Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

Csütörtök, 1984. július 26. Tisztes, becsületes helytállás a munkában Befejezéshez közeledik az aratás fölszólal ások is sok nehéz­ségről számoltak be. Ezek­ről szólva nem felejtjük el, hogy az utóbbi években na­gyon nehéz körülménye* között jelentős eredménye­ket értünk el a népgazda­ságban. Így például az első félév eredményei az ipar­ban, a mezőgazdaságban és más területeken is alapjá­ban a népgazdasági terv szerint alakultak. És ez nem kevés az adott körülmények között. Használjuk ki jobban tartalékainkat —• Á fizetőképesség fenn­tartása mellett minden erőnket arra kellett össz­pontosítani, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük. Ez nagyon bonyolult és ne­héz nemzetközi feltételek kőzett sikerült, az életszín­vonal szintjét, társadalmi átlagot tekintve, bizonyos egyenetlenségekkel megtar­tottuk. Én azt hiszem, hogy az emberek a mindennapi panaszaik — és sokszor jo­gos panaszaik — mellett is érzik, tudják, hogy a jelen­legi életszínvonal olyan, amelynek megtartásáért ér­demes küzdeni. — A mi politikánknak van egy jellegzetessége, amit meg kell őriznünk majd a XIII. kongresszuson is: a realitásokból indul ki, és nem vágyainkból, elképzelé­seinkből. Amikor az álmain­kat valóságnak véltük, drága árat fizéttünk érte. — Iparunk, mezőgazdasá­gunk sok tekintetben állja a nemzetközi összehasonlí­tást. De tudnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban 30 százalékkal több anyag és 20 százalékkal több energia keil az egységnyi termékhez, mint a legfejlettebb tőkés országban. Ez adja föl ne­künk a leckét, s ennek nem­csak a nehéz körülmények kezött kell éreznünk a sú­lyát. Nagy tartalékaink van­nak a gépkihasználásban, az anyag- és energiatakaré­kosságban, valamint a mun­kaerő ésszerű hasznosításá­ban. Gyakran óriási összege­kért vásárolunk modern gé­peket, amelyeket nem hasz­nálunk kí kellőképpen. S nem mindenütt dolgozzák ki teljesen a munkaidőt. Orszá­gos érdek, hogy szervezet­tebb legyen a munka, s ha ezen a téren még vannak fogyatékosságok, ezért nem EZ egyes dolgozók, hanem azok a felelősek, akiknek szervezniük kellene a ter­melést. — Ilyesfajta programot kell hirdetnünk, mert szo­cialista viszonyok között rendnek kell lenni, dolgozni kell, hogy azután még tar­talmasabban tölthessük a szabad időt és még jobban élhessünk. Ehhez rendelke­zünk a szükséges eszközök­kel is. Gazdaságirányítási rendszerünk működőképes, és most továbbfejlesztjük az ésszerűség, a nagyobb de­mokratizmus irányába. — Nagy erőforrásunk a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés. A KGST-tagországok legutób­bi felső szintű találkozója nagyon világos és biztató irányokat jelölt ki a jövőre nézve. Közös munkánkban még nagyon nagy tartalékok vannak, amelyeket ki kell használni. Van igény a kor­szerű és jó minőségű áruk­ra. Élni l'ogunk továbbra is, a KGST-tagországok együttműködésében rejlő le­hetőségekkel. Ezzel együtt a kölcsönös előnyök alapján folytatni és fejleszteni akar­juk gazdasági kapcsolatain­kat a fejlődő országok­kal és a fejlett ka­pitalista államokkal is. A nemzetközi forgalomban biztató perspektívája van a könnyűiparnak is. Ezek ki­aknázásához persze megfe­lelő színvonalú árut kell termelni. Az önök üzemé­nek egyik érdeme, hogv ei­ső osztályú árut állít elő, s ez megkönnyíti