Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

Kwfif, Í984. Jfilitrs 3. 5 Állandóság és változás - Veszprémben X rimbeE két saóval, pontosabban mindazon tar­talmakkal. amit így együtt hasKnálva kifejezhetnek. Színe tar Miklós jellemezte a •wesarpremi tévétalálkozót. A magam tapasztalatai is föl­sorakoztathatok e fogalmak Legelőször in jólesik ki­mondani. hogy már tizeru •megyedszer szemlézzük a te­levíziós alkotók munkáit, hogy mint minden évben, most is sikerült kiosztani a díjakat, volt ami tetszett a nagy tekintélyű zsűrinek, a közönségnek, sót. a hivatá­sos nézőknek. a kritikusok-, don megcsinált, feszes szer­nek az alkotóknak, végtére a szakmai rang épül belő­lük. A program állandó elemei az ősbemutatók, vagyis az új művek egy részének szemléje is zajlik Veszprém­ben. E kétféle áttekintés le­hetőséget ad aztán arra, hogy újfent állandóságot ki­áltsunk: a legfrissebb ter­més alapján nem várhatunk változásokat a művészeti produkciók, elsősorban a tévéjátékok értékei tekinte­tében. Vagyis újfent lesz legalább egy, különös figye­lemre érdemes, profi mó­kezetű. nézhető játék. és lesz több végiggondolatlan, széteső, művészkedő, érdek­telen darab. Ebből követke­zően a jövőben is biztosít­va látszik a találkozók szintúgy állandó „program­ja", az alkotók és a kri­tikusok vitája. No nem, sajnos nem arról, hogy ez és ez a tévémű ,.miért szép", vagy miért nem ,.. Hogy mit kellene, lehetne tenni a hőn vágyott célért: a művészetek között egy. a többivel egyenrangú legyen szembetűnőbb, már a televíziós film- és ki allergiás, játékkészítés, s csinálói sza­badulhassanak a bizonyítás­ez az állandóság azt kényszertől, a kisebbrendű­ségi érzéstől, bírálóik pedig nsk is. Remélhetni, hogy a ktfWöldi tévétársaságok kép­viselni, a potenciális -ve­vők" is jóízűt válogattak a kínálatból. A veszprémi se­regszemle puszta léte. az a tény, hogy bizton számítha­tom k rá jön a következő — mit mondjak, komfortos ér. zeményekkel tölti el az em­bert. A tizennégyes szám is azt sugallja, hogy okai, indokai, hasznai vannak a találkozóknak, különben mért áldoznák rá azt a ren­geteg pénzt, amikor folyton arról Beszélünk, hogy ez az, amiből a tévének is kevés van. A szemlék egymá6Utá­ie jelenti, hogy — legalább­is a tévések szerint — fo­lyamatosan születnek meg­különböztetett figyelemre érdemes művek. Jót tesz aMBdarmyiunknak, ha ezt módunkban áll konstatálni, mert a műsorfolyamot na­ponta követve hajlamosnak mutatkozunk egybemosni értékeket és értéktelensége­ket. a szakmai magabiztos­sagokat feledni a felületes­ségek. ügyetlenségek láttán, és a többi ... A díjak meg, iránt kissé megkésett „viez­Rmjebések", kétségtelenül eligazító jelentőségűek lehet­az esztétikai bizonytalansá­goktól. E közös érdekű té­mák törvényszerűen kima­radnak a föntemlített be­szélgetésekből, viszont ál­landóan előkerülnek a ke­vésbé lényegesek. Ettől az­tán e viták, melyeket az idén, újításképpen, a sereg­szemle minden napján gya­korolhattak az érintettek, átalakulnak oértödékeny, sértődött, bosszús, mérges, elfogult emberek mellébe­szélgetéseivé. A naponként körülbelül 3 órás idei össze­jöveteleken némi változás­változatosság volt érzékel­hető, amennyiben a mellé­beszélések úgv a második órában átcsaptak amolyan feleselés játékba, csak az­tán következett a durva vagdalkozás. Végtére fe­gyelmezett felnőttekről van szó... És persze tőrvényszerűsé­gekről, mint jeleztem az imént. Evidenciákról, köny­nyen belátható egyszerűsé­gekről. Amelyek azért el­hangzottak a feszült hangu­latú alkotó-kritikus találko­zókon, sajna, amúgy mellé­kesen vagy ..