Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

8 Szombat, 1984. június 9. >»- m c Képek a múzeumban Nyilasy Sándor: Hazatérő munkáspár Zalán Tibor Variációk nem a földet a felhőket fáilalom ha elpusztul bolygónk s marad a fáidalom helyén az űrben s forog körbe-körbe: hoevan néz akkor Isten tükörbe miért néz akkor tükörbe az Isten ha más mint fáidalom az űrben már nincsen foFog foíoe körbe az elpusztult föld pora s a sötétben kialszik a Megváltó emberi Mosolya Tandori Dezső A közkeletű évszakok Milyen sötét van! öt perc múlva négy. és a hosszabbodó nappalok szerint ez: rendhagyó március: mentők... a kérdés, a kimondatlan, hogv ..velünk is ígv le«z..." Reggel kabátban meleg, s a szélvész délre port s szemetet csapdos a vízhez, aztán a1 pára. s mint valami végzés: hófelhők. Ne csodáld, hogv nem feszítesz büszkén ma sem, s néha csak megkapaszkodsz asztalod peremében, a tavaszhoz lenne néhánv kérdésed: hallgatod helvette a madárzsivait a parkból, ők maradtak meg. túlélők tavalyról, meg mind a közkeletű évszakok. Az IGE íróhetei Ötven éve volt az első 9 9 O' Minden művészeti ágazatnak megvannak a kulcsfogalmai. A „termékeny pillanat" például főként a képzőművészetben használatos. S lényegében azt jelenti, hogy nem minden mozdulat és szituáció alkalmas az emberi jelenségek hatékony kifejezésére. Vagyis meg kell találni azokat a helyzeteket, változatokéi, amelyek valamiképpen túlmutatnak önmagukon. Egyrészt a múltra, az előzményekre is utalnak, de a bekövetkező fejleményeket, a jövőt is sejtetik. Szinte jdöbeli folyamatában érzékeltetik a valóságot. Annak ellenére, hogy a térbeli művészetek területén vagyunk. Így van ez a jeles szegedi festő, Nyilasy Sándor mostani olajfestményén is. Nemcsak egy jellegzetes öltözetű munkáspárt látunk, hanem ezzel együtt majdhogynem a mozgásukat, az előrehaladásukat is észleljük. Jóformán párhuzamc» ritmusban, mintegy dupla hangsúllyal lépkednek a figurák.. Ráadásul alig van körülöttük valami, ami elvonná róluk a figyelmünket. Fent sűrű lombkoronák, az alakok mögött pedig simafalú kerítés. A jelenetet mindenesetre rézsútos helyzetben láttatja az alkotó, így némileg úgy érezzük, mintha egy lejtős utcán lennénk. És ez csak tovább erősíti a mozgás képzetét. Máskülönben egy sajátságos, hangulatos Nyilasy-képpel állunk szemben. Köztudott, hogy az alkotó előszeretettel festette a szegedi, tápéi parasztemberek mindennapjait. Ugyanakkor művészi szemléletmódja túlnyomóan a nagybányai iskolához kötődött, ö is a természet-, a napfény-, a plaip-air felfogás szellemében munkálkodott, s többnyire Ferenczy Károly nyomdokain haladt. Belőle azonban hiányzott az átszellemültség, a miszticizmus. Inkább az optimizmus, az életszerűség, a nagyvonalú elevenség és egyféle nyerseség jellemző piktúrájára. Erre a művére is. Persze, ilyenformán sem hiányoznak innen a fe6tői finomságok. Mert a sárgás-zöldes tónusok között hamvas frisseséggel villog az asszony rózsaszínes köténye, mint ahogy a kora esti napfény is érz.