helytállá­sukat az egvre nagyobb konkurrencia közepette. — Nagyon sok, a munká­val. a bérrel, az ¿rral kap­csolatos kérdés vetődött fel, amire én természetesen nem tudok most részletesen ki­térni. Ezek közül a bérek és az árak viszonyáról szólnék. Nekem az a meggyőződé­sem, hogy nekünk elsősor­ban nem a fogyasztást, ha­nem a termelést, kell támo­gatni. mert csak azt lehet elosztani, amit megterme­lünk. Én annak híve va­gyok. hogy a bérek ott ja­vuljanak. ott növekedjenek, ahol emögótt tényleges ter­melés van. Aki többet , fer­mel, az többet is keressen. Ezt a programot nem lehet öt perc alatt végrehajtani. De ezen a csapáson járunk, s ígv előre jutunk. Az a cé­lunk. hogy a becsületesen dolgozó ember kapja meg tisztességes bérét. Az állam csak a legalapvetőbb szol­gáltatásokat. közszükségleti cikkeket dotálja. — Nyugaton azt hallani néha. hogy mi azért boldo­gulunk Magyarországon, mert kapitalista módszere­ket alkalmazunk. így „di­csérnek" minket. Az igaz­ságot nem mondják meg: Magyarország éppen azért boldogul, mert szocialista módszereket alkalmaz. Ami­kor igyekszünk megtanulni, hogy rugalmasabban és ha­tékonyabban dolgozzunk, ak­kor a szocializmus alapin­tézményeit, azok működését akarjuk tökéletesíteni. Szük­ségünk van a kisvállalkozá­sokra is. hogy a nagvüzemi gazdálkodást kiegészítsék, segítsék, de a nagyüzemek helyett semmiféle munka­közösség nem fogja megol­dani a magyar népgazdasag problémáját. Egyszóval, ne­künk az a törekvésünk, hogv a mi társaaslmunk a szocializmus alapintézmé­nyeire támaszkodva boldo­guljon. és tanuljon meg ru­galmasabban. ésszerűbben gazdálkodni — Sokat hallhattunk itt a fiatalokról is. Általános vé­leményt nem mondhatunk róluk, mert különbözőek, éppúgy, mint a többi kor­osztály tagjai. Az ifjúság alapiában rendben tanul és dolgozik, bár bizonyára job­ban is lehetne tanítani. Én például gyakran szóvá te­szem. hogy nem neveljük eléggé munkára a fiatalo­kat. pedig az emberi társa­dalom alapja a munka. Es nagyon rosszul cselekszik az a szülő, aki a világon min­dent megad a gyerekének, de nem ismeri fel. hogy mi­csoda örömöt ad a jól el­végzett feladatért kapott di­csérő szó. A családnak is egy kicsit másként kell nevelni, az is­kolában is szükség van vál­tozásra. és a fiatalok for­málásába be kell kapcsolód­niuk az üzemeknek is. Kö­zös feladataink ezek. ame­lyeknek megoldása nem hol­nap. hanem tíz-húsz év múl­va hozza meg gyümölcsét. — Arról is szólni kell, hogy van egy nagy vívmá­nyunk, amelyet a hétközna­pokon nem is veszünk szám­ba: az emberek biztonság­ban. törvényes rendben él­nek. Aki nem vétett a tör­vény ellen, annak nincs m'­töl félnie, de aki vétett, an­nak tartania kell a törvény szigorától. Aki a szocialists rendszer adottságaival él, az boldoguljon, de aki visszaél velük, az ne boldogulhas­son. A szociális biztonság szerves része az is, tiogy aki dolgozni akar. az dolgozhat, s a munkájáért megkapía bérét és a többi járandósá­gát. — Befejezésül arra kérem önöket, liogy dolgozzanak továbbra is az eddigi lendü­lettel és odaadással ,— most mindenekelőtt az éyes terv teljesítéséért. Ennek az is nagy jelentőségei ad. hogy ezzel valóiában az új ötéves terv alapjait rakjuk le. Meg kell teremtenünk annak fel­tételeit, hogy a következő ötéves tervünk már min­den tekintetben erőteljesebb fejlődést hozzon. Ha az ad­dig hátralevő másfél