Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

56 Vasárnap, 1984. június 3.' Elutazott a parlamenti Szombaton elutazott Budapestről a kambodzsai parlament delegációja, amely Chea Simnek. a Kambodzsai Népköztársaság nemzetgyűlése elnökének, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Haza Védelmére és Építésére Alakult Egyesült Front Országos Tanácsa elnökének vezetésével június 4-től 9-ig hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. A kambodzsai nemzetgyűlés küldöttsége magyarországi tartózkodása során megbeszélést folytatott az Apró Antal vezette magyar parlamenti delegációval. A vendégeket fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista MunkásPárt Központi Bizottságának titkára és Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos kambodzsai Tanácsának főtitkára. A kambodzsai törvényhozó testület képviselői ellátogattak Nógrád megyébe, ahol a megye párt- és állami vezetőivel folytattak eszmecserét. Megismerkedtek a salgótarjáni öblösüveggyár, valamint az érdi Texelektro Ipari Szövetkezet termelési feltételeivel, eredményeivel. Látogatást tettek a rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, valamint a Fóti Gyermekvárosban. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúztatta. Jelen volt Karsai Lajos, hazánk Phnom Penh-i nagykövete, valamint Kao Samreth, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. LOSONCZI PAL TÁVIRATA Portugália nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Antonio Ramalho Eanest. a Portugál Köztársaság elnökét. MONDALE—HART Walter Mondale pénteken találkozót beszélt meg párton belüli fő ellenlábasával, Gary Hart szenátorral. A demokrata párti belviszály csillapodása láttán a Republikánus Párt országos elnöke kijelentette: egységes ellenfélre és nagy küzdelemre számit novemberben. Mondale capitoliumi irodájában hívta fel a coloradói szenátort, s a telefonbeszélgetés után sajtótitkára „nagyon szívélyes, alapvetően nagyon barátságos'' társalgásról tájékoztatta az újságírókat. amelynek eredményeként a két rivális megállapodott : egy héten belül találkoznak nézeteltéréseik elsimítása végett. Mondale közölte továbbá, Jacksonnal is találkozni fog még a júliusi konvenció előtt. „Tudást őrzs tiszta tenger Tibeti irodalom hazánkban _,gy nép lelkét legigazabban az irodalom, azon belül a költészet fejezi ki. A lélek mélyét, a vágyakat, az érzelmeket önti sokszor évszázados formákba. Minden új generációnak ad valamit az élet kifogyhatatlan változatosságából. Az idén a Körösi Csornaévforduló kapcsán két nagyszerű kötet hagyta el a nyomdát. Sza-Szkja Pandita „A bölcsesség kincsestára" és a címben jelzett dalgyűjtemény. Mindkettőt nyugodtan nevezhetjük szenzációnak, váratlan, kirobbanó sikerük is ezt bizonyítja, A nagy várakozás után olvasásuk egy ismeretlen, sajátságos világot' hoz közelebb hozzánk. „A bölcsességek kincstára" afféle „Igazságra Vezérlő Kalauz", olyan csodálatos ötvöfeet, amely hasonlóan a Koránhoz vagy a Bibliához, az emberi lét nagy próbáit segít megállni. A kilenc részre osztott könyvben a bölcsességről. a gonoszságról, a jellemekről, a (jó és rossz) cselekedetekről és a Tanról, azaz a lúmaizmusról ad a tudós, szerző tömör tanításokat, szám szerint 457-et. Nagy gondolatok, nagy érzelmek, eszmék ragyognak egy-egy versre emlékeztető, de inkább közmondásszerfl 4 soros szakaszban. A pedagógiában is példa lehetne a nagy emberismeretet jelző szerkesztésmód. Az elvont, mindenkire egyaránt érvényes erkölcsi intelmek semmi mással össze nem téveszthető tibeti képrendszerben jelennek meg: ,.A törpe-eszű gyűlölködő / hamar felfedi rossz szándékát Ellenség láttán a rossz kutya mielőtt harap ugatni kezd.'; A bölcsesség általános, de a kifejezesmód egyedi: „Maga hibáját nézi a jó más gyengéjét lesi a hitvény / Maga testén bíbel a páva / bagoly másnak hagy baljós jelet." Milyen tudást őriz a „tiszta tenger"? A tibeti dalokban élő nép sok szenvedésen át képekké, dalokká szúrt tudását. Költői útikönyv Tibet tájairól, az egész rejtelmes ország népe, gondolatai ott élnek lapjain: ifjú szerelmesek, szerzetesek, hazájukba vissza vágy ók. A négysoros versek felépítése a magyar