ékletes, koncentrált kiemeléseket teremt a levelek sűrűjében. Nem véletlen hát, hogy Lyka Károly szeme is megakadt Nyilasy képein. Majd ezt írta róluk: ,,Mielőtt ...Szegeden fellépett, itt nem támadott kép, amely a festő és a néplélek, a népélet közötti közelséget annyira mutatná, mint az idevaló munkák." SZUROMI PÁL k tven évvel ezelőtt 1932. júniusában rendezte meg az IGE a margitszigeti íróhetet, első iróhetét. amelvet még ió néhánv követett. Az IGE. az Írók Gazdasági Egyesülete, a magvar irodalmi élet szervezésében, az írók anvagi és alkotói érdekeinek védelmében 1932-től jelentős szerepet töltött be. Mindez részleteiben még feltárásra vár. amiben naav segítseget fog jelenteni a mostanában előkerült IGE-jegvzőkönyvek megismerése. Az IGE belső életéről eddig ugyanis csupán Móricz Zsigmond naplófeljegyzése! bő] és leveleiből nyerhetünk ismeretet. Az IGE a nagv nyilvánosság előtt rendszeresen fellépett az úgynevezett íróheteken. Irodalompolitikái törekvései közül elsőnek az írói—irodalmi egység megteremtéséért folytatott küzdelmét kell említenünk. A vidéki írók és irodalmi műhelyek részvételére és szerepeltetésére szintén nagv gondot fordítottak. A dunántúliak közül Surányi Miklós Keszthelyen. Bárdosi Németh János pedig Miskolcon beszélt a vidéki irodalom helyzetéről. A debreceni Adv-Társaság vezetői közül Juhász Géza volt a legaktívabb, de Gulyás Pál és Kardos László is résztvevője volt az egyes íróhetek eseménveinek. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tevékenységéről és kiadványairól Buday György a Margitszigeten tájékoztatta írótársait és a közvéleményt Az északkeleti országrész. Miskolc és körnvéke írói á lillafüredi és a miskolci íróheteken jutottak szóhoz. hátik". Miskolcon Veres Péter — a munkásosztály társadalmi elnyomásáról szólva — fejtette ki. hogv „ennek a nemzetnek a szellemi és anyagi felemelkedését eav vigasztalan társadalmi berendezkedés akadályozza". A Magvar írók ..boldog heté"-t is jelentette egv-egv IGE-íróhét. Nagy Lajos a Balatoni íróhét végén ígv összegezte élményét: „A balatoni hét minden szépsége, néhány jó előadás, siker néhánv fontos irodalompolitikai állásvont leszögezése. utazás, természeti panoráma, strandolás. csónakázás. pihenés, kitűnő evésivás. .. ". Lillafüredről Bálint György jelentette olvasóinak: ..Luxusban élnek tehát egy hétig a maavar írók. Élvezik a gyönyörű környezetet, üldögélnek a hatalmas parkban, kirándulnak a zöld Hámori tó árnyás partmenti útjain. Jókedvűek... A maavar Parnasszus tagjai valóban Parnasszust derűben töltik itt az "Írók Hetét»". Az egymás megismerésének emberi és alkotói jelentőségéről Bárdosi Németh János írt szép sorokat: ..Nekem az író-konoresszus felejthetetlen emlékeket hozott. Mert felejthetem-e Móricz Zsigmond Arany János-i sörényét, Bajcsy-Zsilinszky Endre kurucos kiállását, és másokat, akik azóta a magyar pantheon halottai, de emberi alakjuk, szavuk a Margitsziget szelíd fái alól szól vissza hozzánk." A 7. IGE az fróhetek erkölcsi tőkéiével felvértezve végezte munkáiét 1944. március 19-ig. majd 1945-ben újjászerveződve — egészen 1948—49-ig. Nem merül feledésbe az IGE és irodalompolitikai tevékenysége: márcsak azért sem. mert a mai irodalompolitikai vitákban felhasználható tanulságokkal szolgálhat. M. P. J. A* z IGE-íróhetek a demokratikus szabadságjogok követelésének és a fasizmus elleni tiltakozásnak a fórumai voltak. Kárpáti Aurél Siófoktól kezdve Miskolcig mindenütt a demokratikus szabadságjogokért, az alkotói szabadságért emelt szót. Pakots József az országgyűlés képviselőházában a németországi könyvégetés első napján — a magvar írók nevében — emelte fel szavát a barbarizmus ellen. A munkásság és parasztság gazdasági és társadalmi-kulturális felemelésének szükségességét hangsúlyozták az IGE-íróhetek előadói. Móricz Zsigmond a lillafüredi kongresszust nvitó előadásában beszélt erről. A Margitszigeten a szociáldemokrala kultúrpolitikus. Bresztovszky Ede és a népi írói mozgalom képviselője. Féja Géza fejtette ki. hogv ..az író csak a legteljesebb szabadság híve lehet. így csak a feltörekvő osztályokra támaszkodA Margitszigeti IGE-ianácsko/.ások színhelye A Miskolci Nemzeti Színház (a kép jobb oldalán) „Rómáról jut eszembe. 42. A Pantheon A régi romának azt a részét, ahol most a Pantheon áll. Compus Martiusnak (Mars-mezőnek) hívták A város lakossága gyarapodásával a nyilvános élet egves mozzanatai is mindinkább ide tevődtek át. Itt gyülekeztek diadalmenetre, itt tartották a szavazásokat, itt volt a cenzorok hivatalos helyisége, itt várták meg a diadalmas hadvezéreket. E helyen épültek a leghíresebb színházak. Itt emelkedik a világ egyik legszebb művészi alkotása, a Pantheon. vagy Rotunda: ahogy ma nevezik, a kör alakú épületet. Eredetileg Agrippa fürdőihez építették melegedőnek, de olyan ' csodálatosra sikerült, hogy templommá alakították át. Romában ez az épület a bolthajtásos, kupolás megoldás legszebb példáia. Belső szépségét a nagyszerű színhatás is növeli, mert a világ legnagyobb kupoláját a tetején levő kilenc méter átmérőjű kerek nyílás nyitva hagyja. így a világosság felülről árad a templomba. Valamikor bronz- és aranylemezek borították, Hogv Agrippa konzul építtette, azt elárulja a homlokzatán olvasható nagybetűs felirat. Az alatta levő. kisebb betűkkel írott szövegből pedig megtudhatjuk, hogy Septimius Severus és Caracalla császár restauráltatta. Fennmaradását annak köszönhetjük, hogy Foca görög vezér a pápának adományozta. IV. Bonifác pápa Mártírok Szűz Mária-templomának nevezte el. A Barberini családból származó VIII. Orbán pápa leszedette a Pantheon bronzdíszítéseit. Pasquino talapzatára az olaszok rá is ragasztották a panaszcédulát ezzel a szöveggel: „Quod non fecerunt barbari. fecerunt Barberini" (Amit nem tettek meg a barbárok. megtették a Barberiniek.) A Pantheonról leszedett bronzlapokból készítették a Szent Pétertemplom baldachiniát. egv részéből pedig agyúkat öntöttek az Angyalvár védelme ideién. A Pantheonba belépve, jobbról az olasz királyi család tagjai nyugszanak, balra pedig Raffaello. aki művésztársaival egvütt annyit küzdött a régi római műemlékek megmentéséért. A csupán harminchét évet élt nagv festő sírfeliratát Bembo kardinális szerkesztette, amelv a következő szép gondolatot felezi ki: Itt nyugszik az a Raffaello. akitől — míg élt — félt.a természet hogy legyőzi. miután meghalt, attól fél. hogv maga is elpusztul. A kupola alatti ürés fülkékben, minthogy a Pantheon az összes istennek szentelt templom volt. valószínűleg az istenek szobrai állottak. Augustus császár nem engedte, hogv szobrát a i fülkében elhelyezzék. Ez — a leírások szerint — egy eldugott helyen állott. A Pantheon mögött, a Palombella és a Minerva utca kereszteződésénél, fönt és az út szintje alatt nagyon iól láthatók Agrippa fürdőinek impozáns maradványai; delfinek! kaevlók. falak fülkékkel (ezek talán könyvtárak voltak.) A Pantheonból kijőve, érdemes bemenni a közeli Tazza d' Oro bárba (Olaszországban a presszót bárnak hívják.) A világon itt főzik a legiobb feketét. TIMÁRNÉ MAKKÁR ERZSÉBET I