év alatt becsülettel, nagy erőfeszí­téssel dolgozunk, akkor a szocialista építés úiabb. len­dületes időszaka kezdődhet el a VII. ötéves terv eszten­deiben — fejezte be beszé­dét Kádár János. * A program befejezéseként Kádár János a vállalat gyártmányszerkezetét rep­rezentáló divatbemutatón vett részt. A vendég elis­merő szavakkal nyugtázta a látottakat: a gyári terve­zők és gyártmányfejlesztők munkája alapján készült, számos nagy- és nívódíjjal kitüntetett női és gyermek­ruházati cikket. Jégverés után Ásotthalmon — Zöldség indul Domaszékről r Epítőtábori körkép Csongrád megyében két­ezer fiatal dolgozik nvaran­ta építőtáborokban. A me­gve vezetői mindig figye­lemmel kísérték az itt folyó munkát, az idén is körutat tettek Papdi Józsefnek. a megvei pártbizottság titká­rának és Szabó G. László­nak. a meevei tanács el­nökhelyettesének vezetésé­vel Csongrád megye három építőtáborában. Az 1975 óta működő ma­kói belvízvédelmi építőtá­borban dr. Sárvári Zoltánná. a városi tanács elnökhelyet­tese. a város párt- és KISZ­vezetői fogadták a látoga­tókat. Dr. Sárvári Zoltánná elmondta. hogv a tábor fennállása óta még nem dol­goztak ilven lelkes gárdá­val. az évi 2 ezer 500 méter helyett 6 ezer méter csa­tornát ásnak ki ezen a nyá­ron. Jól sikerült az előké­szítés — bőséges szabadidő­program vária a táborozó­kat — ez a diákok körében is népszerűvé teszi Makót. Sok a visszatérő táborozó, elégedettek a iugoszláv fia­talok is. ígv a maximális kétszázas létszámmal tevé­kenykedhetnek. A diákok Makó felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából — erre is iutott erejük — tár­sadalmi munkát vállaltak. Ez még szorosabbra fűzte a „belvizesek" és a városlakók viszonyát. Csongrád megve legna­gyobb építőtáborában. Hód­mezővásárhelyen az Állat­orvostudományi Egyetem tangazdaságában közel 400 fiatal dolgozik. kukoricát címereznek. A tábor köz­Dontiában Kiss Lajos, a vá­rosi pártbizottság titkára, a tangazdaság vezetői és Ma­czelka József táborvezető beszélt a diákok munkáié­ról. Beszámolóiuk szerint á fiatalok odaadással végzik ezt a komolv figvelmet igénvlő munkát. többnyire nincs gond a munkafegye­lemmel. Láthatólag elége­dettek a diákok is. élnek a szabadidős, sport- és kultu­rális programok adta lehe­tőségekkel. Papdi József a körút ta­pasztalatait összefoglalva megállapította: az ifjúság az idén is nagy munkakedv­vel. ambiciózusan dolgozik, a munkamorál terén előre­lépés tapasztalható. Az épí­tőtáborozás további fejlődése, szerinte, a helyi adottságok jobb figyelembevételévei. összehangoltabb szervezés­sel lehetséges, szükséges. A diákok nyári munkáiára szükség van, s az építőtábo­rok munkára nevelő hatása is fontos. Oláh P. Lajos A legnagyobb jóindulattal sem állítható, hogy az el­múlt héten igazi aratóknak való időjárás volt Csongrád megyében. Általában csak egy-két napig tudtak zavar­talanul dolgozni a kombáj­nok a gabonaföldeken. Azok a szövetkezetek, amelyek­nek van szárítójuk, ennél több tarlón eltöltött munka­órát tudtak elkönyvelni. A nagy nyári munkában előbb­re tartanak a fekete földe­ken dolgozó közös gazdasá­gok, mint a homokiak. Né­hány termelőszövetkezetben már be is fejeződött az ara­tás. Csanádpalotán, a hód­mezővásárhelyi Vörös Csil­lag és a szegedi Felszabadu­lás téeszben mar nincs dol­guk az arató-cséplőgépek­nek. Az őszi árpa betakarítását a megye