érintőlegesen". Hogy tudniillik: L A vá­lasztóvonalat nem a tévé­játék-csinálók és az ítészek között kell látni, inert nem ott van. hanem a tehetsé­ges, biztos tudású, ambició­zus, kreatív alkotók és kri­tikusok, valamint azok kö­zött az alkotók és kritikusok között, akik nem ilyenek. 2. Ha a tévékritikával — úgy általában — mégis baj van. nem valószínű, hogy min­den rendben azon a „te­repen", mely a kritikának tárgya. 3. Ha a tolerancia hiánya itt is, ott is egyre ha minden­s kiütéseket kap a kritikától, akkor ve­szélyesebb kórra kell gya­nakodnunk, mintsem egye­sek vagy mások beteges érzékenysége. Nem állítom, hogy a mi belterjes veszp­rémi csatározásaink jelen­ségérvényűek. Akkor is meg­lehetősen elszomorító, hogy — akármint nézzük — al­kotó értelmiségiek csoport­ja képtelen immár évek óta .Jáküzdeni magát" kiska­maszkori önérvényesítő lcüz­delmecskékbö L S ezenközben a nézők, meg az olvasók — akikért megy az egész bruszt, ugvebár — kapják, csak kapják, amit... Állandóan. Sulyok Erzsébet Újabb számítás­technikai tábor A közérdeklődés köz- hardver tudnivalóiról, a szá­pontjában a számítástechni- mítástechnika nyelvészeti ka. A diákok figyelme is alkalmazásáról. valamint egyre inkább oda fordul, ahol megtudhatja, mennyire ter­tanulmányozhatják a kom- jedt el ez a technika az or­puternyelvet, programokat vostudományban, a vegyé­készíthetnek. ahol módjuk szetben. Nemcsak a tábor van „gépközeibe" kerülni, szervezésében, hanem a Szegeden is megkezdték programjához is segítenek már az iskolák számitógé- szegedi vállalatok. Így a pekkel való ellátását, most MÁV, a Volán, ahol már al­pedig arról adhatunk hírt, kalmaznak komputereket. A hogy a városban a tanítási diákoknak módjuk lesz szünet idején két számítás- programokat készíteni, szá­technikai szaktábor is mű- mítógépes gyakorlatokon ködik. részt venni. A TIT szegedi szervezete hmmmi^^mm általános iskolásoknak több j mint 200 gyereknek segít ki­tanulni a Basic perszonál- | komputer használatát. Szóiás kenyér Szójás kenyér üzemszerű készítésére kapott engedélyt az Egészségügyi Minisztéri­umtól a Tolna megyei Sütő­ipari Vállalat. A 20 százalek szójalisztet tartalmazó ke­nyér élettani hatását a szek­szárdi és a pincehelyi kór­házban vizsgálták az elmúlt hónapokban, s megállapítot­ták, hogy ebből cukorbete­gek is többet fogyaszthat­nak. mint a másfajta kenye­rekből. A szójalisztet az iregszemcsei »takarmán.vter­mesztési kutatóintézet adja a sütőipari vállalatnak, még­pedig olyan, általuk nemesí­tett fajtából őrölve, amely különösen alkalmas emberi fogyasztásra. Tegnap, hétfőn dél utón nyílt az a tábor, amelyet a megyei KISZ-bizottság, a Csongrád megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetével és a JATE Kal­már László kibernetikai la­boratóriumával rendezett középiskolás és szakmun­kásképzős diákoknak. Júli­us 13-ig az 57 diák előadáso­kat hall az iskolai számító­gépek érdekességeiről, a Népművészeti kisgaléria Népművészeti kisgaléria az értékes, míves alkotások nyílt vasárnap a Mecsek leg- népszerűsítésével és terjesz­népszerűbb üdülő- és kirán- tésével visszaszorítsák az dulóhelyén: Orfűn. A Bara- üdülőhelyeinket