dalok kezdő képsoraira emlékeztet, de az. igazi összefüggés a jelképes vagy valódi természeti jelenség és a belső világ között csak az ázsiai ember számára érthető igazán! A teljes életről szólnak ezek a versek — a gyerekkor anyaöl melegében pergő napjairól, a szerelemről, az örömről, csalódásról, az öregségről és a végről, a Nirvánáról. Nem könnyű olvasmányok a tibeti költészet virágai! A népdalok élő költő verseire hasonlítanak, a dalai láma Can-jag-gjaco költeményei népdalokra: sejtelmes gondolatok, erzelmek gyöngyei különös képek kagylójában: „Dér gyöngyözik a fú élén,/ az északi szél hímezte, / amely válni kényszeríti / a virágot és a méhet." A fölényes tudást tükröző utószó Ligeti Lajos — illetve a Dalok Könyvében Sári László munkája. A versfordítás alapján a költői átültetés Tandori Dezsőt, illetve Rab Zsuzsát dicséri. Rozsnyai Jenő Nemzetiségi találkozó Pitvaroson A Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága szervezésében megyei nemzietiségi találkozóra került sor tegnap, szombaton Pitvaroson. Az eseménysorozaton — amely délelőtt 11 órától késő estig tartott — ott voltak a Hazafias Népfront mellett működő nemzetiségi bizottság tagjai, a román, a szlovák és a délszláv nemzetiségi szövetségek képviselői, a párt-, állami, társadalmi és tömegszervézetek, gazdasági egységek vezetői, képviselői. A találkozóra érkezett vendégeket a pitvarosi pártszékházban Kemény Lajos, a községi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Tuska György, a helyi párt-vb tagja tartott tájékoztatót a térségben élő nemzetiségi lakosság helyzetéről. A vendégek ezután — vendéglátóik kíséretében — több helyszínt, intézményt felkerestek. Először az óvodába látogattak el, ahol a gyermekekkel való foglalkozásról, gondoskodásról gyűjtöttek tapasztalatokat. Ezt követően részt vettek egy nemzetiségi órán, az általános iskolában. A délelőtti program a községi könyvtár megtekintésével ért véget. A találkozó résztvevői délután felkeresték Pitvaroson Tószegi Gyuláé k lakását, amely egyben nemzetiségi tájház. A vendégeknek nagyon tetszettek a szép díszítőművészeti és haszjiálati tárgyak. A program Ambrózfalván folytatódott, ahol a szlovák klub foglalkozása jelentett maradandó élményt. Az ünnepi nagygyűlésre délután 16 órakor került sor Pitvaroson. Beszédet dr. Keczer Tamás, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője mondott. Többek között méltatta az elismerésre méltó nemzetiségi politikát, és örömmel szólt a hagyományőrző kulturális tevékenységről. A nagygyűlésén dr. RUM Márk, az Országos Béketanács tagja, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsegének elnöke átadta az Országos Béketanács emléklapját Pitvaros község népfrontbizottságanak. Ezzel a békemozgalomban és a nemzetiségi politikában kifejtett eredményes tevékenységet, jó munkát ismerte el az országos testület. Külpolitikai reflektor § Mi a jelentősége Kim Ir Szen magyarországi látogatásának? A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének élén 28 éve járt Magyarországon Kim Ir Szen: akkor is a szocializmus útjára tért európai országokban tett látogatássorozatába illett bele a budapesti megálló. A mostani tanácskozásai a magyar vezetőkkel, a két ország pártjainak, kormányainak kapcsolatában új fejlődést jeleznek. Mint Kádár János hangsúlyozta, a Kim Ir Szen vezette párt- és állami küldöttség tiszteletére adott díszvacsorán: a földrajzi távolság ellenére összeköti a két népet, a két országot a társadalmi célok és a nemzetközi törekvések alapvető azonossága. A tárgyalások során is kifejezésre jutott, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja a Korea békés, demokratikus és külső beavatkozásoktól mentes újraegyesítésére Phenjanban tett javaslatokat. Kim Ir Szen rámutatott arra, hogy Koreában is nagyra értékelik a szocialista építőmunkában elért magyar sikereket és tapasztalatokat, azokat a szocialista országok közös kincsének tekintik. Emlékeztetett arra a segítségre, amelyet a magyar nép nyújtott a koreai népnek az imperializmus ellen vívott felszabadító háború, majd a háborút követő újjáépítés időszakában. Kifejtette, hogy a KNDK nemrég háromoldalú tárgyalások