valamennyi gaz­dasága befejezte. A búza 75—80 százalékát vágták le eddig. Tavaszi árpát sok­kal kisebb területen ter­melnek nálunk, mint az északi megyékben. Néhány helyen már elkezdődött a rozs aratása is. Egy-két táb­la kivételével, nem dőltek meg a gabonák, így köny­nyebb dolguk van a gépek kezelőinek. Napokig tartó esőzést erre a hétre nem jeleznek a meteorológiai ál­lomások, ezért várható, hogy a hét végére még a lemara­dók kombájnjai is levág­ják az utolsó táblákról is a búzát. Július másodikán a me­gyében mintegy hétezer hektáron pusztított jégve­rés. Hét gazdaságot ért je­lentős jégkár. A termésnek, szinte táblánként eltérő mértékben, a 30—100 szá­zaléka semmisült meg. Röszke és Ásotthalom kör­nyékén zuhogott a legto­vább a jég, de Szőreg vi­dékének is kijutott a ter­mészeti csapásból. A kár végleges összegének megál­lapításán még dolgoznak az Állami Biztosító szakembe­rei. * Ásotthalmon, míg a Fel­szabadulás Termelőszövet­kezet irodájában Puszta Gellért elnökkel beszélge­tünk, állandóan duruzsol a CB-rádió. A külső telepe­ken levő állomásokon kí­vül ilyenkor két mozgó ké­szülék is segíti a mun­kát. A szövetkezet 1400 hektá­ron termel kalászosokat, de ennél nagyobb területen kel­lett vetniük tavaly ősszel, illetve az idén tavasszal. Ugyanis, a 400 hektár őszi árpa egy része a télen ki­fagyott. Ezt zabbal ,és tava­szi árpával pótolták. Má­jusban és júniusban szépen fejlődtek a kalászok. Már­már úgy érezték az idén végre, a tavalyi aszályos év után megtelnek a raktárak, amikor július második nap­ján jött a jég. Még más­nap délelőtt is tyúktojás nagyságú jégdarabok kerül­tek elő a szegfű széjjel-­szabdalt fóliája alól. A leg­értékesebb táblákat érte a csapás. Amerre a felhő el­vonult, 80—95 százalékos a veszteség. — Nálunk a jégverés na­gyobb kárt okozott, mint a tavalyi aszály — mondja az elnök. — A biztosító embe­rei nagyon segítőkészek vol­tak, de hát a biztosítási fel­tételek szerint, az elmúlt három év átlagtermése alapján számíthatják csak a kártérítést, pedig sok nö­vényünk rekordtermést ígért. A közös kára 6 millió, a háztáji gazdaságokban kö­rülbelül 4 millió forintos a veszteség. — Milyen termés pusz­tult el? — Háromszáz hektár rozs. 3—6 mázsát fizet a várt két tonna helyett. A napraforgó átlagtermését is húsz má­zsa körülire becsültük, és most be kell érnünk hét mázsával. Károsodott 30 hektár napraforgónk, és a dohányültetvényünk is. — Hogy állnak az ara­tással? — Még fél ezer hektáron várja a gépeket a gabona. Amerre a jég elvonult, ott dőlt, és gyomos. Ha az idő­járás engedi, aratunk. Sze­rencsére, van szárítónk. Szinte egyszerre érett be a rozs'és a zab. A következő napokban kezdődik az ara­tási munkacsúcs. Segít ne­künk majd a rúzsai Nép­szabadság Termelőszövetke­zet is. Amint végeznek a saját búzájuk vágásával, nekilátnak a ml területün­kön a rozs aratásának. Vár­hatóan mintegy 150—200 hektár betakarítását vég­zik el részünkre. Guller Istvánnal, a szö­vetkezet párttitkárával és Kazy Lajos főagronómussal egy kis határjárásra indu­lunk. Kalauzaink mutatják a tanyák falát, amikről szinte teljesen leverte a meszet a jég. a gólyafészket, amelyben az egyik néhány­hetes madár pusztult el. A háztáji kukoricák levele milliméteres szélességű sza­lagokban lóg. A fűszerpap­rikákon és a paradicsomon most ered néhánv friss, zöld levél. A rozstáblán csak né­hány kalász áll egyenesen, azokban is alig van szem. A földön fekvő kalászokat lehetetlen kombájnnal ma­radéktalanul felszedegetni. A szőlő fürtjei is megtépel­ten lógnak. \ A közös kukoricája meg­menekült a jégveréstől. A három hete halottnak, hitt növények egy része is új hajtásokat nevel. Persze, termésük csak a töredék "» lesz az egy hónappal ezelőtt vártnak. Puszta Gellért, a szövet­kezet elnöke bizakodó. Ügy érzi. a csapás ellenére is, sok munkával talán sikerül a tavalyi szerény eredményt megismételni. * A domaszéki Szőlőfürt szakszövetkezet kettes tele­pére a betonúton nem lehet behajtani. A teherautók, traktorok, kerékpárok a frissen taposott dűlőútra kényszerülnek, mert a két­száz méter hosszú beton­úton búzát tárolnak fólia alatt. Nagy gabonahalmok sorjáznak a major belterü­letén is. Körülöttük lapát­tal, söprűvel jó néhámt T serénykednek. Vagy húsz méterrel ai­rébb a zöldség felvásárlását és rakodását végzik. Reke­szekben áll a paradicsom, amelyből az első osztályút ma 25 forintért veszik át. A barack legszebbjéért 26 forintot fizetnék. A paradi­csomot. barackot és a tv­paprikát keresik a legin­kább a szakszövetkezet ve­vői. Naponta négy pótko­csis IFA-t indítanak útra Miskolcra. Budapestre, Szombathelyre, vagy éppen Kőszegre. A napi szállítás értéke a félmillió ferrintoi is eléri. A következő napok leg­fontosabb fedadata a Sze­ged környéki gazdaságok­ban az aratás gyors, veszte­ségek nélküli befejezése. Akad Jjővea munkája a zöldségtermelőknek is. A barackosokban az idén ke­vesebbet lehet szüretelni, de a megtermett gyümölcs nagyon jó minőségű. Bőle István Sallai Ferenc köszöntése A deszki vasutas fia az ötödik elemi elvégzése után már dolgozni kényszerül; előbb a mezőgazdaságban, majd a vasútnál. Később asztalosnak tanul. 1925-ben Zomborban belép á Függet­len Famunkások Szakszer­vezetébe. egy évre rá Ma­gyarországra szökik. Az MSZMP tagja lesz. majd 1928-ban a KMP-é. Baján pártsejtet szervez, majd Budapesten pártsejtet vezet. Vezetőségi tag a fa­munkások szakszervezeté­ben. 1931-ben baloldali te­vékenységéért letartóztatják. A harmincas évek köze­péig Deszken él, ahol ol­vasókört szervez, vezeti a Vörös Segély mozgalmat. 1944-ben nem tett eleget be­vonulási kötelezettségének. Feleségével együtt belép az MKP-ba. Ezért ismét le­tartóztatják. A felszabadulás után kü­lönböző szegedi üzemekben dolgozik. 1956 novemberé­ben a szegedi karhatalmi zászlóalj tagjaként részt vesz az ellenforradalom fel­számolásában. az MSZMP Intéző Bizottságának tagja. 1957-ben — betegsége miatt — őrnagyi rendfokozattal megy nyugdíjba. Sallai Ferenc hosszú moz­galmi munkája során sok Török József, Sallai Ferenc és dr. Komócsin Mihály tisztséget töltött be, tagja volt egy időben a városi pártbizottságnak és az első kerületi tanácsnak. Több kitüntetést őriz; így a Munkás-Paraszt Hatalomért, Emlékérmet, a Magyar Par­tizán Emlékérmet; kitün­tették a Szocialista Hazá­ért Érdemrenddel 'is. A munkásmozgalom ré­gi szegedi harcosát nyolc­vanadik születésnapja al­kalmából tegnap, szerdán a szegedi városi pártbizott­ságon dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára és Török Jó­zsef. a szegedi városi párt­bizottság első titkára kö­szöntötte. Átadták neki a megyei pártbizottság em­léklapját és a Lenin-pla­kettet, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom