Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-08 / 133. szám

Csütörtök. 1984. június 14. 5 Vízvédelmi wr * r m orjarat Megkezdte rendszeres őr­járatait a Balatonon a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság siófoki kirendeltsé­gének új hajója, a „Vízvé­delem". Ez a vízügyi szolgá­lat első, speciálisan vízvé­delmi célokat szolgáló ha­jója. A hajó 31 méter hosszú és 5.8 méter széles, a személy­zeten kívül 20 tagú mentő­alakulat tartózkodhat a fe­délzetén. Kitüntetett pedagógusok A KISZ Szeged városi bi­zottsága a pedagógusnap al­kalmából kitüntetésátadási ünnepséget rendezett teg­nap, csütörtökön délután a DÉLÉP ifjúsági klubjában. A KISZ KB az Aranykoszo­Lászlónak (JATE) és Szabó Lászlónak (SZOTE). A KISZ KB Dicsérő Oklevelében ré­szesült Ördögh Mária (600­as számú Ipari Szakmunkás­képző Intézet), dr. Kiricsi Imréné (Kőrösy József Köz­rús KISZ-jelvényét adomá- gazdasági Szakközépiskola), nyozta dr. Herczfeld Rozália- Olajos Lászióné (624-es szá­nak (tanárképző főiskola), mú Szakmunkásképző Inté­Deák József nének (640-es zet) Tóthné dr. Kazai M Textilipari SzakmunkaskeD- , , , . . , :ő Intézet). Maróti László- dalna <JATE), Kővárt Ist­nénak (Dorozsma talános iskola), II-es ál- vdnné (Dorozsma Il-es álta­Völgycs' lános iskola). Pulton Innen, pulton túl Sok dolgozó, kis forgalom A Dél-Tisza menti Áfész Szegeden, és a hozzákapcsolt településeken kívül Röszke, Zsombó. Bordány, Deszk, Kübekháza, Tiszasziget és Üjszentiván községek ellá­tásában is részt vállal. Egy­segei megtalálhatók a Bel­városban és a lakótelepeken, a falvakban és a külterüle­teken. Az alaptevékenység a kiskereskedelem, de je­lentós a vendéglátás rész­aránya is. Ezenkívül foglal­koznak nagykereskedelmi tevékenységgel, zöldség-gyü­mölcs, illetve vegyes felvá­sárlással, végeznek ipari te­vékenységet és szolgáltatást. Az áruház szövetkezeti ré­szének éves forgalma 350 millió forint, amely kevés a lehetőségekhez mérten. A gazdasági mutatóknál nem kevésbé fontos a fo­gyasztási szövetkezetek te­vékenységének megítélésé­ben a tagok, a vásárlók vé­leménye az ellátásról. Igaz, ők nem az „áfész"-szel ta­lálkoznak, hanem egy bolt­ban vásárolnak, étterembe, vendéglőbe ülnek be ebé­delni, vacsorázni, vagy csak egy italra. Hogy milyen ér­zessel távoznak, abban nagy és egyre növekvő — sze­repe van az adott egység vezetőjének és dolgozóinak. Az újszentiváni táp- és terményboltban ottjártunk­kor éppen szemes kukori­cát mértek a vevők a rak­tárban. Akik a lapát nyelét fogták, a zsákokat a mér­legre állítottak, elégedettek az ellátással, de találkoz­tunk olyan gazdával is, aki szerint nem folyamatos az ellátás. Amikor egy kere­sett takarmányból szállít­mány érkezik, azok az ál­lattartók, akiknek több pén­zük van. tartalékot is fel­vásárolnak. Így nem lehet azt mondani, hogy „napra­kész" az ellátás. (Persze, ezt a gondot az igazán bőséges szállítások megoldhatnák!) A boltvezető elmondta, hogy ötvenmázsás tétel alatt nem visznek ki a bolt részére takarmányt és tápot. Kicsit furcsának tűnik, miért szál­lítanak Szentesről és Me­zőhegyesről, amikor azt a keveréket Szegeden is ké­szítik. Nincs minden rend­ben az ütemezéssel. Ami­kor indító csirketápra lett volna szükség, akkor csak nevelő érkezett. Hetek múl­va megjött az indító is, a nevelő helyett. Vegyesbolt Szőregen, a Szerb utcában. Első pillan­tásra szembe tűnik a pol­cok üressége. Az eladótér­ben üres rekeszek garmadá­ja. A kevés áru között is elég nagy a rendezetlenség. Természetesen, az ilyen „kí­nálattal" a vevők nem le­zárta. Beszélgetésünk köz­ben megérkezik a FŰSZERT utazója, és udvariasnak egyáltalán nem nevezhető hangon szólítja a boltve­zetőt. Szőregen hiába keresünk felvásárlót. Akik zöldséget akarnak eladni, Szegedre kell szállítaniuk. Később megtudjuk, hamarosan szer­ződéses üzletek várják majd a kertek feleslegeit értéke­síteni szándékozókat. A Hintaló vendégei jó vé­leménnyel vannak az üz­letről. Még a nyári sörel­látásra sem panaszkodnak. Az üzletvezető szerint, eb­ben, a vevőkör alapos is­meretének igen nagy sze­repe van. A szomszéd, ga­zos telekről ők is hiányol­ják a rendszeres felvásár­lót. Az egyik sikeres szerző­déses üzletvezetővel hossza­san beszélgetünk. Panasz­kodik az ÁFÉSZ vezetőinek gyakori változása miatt. Megemlíti a rezsiköltségek és a bérleti díjak növeke­dését. Beszélgetés közben megkérdezzük, mennyi csú­szópénzt kell adni a folya­matos áruellátásért. Hatá­rozottan kijelenti, hogy ő nem ad senkinek. Nagy-György József 1983. márciusától áll a szövet­kezet élén. Nem titok, ren­det csinálni hívták ide Ma­kóról. — Milyen helyzetben vet­te át a szövetkezet veze­tését? — Minden előzetesen el­képzeltnél is rosszabban — válaszolja, és máris szinte pontokba szedve sorolja a hibákat. Az 1974-ben tör­tént egyesülésnek sem az anyagi, sem a technikai, sem a személyi feltételei nem voltak meg. Nagy gon­dok vannak a dolgozók szemléletével (bár ez az utóbbi időszakban sokat vál­tozott). Egyeseknek nehéz belátni, hogy a munkahely­re nemcsak a fizetésért kell bemenni, hanem a forga­lommal is fontos törődni. Az évekig tartó vezetési anarchiát kihasználták a konjunktúralovagok, ezért ma mintegy 11 millió fo­rintja úszik a szövetkezet­nek. Meggondolatlanul ad­tak ki szerződéses üzemel­tetésre vendéglátóipari egy­ségeket. Tavaly olyan szer­vezetlenség uralkodott itt, ami országosan talán 1948­ban volt jellemző. A túl sok dolgozó kevés forgalmat ért el. Az 1982-es 10 milliós nyereség ilyen nagy gaz­dálkodó egységnél hideg vízre sem elég. Rengeteg bérleménye volt és van az ÁFÉSZ-nek. Volt időszak, amikor a jövedelmezőség hetnek elégedettek. A bolt vizsgálata nélkül minden ut szerződéses üzemeltetésben dolgozik. A boltvezető alig teljesített megrendeléseit mutatja. Tormát, mustárt, majonézt régóta nem ka­pott (ezeket a cikkeket ké­sőbb, a Hintaló melletti ABC-ben is hiába keres­sük). A konzervek nagy ré­szét is hiába jelölte be a megrendelő lapon. A PI­ERT-től csak a legszüksége­sebb csomagolószereket kap­ja meg. Az udvari raktárt casarkon üzleteket nyitot­tak. — Mik a legsürgősebb fel­adatok? — Községcentrikus keres­kedelempolitikát hirdettünk meg. Célunk, hogy a napi cikkeket a lakosság min­denkor meg tudja vásárol­ni a faivakban is. Igyek­szünk felszámolni a bérle­ményeket, a felesleges bol­tokat, a ráfizetéses üzeme­ket. A kócerájok, szatócs­ket akarunk nyitni. A