Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

5 Vasárnap, 1984. június 3.' • • Ötven sor Lecsapta az osztálynaplót. Két könnycsepp gördült le az arcán, keserűen, szinte csak magának mondta: Bedobom a törülközőt! Nem csinálom tovább! Ennyiért nem érdemes! A tanáriban hirtelen néma csönd lett. a kollégák kávéiukat kevergették, vázlataik sáncai mögé húzódtak, az osztálynaplóba jegyezgettek, de biztos vaevok. hogv mindannyian ugyanarra gondol, tak. Arra. ami százszor és ezerszer megfordult a fe"j lükben. elhangzott beszélgetéseik során; érdemes-e. s egyáltalán. Mennyiért crdeMCS ? Mert itt ül a tanítónő, aki felháborodva mesélte, hogy miként festette le osztálytársai előtt egy másodikos ..menő csemete" nemrégiben felépült házukat. „Nekem is. mea a testvéremnek is külön van hálám, tanulószobám és játékszobám." S mindezt olvan osztályban, ahol a gyerekek nagy többsége negyed-ötödmagával a másfél szobás betonban éli mindennapjait. Mit mondhat ilyenkor a pedagógus? Megtanítiák-e ilyen helyzetek meg- és feloldására a főiskolán, egyetemen? Vagv csak az lehet az érve. amit saját gyerekkorából hozott? Nekik ugyanis a tanító néni megtiltotta, hocv bárki is narancsot vigyen az iskolába — ne csorogjon harminc gyereknek a nyála. Aztán szemben a nyolcadikos osztályfőnök, akinek legnagyobb tanulsága a pályaválasztási időszakból az a nem is ritka, tizennégy éves korban határozottan kijelentett vélemény, hogv „vagy olyan szakmát választok, ahol rengeteget lehet keresni, vagy odamegyek, ahol nem kell dolgozni". Mert tudatunkban — ki tudia. milyen forrásból táplálkozva — a munka és a pénz nem mindig kötődik egybe. Belép a gondnoknő. aki épp most mesélte el lakodalmi élményeit Voltak vagy ötszázan a Szeged környéki faluban, az óriási sátrak alatt kölcsöntányérban gőzölgött a birkapörkölt, marmonkannákból folvt a bor. a tűsarok tövig süppedt a homokba, s az alkalmi zenekar dallamait csak itt-ott lehetett fölismerni. De röpültek a pirosak, lilák meg zöldek, mígnem a brácsás vonóiával kaparta be az ötszázasokat a cipősarokkal vált gödörbe. A hangulat tetőfokán egv pelyhedző állú legényke az asztal tetején — micsoda virtus?! — egv ezrest tépett ketté. Egyszerű volna azzal elintézni, hogv könnyen szerzett pénz könnyen is röppen el. vagv hogv így mulat a magyar. Csakhogy itt mélyebb dolgokról lehet szó ... S mit gondolion azokról a szülőkről, akik 100 forintokat gvűitenek az egvik kolléga búcsúztatására?! Véletlenül derült ki. micsoda kellemetlenségek származhattak volna belőle! De hány helyen próbálják korrumpálni a tanítókat, tanárokat borítékkal, ajándékcsomagokkal. kristályvázákkal... Vajon kik? Miiven meggondolásból? Kiitta a kávéját, megigazította az elmaszatolt sminket, a gondnokiban fölvette fizetését — 800-zal kevesebb, mint a magyar átlag! —. hóna alá csapta a 6/b naplóját. A csengetés már a folyosón érte. Arra régen rájött, hogy a szellem gyarapodásának rangja fakulóban. az anyagiaké föllendülőben. de hogv egy tizenéves gverek az egész osztálv előtt azzal szégyenitse meg. hogv nem bai. ha most négvest kap. maid az apukája ..megveszi" az ötöst az igazgatónál, ez elbizonytalanította. Haragudott magára azért is. mert futó irigység kerítette hatalmába a serdülő lánvok divatos holmiiát látva — neki hat év után miért nem telik a negvedére?! Nagvot lélegzett s belépett az osztályba. Mintha kicserélték volna. Szinte ösztönösen cselekedett, hiszen már vérévé vált. hogv a hivatástudat nem érdekorientált hogv a becsület nem áru. s az elkötelezettséget nem lehet megvásárolni... Tandi fajos Az építők ünnepén A CSOMIÉP dolgozói tegnap, szombaton ünnepelték meg az építők napját. Hódmezővásárhelyen, a Kásaerdei juniálison a törzsgárdajelvények és vállalati jutalmak mellett kitüntetéseket is adtak át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Ménesi Ernő, a pártvezetőség titkára. Az Alkotó