenyérgyára Ribizli kombájn Megkezdődött a szüret a tolcsvai Békeharcos Termelőszövetkezet most termőre fordult 22 hektáros feketeribizli ültetvényén. A gazdaság a Debreceni Konzervgyár jelentős anyagi támogatásával finn gyártmányú ribizli betakarító kombájnt vásárolt. A gép naponta 3—4 hektár termését szedi le, s így 100— 150 ember munkáját helyettesíti. Az 1 kilométeres óránkénti sebességgel haladó kombájn úgy fogja be a termő bokrokat, hogy a növényben nem okoz kárt, eközben vibrációs berendezése tálba gyűjti a termést, aztán ládába rakja, a ládákat pedig a sorok végén depózza. A kombájn mindöszsze 8 százalékos, tehát még a szedőknél is kisebb veszteséggel és nagyon tisztán dolgozik. A szemeket nem töri össze. A most termőre fordult ribizli ültetvényt már eleve gépi betakarításra, 70 centiméteres tő és 300 centiméteres sortávolsággal telepítették. Mivel a ribizli gyorisan érik, a kombájn ára a | minőségmegóvása révén körülbelül 4—5 év alatt megtérül. A gép a következő hetekJ ben már a nógrádi gazdasá[ gok ribizlis kertjében dolgozik majd, bérmunkában. Az üzemköltsége minimális: óránként mindössze 5 liter gázolajat fogyaszt. Nemrég kezdték meg a zöldborsó betakarítását a nagyüzemi gazdaságok, s máris elérkezett a feldolgozási csúcsidőszak a Szegedi Konzervgyárban. A gazdaságok valamennvi betakarító gépüket munkába állították, valóságga' versenyre keltek az idővel, hogv jó minőségű, zsenge árút adhassanak a feldolgozóiparnak. Igyekeznek azért is. mert a késedelem esetleg azzal a veszéllyel iárna. hogy ..elöregedne'' a termés, vagyis veszítene minőségéből. Az Orosházi Állami Gazdaságból és a pusztaföldvári Lenin Tsz-ből szinte menetrendszerűen érkeznek a zöldborsóval megrakott szállító járművek a gyárt«.' ahol folvamatos a feldolgozás. Nincs megállás. még a hét vé»»én sem tartottak pihenőt. Tegnap, szombaton 24 órás műszakban — kétszer tizenkét órában —• üzemelt mind a négv feldolgozó vonal. Ezen a napon mintegy negyvenhét vagon zöldborsót tartósítottak! Az úi idény kezdete óta 480 vagon borsót zártak üvegekbe, illetve dobozokba. Igv méltán bizakodnak abban, hogy a 780 vagonos éves tervet teljesítik, és a gyár egvik legkeresettebb termékéből jut elegendő a hazai és a külföldi piacra. A presztízsboltos — Állatorvos szerettem volna lenni. Anyám meghalt ötven kettőben, nem volt pénzünk iskolára, bejárni sem lett volna akkor még olyan könnyű, mint ma. A legidősebb bátyám mondta hogy az iparcikkboltban van szabad hely. 1961-ben kerültem oda, 1962. december 28-án, nem egészen 18 évesen lettem a zákányszéki élelmiszerbolt vezetője. Fiatal voltam, bizonyítani akartam. Ebben a szakma», ban kell 5—10 év. mire kiépíti az ember a kapcsolatait. — Rossz csengése van a kapcsolat szónak. — Azt értem rajta, hogy mindenkivel korrektnek kell lenni. Mindig személye., sen megyek árut rendelni. Csak így derül ki, mi van a raktárban. Van nyolcfajta méz. közülük bármelyik jó nekem, de ha egyet vagy kettőt ráírok a megrendelőre, s az a fajta éppen nincs, akkor nem lesz a boltomban méz. Szavahihetőnek kell lenni. Ha egyszer bejelentkezem reggel hétre valamelyik raktárházba, akármi történik