fel­vásárlásban csak a szer­ződéses üzemeltetéssel lehet előrelépni. Ennél a mód­szernél nem fordulhat elő, ami Deszken történt, hogy a volt dolgozónk havi biz­tosított 2500 forintos bérért csak a saját salátáját ér­tékesítette. Tavaly kemény intézkedéseket tettünk a vendéglátásban is. Körülte­kintőbben járunk el a szer­ződések megkötésénél. A meghirdetéskor megkezd­jük a régebbi dolgozóink felkészítését az esetleges bérbevételre. Óvadékot és kezes (eket) kérünk. Az újszegedi ABC-t jú­lius 3-án nyitjuk. A bel­városi Párizsi áruház meg­nyitása is terveink közt sze­repel. — Milyen változásokat terveznek a Szeged Nagy­áruházban? — Bővítjük az ABC-részt. A büfét másutt helyezzük el, így több hely lesz a gon­doláknak. Ésszerűtlen az itteni áruforgalom megszer­vezése. Túl sok az osztály. Legalább 50 fővel kisebb létszámmal is lehetne a je­lenlegi forgalmat biztosíta­ni. így körülbelül 10 mil­lió forinttal csökkennének az üzemelési költségek. — Milyen eredményeket sikerült egy év alatt elér­ni? — Tavaly márciusban el­keseredett hangulat volt a küldöttgyűlésen. Azóta a ta­gok véleménye megváltozott. Ezt bizonyítja, hogy 666 új tagot sikerült felvenni, és 10 millió forint értékben vásároltak tavaly alap- és célrészjegyeket. Nagyot ja­vult az együttműködésünk a községi párt- és tanácsi szervekkel. Támogatják, se­gítik a munkánkat. A kü­bekházi tanács például 150 ezer forintot adott a ke­reskedelmi hálózat bővíté­sére. Lassú szemléletbeli változás dolgozóink köré­ben is érezhető. Üj ala­pokra helyeztük kapcsola­tainkat az állami nagyke­reskedelmi vállalatokkal. — Milyen eredményeket érhet el a most már Dél­Tisza menti ÁFÉSZ néven szereplő gazdálkodó egység? — Talán 1985 végére más fogyasztási szövetkezetekhez hasonlítva, egy közepes szintre eljuthatunk. Böle István Iskola, munka, család Elcsépeltük már azt a latin mondást, amely sze­rint nem az iskolának, ha­nem az életnek tanulunk. Az életre nevelés szó hasz­nálatáról a nagy pedagó­giai kísérletező, Németh László is úgy vélte, hogy elég ködös, sokféleképpen értelmezhető dolog ez. Ahogy kifejtette: a régi iskolával szemben — ami­kor szinte a tudomány tor­nyába zárták a kis növen­déket — ma lényegesen más az iskola, s a környe­zet viszonya. A világ teli vam azzal, amit odabent tanítani kell. nem az isko­la unszolja az életet, hogy ugyan fogadj el tőlem va­lamit, hanem az élet az is­kolát: ugyan teremts már valami rendet abban, ami­vel én már a gyermek­agyat is elborítom. Az ok­tatásnak így nem az a szembeszökő feladata — írja egy helyen —, hogy egy magasabb tudósvilág­ba vezesse be az embert, hanem, hogy abban, ami az agyat ostromolja, vagy ostromolni fogja, megta­nuljon rendet tartani. Az iskolaügy területén jövendő országépítőket. De arról azért nem mondha­tunk le — az elfogadott távlati program is ezt iga­zolja —, hogy' a mainál sok it, szervezettségét kelle.v megismerniük a diákok­nak, az ízelítőnek is ke­vés üzemi gyakorlat során, ahol természetesen a pél­tekinte^ben korszerűbb, a dák sem mindig szívderí­mindenkori társadalmi igé- tőek. nyekhez jobban igazodó Érthető, hogy a közokta­iskola körvonalait felvá- tás távlati fejlesztésére vo­zoljuk, és ennek