Ifjúság-pályázat keretében négy pályamunkát díjazott a vállalat, melynél a Kiváló Brigád címet múlt évi tevékenysége alapján az Április 4. és az Ybl Miklós szocialista brigád érdemelte ki. ötvenen lettek a CSOMIÉP Kiváló DolgoA szegedi szak- és szerelőipari szolgáltató leányvállalatnál megrendezett építők napi ünnepségen 13-an vehették át a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. Szövetkezeti szavalóverseny A KISZÖV, a MÉSZÖV és a TESZÖV által meghirdetett V. Országos Szövetkezeti Szavalóverseny megyei döntőjét pénteken rendezték meg a KISZÖV-klubban. Az előselejtezőkön legjobbnak bizonyult harminc szavaló adott számot felkészültségéről, közöttük első helyen Alföldi Róbert (MÉSZÖV) végzett, ' második Makra Mihály, harmadik Sarungi Enikő (KISZÖV) lett. Az el6Ő tíz helyezett képviseli Csongrád megyét októberben Gyulán megrendezendő területi versenyen. Kiskereskedők Könyv a Molnár Dixielandről őszintén szólva nem tudok róla, megtörtént-e már valaha is, hogy Szegeden egy művelődési központ könyvet adjon ki. Mindenesetre most ez a helyzet: a Bartók Béla művelődési központ által útjára bocsátott kötetnek — Simon Géza Gábor A szegedi Molnár Dixieland Band története című munkájának — kétszeresen is lehet örülni. Részben mert a helyi jellegű kiadványok meglehetősen mostoha sorsán látszik lazítani valamicskét, részben pedig — s ha lehet, e tény még fontosabb —olyan zenekart tisztelt meg ily módon s helyez dokumentáltan érdeklődésünk középpontjába. mint a méltán rendkívül népszerű Molnár Gyula együttese. A közelmúltban ünnepeltek Molnárék fennállásuk húszéves évfordulóját. Föl lehetne tenni a kérdést: még ily ünnepi alkalomból is ugyan miért szükséges könyvet írni-kiadni egy vidéki, különben sikeres dzsesszegvüttesről? A kérdésben a válasz: egyfelől éppen mert vidéken élnek, dolgoznak és zenélnek — a vidékiség állapotának közismert hátrányait most hadd ne részletezzük. legyen elég annvi: e műfajban Is jut belőle elég —. másfelől pedig az ok: Molnárék ..különben" nemcsak sikeresek, de valóban igaz az egyik fejezetcím. ..minden fellépésük élmenu a haUaatosoam_ Hogy a kötet régi hiányt pótol, ezek után talán nem is kell bővebben ecsetelni. Simon Géza Gábor szemmel láthatóan az adatszerű információnyújtásra éppúgy törekedett, mint a részletes bemutatással párhuzamosan némi hangulati-érzelmi „helyzetjelentésekre" ama atmoszféra ürügyén, amit a szegedi dixieland band muzsikájával valóban teremteni képes. (Utóbbit tanúsíthatom.) A fentiekből következik, hogy elsősorban informatív érdekei miatt becsülendő ez a könyv: részletes bibliográfia, diszkográfia. gazdag képanyag és névmutató egészíti ki a „Molnár-sztorit", olvashatjuk az együttes régi és mostani tagjairól, eddig megtett útjáról, sikereiről és nehézségeiről egyaránt. Ha nagyon-nagyon esztétizálni akarnánk, persze számon lehetne kérni a „feszesebb", színesebb stílust, a kevésbé protokolláris hangnemet és szerkesztésmódot — de javaslom, ne tegyük. Ennek a könyvnek igenis így és kétszeresen kell örülni. Több szempontból is úttörő jelentőségű munka errefelé, akikről pedig íródott. azokról nyugodt lelkiismerettel elmondható: enynyit meg is érdemelnek. Domonkos László Mercedes Líbiából... ... Trabant meg Csólyospálosról. De van itt szolnoki Wartburg, szegedi Zsiguli, vásárhelyi Zaporozsec, debreceni Opel, gyulai Volkswagen ... A származási hely esetleges, azaz, ma innen, holnap onnan, a márka többé-kevésbé állandó. A Magyarországon forgalomban levő ismertebb autótípusok mindegyike megtalálható Diós József párlépésnyi irodájában — kartonokon. Ez a mini autópiac a magánvállalkozások körét kibővitő központi rendeletek jóvoltából jött létre: autós ügynökség. Az adok-veszek ősi árucsere-kapcsolatban sajátos helyet foglal el az ügynök: a pult nélküli kereskedő. Közvetít, összehoz vevőt és eladót, felhajt árut-piacot. Az utóbbi években