Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-27 / 175. szám

Méntele, 1984. július 27. Fogyasztási cikkek parádéja Több mint százezer látogató a vásáron — Újabb üzletkötések Lassan a finiséhez érkezik a Szegedi Ipari Vásár, az érdeklődés továbbra is élénk. A tegnapi, csütörtöki napon a szemerkélő eső ellenére is sok ezer látogató kereste föl a Marx téri kiállítást. Estig már több mint 100 ezer em­ber tekintette meg a vásárt. Változatlanul a fogyasztási cikkek iránt érdeklődnek.• a textil- és konfekcióipar, a cipőipar, az élelmiszerek, s az olyan tartós fogyasztási cikkek jelentik a slágert, amelyek valóban tartalmaz­nak újdonság jelleget. A G pavilonban „egy csa­pásra" tekinthetők meg a Hódiköt, a Szegedi Ruha, gyár, a Budaprint, több ci­pőgyár, köztük a Mino, a Tisza, az Apolló, a Savaria és mások termékei. A vásár­helyi kötöttárugyár Capri es Maggie márkanevű ter­méke vásári díjat kapott, a nézők' szívesen nyitnák a pénztárcájukat is, de a gyár csak az esztendő végére, a jövő év elejére ígéri a szál­lításokat. Ezért a megjegy­zések sokasága: „Ejnye, de szép!" „Miért nincsenek ilyen cuccok a boltokban?" A Budaprint és a ruhagyár is vásári dijat nyert új ter­mékeiért. A Mino viszont a szegedi tanács különdíját kapta a Derby és a Bella fantázianevű női cipőiért. Ezeket a cipőket is csak jövőre láthatjuk az üzletek­ben. — Érdekesség, hogy a Sze­gedi Sütőipari Vállalat a 2 kilogrammos házi jellegű kenyeréért kapott vásári dí­jat. A szegedi pékek 50—60 féle terméket gyártanak. A tejipart is díjazták, a juh­tejből készített sajtért, ame­lyet a kisteleki üzemben gyártanak és fémdobozokba „csomagolnak", az arab ke­reskedők szívesen vásárol­ják. A Szegedi Szalámigyár nagydíjat kapott, a Paprika­feldolgozó Vállalat ugyan­csak díjas lett háromféle halkonzervért. A Vetőmag Vállalat szentesi kutatóinté­zetének bemutatója előtt mindig sokan nézelődnek: óriás karalábéik, gyönyörű káposztáik csodálatra mél­tóak, vásári dijjal is jutal­mazták őket. A vetőmago­kat pedig árusítják. A C pavilonban a jugo­szlávok kiállítása mellett a Vidia Kereskedelmi Vállalat standja a legnagyobb. Talán azért, mert együtt állítanak Kétnapos konferencia Szegeden A vállalati ¡rányitás ú j módszerei és lehetőségei A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát ínycsiklandó™ termékeit sokan megcsodálják, de gyakran hallani a meg­jegyzést: ilyen kínálat kellene a szegedi üzletekben is... ki néhány gyártó céggel: a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárral, az ÉGSZÖV­vel, több finnországi válla­lattal. A Vidia képviselője elmondta, hogy jelentős üz­leti tárgyalásokat folytattak iparvállalatokkal és külföldi cégekkel. A turkui Marttiini gyár finom acélpengéjű ké­seket szállít számukra, a jugoszlávok a határ menti forgalom keretében szivaty­tyúkat, akkumulátorokat, radiátorokat küldenek. 18 millió forintért rendelt a Vidia a kisbériektől KG— 25-ös és 15-ös típusú kazá­nokat, amelyek családi há­zak központi fűtésére alkal­masak. Az előjegyzéseket már fölveszik és, legkésőbb jövő év elejéig kiszolgálják a vevőket. A P pavilonban a sláger az Universál Vegyipari Szö­vetkezet, a Szegedi Vas- és Fémipari, illetve a Medi­kémia Szövetkezet kiállítási területe. A keresett rotációs kapákat szívesen megvásá­rolnák, de kevés van belő­lük. §zépnek és jónak tű­nik viszont a Tomos motor­ral gyártott kapa, amely könnyű Sorművelő. A Me­dikémia Prvent családja a vásári díj mellett elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma meg­különböztető háromszögét is. Tegnap, a délutáni órák­ban fölkereste a vásárt Bal­lal László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osz­tályvezetője Papdi Józsefnek, a megyei pártbizottság tit­kárának és Berta Istvánnak, a szegedi városi pártbizott­ság titkárának társaságában. A vásári séta közben Ballai László az újságírók kérdé­seire válaszolva mondta: — Tetszik a szegedi vásár kulturáltsága. Jól tükrözi, hogy a fogyasztói igényeket nem csupán fölkelteni kí­vánják a bemutatkozók, ha­nem igyekeznek azt kielégí­teni is. Jól érzékelhető a vásár fejlődése a két évvel ezelőttihez viszonyítva. A hagyományos termékek mel­lett sok új és korszerű cik­ket állítottak ki, olyanokat is, amelyek a termelékeny­ség javítását szolgálják az ipari termelésben, de sok az olyan szép és jó termék is, amelyeket közvetlenül a szolgáltató iparban, illetve a házi környezetben lehet fölhasználni. Olyan vásár­nak látom a szegedit, amely törekvéseiben jól szolgálja gazdaságpolitikai céljainkat. Öröm végigsétálni a bemu­tatón. amelynek létjogosult­sága van. S azt is örömmel nyugtázhatjuk, hogy a sok hazai kiállító mellett meg­jelennek a szegedi vásáron a külföldi országok kiállí­tói is. Megújuló munkaverseny Többet, jobbot exportra A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat brigádvezetői már az év elején elhatároz­ták, hogy versenyfelajánlá­sokat tesznek felszabadulá­sunk 40. évfordulója és pár­tunk XIII. kongresszusának tiszteletére. A vállalat fel­mérte lehetőségeit, számot vetett a műszaki lehetősé­gekkel, s dolgozói lelkesedé­sei e apellálva terjesztette ele megajánlását. Tegnap a több megyében dolgozó nagyvállalat vala­mennyi üzemrészében mun­kcsgyüléseket tartottak. Eze­ken tettek ígéretet a KSZV dolgozói, hogy úgyne'-ezett nem rubel elszámolású ex­porttervüket 1984-ben és 1935-ben 12 százalékkal tel­jesítik túl. Szovjet exportra ebben az évben a tervezett­nél 200 ezer négyzetméterrel több ponyvát és szövetet szállítanak — a termékeket december 23-ig el is küldik. Fontos vállalásuk, hogy a tőkés importból származó anyagokkal az ' eddiginél is jobban takarékoskodnak. Ke­vesebb polietilén granulátu­mot használnak fel népszerű termékükhöz, a csipkezsák­hcz. A gyárak közül a szegedi kenderfonó kollektívája azt vállalta, hogy ázottkóró ter­melését 600 tonnával, rost­termelését pedig 200 tonná­val növeli. Kenderből ké­szült szövőfonalainak minő­ségét javítja. Az újszegedi szövőgyárban 50 tonna cér­nával, nyersszövetből pedig 100 ezer négyzetméterrel ké­szítenek többet. Mindkét szegedi nagyüzemben jelen­tős mennyiségben állít elő műanyag termékeket. A sze­ged' kenderfonógyár fólia­üzemében dolgozók azt vál­lalták, hogy az úgynevezett LENZING-fólia gyártásnál a hulladék mennyisége nem éri el a 4 százalékot. Mind­kél gyár zsákgyártói viszont azon igyekeznek majd, hogy a hulladékot 4,3 százalékra csökkentsék 1984 végéig, ami nem kis dolog, hiszen eddig az alapanyagnak majdnem 10 százaléka ment eddig ve­szendőbe. A nagylaki kender fonógyár az első félévben az áztatás és a rostgyártás terén egy­aránt elmaradt terveitől. Év végéig pótolják az elmara­dást. Az eperjesi zsákgyár­ban saját fonalból készítik el a zsákokat, ami kooperá­ciós költségek megtakarítá­sát jelenti. A munkásgyűléseken a brigádok további felajánlá­sokat is tettek.' Jobban hasz­nálják ki a munkaidőt, arra töreksznek, hogy a vállalat jövedelmezősége növekedjék, s ami a legfontosabb, a le­hető legjobb minőségű ter­mékek hagyják el a gyára­kat és gyáregységeket. Tegnap, csütörtökön a Technika Házában megkez­dődött a XiV. ipari-tudomá­nyos konferencia, amelynek témája: A vállalati irányí­tás új módszerei és lehető­ségei az iparban. A tanács­kozás elnökségében helyet foglalt Ballai László, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának gaz­daságpolitikai asztályvezető­je, dr. Beck Tamás, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnöke. Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Sza­bó Jánosné, a Csongrád me­gyei tanács elnökhelyettese és Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára. A nyitó előadást Ballai László tartotta. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a gazda­ságirányítás 1968-ban tör­tént átfogó korszerűsítése kiállta az idő próbáját. Az utóbbi évek legjelentősebb eredménye. W>gy sikerült megőrizni az ország fizető­képességét. és adósságállo­mányunk 1982 óta folyama­tosan csökken. Az idei első félévben tovább emelkedett a kiviteli többlet, megélén­kült a termelés, a vállalatok és szövetkezetek gazdálko­dásának színvonala javult, csökkent a fajlagos anyag­és energiafelhasználás. Ha a gazdasági vezettés a jövőben is a beruházások korlátozására kényszerülne, az több területen behozha­tatlan műszaki hátrányok­hoz vezetne. Az életszínvo­nal szinten tartását a reál­bérek kisebb csökkentésével és a társadalmi juttatások értékének növelésével értük el. A reálbérek tovább nem I csökkenthetők. A társadal­mi stabilitás megőrzése ér­dekében vissza keli szoríta­ni aisbk számát'. akiknek csökken az életszínvonala Eddig a térhek ' nagy részét a jól gazdálkodó vállalatoik viselték, ez a tendencia nem tartható tovább. A gazdaság hatékonyságá­nak és termékeink verseny­képességének növekedése nem kielégítő. Hazánk nem kapcsolódik be a kívánt mértékben a nemzetkőzi munkamegosztásba. A meg­levő eszközök hasznosításá­val és az átcsoportosítások gyorsaságával sem lehetünk elégedettek. Az intenzív fej­lődést elősegitő műszaki kö­rülmények kialakítását meg kell gyorsítani. Elengedhe­tetlen követelmény az ipar alkalmazkodó képességének javítása. Az előrejelzések szerint a világgazdaság hosz­szú távú és nagymértékű fellendülése a közeli évek­ben nem várható. Külső se­gítséget gazdasági gondjaink megoldásához nem vehe­tünk igénybe. Ezért fontos feladat a hatékony és aktív vállak ti gazdaságirányítás megteremtése. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szervezeti és egvéb változtatások bevezetésénél a fokozatosság elve ^rvc­nvesül. de a következő év januáriától már több terü­leten lényeges módosítások­ra kerül sor. Növekszik a piac hatása a vállalatok te­vékenységére, ugyancsak nő az önállóságuk és felelőssé­gük is. A dolgozók fokozot­tabban kapcsolódnak be a vállalati irányításba. A vál­lalat tevékenységének leg­főbb minősítője a nyereség lesz. Árrendszerünk átala­kításában a valós piaci ver­senvár kiterjesztésére törek­szünk. de nem engedhető meg. hogy a versenyár előbb jelenjen meg. mint a valós verseny feltételei kialakul­nának. Bővül a szabadáras cikkek köre. Arra kell tö­rekedni. hogy a hanyag munka költségeit ne lehes­sen elismertetni a termelési árakban. A vállalati jövede­lemszabályozás tökéletesí­tése fontos feladat. A haté­konyan gazdálkodó vállala­tok nagyebb mozgásteret kapnak, míg a gyengébbek a veszteségforrásaik meg­szüntetésére kényszerülnek. A vállalati vagyonadót 1986­tól vezetik be, csökken a nyereséggel arányos elvoná­sok mértéke. A keretek ala­kításában mégszűnik a bá­zis- és az egyenlősdiszemlé­let. Ballai László hangsúlyoz­ta, a gazdaságirányítás csak az egyik fontos eleme gond­jaink megoldásának, de nem csodaszer. A második előadó dr. Beck Tamás volt. Szólt arról, hogy a majdani választott válla­lati vezetők beiktatásához az alapító szerv hozzájáru­lására is szükség lesz. Még nem született döntés arról, hogy a jelöltet, vagy a tes­tület által már megválasz­tott vezetőt minősítik-e. Az irányító szervnek joga lesz a vállalatot megszüntetni, felszámolni, vagy fúziót kez­deményezni. ha a tőkeállo­mány csökken, vagy más területen jövedelmezőbben hasznosítható. A vállalati belső mechanizmus alakítá­sa a gazdálkodó egységek belügye lesz. a szervezet működése pedig képet ad a vezetőkről. Az úi vezetési formák az eddiginél foko­zottabban irányítják a fi­gyelmet a vezetők személyé­re. Ezért nem mindegy, mi­lyen objektív ismérvek alap­ján értékelik az irányítók: munkáját. Az egyetlen mu­tatószámra való hagyatkozás sokszor nem minősíthet iga­zán. Várhatóan nő a konf­liktushelyzetek száma. Ezek könnyebb megoldása érde­kében fel kell számolni a vezetőkkel' szemben ínég sok helyütt meglevő bizal­matlanságot Elengedhetet­len a vállalati vezetés tekin­télyének növelése. Ezt a vál­lalaton kívülről nem lehet megteremteni, de gyengíteni igen. Fontos a vezetői ér­dekvédelem megteremtése is, A tanácskozáson tegnap délután további előadásokra és hozzászólásokra került sor. A konferencia