is, pontban hétkor ott vagyok. Ha rámtelefonálnak. tudnám-e péntek délben fogadni az árut, úgy intézem, hogy tudjam fogadni, bármekkora is akkor a forgalom. Akinek a szavára nem lehet adni. annak sohasem lesz tekintélye, és kimarad bizonyos kedvezményekből, amelyek nélkül a mai világban nem lehet eredményesen kereskedni. Legnagyobb partnerem a Tisza Füszért. A korrektséghez sorolom azt is, hogy tömegáruért nem megyek máshoz. Egymásra vagyunk utalva, nekik is fontos a forgalom, amit náluk megkapok, azért nem kalandozok el. Választékbővítésre máshová is elmegyek, igyekszem mindent megszerezni, amit csak lehet. — A kapcsolatok fogalomkörébe tartozik: sok „jattot" kell adnia? — Több személyes bolt J véleményem 6zerint nem csinálhatja. Szerződéses családi boltok talán igen. Nem mondom, hogy pincelátogatásra nem hívom meg a kollégáimat, de csúszópénzt nem adok. Nem érné meg, és nincs is rá szükségem. — Körülnéztem a boltban: a választék a legjobb szegedi ABC-k kínálatával vetekszik. — Zákányszék gazdag község. A falusi fogyasztás gyorsabban nő. mint a városi. Mióta eltörölték a progresszív adót. rengeteget dolgoznak a szakszövetkezeti tagok. Ha akármelyik nap körülnéz Budapesten, a Bosnyák téren, legalább há( Sikeres próbaüzem után átadták az ország legnagyobb kenyérgyárát, a Délpesti Kenyérgyárat. Az új létesítményben két műszakban nyolc és fél vagon kenyér és péksütemény készül a hat gyártóvonalon. A kenyérgyár lényegesen javítja Délpest ellátását, mintegy két órával lerövidítve a kenyéráruk boltba kerülési idejét is. A képen: Indítják a gyártósort. £PSBrill6B2BgBiratCBS A mindjobban fejlődő Mindszenten ünnepélyes külsőségek közepette adták át rendeltetésének a Köztársaság tér 4—6. sz. épületben levő új pártszékházat, mely 2 millió 716 ezer forint költséggel készült el. Az új emeletes épületben gyógyszertár, 21 lakás is helyet kapott. A pártszékházavatáson részt vett dr. Korom Mihály. a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Komócsin Mihály, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. rom zákányszéki embert biztosan talál ott. Mióta megnőtt a vásárlóerejük, nagyon igényesek az itteniek. n— Ez a legnagyobh bolt a faluban. Szinte nincs is konkurrenciájuk. — Ha úgy tetszik, a fél ország konkurrenciánk. Ha én itt nem szerzem be a 150 forintos habfürdőt, a piac után bemennek a Skála Metróba, és megveszik ott. Ez az igazi veszteség, hiszen tejet, kenyeret árulni nem üzlet. — Gyakori panasz a falvakban, hogy hetenként csak egyszer lehet húst kapni. — Hétfő kivételével mindennap árulunk friss húst. Hétfőn elenyésző lenne a forgalom — városon is így van —, mert akkor fogy el a vasárnapi maradék. Az itteni táplálkozási szokások alig különböznek a városiaktól. Talán több húst esznek az emberek. mert sokkal több a nehéz fizikai munka.» A húsforgalmunk csökkent, mióta divatba jött a nagy teljesítményű hűtőláda. Vágnak disznót, lefagyasztják. Vannak periódusok: augusztusban például már elfogynak a házi készletek, rengeteg a munka, akkor húsból is, felvágottból is csúcsfogyasztás van. — Van, amit vinnének, de nem tud beszerezni? — A malac-, meg a birkahús. Jóban vagyunk