megkezdését javasolta az USA és Dél-Korea részvételével az országegyesítés előfeltételeinek megteremtésére. Céljuk a feszültség enyhítése az országban, a Távol-Keleten, egész Ázsiában. Köszönetet mondott a magyar párt, a kormány és a nép szolidaritásáért, amellyel ezt a tervet támogatja. Ugyanakkor a koreai vezető támogatásáról biztosította azokat a békés erőfeszítéseket, amelyeket a magyar párt és a kormány az Európában kialakult veszély elhárítására, a béke fenntartásá érdekében tesz. A magyar—koreai tárgyalások eredményeként lehet nyugtázni: kölcsönös a szándék a kapcsolatok bővítésére, a még kiaknázatlan, új lehetőségek feltárására. tt Csak „gazdasági" volt a londoni tőkés csúcstalálkozó? Bár mindig is csupán gazdasági rendeltetésűnek mondják a hét leggazdagabb tőkésország vezetőinek az év derekán rendezett, s most már hagyományosnak mondható csúcstalálkozóját, azon mindig napirendre kerülnek a világpolitikai problémák is Londonban most Thatcher asszony vendégei szintén szóba hozták a kelet—nyugati viszony alakulását, no meg az Öböl mentén kirobbant viszály politikai-katonai tényezőit. Furcsa módon a nem gazdasági viták háttérbe szorítását a „fővendég" érdekeinek figyelembevétele indokolhatta: Reagan, az elnökjelölt-elnök számára kedvezőbbnek látszott, ha a „csúcson" politizálnak, nem pedig az USA gazdálkodását bírálják ... Mert egy gazdasági vita óhatatlanul egységfrontpt teremtett volna az Egyesült Államokkal szemben. Minden nyugati szövetségese megsínyli, ha Washingtonban óriási a költségvetési deficit (vagy 190 milliárd dollár!), ha magas a kamatláb (jóval 10 százalék fölött!), és ezzel elszívja a tőkét máshonnan. De szabade, lehet-e egy választási hadjáratba induló amerikai elnököt a vádlottak padjára ültetni? Inkább ott kell megpróbálni ráhatni, hogy ne csak szavakban szorgalmazza a kelet—nyugati párbeszéd újrafelvételét. Ez azért is hasznos, mert így bizonyos fokig Reagannel szemben tudja magát a feszültség enyhítése hívének feltüntetni egy Kohl kancellár éppúgy, mint egy Mitterrand, egy Thatcher ászszony és egy Craxi. Az amerikai választás közeledtével a diplomáciai megfigyelők és a gazdaságipénzügyi szakértők már jóval a londoni találkozó előtt azt jósolták, hogy nem lehet konkrét megállapodásokat várni a Lancaster House-ban, a „hetek" tárgyalóasztalánál. Különösen olyan megegyezések voltak eleve kizárva, amelyek még oly szelíd formában is valamire elkötelezték volna Amerika urát. Talán a jövő évi csúcstalálkozó már igazi vitákat hozhat. Hogy igazi döntéseket is, az kevésbé bizonyos. ft Mi a helyzet az irakiiráni háborúban és az öböl „tengeri háborújában"? Teheránban és Bagdadban olyan jelentései, látnak napvilágot, amelyek elmondják: a másik fél légitámadásai, illetve tüzérségi támadásai hány és hány emberéletet oltottak ki. Mintegy igazolásul szolgálnak ezek a szemben álló felet elmarasztaló közlések az újabb es újabb katonai erőfeszítésekre. a csapásokat megtorló ellencsapásokra. A diplomáciai erőfeszítések a háború mielőbbi befejezésére egyelőre eredményteleneknek mutatkoznak, legyen szó bár algériai, szaúd-arábiai vagy szír akciókról. Ami azonban a világot a héten növekvő nyugtalansággal töltötte el: kiterjedtek az ellenségeskedések az Arab-(Perzsa)-öböl légterére is. A szaúd-arábiai légierő zsoldosok vezette harci repülőgépei lelőttek két iráni gépet. Közben az iraki légierő újabb tartályhajókat lőtt, Irán viszont bejelentette, hogy ellenőrizni fogja a Hormuz-szoros forgalmát, megakadályozza az iraki kikötők felé tartó hajók továbbhaladását, elkobozza az Iraknak szánt árukat. Mindezt eszkalációnak lehet minősíteni, a háború lépcsőzetes kiterjesztésének. Az Iránnal szemben kirajzolódó frontban ott sejthető az Egyesült Államok is, amely például az iráni—szaúd-arábiai légi incidens hírére sietett bejelenteni, hogy további új Awacs felderítő és légierő-irányító repülőgépeket küld a térségbe. Ilyen Awacsok fedélzetéről irányították az iráni gépek ellen , a szaúd-arábiai phantomokat. Az „America" repülőgép-anyahajónak most kell megérkeznie a hormuziszoros közelébe ... Ott van még egy amerikai anyahajó; a „Kitty hawk". A hivatalos indoklás szerint az „America" tulajdonkeppen csak felváltani akarja' a „Kitty hawk"-ot Az iraki—iráni háború kérdése minden bizonnyal ott szerepel az ENSZ főtitkárának, Pérez de Cuellarnak a tárgyalási témái között, aki Kairó és Damaszkusz után — mint ezt egy nyilatkozatában kijelentette —, akár a háborús térségbe is hajlandó ellátogatni. Pálfy József Lidire közséo feléaetése Csehszloj vákia fasiszta megszállóinak egyik leaszörnyűbb rémtette volt. E tragikus esemény 1942. június 10-én játszódott le. s köoette több mas cseh és szlovák falu elpusztítása. Ez is a fasiszta Németországnak ahhoz a tervéhez tartozott, amellyel a cseh kérdést falvainak kiirtásával a cseh nép deportálásával vaov elnémetesítésével akarták megoldani. Az ürügyet hozzá egyrészt a kommunisták, a hazafiak ellenállási tevékenyséae szolgáltatta, másrészt a cseh nép esküdt ellensé| ae. Reinhard Heydrich birodalmi helytartó ellen 1942. május 27-én véarehajtott merénylet. A ielieavzések világosan beszélnek. A merényletet követő hatodik napon már megkezdődött a Lidice elleni rémtelt előjátéka. Frank orupvenführer telefonon közölte a német rendörsén és biztonsági szolgálat parancsnokával. Horst Böhmmel. hogy Lidice községei illetően a következő e'nárasra van szükség: 1. Minden férfit agyon kell lőni. 2. Minden nőt koncentrációs táborba kell küldeni. 3. A ayerekeket össze kell terelni, s aki közülük érdemesnek látszik elnémetesítésre azt német családhoz kell kiadni nevelésre. 4. A községet fel kell éaetni. s a földdel egyenlővé kell tenni. Mén el sem ült a kivégző század lövéseinek hannia. amivel 173 lidicei férfi életét oltották ki 19.5 nőt n gyerekekkel eayütt a közeli Kladno I aimnázivménületébe hurcolták. Két1 napi foavatartás után a gyermekeket Lidice él a fasiszták elszakították anyjuktól, s valamennyi nőt Ravensbrückbe szállították. Itt végigélték a náci koncentrációs táborok minden szörnyűségét. és sokan közülük belepusztultak a szenvedésekbe. Legszomorúbb sorsuk a lidicei gyerekeknek volt. Két hosszú napon és éjszakán át egyre csak azt kérdezgették kétségbeesetten: ..Miért?" Mi szüksége van a Gestapónak szemük, haiuk színére és fejformájukra? Miért sorolják be őket ábécés sorrendbe? Miért kell elválni anyukájuktól, s mi történt apukáinkkal És hová viszik őket? Mennyi hiábavaló kérdés előzte meu a ayerekek elhurcolását l.ódzba es Clielmbe. ahol új nevet kaplak, s ahol nem voltak sem játékok, sem babák, sem az otthon illatát árasztó viráaos mezők. Csak néhány, rokonoknak küldött levél maradt fenn utánuk. Annyira remélték, boay hazatérhetnek. Fiatal életüket mégis Chelmben végezték, ahol több mint ezer gyermeket férfit és nőt pusztítottak el a gázkamrában naponta. Csvván kilenc lidicei gyereket tartott a lód-i faivédö és áttelepítési hivatal az úgynevezett fait ialek alapián elnémetesítésre megfelelőnek. Német családoknak adták vagy adták el őket. A haboru után a csehszlovák hivatalos közegeknek sikerült mind a kilenc gyereket megtalálniuk, és viszszahozniuk Lidicébe. F, szerencsések között van Marié Dolezalová-Supiková is. aki ma a lidicei városi nemzeti bizottság <tanács) titkára. Tevékenysége, munkája élő tanútétele annak, hogy Lidice él és cini foa. ö mana iau beszél erről: ..Ha a második viláaháború alatt Lidice a fasizmus elleni harc szimbóluma lett. a mai Lidice az életnek a halál felett aratott győzelmét hirdeti. Igen. új Lidicénk van. Üjjáévítését 1947ben kezdték mea az állami és pártszervek gondoskodásával. Ma már 495 lakosa van. s köztük 71 nő még mindia emlékszik az egykori tragikus eseményekre." Találkozhatunk velük a községben bárhol. Végzik a dolgukat bevásárolni. szórakozni járnak. S a fiatal anyuk a auermekkocsi fölé hajolva, arról ábrándoznak, milyen is lesz jövőjük. Lidice közséaben 150 családi ház áll. ezeket az egész országból, sőt külföldről érkezett munkásbrioádok építették fel a háború utáni első években. A községben aszfaltutak vezetnek a zöld növények és virágok között van kultúrotthona és több korszerű üzlete. A pusztulásra szánt Lidice szépen rendezett kertek, tiszta utcák és utak közséae lett. s lakosainak egyetlen óhaja, hoav békében élhessenek. MÓNIKA KEMMLEROVA (ORBIS—KS) ta *