gyakorin- natkozó programok, doku­ti megvalósítását politikai es állami eszközökkel is elősegítsük. Mindemellett van egy­két területe az oktató- és nevelőmunkának, amely­nél ma már elengedhetet­len követelmény az otthon, a család, a szülő, tehát az iskolán kívüliek közremű­ködése, részvétele. Az er­kölcsi tartással, jellemfej­lődéssel — amelyhez az alapokat a családi közös­ség rakja le, vagy kellene, hogy ezt tegye —, együtt az iskolára, alakul a munkával kap- sokra. Jogos csoiatos viszony. Megszi­lárdul az erről alkotott vé­lemény, a munka szüksé­gességének, hasznosságá­nak a tudata, s kibonta­kozhat — kedvező tás mellett — az alkotó tevékenység szeretete. Csaknem reménytelen sem építhetünk légvárakut. helyzete van az iskolának, Semmi esély sincs arra. hogy a közeljövőben itt, I Magyarországon — tértől és időtől függetlenül — meg tudnánk teremteni az egyedül üdvözítő és töké­letes iskolatípust, majd ..termeli" a minden szempontból töké­letes szellemi és fizikai ké­pességű állampolgárokat, a a pedagógusnak olyan ese­tekben, amikor a gyermek hazulról hozott, vagy köz­vetlen környezetéből szár­mazó nézetei éppen ellen­tétesek azzal, mint amit amely elplántálni szeretnének kiváló, benne a nevelök. Fájó hal­lani a cinikus megjegyzé­seket, amikor éppen a munka tárgyát, módszere­mentumok csak egy-egv mondatnyit szólnak a csa­lád szerepéről, s arról is, hogy a családok életében kedvező és kedvezőtlen hatások keverednek. Tár­sadalmi méretű gond pél­dául a családok felbomlá­sának növekvő aránya. A nevelés terheinek nagy ré­szét maguktól elhárító csa­ládok gyermekeivel, és a szülők nélkül felnövekvő gyermekekkel törődni: ez hatványozott terheket ró a pedagógu­a kívánság, hogy legalább a felelőssé­get vállaló szülőkkel le­gyen az iskolának szoro­sabb kapcsolata, és vi­szont: a szülők is töreko'­irányí- jenek az iskola segítésére A munkára nevelés fel­adataival birkózó iskola csak akkor tud eleget ten­ni ez irányú hivatásának ha a társadalom, a család is részt vállal ebből, még­hozzá az eddigieknel na­gyobb mértékben. Mer? különben az élet hiába unszolja az iskolát a ten­nivalókra. az ismeretanya­gok közötti rendteremtés­re — egymaga erre nem lesz képes. K. S. Szolgáltatások - munkavállalóknak A főfoglalkozást, másod­vagy mellékállást keresők, az alkalmi munkát vállalók körében nyilván hamar el­terjed majd a hír: Szegeden új helyre, a Bajcsy-Zsi­linszky utca 4. szám alá köl­tözött a munkaügyi infor­mációs és szolgáltató iroda. A közvetítő szolgálatot leg­jobb személyesen felkeresni (de telefonon is hívható, a 12-855-ös szám 133-as mel­lékén), hiszen nem csupán munkát ajánlanak az érdek­lődőknek, hanem a pálya­korrekciós tanácsadást (szer­dánkent 14-től 16 óráig), s a munkajogi tanácsadást (szerdán 14-től 18 óráig) is megszervezték. Az irodában — s talán ezt kevesen tudják még — átta­nulmányozhatják a nyári szünidőben dolgozni akaró diákok azt tájékoztató fü­zetet, amelyben a Csongrád megyei városok jelentősebb szünidei munkalehetőségeit sorolják fel. A részletes tá­jékoztatót egyébként a na­pokban eljuttatják 140 álta­lános és középiskolának, il­letve az egyetemeknek, fő­iskoláknak is. Így a diákok — akár csoportosan, akár