Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-03 / 154. szám
1984. július 3. 3 Jól haladnakazelőkészületek Hegyei és városi vezetők a szabadtérin Egr hét múlva kezdődnek a próbák, s újabb két hétre rá már előadásokat tartanak a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A nyár hasonló időszakában hagyománnyá vált, hogy Csongrád megye és Szeged párt- és állami vezetői tájékoztatót hallgatnak, megtekintik az előkészületeket Így történt tegnap, hétfőn délután is, előbb a Játékok Klauzál téri irodáján számolt be a fejleményekről Horváth Mihály igazgató, majd a Dóm téren tett rövid körsétát dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a városi tanács elnöke, a megyei és a városi apparátus illetékes titkáraival, osztályvezetőivel, a tanácsok elnökhelyetteseivel, osztály vezetői v eL Az előkészületek jó fél esztendeje zavartalanul folynak, miután véglegessé vált a program, s az eredetileg tervezett győri balettprodukció helyére (melyet jövőre tettek át) az István, a király került. Általános gond a szereplőgárda kiválasztása, részben mert országszerte igen megszaporodtak a hasonló nyári alkalmatosságok. Némiképp fönnakadást okozott, hogy késedelmesen készültek el egyes produkciók díszlet- és jelmeztervei. Az Istvánnál például számítottak a tavalyi királydombi előadások öltözékeire, mégis 350 ezerért új jelmezeket kellett varratni, de váratlan akadályt jelentett Márk Tivadarnak, a Játékok hűséges tervezőjének betegsége is, aki kórházi ágyán rajzolva az elképzeléseit, csak minap tudta megküldeni kivitelezésre. A műszaki-technikai stáb régi, kipróbált szakemberei közül a színháziak kevesen vállalkoztak erre a pótszezonra, mert akad elég dolguk a színháznál is — főleg a díszletfestők hiányoznak. Az előrehozott statisztaválogatás is csak részben enyhített a gondokon, időközben ugyanis kiderült, az István és a Hunyadi próbái egyeztethetetlenek: a rockoperához pénteken tartanak pótfelvételt, kivált fiataloknak. Jegyfronton a következő helyzetjelentést kaptuk. Június 22-ig 76 és fél ezer belépő talált gazdára, ennek fele az Istvánra, másik fele nagyjából egyenletesen oözlik meg a Hunyadira. a Rákóczira, a grúz együttesre, valamivel kevesebb jut a Faustra. Az új Somogyi-könyvtár elkészültével kinyitják az Oskola utcai kaput, a Játékok előadásai tehát ezután innen is megközelíthetőek. Emlékezés Semmelweisre Egészségügyi dolgozok kitüntetése Tegnap, hétfőn. Szegeden, a megyei KÖJÁL székházában rendezett ünnepséget a megvei tanács egészségügyi osztálya Semmelweis születésének évfordulója alkalmából. A megemlékezésen jelen volt dr. Székely Sándor, az MSZMP városi bizottságának titkára, dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese és Kovács Sándor SZMT-titkár is. Az ünnepség résztvevőit dr. Rózsa József megyei főorvos köszöntötte. Dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője vázolta Semmelweis életútját, ismertette 140 évvel ezelőtt hirdetett — és akkor ei nem fogadott — tanait, melyek azonban máig sem veszítették el időszerűségüket. Dr. Sebe János beszéde végén sikereket kívánt mindazoknak, akik az egészségügy, a beteg emberek szolgálatát választották hivatásuknak. A kimagasló teljesítményt elért egészségügyi dolgozóknak Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese nyújtott át kitüntetéseket. Az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését kapta: Ábrahám Istvánná bölcsődevezető (Szeged városi tanács bölcsődéi és csecsemőotthona. Tarján. 