ma. pén­teken folytatja munkáját Kiültették az literpress Magazint A Nemzetközi Újságíró Szervezet Julius Fucik-díj­ial tüntette ki az Interpress Magazint, alapításának 10. évfordulója alkalmából. A kitüntetést Jiri Kubka. a NUSZ főtitkára csülörtö­kön adta át Budapesten. Az ünnepségen ielen volt La­katos Ernő. az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tálvának vezetőie. valamint a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának, a Ma­evar Újságírók Országos Szövetségének képviselői, s a magvar sailó vezető munkatársai. (MTI) Munkavédelem a vasútnál Vendégek Temesvárról Román szakszervezeti de­legáció érkezett tegnap, csü­törtökön reggel Temesvárról Szegedre. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa meghívásának eleget téve a Lucián Sulea — aki a szak­szervezetek Temes megyei tanácsának tisztségviselője — vezette, háromtagú delegá­ció két napon át tanulmá­nyozza a magyar szakszer­vezetek szerepét a munká­sok szakmai továbbképzésé­ben és a kulturális nevelő munkában. A temesvári delegációt tegnap reggel az SZMT sze­gedi székházában dr. Ágos­ton József vezető titkár tá­jékoztatta megyénk gazda­sági életéről, és a szakszer­vezeti munka aktuális kér­déseiről. Kora délután a román tömegszervezeti veze­tők az SZMT Juhász Gyula Művelődési Központjában tettek látogatást, majd meg­tekintették a Szegedi Ipari Vásárt. A mai napot Hódmezővá­sárhelyen töltik a román szakszervezeti delegáció tag­jai. Fölkeresik az Alföldi Porcelángyár több gyáregy­ségét, a sportkombinátot, és tanácskoznak, a vállalaton belül folyó szakmunkáskép­zésről, átképzésről is a helyi gazdasági és tümegszerve­zeti vezetőkkel. A vasutasok munkavédel­mének helyzetét, a soron következő feladatokat vitat­ta meg csütörtöki ülésén a Vasutasok Szakszervezeté­nek Központi Vezetősége. Megállapították. hogv a vasútnál tovább javult a munkabiztonság. s ennek eredmenveként csökkent a balesetek, valamint a bal­| esetből eredő kieső munka­| napok száma. Különösen a i vpszélves mqnkahelveken — ! például a "pálvafenntartás­nál. vagv a kocsirendezés­nél — sikerült visszaszorí­tani a súlyos kimenetelű baleseteket. A munkavéde­lem eredményességét jelzi, hogy az év első hat hónap­iában huszonnyolccal ke­vesebb üzemi baleset tör­tént. s a dolgozók 2400 nap­pal kevesebbet mulasztottak baleset miatt, mint tavaly, az első félévben. A szak­szervezeti aktivistáknak a balesetek megelőzésében, a munkavédelem fokozásában jelentős szerep jutott: üze­mi szemlék során rendsze­resen feltérképezték a bal­esetveszélyes munkahelye­ket. s ha hiányosságokat ta­pasztaltak. leállíttatták a gépeket, esetenként szabály­sértési. vagv fegyelmi eljá­rást kezdeményeztek az előírásokat megszegőkkel szemben. A szakszervezet teendőit a iövőben alapvetően meg­határozza. hogy a munkavé-. delem irányítása július 1-től állami feladattá vált. s a vállalatok vezetői tartoznak felelősséggel az előírások maradéktalan megtartásá­ért. A szakszervezet azon­ban továbbra is ellenőrzi a munkavédelem helyzetét, ja­vaslatokat tesz annak javí­tására továbbfejlesztésére. A helyi munkavédelmi sza­bályzatokat a vállalati veze­tők a szakszervezeti szer­vekkel közösen dolgozzák ki. s együtt értékelik a ta­pasztalatokat is. A központi vezetőség ha­tározata alapján a Vasuta­sok Szakszervezete e felada­tok ellátásában továbbra is az aktivisták segítségére tá­maszkodik. A munkavédel­mi ellenőrök és őrök még fokozottabban vesznek részt a balesetek megelőzésében. A fegyelmezett munka gyakoribb ellenőrzése azért is fontos, mert az utóbbi években a balesetek többsé­ge már nem műszaki hibák, vaev a munkavédelmi esz­kőzök hiánva. hanem az emberi figyelmetlenség, il­letve az előírások figyelmen kivül hagyása miatt követ­kezett be. Éppen ezért a szakszervezeti aktivisták na­gyobb gondot fordítanak arra is. hogv a munkavédel­mi oktatás és a részvétel se­hol se legven formális, ha­nem valóban a balesetek megelőzését szolgálja. IMTQ w

Next

/
Oldalképek
Tartalom