a húsiparral, de vásárolunk kis vágóhidakról is. Az a baj, hogy szörnyen kicsi a hely. Nem fér el két mélyhűtőpult. pedig az előírások szerint a mirelit borsót meg a baromfit nem szabadna egy helyen tartani. Érdekes I még a tejtermékek fogyasz: tása. Szerintem ma már kiváló minőségűek a tejipari készítmények. Tíz éve havonta mintegy húszezer forintot forgalmaztunk tejtermékekből, ma 140 ezer forint árú tejterméket adunk el. Ahol tehenet tartanak, ott is inkább eladják a tejet. s veszik a sajtot, túrót, tejfölt. — Sokat emlegetik ma a kereskedelem kulturáltságát. Faluban. ahol mindenki mindenkit ismer, talán ne. hezebb olyan undoknak éi udvariatlannak lenni a vevővel, mint a városban az ismeretlenek hadával. — Ennek vannak bizonyos anyagi feltételei. Rendkívül kicsi az alapterületünk. Szűk a hely, nehéz mozogni. Fejenként kétszázezer fölött forgalmazunk, majd kétszer annyit, mint némelyik szegedi ABC. Nincs ma már idő foglalkozni a vásárlóval. Rettenetesen sietni kell. csomagolni a szalámit, villámgyorsan verni a pénztárgépet Régen beszélgettünk. viccelődtünk a vevővel, érezte a személyes törődést, ma ezt képtelenség megcsinálni. Fárasztó is: én magam sem tudok mindig kedves lenni. Van a kuncsaftoknak néhány százaléka, aki hozzánk jár kötekedni. Egyébként jó a kollektíva. Azt pedig nem tűröm el, hogyha a vevő valamit nem talál kint. a raktárban pedig van belőle, akkor lustaságból ne hozzák ki neki. Sokat dolgoznak, és viszonylag keveset keresnek a munkatársaim. Háromezer körül tudunk fizetni, abból nem lehet ma megélni. Mindenki dolgozik otthon a ház körül. Ügy alakítottuk a munkaidőt, hogy mindenkinek legyen két teljes napja szabad hetenként. 68-ban és 74-ben adómentesen lehetett volna emelni a fizetéseket, akkor elmulasztották az áfész vezetői. Ma ez ott üt vissza, alig van utánpótlás. — Nem gondolt még or. ra, hogy kivegye szerződés, be a boltot? — Szóba került, de nem vállaltam. Mindig szívvellélekkel csináltam ezt a munkát. Ha kivenném, emelni kellene a forgalmat legalább 30 százalékkal. Nem tudnám emelni, mert eddig is a maximumot igyekeztem kihozni belőle. A szerződés azoknak jó. akik korábban lazítottak. Tudok én olyanról, aki megkeresi a havi 25 ezrest, de ott látni kellett volna, milyen volt az üzlet korábban. — Nem hívták Szegedre, nagyobb üzletbe? — Többször is. Mindig nemet mondtam. Én ezt a munkát presztízsből csinálom. Azért a hatezer forintért nem lenne érdemes ennyit dolgozni, ha nem szeretném annyira. Negyven szállítónk van, bővítik az üzletet, a körülmények olyanok, amilyenek. Élve. zem, hogy a legigényesebb emberek sem hiába jönnek hozzánk. A munkatársaim többsége is többet keres a gazdálkodásból, mint itt, mégis szívvel csinálják. — Magasabb beosztásban többet fizetnének. — Szeretem Zákányszéket, itt születtem. Vagy el kéne költözni, vagy bejárni mindennap. Egyikhez sincs kedvem. A másik ok a pénz. Kaphatnék kétezer forinttal többet. Itt viszont van ezer szögöl szőlőm. Szeretek dolgozni benne. Mi is eladunk a Bosnyákon 100 mázsa csemegeszőlőt. Bárhová mennék, ezt sehol sem tudnák pótolni. (Elmondta: Papp Vince, a zákányszéki ABC vezetője.) T.I.