egyénileg — kiválaszthatják a nekik legmegfelelőbb munkahelj'et. A tájékoztató ugyanis nem csupán a mun­Imfl jtti&A IS JB" M ÚM Vli: mű í ' IHL: —: ¿1 ifflftP r*tf mé í Mm| IP&g'W f^MO mm% miiil fi ••uK i Részlet a munkaügyi információs irodából kakörökről ad információ­kat, hanem a munkaidő hosszáról, a várható jövede­lemről is. Az idei kiadvány 1200 körüli diákmunkahe­lyet ajánl — legnagyobb­részt szezonális tevékenysé­geket, a vendéglátóiparban, a mezőgazdaságban és az ipari üzemekben, a szolgál­tató vállalatoknál és élelmi­szer-feldolgozásban. A munkaügyi információs iroda vezetőjétől, Vladiszlav­lyev Andrástól megtudtuk, hogy az idén csaknem 305 eger órában foglalkoztathat­nak diákokat a szegedi, munkaadók. Az átlagos óra­bér 14—16 forint között van. s eddig 51 Csongrád megyei cég élt az iroda felkínálta propagandalehetőséggel. Hogy ez hány diák munka­kedvét ébreszti majd fel, az egyelőre felmérhetetlen. Hi­szen még most kezdődik csak az álláskeresés szezort­ja. Azaz: a szünidő. Magyar-osztrák államközi környezetvédelmi szerződés a bérbe adó — általunk ki- üzletek helyett összevont. Kurt Steyrer osztrák szö­vetségi egészségügyi és kör­nyezetvédelmi miniszter és Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke magyar—osztrák ál­lamközi környezetvédelmi szerződést írt alá csütörtö­kön Budapesten. Az esemé­nyen részt vett Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Esztergályos Ferenc kül­ügyminiszter-helyettes is. A szerződés meghatározza a két szomszédos ország kö­kenységének kereteit. A szerződés alapján hároméves munkaprogramot dolgoznak ki, amely rögzíti a kapcso­latok és az együttműködés tartalmát. Ebben fontos he­lyet kap a levegő tisztasá­gának védelme, a hulladé­kok (mindenekelőtt a veszé­lyes hulladékok) ártalmatla­nítása és a zaj elleni véde­lem. Kiterjed az együttmű­ködés a kutatásokra, infor­mációk cseréjére és más fontos területekre. Az eddi­gi gyakorlatot folytatva bő­Fertő tó természeti értékei­nek feltárásában és az ér­tékek megőrzésében. Általá­ban erősödni fog a két or­szág környezetvédelmi szak­embereinek kapcsolata és szakmai együttműködése. Kurt Steyrert fogadta Sar­lós István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Az osztrák miniszter itt-tartóz­kodása során tanulmányozta a magyar környezetvédelem szervezetét, tevékenységét, látogatást tett Kecskeméten, ahol megismerkedett a Kis­kunsági Nemzeti Park mü­auai Llllil J+I— UA1CCCR mi'CVl UŰWIVUUL, - -- - ........ . ...... .. A .11 1, (Mvn/I.I.KU^ fíUfyJ, ~ ^j^ ^ÁM^eg^ .t^fiY+J^ kiü-nttezptatpöehni iaé* §SÍl K WJŰttOlŐkÖdá» a körié.seaei. látavittaüvval ÁhetfinéPMt, m[ Vállalati együttműködés Az együttműködés kor­szerűsítésének lehetőségei a termelői szolgáltatásoknál címmel Székesfehérváron megrendezett országos kon­ferencia csütörtökön befe­jezte munkáját. Az eszme­cserén részt vevő szakembe­rek elemezték a vállalatok egymás részére nyújtott szolgáltatásainak, a háttér­iparnak helyzetét, s külön­külön megvitatták az ipari, az építőipari, a pénzügyi, a postai, a hírközlési, a szállí­tási, a számítástechnikai és a markenting szolgáltatások problémáit* je^lesztesuk Ae-

Next

/
Oldalképek
Tartalom