éledt újra ez a hajdani közismert foglalkozás, s jelenleg Szegeden hatan cserélték fel az eddigi biztosnak mondott kenyérkeresetet a haszonnal kecsegtető, ám nem éppen kockázatmentes ügynöki hivatással. — Amikor ide jön egy ügyfél az eladni szánt autójával, mindig ő mondja az első árat. — mondja DiÓ6 József. — Nekem természetesen amúgy, hivatalból el kell vagy el kellene fogadnom, hisz most nekem ő a legfontosabb, azért fordult hozzám bizalommal, hogy én eladjam az autóját. Ám az üzlet akkor igazán jó, ha biztosítva van, hogy mielőbb megköttetik. A legjobb vevőcsábító a jó áru jó ára. — Vitatkoznak az eladóval? — Azt soha. Viszont mi ismerjük jobban a piaci helyzetet, és meg tudjuk ítélni, mennyire reális vagy irreális az az ár. Volt már úgy, hogy javasoltuk, többre vagy kevesebbre tartsa az autóját. — És hallgatnak az ügynökre? — Ügy tűnik, igen. — S mit kamatozik a bizalom? — A kockázatmentes és persze kényelmes áruértékesítést. — Vagyis, nem kell az autópiacot járnia, sem eladóként, sem vevőként. — Erről van szó. Hogy miért gyulai, debreceni, s szolnoki illetőségű autókat említettem az elején, annak magyarázata az ügynöki foglalkozásban rövid időn belül fölismert szükségszerűség az oka: többen többre mennek. A szegedi ügynökség ugyanis egy sereg más, hasonló vállalkozóval tartja a kapcsolatot, ahol ugyanígy hol vevő, hol eladó kopogtat be az ajtón, és ahol az egyiket keresik, nem biztos, hogy van, ahol meg ugyanazt kínálják, nem biztos, hogy vevő jelentkezett rá. Ám annak semmi akadálya, hogy két város között utazzon — no nem az ügyfél, hiszen mire való az ügynökség? — az információ. Itt egy autó. ott egy vevő. És íme a példa: C6öng a telefon, az ügynök fölugrik. — Halló, kézcsókom, igen, én vagyok, az ügy rendben van. Tessék mondani, mikor jöhet a vevő? ..: Igen, jó. akkor küldöm, tiszteletem, viszont hallásra. — Ki volt ez? — Egy ásotthalmi eladó. Zasztavét kínált, és szereztem rá vevőt. — Honnan? — Budapestről. Beszélgetés közben egy frissen érkezett borítékot bont föl. Benne a levél, egy külszolgálatból érkező hölgy közli, az ügynökség feltéleleit elfogadta, autóját kínálja eladásra: dízel Mercédes, és barna. Most hozta Líbiából. A levél az adatlappal a nyilvántartó új rekeszébe kerül. Ilyet még nem kínáltak... Igriczi Zsigmond Centenáriumára készül a Szilléri iskola Századokkal ezelőtt ezen a vidéken a Szillér-patak csordogált, a Tisza legnagyobb ere. A hagy árvizet követően a körtöltés szakította el anyafolyójától, s ítélte kiszáradásra. Azután települt be Felsővárosnak ez a része is halászokkal, csizmadiákkal, papucsosokkal, kismesterekkel. Gyerekeiknek meg kellett tanulni a betűvetést, az egyszeregyet, így a víz pusztította rombadőlt házak újjáépítését követni kellett az iskola fölhúzásának is. Az iskolaszék 1882. január 19-i rendkívüli ülése egybehangzóan döntött úgy, hogy július elsejére el kell készülnie négy tanteremnek. A mesterek hat hét alatt végeztek a munkával, de az iskola már megépültekor szűknek bizonyult — az első tanév 353 nebulójának egy résae a környéken bérelt házakból kialakított osztálytermekben skandálta a szorzótáblát. A bővítést azonnal megkezdték. s 1884-ben ütötték rá arra az okiratra a pecsétet, amely a Szilléri sugárúti általános iskola megszületését igazolta. Ennek éppen 100 esztendeje. Az épület további históriájáról és a mai viszonyokról Kolozsi Gézáné igazgató tájékoztatott. Az eredeti tömb kialakítását követően 1966—67-ben nagy felújítást végeztek, a födémcsere mellett két tanteremmel bővítették az épületet, a régi vaskályhákat cserépkályhákra cserélték, majd a hetvenes években tértek át a gázfűtésre. Ma a Szilléri sugárúti általános iskola a Felsőváros tagiskolájaként működik. Négy első, három második és két harmadik osztályában 286 gyerek tanul itt, valamint hét napközis csoportnak adnak otthont. Az iskola környéke jócskán