elárasztó nya megyei Művelődési Köz- giccses portékák forgalmát, pont és a pécsváradi Zengő- A turisták olyan emléktár­alja Termelőszövetkezet kö- gyakhoz juthatnak hozzá Or­zösen hozta létre a bemuta- fűn, amelyek valóban Bara­tótermet, amely az idegen- nyát reprezentálják, népmű­forgalmi idényben, azaz au- vészeti értékük és használa­gusztus végéig fogadja az ér- ti funkciójuk van, s ajándé­deklődőket. Célja az, hogy kozásra is alkalmasak. Terhes Sándor—Nagy István: LófejQek, pöfögök a vaspályán Szemelvények a száz éve indult szegedi lóvasút történetéből 7. Valahol Mélykúton A kultúrhistorikus eme. a rácRó által pénteken késő este prezentált történetet minden bizonnyal felvette volna az emberi butaságról szóló valamelyik kötetébe. Telek viszont, hogy igazá­ból egyik jeles mester sem tudott volna mit kezdeni veje.) Az alaphír: „Tavaly no­issiiber végén megszületett B. Mónika, B. Veronika Mária gyermeke, akinek felügyeletét a nagyszülők házában a nagyszülőkkel együtt a községi védőnő és az orvos látja el. A gyer­mek az anyai nagyszülők kérésére került haza. így az apasági pert szükségtelen megindítani és lefolytatni." A szereplők valóságos sze­mélyek. Élnek. Bács megyé­ben, közelebbről Mélykúton. Ismerkedjünk meg a drá­ma szereposztásával. Az Apa 40 felé közeledik (hol kocs­mába jár, hol elvonókúrára viszik). Az Anya 30 éves (ideggondozóban kezelik). A Férfirokon (38 éves, rabbiá­tus. kötekedő, garázda, bün­tetett előéletű). Veronika (a családban Mari a neve, a dokumentumjátékból sejt­hetően szellemi szintje nem éri ei a felnőttekét), Teri (15 éves, szereti a szüleit, s feltehetően falaz is a pa­pának). Történetünk úgy kezdődik, hogy a közeli ro­kon hivatalos feljelentést tesz. Az apa — szerinte — erőszakoskodik, szexuális kapcsolatra akarja bírni Te­ri nevű leányát. És ekkor kezd el görögni a lavina . .. Antal Éva dokumentum­műsora ettől cj mozzanattól kezdve mutatja, meg az em­beri butaság, korlátoltság, primitívség. retardáltság kultúrhistorikusok tollára illő példáját. A család ta­nyáról került a nagyközség­be. A műsort hallgatvá' per­sze sokunkban megfordul­hat: nem tanyáról jöttek, hanem valahonnét az ős­időkből. De hát nem ez az igazság Tetszik, nem tet­szik; szembe kell nézni a ténnyel: a lakosság egy bi­zonyos százaléka részben genetikai, részben más okokból nem tud felnőtté válni; életvezetése esetle­ges, s mindezt nemcsak­hogy megsínylik az ilyen családban született gyerme­kek. hanem ezt a terhes örökséget továbbviszik. Mélykúton hétezer . ember lakik. Szociális problémáik­kal egy ember foglalkozik a tanácsnál. Egyetlen egy! Ha harminc, szociális ügyekkel foglalkozó előadója volna a tanácsnak, s nem tudom hány forintja, ezt a gordiu­szi csomót akkor sem tud­ná átvágni. Hogy bizonyítsam is. An­tal Éva dokumentumriport­jából kiderült: a nagyobbik lány terhes lett Saját val­lomása szerint a nevelőap­jától, ezt erősítette meg az anya is. Hogy valójában mi az igazság most már bizo­nyos, senki nem fogja meg­tudni. Az ügy — és sajnos mint látható, erre is van lehetőség — el kenetett a maga rendje és módja sze­rint (A család zárt világ. S ha tagjai úgy gondolják, az ott történt szörnyűsége­ket soha nem tudhatja meg senki kívülálló.) Az ember van. tehát föl­háborodik. A bíró is van, ítélne, de nem teheti... Petri Ferenc Az előterjesztés a lóvasúti vonalak villamosítása mel­lett a Tisza