6. számú bölcsőde). Bárdos Lászlóné gyermekgondozónő (városi tanács egyesített egészségügyi intézménye II. számú bölcsőde, Csongrád), dr. Benkó Gábor ósztálvvezető főorvos (szentesi városi tanács kórház-rendelőintézet), Berezvai István vezető' asszisztens (Szentes városi tanács kórház-rendelőintézet), dr. Bíró Mária adjunktus (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet). Danáé Józsefné gondozónő (Csongrád megyei tanács csecsemőotthona. Szentes), dr. Dömötör János alorvos (városi tanács kórház-rendelőintézet, Hódmezővásárhely). Faragó Imréné gondozónő (szegedi városi tanács bölcsődéi és csecsemőotthona, módszertani bölcsőde). Gáspár János né vezető asszisztens (szentesi városi tanács kórház-rendelőintézet), Japport Éva vezető asszisztens (Csongrád megyei Tanács Tüdőkórház-Gondozóintézet). dr. Kajáry Irén mb. főigazgató, főorvos (Csongrád megyei KÖJÁL). Kaza Zoltán építészmérnök (Csongrád megyei KÖJÁL). Kiss Sándorné ápolónő (szentesi városi tanács kórház-rendelőintézet), dr. Korényi Ibolya körzeti orvos (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet). Kószó Jánosné áruforgalmi előadó (Csongrád megyei Tanács Gyógyszertári Központ), Kovács Tivadarné körzeti védőnő (Mindszent nagyközségi tanács). Megyesi Antalné aszszisztens (városi tanács egyesített egészségügyi intézmény TBC-gondozóintézet, Csongrád). Mikula Julianna gazdasági vezető (Csongrád megyei Tanács módszertani szociális otthona. Mórahalom). Miskolczi Mihályné szakácsnő (szentesi városi tanács kórház-rendelőintézet). Muzsik Erzsébet ápolónő Csongrád megyei Tanács szakosított szociális otthona. Derekegyház). Ocskó Imréné orvosírnok (Csongrád megyei Tanács egyesített egészségügyi intézménye), Papp Antalné ápolónő (Csongrád megyei Tanács tüdőkórházgondozóintézet, tüdő II. osztály), Papp Istvánná asszisztens (Csongrád megyei Tanács egyesített egészségügyi intézménye. Csongrád), Padár Istvánná gondozónő (Csongrád megyei Tanács csecsemőotthona. Szentes), Pázmány Mária csoportvezető asszisztens (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet). Perki Ágota gyógyszerész (Csongrád megyei Tanács Gyógyszertári Központ 13/58. számú gyógyszertár), Rózsi Jánosne gyógyszertári asszisztens (Csongrád megyei Tanács Gyógyszertári Központ 13 43 számú gyógyszertár. Pusztamérges). Sebők Papp János szakmunkás (Csongrád megyei Tanács módszertani szociális otthona. Mórahalom). Somogyi Mihály asztalos (egészségügyi gyermekotthon Szeged), dr. Szabó Rezső osztályvezető főorvos (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet). dr. Szász Károly osztályvezető főorvos (Csongrád megyei Tanács tüdőkórház-.gondozó intézet. Deszk). dr. Szerb János csoportvezető főorvos (szenteri városi tanács kórház-rendelőintézet), Tóth Ferencné körzeti ápolónő (Fábiánsebestyén községi közös tanács), Török Józsefné gondozónő (egészségügyi gyermekotthon. Szeged), dr. Ugocsai Gyula osztályvezető főorvos (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet). dr. Ungureán Aurél körzeti főorvos (magyarcsanádi községi tanács), dr. Vásárhelyi Eszter vezető főorvos (Szentes városi Közegészségügyi Járványügyi Szolgálat), Vida Szűcs Istvánné bölcsődevezető (szentesi városi tanács bölcsődei igazgatóság II. számú bölcsőde). dr. Winler Miklós igazgató főorvoshelyettes (városi tanács kórház-rendelőintézet, Hódmezővásárhely), Kiss Antul közegészségügyi-járványügyi ellenőr (megyej KÖJÁL) Budapesten vette át a kitüntetést Miniszteri Dicséretben részesült: Berényi Miklósné laborasszisztens (Csongrád megyei KÖJÁL), Fekete Lászlóné. ápolónő (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet), Földesi Gergelyná segédápolónő (Csongrád megyei Tanács szakosított szociális otthona, Szeged), Migh József szakmunkás (Csongrád megyei Tanács módszertani szociális otthon, Mórahalomj, Nyilassi Istvánné élelmezésvezető (Csongrád megyei Tanács szakosított szociális otthona. Szeged), Perlaki Jánosné takarítónő (Csongrád megyei Tanács szakosított szociális otthona, Szeged). dr. Sashegyi Nimródné csoportvezető asszisztens (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet), Talpas Emiiné ápolónő (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet), Tisza Andrásné betanított munkás (Csongrád megyei Tanács szakosított szociális otthona. Szeged). Török Ferencné konvhaláiiy (Csongrád megyei Tanács tüdőkórház-gondozóintézet Deszk), Viski Árpádné titkárnő (szegedi városi tanács kórház-rendelőintézet). Végül dr. Rózsa József jutalmakat adott át. Kulcsember az igazgató A gazdaságirányítás célja, hatékonyságának mércéje a vállalatok vállalkozó jellegének, versenyképességének erősítése. A készülő intézkedések — az ösztönzés, a szabályozás, a szervezeti és jogi lépések — címzettje; a gazdálkozó egységek. Az intézkedések fogadtatása, értelmezése, végrehajtása pedig döntően vezetői feladat. A megújuló feltételek közt különösen felértékelődik az első számú vezető szerepe, tevékenysége. Az igazgató, az elnök jelenleg is a dolgozó kollektíva kulcsfigurája. Érdemes lenne valamilyen közvéleménykutatással rangsorolni a szakma, a megye, az ország igazgatóit, elnökeit. És ha ezt követően — már nem szavazással, hanem gazdasági mutatók alapján — a vállalatokat is rangsoroljuk, kiderül, hogy a jó hírű cégek élén- jó nevű vezetók állnak. A sereghajtó vállalatok és az élen járó vezetők aligha kerülhetnek öszsze. A mű minősíti a mestert, vagy a mester a művet? A kialakuló értékpárok az objektum és a szubjektum kölcsönhatásairól vallanak. Áttekinthető, letisztult viszonyok közt, amikor egyenlöek az esélyek és ismeretlenek a kicsinyes gyámkodások, a gazdálkodásba való külső beleszólások, a vezetői képességek még teljesebben érvényesülhetnek. Ennek csak látszólag mond ellent az a körülmény, hogy az igazgatót a vállalatok többségénél majd a dolgozók választják. A vezetői státus egyértelművé válik. Az irányító hatóságtól való függőség megszűnik, s az igazgató a kollektívának tartozik majd , felelősséggel. A megbízatáshoz hasonlóan a felelősség is hosszabb távra szól. A kollektív vezetőtestület a fejlesztés, gazdálkodás fő irányát, stratégiáját határozza meg'. A napi munkában, a végrehajtásban az igazgató operatív módon, egyszemélyi felelősséggel dönt. A mozgásteret behatárolják a törvények, a jogszabályok, valamint a személyes képességek. A vezetői képességek legfőbb mércéje az eredményes cselekvés. Nem szükséges, hogy az első számú vezető legyen az első az ötletgazdagságban, a vállalkozó készségben. vagy a szakmai felkészültségben. De mindenképpen legyen nyitott, igényelje a véleményeket, javaslatokat, ismerje föl a jó ötleteket, kezdeményezéseket. a tehetséges embereket és merjen dönteni, a legjobb erőkre építeni. önmagában persze az kevés, ha hagyja érvényesülni a különböző tehetségeket, kezdeményezni a beosztottakat. Nagyon fontos, hogy ő maga kiemelkedjék akaraterő és — mondjuk így — akaratátvivő-képesség dolgában. Vagyis, tudja mit akar — és azt el is tudja érni. Ehhez szükségesek egyértelmű, világos célok ' a munkában, a szívósság és következetesség, mondhatnánk tántoríthatatlan meggyőződés a végrehajtásban. Tehát tudjon igent és nemet mondani, ne akarjon — úgysem sikerülhet — mindenkinek és mindig a kedvében járni. Célba érni nem lehet önfejű és makacs módszerekkel, csak rugalmas, türelmes, meggyőző munkával. A jó vezető el tudja fogadtatni véleményét, s nem válhat az egyes emberek és csoportok jellegtelen kiszolgálójává. Képes például fordulatot kezdeményezni a meglevő bérezési gyakorlatban. A bérmegállapítások alkalrrjával az igazgató nem állhat többé a munkavállalók pártjára, hanem következetesen a munkáltatót . kell képviselnie. (Miközben erősödik, egyértelművé válik a szakszervezetek partnerszerepe, érdekvédelmi funkciója.) Ehhez nem buzdításra van szükség, hanem a vállalati vezetők költség- és különösen bérköltség érzékenységének fokozására, oly módon, hogy anyagilag érdekeltté teszik őket a nyereség hosszú távú növelésében, a vállalati vagyon gyarapításában. Csak úgy válhat feleslegessé a központi átlagbér-szabályozás, a vásárlóerő központi kézben tartása, ha megteremtik a fedezet nélküli bérkiáramlás ilyen intézményes garanciáit a vállalatoknálÍme, nem könnyű a vezetők dolga, s a követelmény velük szemben csak' növekszik. Mégis biztosra vehető, hogy jelentősen gyarapszik a kiemelkedő vezető személyiségek aránya. Azért is, mert ahogy mondják, teher alatt nő^a pálma. De nem kevésbé " azért, mert a demokratikus nyilvánosság kedvez a legjobb képességek kibontakoztatásának és a természetes kiválasztódásnak. A dolgozó nép oKos gyülekezetében csökken a szubjektivizmus veszélye, s az ismeretekkel és az érdekeltséggel arányosan nő a tények tárgyilagos mérlegelésének lehetősége a vezetők kiválasztásában, munkájuk minősítésében. Akkor lesz teljes a kép, ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy várhatóan növekedni fog a vezető beosztások vonzása, anyagi és erkölcsi elismerése. Az ígéretes előnyök és a feltételezhető pozitívumok mellett persze azzal is számolni kell, hogy a társadalmi demokratizmusnak nincs múltja, hagyománya hazánkban. Ki kell járni a demokratikus gyakorlat iskoláit, az igazgató-, a tanácstag- és képviselőjelölteknek, valamint a választóknak és a testületeknek egyaránt. Mindenekelőtt túl kell jutnunk az érdemi választás, a jelöltség túlhangsúlyozott egzisztenciális kockázatán. A hazai szövetkezeti mozgalom gyakorlata bizonyítja, hogy van rá mód és lehetőség. K. J. Elutazott J. M. Rogyanszkij öt napot töltött Magyarországon a hagyományos testvéri kapcsolatok keretében az odesszai Majak Kiadó főszerkesztője, J. M. , Rogyanszkij. Az odesszai vendég ismerkedett Csongrád megye nevezetességeivel, tanácskozást folytatott, mint a szovjet társszerkesztője „A barátok tapasztalata közös kincs" című könyv szerzőivel, szerkesztőjével. Részt vett az ez év októberében Odesszában sorra kerülő barátsági napok rendezvénysorozatát előkészítő operatívbizottság ülésén. Az itt szerzett tapasztalatairól tájékoztatja az odesszai párt- és tanácsi vezetőket. Eredményes biológiai növényvédelem A Csongrád megyei Növényvédő Állomás — a szentesi Árpád Termelőszövetkezettel kooperálva — eredményes technológiát dolgozott ki az üvegházi zöldségek vegyszeres permetezését helyettesítő biológiai - védekezésre. Csaknem egy évtizedes kísérlet után most már nagyüzemi méretekben kezd tért hódítani az új technológia, amely egyrészt kizárja az emberi szervezetre esetleg káros hatást, másrészt olcsóbb. A biológiai védekezés a legveszedelmesebb növényházi kártevőt vette célba. A tapasztalatok szerint a vegyszeres növényvédelemre fordított költségek hetvennyolcvan százalékát a liszteske. más néven üvegházi molytetű elleni védekezés emészti fel a fedett kertészetekben. Ennek oka, hogy a kemikáliák csak a teljesen kifejlődött rovar ellen hatásosak, de nem pusztítják el lárváikat és tojásaikat. Ezért a fertőzés időszakában három-négy naponként kell a primőröket permetezni. Az üvegházi molytetű legkíméletlenebb ellenfele a fekete fürkészdarázs. Ez az alig több mint félmilliméteres. apró darázs tojásait a molytetű lárvájába rakja. A lárva elpusztul és belőle fejlődik ki a növényvédelmi szempontból hasznos parazitaéletmódú rovar. A fürkészdarázs tenyésztésére 2 ezer négyzetméter üvegház) területen rendezkedtek be. Az így (létrehozott rovarbankban elszaporitott lárvákat kartonlapra ragasztva juttatják el a megrendelő gazdaságoknak. Az idén már hat hektárnyi üveg- és fóliaházban alkalmazták Csongrád, Békés és Szolnok megyében az új technológiát, főleg a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer taggazdaságai. A téeszeken kívül a kiskerttulajdonosok körében is növekszik az érdeklődés a hajtatásos zöldségtermesztésnél alkalmazható, vegyszert mellőző növényvédelmi eljárás iránt Az odesszai főszerkesztő vasárnap az esti órákban utazott vissza a Szovjetunióba. Felmentés, kitüntetés A Minisztertanács Darvasi Istvánt, a Magyar Hírlap főszerkesztőjét, saját kérésére történő nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett e tisztségéből felmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Darvasi Istvánnak több évtizedes munkásmozgalmi, közéleti, újságírói, szerkesztői munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn, a Parlamentben Trautmann Rezső, •pz Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Karvalics László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Felmentés, kinevezés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bajnok Zsoltot államtitkári tisztségéből, a Minisztertanács pedig a kormány Tájékoztatási Hivalata elnökének megbízatása alól felmentette, s egyidejűleg a Magyar Hírlap főszerkesztőjévé kinevezte. I