változott — különösen az utóbbi másfél évtizedben. Eltűntek a falusias utcák, lebontották a kis házakat, s helyükön fölépült a felsővárosi lakótelep. Sok minden változott egy évszázad alatt. A fejlődés rohamléptű volt, képzett pedagógusok dolgoznak korszerű feltételek között. Egy dolgot nem oldott meg az idő: az iskola ma is igencsak zsúfolt. A centenárium tiszteletére június 12-én. kedden délután 5 órakor ünnepséget rendeznek a Szilléri sugárúti általános iskolában. Erre az eseményre várják az iskola egykori tanítványait, a volt nevelőket. Az ünnepségen megemlékeznek az iskola történetéről. dokumentumkiállítás mutatja be a história emlékeit, a tanulók műsorral készülnek az eseményre, az egyik volt növendék, Pataki Ferenc festőművész kamaratarlatot rendez. Gyöngyös 650 éve város Terv a Műcsarnok újjáépítésére Átfogó tanulmányterv készül a Műcsarnok épületének felújítására és bővítésére. A Budapesti Műszaki Egyetem középület-tervezési tanszékének irányításával működő munkacsoport hamarosan elkészül azzal a tanulmányával, amelynek alapján naég az idén kidolgozzák a csaknem százéves műemléképület rekonstrukciójának programját. Fennállása óta az épület ugyanis nemcsak szerkezetileg károsodott. illetve avult el. de egyre bővülő művészeti és • Lkoyjn VtMe.lörifaa feladatai miatt már évtizedek óta állandó helyhiánnyal küzd. A most készülő tervek szerint a felújítást a kiállítási tevékenység zavarása nélkül, folyamatosan, több ütemben oldanák meg. Első lépésben az előcsarnok alápincézésével, valamint a középső hajó födémének átépítésével végeznének. Ennek során nemcsak az épület újraszigetelését, s modern szellőzési, fűtési és világítási rendszerének beépítését oldhatnák meg. de újabb hasznos terek kialakításával enyhíthetnének a raktározás és feldolgozás gondja** zs. Az egyelőre csak tervekben körvonalazódó átépítési munkálatok indulása előtt azonban már idén nyáron elkezdték a jelenlegi kiállítási termek tatarozását. Ha túl lesznek a közvetlen veszélyhelyzetet előidéző belső kőpárkányok javításán, sor kerül a termek festésére és megfiatalítására. valamint az úgynevezett videokordon — zárt láncú tévéberendezés — beszerelésére, melynek az épület védelmén túl közművelődési, illetve tárlatkiegészítesl szerepe is Ünnepséget tartottak szombaton Gyöngyösön abból az alkalomból, hogy 650 éve nyilvánították várossá a matraalji települést. A Mátra művelődési központban rendezett ünnepi megemlékezésen Tir Dezső városi tanácselnök megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Róbert Károly király 1334ben emelte Gyöngyöst városi rangra. Ezután Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott ünnepi beszédet. Méltatta a város hat és fél évszázados történetét, felidézte múltjának kiemelkedő szakaszait. Elmondta, hogy Gyöngyös már a középkorban a térség gazdasági és kereskedelmi központja volt, az elmúlt három évtized látványos fejlődése eredményeként pedig országos jelentőségű ipari központtá vált. emellett hagyományos szőlőkultúrája. idegenforgalmi és üdülési szerepe szintén országos jeIfltfóftf g" i Az ünnepségen beszámoltak arról, hogy a gyöngyösiek már 1981-ben meghirdették a jubileumi városfejlesztési programot és az elmúlt három évben következetesen végrehajtották. A lakosság mintegy 200 ezer óra társadalmi munkával járult hozzá a település szépítéséhez. gyarapításához. A jubileum alkalmából első ízben adományoztak díszpolgári címeket. Ezt a kitüntetést négyen kapták meg. köztük Barna Sándor nyugdíjas. a város felszabadulás utáni első polgármestere. A város fejlesztésében végzett munkájukért pedig öten vehették át a „Gyöngyösért". em lékérmet. A város főterén szombaton felavatták Károly Róbert bronzszobrát. Kő Pál szobrászművész alkotását. A Mátra művelődési központban bélvegkiállítást nyitót, tak, a zeneiskolában pedig fotókiállítás nyújt betekin. tust a varos eletébe. (MTI) »