Lajos (Lenin) körúti (MÁV Igazgatóság és az Aradi vértanúk tere kö­zötti) 1,2 kilométeres; a Kál­vária utcai (Tolbuhin sugár­út) 3,4 kilométer hosszú, úgynevezett terríétői; vala­mint a Vásárhelyi sugárúton vezetendő 2,2 kilométer hosszúságú felsővárosi villa­mosvonal építésére tett ja­vaslatot hangsúlyozva, hogy detnek '• lat kidolgozására, „egyebek- saság a bizonytalan helyzet­ben pedig Budapest székes ben nem tudja, mitévő le­fővár^s, Pozsony, Temesvár, gyen, mert az üzem átalakí­Szabadka, továbbá Arad és tása esetén a lóvasút állag­Miskolc városok régi lófo- romlásának megakadályo­gatú vasútaik, valamint zására fordított költség ki­adóknak villamos erőre tör- dobott pénz lett volna, tént átalakítására vonatkozó 1903-ban megcsillant a re­szerzódéseiK megküldése meny? hogv a viiiamosítás iránt megkerestetnek ... ve- ügye elmozdul a holtpontról, gül... egyes más varosok. .. A Unacs ^¡bizottságot" je­otlani helyszín tanulmanyo- lölt ki az akkor mar több zasat tesznek kivanatossa mint háromévas előterjesz­arra Zombory Antal eloado tés tanulmányozására. A bi­tanacsnok es Tóth Mihály zolrtsag jelentősében a beru­fomernok... ezennel kikül- hazás szakas„ola$áí, illetve egyes vonaiak (Vásárhelyi az áramvezetési rendszert Így állt a villamosítás sugárúti, Kálvária sugárúti) illetőleg csak felsővezeték- ügye 1900. telén, s ezután későbbi kiépítését javasolta, három évig •TŐI lehet szó". A mai gaz­dasági, forgaiomszervezési kérdésekkel foglalkozó szak­emberek bizonnyal meglepve olvasnák az anyagban rész­letezett műszaki, pénzügyi és forgalmi kérdéseket, elemzéseket. Túlzás nélkül állitható, hogy elődeik töké­letes döntéselőkészítést pro­dukáltak, olyanyira, hogy az akkori tervek kiállták az idő próbáját. szinte semmi és tervbe vette a Szabadkai nem történt. Azaz mégis: a sugárúti (Petőfi Sándor su­Szegedi Közúti Vaspálya gárúti) vonal megvalósítását. Részvénytársaság és a Sze- A városi tanács a bizottság gedi Légszeszvi'.ágítási Rész- javaslatát elfogadta es vénytársaság között kés- 12 608 903. számú felhívása­hegyre menő vitát okozott, ban kötelezte a részvénytár­kövér perré fajult a leendő saságot az építési ütemterv villamosvasút energiaellá- kidolgozására. A vállalat — tásának kérdése. Az áram- 1903. október 20-an k^lt — ellátás jogát mindkét fél nyilatkozataban négy építési magának kívánta biztosítani, időszakra bontva vázolta a A városi tanács türelmesen létesítes sorrendjére vonat­megvárta a „háborúság" vé- kozó elképzelesét. Levelében A villamos üzem megva- gét, várakozó álláspontjában két meglepő dolgot olvasha­a Szegedi Közúti Vaspálya tunk: Részvénytársaság 1901. nya- az újszegedi vonalat rán írt keserű hangvételű véglegesen elejteni kérjük, levele sem ingatta meg. Eb- mert igaz ugyan, hogy nvá­ből idézünk: ron kívánatosnak mutatkoz­„... Emlékiratunk (ti.: az nék... de ez a szükséglel is 1899. december 31-i keltezé- csak a vasar- es unnepnapo­lósításának költségeit 2,5 millió koronára becsülték. Ez a hatalmas összeg, to­vábbá a beadványban kért (gyakorlatilag feltételként szabott) több kedvezmény, méltányosság (63 éves enge­délyezési idő kizárólagos. "eibterjesztés)~"benyújtása kon.'s ezeknek is csak az es­jog, elsőbbségi jog stbJ meg- ó több 3mM kistél™ telt ti óráiban all be.. ." Majd: adása ^alapos megfontolást e, a né,km> hogy a t Tanács. Szegeden merőben fe­azt érdemileg elintézte, vagy lesleges a vasútnak villamos annak érdemi részét tanács- üzemre való átalakítana után ,„„„ kozas tárgyává tette s ben- két sínpár lefektetését köve­mül! annnUar ' ^ tezesu' nünket annak sorsáról erte- telni, midőn a négy perczen­1.368 900. szamu eloterjesz- sfteU VQlna Ismerjük azon kinti váltakozó menetrend " "" okokat. melyek a kérvény mellett és pótkocsik bekap­érdemleges elintézést eddige- csolásával, s kellő számú ki­lé állítólag gátolták.. Az térők alkalmazásával a ieg­érdemi elintézést az gátolta messzebbmenő szükséglét ki­i * , • • öl on'i í oooitöI íc< UA rf And L követelt. A városi tanács nem siette el a döntést. A nyilvántartás szerint az téssel első ízben az 1900. február 1-i' tanácsülés fog­lalkozott A 2110 900. számú végzésben bizottságot jelölt ki részletes szerződési javas- volna hogy a szegedi" lég- elégetésével is bő gondosko­részvénvtár- űás történhetik ..." Megmenteit népi műemlékek Az Országos Műemléki kes építészeti emlékeket hor- A pusztuló népi műemlé­Felügyelőség összegezte a dozó épületeket. E régi há- kek megmentésében tehát az helyreállításra legjobban rá- zak többségében komfort első és a legfontosabb lépés szorult, magánkezelésű népi nélküli lakás volt, amelyet volt a köztulajdonba vétel, műemléképületek megmen- lakója, gazdája ebben a ifor- de az igazán nagy erőfeszí­tésére egy évtizede indult mában már nem kívánt tést a szakszerű helyreállí­akció és társadalmi összefő- fenntartani, ám műemléki tás igényelte, hiszen csak gás eddigi eredményeit, jelleget veszélyeztette volna, me^elelő építészettörténeti Megállapította, hogy ez si- ha a tulajdonos szakszerűt- és néprajzi kutatási adatok kerrel járt: megnyugtatóan lenül komfortosítja, átalakít- alapján tervezhették meg' a rendezték 165 népi műemlék ja. A magánkezelésű népi restaurálást. Az is gyakran sorsát. Központi anyagi erő- műemlékek építészeti érté- okozott gondot, hogy megta­források és főként a helyi ta- keit őrző tulajdonosok vi- már-már feledésbe nacsok segitsegevel allami szont rendszeres anyagi hoz- 1 , , , . tulajdonba vették ezeket az zájárulást kapnak épületük merült egykori epitoszakmák öreg, megrokkant, de érté- fenntartásához. még élő mestereit. szeszvilágítási sulat azzal kérkedett, mint- A krónikában ismertetett ha a villamos erő termelésé- negyed évszázad alatt talán re és kiszolgáltatására őt e csak ebben az idézett két város területén kizárólagos forgalmi kérdésben fordult jog illetné meg... a folya- elő, hogy a részvénytársaság matban levő megállapítási nem a haladó álláspontot per a mi ügyünket nem képviselte. Hibás vélemé­érinti... s kérvényünk sor- nyüket hamarosan korrigál­sa e per kimenetelétől füg- ták. getlenül és arra való tekin- A részletezett, építési üte­tet nélkül önállóan érdemi- njezésre vonatkozó alterna­leg is elbírálható ..." tívák a későbbi megvalósítás A porlekedés végül a köz- során nem igazolódtak. A lekedésiek ' győzelmével ért nyilatkozat, az 1899. decem­véget. de ez a győzelem — ber 31-én íródott előterjesz­az időveszteség miatt — ve- tés megerősítését jelentette, reséggel ért fel. A . döntés s ez a tanácsot főleg a rész­elódázása azt eredményezte, vénytársaság ajánlati köte­hogy a lóvasúti pálya, a jár- lezettsége szempontjából ér­művek állapota nagy mér- dekelte. tékben romlott. A vasúttár- (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom